Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-17 / 217. szám
1996. szeptember 17., kedd Napirend előtt Az Országgyűlés hétfőn délután három órakor megkezdte az őszi ülésszak harmadik munkanapját. A tanácskozást napirend előtti felszólalások vezették be. Dávid Ibolya, az MDF frakcióvezető-helyettese méltatta a néhai miniszterelnök, Antall József munkásságát annak kapcsán, hogy a politikust posztumusz Szent Adalbert-díjjal tüntették ki. A díj átadása alkalmából az egykori német külügyminiszter, Hans-Diet- rich Genscher emlékezett Antall József politikai pályájára. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője a kettős adótábla tervezett megszüntetése és az adókulcs csökkentése kapcsán arra emlékeztetett: a Fidesz már korábban is jelezte, hogy a magas adókulcs ellehetetleníti a magyar középrétegeket. A kormánynak be kellett volna ismernie tévedéseit — tette hozzá. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakció- vezetője ehhez kapcsolódva arról beszélt: az adórendszer és az egész gazdasági konstrukció elfogadhatatlan a kisgazdák számára. A politikus ismét javasolta: mondjon le Horn Gyula. Lakástakarékpénztárak Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára expozéjában kiemelte: fontos és több millió embert érintő probléma hazánkban a lakáskérdés. Elmondta, a jelenlegi mintegy hárommillió-kilenc- százezer lakás mennyiségileg elfogadható, minőségileg azonban jelentős részük nem megfelelő. A lakások ára és a bérek között pedig olyan jelentős a különbség, hogy a családok többsége képtelen kifizetni egy ingatlan felújításának költségeit vagy egy lakás árát. Utalt arra: általában egy ember minimum hat évi jövedelme szükséges egy átlagos lakás megvásárlásához. Akar László elmondta: a törvényjavaslat célja az, hogy a lakás-takarékpénztárak segítségével az ingatlanukat felújítani szándékozók és a lakásvásárlók korlátozott állami szerepvállalás mellett saját maguk tudják megoldani problémáikat. A törvényjavaslat szerint, minimum négyéves takarékoskodás után juthat előre kiszámítható hitelhez a betétes, alacsony, előre rögzített hitelkamat mellett. Hozzátette: az indítvány hozzájárulhat egy új, korszerű lakásfinanszírozási rendszer kialakulásához. Képviselői kezdeményezés Az SZDSZ három ország- gyűlési képviselője kezdeményezi, hogy a Tisztelt Ház határozatban kérje fel a kormányt: tegye meg a szükséges intézkedéseket a gyalogsági, úgynevezett taposóaknák gyártásának, tartásának, exportjának és használatának betiltása érdekében r— tájékoztatta az MTI-t hétfőn Kaszás Tibor szabaddemokrata honatya. Elmondta: képviselői önálló indítványában — amelyhez két frakciótársa, Fodor Gábor és Mécs Imre is csatlakozott — azt is szorgalmazza, hogy az Országgyűlés hívja fel a világ összes országának figyelmét a polgári lakosságot veszélyeztető gyalogsági aknák használatának beszüntetésére. Zsidó-kárpótlás Újra megnyitották a párizsi békeszerződés 27. cikke 2 pontjának végrehajtásával kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. Az egyetlen hozzászóló a televízióközvetítés időszakában Szabó Iván (MDNP) volt. (E felszólalásra a múlt heti általános vitában azért nem került sor, mert a nagyszámú kétperces reagálás miatt a képviselőnek nem volt módja a televízió nyilvánossága előtt elmondani.) Szabó Iván szerint a zsidó-kárpótlás nemcsak jogi, de morális kötelezettség is, ugyanakkor nem szerencsés azzal összekapcsolni, hogy megvalósultak-e a párizsi békeszerződés egyéb pontjai. Az országgyűlési határozati javaslatot jelen formájában látszatmegoldásnak nevezte. Úgy vélte, hogy a szövegből nem derül ki egyértelműen, mit akar a kabinet. Ha ugyanis egy kormány által létrehozandó közalapítványban gondolkodnak, ahhoz nem kell a törvényhozás előzetes jóváhagyása. A kárpótlásba bevonható vagyonról szólva, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a vagyonmeg- állapításra valószínűleg nincs tiszta jogi megoldás, ezért keresni kell a kompromisszumot. Aláírták a magyar—román alapszerződést Hazai krónika Horn Gyula: MTI A magyar—román alapszerződés aláírása után Nicolae Vacaroiu, majd Horn Gyula, őt követően Ion Iliescu tett külön nyilatkozatot. Az alábbiakban rövidítve közöljük Horn Gyula nyilatkozatának szövegét: „Meggyőződésem