Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-16 / 216. szám
UJ KELET Megyei krónika 1996. szeptember 16., hétfő 3 A Nyírség a Duna Tévében Gyüre Ágnes (Új Kelet) Ötvenperces filmet mutat be a Duna Televízió a nyíregyházi Nyírség Táncegyüttesről október végén. Megszólalnak benne a mai tagok mellett azok is, akik az együttes indulásánál bábáskodtak (például Huszárszki László). Részieteket láthatunk többek közt a „csapat” korábbi, Ki mit tud?-beli és külföldi szerepléseiről, valamint utánpótláscsoportjairól is. A mozgó- képalkotást Mxtay Péter rendezte. Az operatőr és vágó Varga Dezső, Dedi volt. Közreműködött Bárány Frigyes és Csorna Judit színművész, Apjok Rodica és Demeter Zsuzsa riporter, valamint Hauser József hangmérnök. Az utómunkálatok a Fehér- gyarmati Városi Televízióban folytak. A szponzorok: a Start Rehabilitációs Vállalat és Intézményei, a Coca-Cola, a Mc Cayals vendéglátóhely, a nyíregyházi városi közgyű: lés kulturális bizottsága, Felbermann Endre alpolgármester és a nyíregyházi piaciroda. A Duna TV Népművészeti Szerkesztőségének tetszését annyira megnyerte a munka, hogy felajánlotta.' megvenné a kizárólag a felhasznált koreográfiákról forgatott második részt is. Jobban mondva: közösen hoznák létre a következő dokumentumprodukciót az első rész ötletgaz- dájával.és kivitelezőjével, az „X-Film” Filmgyártó és Forgalmazó Közkereseti Társasággal. A megvalósításhoz legkésőbb jövő év márciusában kívánnak hozzákezdeni. A Nyírség Táncegyüttes egyébként az idei Ki mit tud?- on is indul. Október 16-án, az utolsó elődöntőben Szilágyi Zsolt: Érpataki játékok és táncok című koreográfiáját táncolják el. (Ez olyan anyag, ami más szakmai bemutatókon már elismerést váltott ki.) Ha bejutnak a középdöntőbe, Szilágyi Zsolt—De- marcsek György: György- falvi táncok című művét mutatják be. (Ezt még nem láthatta a nagyközönség.) A döntőre a Nyírség megyei tánchagyományokat kíván feldolgozni. A bizakodásra minden okunk meglehet, hiszen amellett, hogy az együttes 1988- ban és 1993-ban is megnyerte saját kategóriájában a Ki mit tud?-ot, a dijoni folklórolimpia ezüstérmese. Ettől nagyobb eredményt magyar táncegyüttes ez idáig még nem ért el. Mozgásteret a fejlődésért (Folytatás az 1. olaalról) Az ülésen részt vevő szakemberek közös javaslatot alakítottak ki a kamarai törvény tervezett módosításáról. Szükségesnek tartják, hogy a fővárosi központú nagycégek vidéki leányvállalatai ott fizessék a tagdíjat, ahol a telephelyük van. Ezzel mintegy 35—40 százalékkal több bevételhez juthatnának a megyei kamarák. Ehhez kapcsolódva a tagdíj mai jogállását közigazgatási díjjá lenne célszerű átalakítani, mert a kamara közjogi feladatokat lát el. A leendő törvénymódosítást szeretné úgy jóváhagyatni a szervezet, hogy véleményezési jogot kapna az elkülönített állami pénzalapok elbírálásánál. A vállalkozói igazolványok egyablakos, kamarai kiadásával kapcsolatban elhangzott: a szervezet felkészült a feladat ellátására, amelyhez az állami támogatást megigényelték. Az új rendszer várhatóan a jövő év első felében indul el, de a teljes átállás csak két év alatt oldható meg zökkenőmentesen. Hamarosan megkezdődik az egységes kamarai informatikai rendszer kiépítése. A megyei szervezetek az adott régióban fellelhető keresleti—kínálati adatbázisát összekapcsolják az országos központéval, így leegyszerűsödik és gyorsabbá válik a piaci lehetőségek országos felkutatása. Az Elnöki Kollégium tagjainak véleménye szerint az 1997-es esztendő nagy változásokat hozhat a közjogi testület életében, s reményüket fejezték ki, hogy a felügyeleti minisztériummal megtalálják a közös tárgyalási alapokat. Tovább nőhet a lemaradás (Folytatás az 1. oldalról) Ez elsősorban a lakosság érdeke, mert egy rossz ellátórendszer a tízmillió magyarnak rossz, az orvosnak csak kellemetlen. Pozitívumként értékelte, hogy az egészségügyi törvény megalkotásakor most először térségi szemléletben gondolkodtak. Figyelembe vették az adott régió adottságait, lehetőségeit és az intézmények fenntartóira és szakembereikre bízták a szükséges átalakítások menetének meghatározását. Ugyanakkor a törvényben hiába szögezték le az egyes osztályok zavartalan működéséhez, kellő minimum standardokat, ha a beruházások megvalósításához szükséges forrást nem tudja biztosítani a minisztérium. A meglévő pénzalapra pályázni kellene, de minden esetben jelentős mértékű saját erőforrás is kell, s ez tovább növelheti az amúgy is hátrányos helyzetben lévő területek további lemaradását. Dr. Vojnik Mária hozzátette, csak akkor rendeződhet mindenki megelégedésére az átalakítás, ha sikerül felszámolni az egészségügyben évtizedek óta meglévő területi és szakmai asszimetriát. A kapacitásbeli aránytalanság mellett az infrastrukturális és az orvos szakmai hiányosságokat is rendezni kell. Régi feszületet és sirjeleket keresnek Temetővel bővül a Múzeumfalu Gyüre Ágnes (Új Kelet) A nagyhodosi kerülőház és a cigánykunyhók között — vagyis a faluvégen — helyezkedik majd el a sóstói skanzen településmakettjében a száz— százötven évvel ezelőtti állapotot rekonstruálni hivatott, készülő temető. Minden Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei sírjelet be szeretnének itt mutatni. A református temetőrész lesz a legnagyobb, hiszen az e vallást követők élnek többen szűkebb pátriánkban (főleg a szatmári-beregi tájakon). Egy sírkertrészbe kerülnének a görög és római katolikus sírkeresztek, hiszen a kis falvak igazi cintermeiben sem temetkeztek külön. Ha a zsidó szervezetekkel sikerül megegyezni, akkor néhány izraelita sírkövet is áttelepítenek. A temető egyik hányadát a gondozottság fogja jellemezni, a másikat pedig az elvadult természet és a korhadt, kidőlt fejfák. (Vagyis lesz úgynevezett régi és új temető.) Egy vörös fejfa — mely egyébként az erőszákos halál tényét hivatott szimbolizálni — jelzi majd a sövénykerítésen túl azt a szokást, hogy a meg nem keresztelteket és a nem természetes módon elhunytakat a temető megszentelt földjén kívül helyezték sírba. Az átadást a jövő évi, áprilisi nyitásra, de legkésőbb nyárra tervezik. A kép azonban ekkor még nem válhat teljessé, hiszen a növények felnövekedéséhez évek kellenek. Tudni kell, hogy a múlt században nem volt akkora a temetőkultusz, mint ma. Csak fű borította a hantokat. Később néhány- fajta évelő virágot és gyümölcsfákat —például szilvafát — ültettek rájuk. A Múzeumfalu kéri az ön- kormányzatokat és egyházi hivatalokat, hogy amennyiben birtokolnak olyan fából készült feszületet vagy fejfákat és kereszteket, amik feleslegessé váltak, ne égessék el, hanem adják az intézménynek. Dr. Ratkó Lujza néprajz- kutatót keressék. A cím: Múzeumfalu, Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1.4431., tel.: 479- 704 A tervrajzot Borsi Csaba reprodukálta Emlékjáró Megölték a férfiakat Dojcsák Tibor Az első világháború folyamán Nyírcsaholyban lelőttek egy ellenséges katonát, ezért a megszállók megtorlásképpen a jelenleg is álló malomig minden házba bementek, és megölték az összes férfit, akit találtak. A mártírok és a harcokból vissza nem térők emlékét őrzi a fotónkon látható emlékmű. Az előbbi események szinte kísérteties hasonlósággal ismétlődtek meg a második világégés idején. Akkor is golyó oltotta ki a faluban egy megszálló katona életét. Társai bosszúból közel 150 embert gyűjtöttek össze, majd a kivégzésig bezárták őket az iskolába és egy lakásba. A község görög és a római katolikus papjai saját életüket ajánlották fel a túszokéért cserébe, de végül nem volt szükség önfeláldozásukra, mert a front tovább- vOnult, és a foglyok kiszabadultak. AII. világháború halottainak, és a bátor papoknak állította 1991-ben az ön- kormányzat Nyírcsaholy másik emlékművét az óvodával szemben kialakított parkban. Visszanyerni a bizalmat Kozma Ibolya (Új Kelet) Iskolái elvégzése után a közigazgatásban kezdett dolgozni. Negyedszázadon át volt tanácselnök Bal- j kányban, majd öt évig jegy- I ző Sényőn. Most újra Bal- kány polgármesterévé vá- j lasztották Dankó Józsefet. — A község vezetését -> rendszerváltásig vállai tű. Miért nem indult 1990-ben az első szabad választásokon? — Akkoriban olyan viszonyok jöttek létre a községben, amelyekben nehéz lett volna dolgozni. A problémák főként tapasztalat! un- ságból fakadtak, de éreztem, hogy nem tudnék beilleszkedni az új helyzetbe. Értelmetlen dolgokról folyt a vita, ezért úgy gondoltam, jobb lesz, ha más községben dolgozom tovább. Jegyzőként is hasonló tevékenységet végeztem, csak más munkakörben. — Az előző polgármester váratlan halála miatt rendezetlen ügyeket örökölt... — Nagyon sokan megkerestek az elmúlt hat év alatt is, néha már nem volt nyugtom a lakásomban sem. Sok esetben sajnos a valós problémákat is figyelmen kívül hagyta a település vezetése. A polgárok leveleire gyakran hónapokig nem küldtek választ. A demokráciának nem jutott hely a községben, elmaradtak a falugyűlések, a közmeghallgatások. Visszafelé lépkedett a település, elmaradtak a fejlesztések. — Polgármester-választás volt a faluban, de a képviselő-testület maradt a régi... — Nem szeretnék feszültséget szítani. Az ülésünk alkalmával elmondtam, hogy a törvényesség szerint fogunk eljárni és normális munkakapcsolatot szeretnék kialakítani a kollégákkal. — Milyen tervei vannak? Polgármesterként mi az első feladata? — Szeretném visszanyerni az emberek bizalmát. Az önkormányzat számára az állampolgár az első, hiszen mi értük, miattuk dolgozunk. A községben nagyon magas a munkanélküliek száma. A hét—nyQlcezer forintos jövedelempótló támogatásból sajnos nem lehet megélni. Munkahelyteremtő beruházásokat szeretnék kezdeményezni. A vállalkozók számára kedvezményeket adunk, s több céggel van már tárgyalásunk, amelyek szeremének üzemet létesíteni községünkben.