szerint, elmondhatjuk, hogy különleges esemény cselekvő részesei vagyunk. Több évtized után az első olyan átfogó megállapodást írtuk alá, amely kifejezi, hogy Magyarország és Románia kapcsolataikat a történelmi megbékélés, a kölcsönös türelem és az együttműködés szerződéses alapjaira helyezik. (...) Itt és most megteremtettük egy sok éves, bizalmatlansággal, feszültségekkel és viszályokkal terhes korszak lezárásának lehetőségét. Az Alapszerződésben kifejezzük, hogy népeink békében kívánnak élni egymással országaink biztonsága, s a kelet-közép-európai térség stabilitása érdekében. Torgyán József: Torgyán József szomorúan állapította meg, hogy fokozódik a magyarság erőszakos asszimilációja. Véleménye szerint, az ellenzéknek ünnepélyesen meg kellene fogadnia, hogy majdan felülvizsgálja az alapszerződést, és szükség esetén annak felbontását is kezdeményezi. Új műszaki mentő MTI Korszerű, a vasút egyedi igényeinek figyelembevételével kialakított műszaki mentőjármüvet vásárolt a MÁV. Az osztrák Rosenbauer cég által gyártott jármű 60 millió forintba került, és a vegyi elhárításhoz szükséges mérőműszerekkel, védőeszközökkel, kármentő edényekkel van felszerelve. Minderről Bencsik László, a Magyar Államvasutak Rt. vasútbiztonsági főosztályvezetője számolt be hétfőn az MTI-nek. Mint mondta, a MÁV-on belül a katasztrófaelhárítást a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat végzi, melynek fenntartására évente átlagosan 10 millió forintot fordítanak. Ezen felül fejlesztésekre az elmúlt évtizedben mindössze egy—két millió forint jutott évente, a mostani beruházás tehát kiemelkedőnek számít. Azt akarjuk, hogy Magyarország és Románia az európai szellemiség otthona legyen. Arra törekszünk, hogy európai módon rendezzük a vitás kérdéseket. Azt akarjuk, hogy új fejezetet nyissunk népeink viszonyának történetében. Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a magyar és román nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként, vagy az általa választott közösségben. A most aláírt szerződés alapot teremt a jó viszony megteremtéséhez, de nyilvánvaló, hogy nem képes választ, megoldást adni minden vitás kérdésre. A lényeget azonban megfogalmaztuk, és a szerződésben rögzítettük: az egymás tiszteletére, a megértésre irányuló kölcsönös szándékot. Európának e sok vihart, áldozatot megszenvedett térségében megteremtettük a szerződéssel azt, amit el kívánunk érni. Az Alapszerződés különleges jelentősége, hogy rögzíti a határok sérthetetlenségének, valamint a területi követelések elutasításának az elvét. Az Alap- szerződésben a kisebbségi jogok európai normák szerinti rögzítése segít megszüntetni egy fájdalmas, és az egész térségre kisugárzó feszültségforrást, lehetővé teszi, hogy folyamatosan és kölcsönösen figyelemmel kísérjük a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését a mindennapok gyakorlatában. Meggyőződésem, hogy az élet azokat fogja igazolni, akik Magyarországon és Romániában nem az előítéletekre építve, nem szélsőséges indulatoktól vezettetve lépnek fel. Kívánom, hogy a román nép együtt boldoguljon a szomszédos országok népeivel, a magyar nemzettel. Biztosíthatom Önöket, hogy bennünk nincs előítélet, csak őszinte szándék a megbékélésre és a gyümölcsöző együttműködésre. Az elkövetkező hónapok és évek tettei fogják bizonyítani eltökéltségünket mindannak megvalósítására, amit az Alapszerződésben rögzítettünk. Ellenzéki nyilatkozat MTI Az Országgyűlés öt ellenzéki frakciója hétfőn közös nyilatkozatbán ítélte el a magyar—román alapszerződést. A parlamentben napirend előtti felszólalásként elhangzott nyilatkozat hangoztatja: a jelenlegi kormány az ellenzék és a határon túli magyarság fenntartásai ellenére írta alá a magyar— román alapszerződést. A szerződést támogató MSZP és SZDSZ eltért a magyar— magyar csúcs nyilatkozatának szellemétől és betűjétől. Nagy a kockázata annak, hogy az alapszerződés a magyar—román viszony romlásához vezet. Az ellenzéki frakciók javasolják, hogy az Országgyűlés külügyi bizottsága hívjon össze újabb magyar—magyar csúcsot. Surján László: A KDNP frakcióvezető-helyettese hitet tett a magyar- román történelmi megbékélés mellett, ugyanakkor rámutatott: az alapszerződés aláírása sajnálatosan megosztotta a politikai életet. A politikus elfogadhatatlannak ítélte, hogy az aláírás helyszínéül Temesvárt választották. Ez a város nem lehet a megbékélés szimbóluma, amíg az 1990. március 15-ei események feltáratlanok. Surján László kétségét fejezte ki a szándékok tartósságát és őszinteségét illetően is. Az aláírást csupán „rövid dicsőséget hozó látszateredménynek'’ minősítette. Erkölcs, hazaszeretet és hit Vitézavatás Debrecenben Munkatársunktól Hetvenöt esztendeje tartotta Horthy Miklós első vitézzé avatási szertartását a világháborúban hősiesen helytálló honvédek számára. Az 1920-ban alapított Vitézi Rend ma sok ezer tagot számlál, mert az örökölhető cím elnyerhető. A politikailag semleges szervezet szeptember 21-én, szombaton tartja a debreceni Református Nagytemplomban a mii- lecentenáriumi vitézzé avatást, amelyen a kinevezéseket a Rend Nagymestere, Habsburg József Árpád királyi herceg adományozza. A korábban a megcsonkított nemzeti egység ösz- szetartozását kifejező rend ma civil társadalmi szervezetként bejegyzett. Tagjainak célja a magyar nemzeti, történelmi és katonai emlékek ápolása, az erkölcsös életre nevelés, a haza- és családszeretet fenntartása és töretlen küzdés egy szebb, boldogabb Magyarország megteremtéséért. A Vitéz Rend tagjai a millecentenárium tiszteletére szeptember 21-én, a világ szinte minden tájáról összegyűlnek Debrecenben, hogy közös imádság után jelenlétükkel megtiszteljék a közel 540 leendő vitéz felavatását. ÚJ KELET % Hírről % hírre Palotai István (Új Kelet) Rendkívül fontos és hiánypótló vita zajlik a parlamentben, amikor a lakásépítési szövetkezetekről van szó! Mindez azonban, azt hiszem, szélesebb körű vizsgálódás tárgyát kéne hogy képezze... Az addig rendben van, hogy szinte egységes akaratként jelenik meg a cél: finanszírozásképes szövetkezetek kellenek, de mit ér mindez, ha a honi banki inflációs ráta ellehetetleníti? Sajnos minden jel arra mutat, hogy a kérdést mai magyar bankok forintális részvételével nem lehet megoldani, ugyanis egyik ilyen pénzintézet sem hajlandó a pillanatnyi zsíros falatról lemondani a jövő állandóan csordogáló forintjai kedvéért. Más megoldás szükségeltetik! Az egyik átjárható út a Carter- féle. Á gyakorlatilag — tehát fizikailag is—egymást segítő kis közösségek létrehozása, amelyekben az építtetők (vagyis egy személyben az építők) egyesítik anyagi erejüket és az összejött pénzeket beépítik, és így szép lassan mindenki sorra kerül. A másik lehetséges megoldás a külföldön tőkésített alapítványi pénzek felhasználása lenne, azonban ehhez még hiányzik a törvényi háttér. Az átmeneti megoldást különben mindenhol a világon a bérlakások nagy választéka jelenti. A piaci áron bérelhető lakások tömege. Sajnos az a hatalmas tőke, ami ennek feltétele, Magyarországon már a múlté. Megettük, elfogyasztottuk, feléltük. Mert volt ilyen. Az állami lakások voltak ezek. Ha csak a negyedrészüket átadták volna egy részvénytársaságnak, hogy piaci bérleményi díj fejében adja ki, hát szép lassan képződött volna annyi tőke, hogy újabb és újabb lakások épüljenek, amelyeket ugyanilyen feltételekkel ki lehetett volna adni. De hát ez a múlté. Mert kérdezem én, ki az az őrült tőkés, aki ma bérlakásokat épít a (nem létező) tőkéjéből, hogy majd negyven év múlva pénzénél legyen? Ehhez a kezdetekkor kellett volna ingatlantőkét kapnia. Pedig valamilyen megoldásra szükség van, mert a Kádár-korszak lakótelepi házai lassan, de biztosan tönkremennek. Hogy aztán akkor mi lesz, arra jobb nem is gondolni... Különben a piaci automatizmus ezt is meg fogja idővel oldani, csak a feltételek lesznek szigorúbbak. Manapság leginkább az a tőke települ még hazánkba, amelyik a gyors haszonban reménykedik. A lakásingatlanok piaca lassan térül meg. Azonban egészen biztos, hogy egy idő múlva ez a „türelmesebb” tőke is megjelenik, ha már jobb, gyorsabb üzletre nincs kilátás, mert „megtelt a busz”. Ekkor ezek a cégek majd hatalmas lakásépítésbe kezdenek és mi ki fogjuk venni —jobb híján—ezeket a bizton gyönyörű lakhelyeket, ugyanannyi havi bérért, mint a nyugatiak. Azt azonban tudni kell, hogy ez nem lesz olcsó mulatság. Körülbelül az albérletbe kiadott lakásokkal azonos lesz a bérük. Na, de addig még sok víznek kell lefolynia a Dunán...
