Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-13 / 214. szám
1996. szeptember 13., péntek Világkrónika Kínai vallásszabadság A kínai kormányfő az északnyugati, főként muzulmánok lakta Hszincsiang területen járva figyelmeztette a hívő embereket, hogy vallásuk gyakorlásakor tartsák be a törvény szabta kereteket. Li Peng kormányfő látogatásáról a Zsenmin Zsipao című központi pártlap számolt be csütörtökön. A kormányfő szerint az érintett tartományokban erősíteni kell a vallási tevékenység ellenőrzését. Mint mondta, Kína továbbra is szavatolja a vallásszabadságot, ám ennek azzal kell együttjámia, hogy a vallás a szocializmus céljait szolgálja. „A vallásnak alkalmazkodnia kell a kor követelményeihez, és a társadalom fejlődéséhez” — szögezte le Li Peng. Ezrek várnak a határon Több ezer kurd menekülő sorsa vár rendezésre az északiraki határ mentén. Egy ember meghalt, egy pedig megsebesült szerdán este, amikor a Kurdisztán Demokratikus Pártja fegyveresei s az őket támogató iraki csapatok tüzet nyitottak menekülő kurdokra az iraki—iráni határon, a Basmak határátkelőhely közelében. A támadás nyomán a pánikba esett menekülők tömegesen keltek át a határon. Észak-Irak- ban, a török—iraki határnál mintegy 3000 iraki kurd ellenzéki és török nemzetiségű iraki lakos várja napok óta, hogy átjuthasson Törökországba. Közülük mintegy kétezren az Egyesült Államok számára végeztek — pontosabban meg nem nevezett — munkát Irakban. Az Egyesült Államok közölte, hogy a törökországi Incirlik támaszponton állomásozó helikopterei segítségével szándékozik kimenekíteni az említett 2000 embert, de a török hatóságok eddig nem járultak hozzá az amerikai akcióhoz. Francia támogatás a lengyeleknek „Remélem, hogy Lengyelország 2000 körül csatlakozik az Európai Unióhoz” — jelentette ki Varsóban a francia elnök. Jacques Chirac szerdán érkezett háromnapos látogatásra Varsóba, s csütörtökön beszédet mondott a lengyel parlament két házának együttes ülésén. Chirac emlékeztetett rá, hogy 1989-ben ő volt az első vezető nyugati politikus, aki támogatta Lengyelország csatlakozását az akkori Európai Közösséghez. „Természetesen ez ma már Franciaország álláspontja” — jelentette ki. Mint mondta, ez „nem távoli és homályos perspektíva. Valamivel több, mint egy év múlva meg kell kezdődniük a csatlakozási tárgyalásoknak”. A francia államfő Lengyelország NATO-tagságát is támogatta, s úgy vélekedett, hogy „ennek a visszafordíthatatlan folyamatnak 1997-ben el kell kezdődnie”. Itália nem szakad részekre „Itália nagy ország, mely nem érhet olyan véget, mint Csehszlovákia vagy Jugoszlávia. A mi példánk az egységes Németország, nem pedig azok az államok, melyek szétszakadtak, szenvedést okozva ezzel állampolgáraiknak” — jelentette ki Romano Prodi olasz kormányfő a „Független Padánia” kikiáltásának előestéjén. Olaszország kettészakí- tását a legutóbbi választásokon 10 százalékot szerzett Északi Liga Párt hirdette meg. A liga pénteken kezdi „függetlenségi háborúját”, melynek keretében a Pó folyó teljes hosszában politikai gyűléseket, ünnepségeket tervez. Brit pilóta, teriszonnyal Mji ______ ___ „Sz álljunk le, rosszul vagyok” — a repülőgépek fedélzetén egyébként nem teljesen szokatlan kívánság ezúttal nem az utaskabinban, hanem a British Airways egyik gépének pilótafülkéjében hangzott el, éppen tíz kilométeres magasságban. Az enyhén szólva meghökkentő eset — amely még májusban történt, de csak most került nyilvánosságra Londonban — gyakorlatilag kényszerleszállással végződött, hiszen a Birminghamből Milánóba tartó járat kapitánya kénytelen volt a franciaországi Lyon repülőterén soron kívüli kitérőt beiktatni a másodpilótára rátörő hirtelen magassági pánik miatt. A 30-as éveiben járó, egyébként tapasztalt másodpilóta az azóta elvégzett hivatalos vizsgálat szerint görcsös tériszonyban szenvedett, amely éppen a szóban forgó májusi napon kerítette hatalmába elemi erővel. A kapitány kollégája rosszullétét látva azonnal berendelte a fülkébe a vezető légikisérőt, aki frissítőket, sőt, oxigént is megpróbált alkalmazni, mindhiába. Lyonban a francia hatóságok orvosi segítséget ajánlottak a pilótának, aki azonban — a vizsgálati jelentés szerint — nem volt hajlandó együttműködni az egészségügyi hatóságokkal. A tériszonyos repülőt felfüggesztették állásából; további sorsáról csak annyi ismert, hogy „azóta sem vezetett repülőgépet”. Az nem derült ki, hogy a magasságtól irtózó pilóta, aki 1989 óta repült, eddig hogy tudta ellátni feladatát. Készültség, válasz, amerikai figyelmeztetés A legmagasabb fokú készültséget rendelte el szerda éjjel a brit kormány az Öböl térségében állomásozó ex- pedíciós légiegységek számára annak nyomán, hogy a repülési tilalom betartását ellenőrző amerikai vadászgépeket Irak a nap folyamán légvédelmi rakétatűzzel fogadta. MTI ___ Az iraki hadsereg az ország északi kurd vidékei fölé kifeszített szövetséges védernyő légteréből próbálta elűzni az amerikai gépeket, s Washington emiatt B-52-es hadászati nehézbombázókat irányított az Indiai-óceánban fekvő Diego García sziget brit légi- támaszpontjára. Szerda éjjeli nem hivatalos brit nyilatkozatok szerint „az amerikai lépésből leszűrhető legvalószínűbb következtetés az, hogy kemény csapás készül Irak ellen”. Bili Clinton amerikai elnök szerdán figyelmeztette Szad- dám Husszein iraki vezetőt, hogy minden szükségest megtesz azoknak az amerikai pilótáknak a védelmére, akiknek a feladata kikényszeríteni az Irak fölötti repülési tilalmi övezet tiszteletben tartását. Az iraki légvédelem földlevegő rakétát indított aznap két olyan amerikai FI6-os vadászbombázó ellen — anélkül, hogy eltalálta volna őket —, amelyek az Észak-Irak fölött létesített repülési tilalmi zónát ellenőrizték. „Nem szabad alábecsülni az Egyesült Államok eltökéltségét az iraki problémával szemben. Mindent megteszünk, amit meg kell tennünk, hogy megvédjük az embereinket” — mondta több ezer ember előtt az Arizona államban kampánykörúton lévő Clinton. Őt megelőzően William Perry védelmi miniszter azt üzente Bagdadnak, hogy az Egyesült Államok nem játszadozik, s hogy az iraki provokációkra adandó amerikai válaszlépések nem lesznek arányban a kiváltó akcióval. Irak elutasítja az amerikai fenyegetést, és fegyveres erői szembe fognak szállni a kilátásba helyezett amerikai megtorló lépésekkel — közölte csütörtökön Abd al-Gani Abdal-Gafur iraki tájékoztatási miniszter. Al- Gafur kijelentette, hogy országa Washington fenyegetései ellenére helyre fogja állítani a legutóbbi amerikai légicsapások által tönkretett, a katonai repülésirányítást szolgáló objektumokat. TárilcAziz miniszterelnök-helyettes ugyancsak csütörtökön közleményben figyelmeztette Kuvaitot: Bagdadban Irak-elle- nes háborús cselekménynek tekintik, ha Kuvait hozzájárul, . hogy az amerikai repülőgépek kuvaiti területről szánjanak fel iraki célpontok elleni támadásra. Mint a Reuter hírül adta, Washington nyolc F-117A típusú „lopakodó” vadászgépet irányított Kuvaitba. Kuvaiti illetékesektől a déli órákig nem sikerült tájékoztatást kapni, hogy meg- érkeztek-e a „lopakodó” repülőgépek. Konzílium vizsgálja Jelcin állapotát MTI Csütörtökön összeül az orosz elnök kezelőorvosaiból álló konzílium, amely megvizsgálja a szívműtét előtt álló Borisz Jelcin egészségi állapotát. Egyelőre most még nem döntenek az operáció pontos idejéről. Ezt Szer- gej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő jelentette be. Jasztrzsembszkij csütörtöki sajtóértekezletén elmondta: dinamikájában figyelik az orvosok az elnök állapotának változását, és a csütörtöki konzílium során azt értékelik, miként alakult az korábbi vizsgálatok óta. Elképzelhető, hogy a műtét pontos dátumát egy későbbi konzílium során határozzák meg. Jelcin egyik kezelőorvosa, Jurij Perov a hét elején közölte: végleges, hogy a beavatkozást szeptember végén hajtják végre. Jasztrzsembszkij Perovhoz hasonlóan úgy nyilatkozott, nincs tudomása arról, hogy külföldi orvosok is részt vennének Jelcin gyógyításában. A szóvivő elmondta azt is, hogy a szabadságát töltő elnök csütörtökön Moszkvában járt, és felkereste a központi klinikát, ahol felesége lábadozik augusztus 24-i veseműtétje után. Jelcin elnök egy hete jelentette be, hogy szeptember végén szívműtétet hajtanak végre rajta, miután az orvosok választás elé állították: vagy vállalja a sebészi beavatkozást, vagy csökkentett tempóban dolgozhat csak a jövőben. A kiszivárgott értesülések szerint az isémiás szívbetegségben szenvedő elnökön a koszorúér-szűkületének elhárítására úgynevezett elterelő-áthidaló (bypass) műtétet készülnek végrehajtani. A konzílium mindamellett még nem döntött a beavatkozás jellegéről. Komoly veszélyben volt a Golán fennsík Romániai magyar oktatás MTI A Romániai Magyar Szó csütörtökön folytatta a romániai magyar oktatás helyzetéről szóló statisztikai sorozatát, amelynek szerzője Murvai László, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője. Összegezve az iskolahálózat fejlődését a legutóbbi két tanévben, Murvai a következő adatokat közli az 1994/95-ös, illetve az 1995/96-os tanév vonatkozásában: Az óvodai intézmények száma országosan 12 665- től 12 772-re nőtt, a magyar nyelvű óvodáké 1127-ről 1121 -re csökkent, az elemi és gimnáziumi hálózat 13 316 intézményről 13 817-re bővült, ezen belül a magyar nyelven oktató intézményeké 1083-ról 1142-re emelkedett, a líceumok száma 1276-ról 1284-re gyarapodott, a magyar nyelvűeké viszont hárommal csökkent, 131-ről 128-ra. A szakmai oktatási intézmények száma 1309-ről 1400-ranőtt, ami országosan 6,5 százalékos növekedést jelent, viszont az 53 magyar nyelvű intézményből hét megszűnt, ami 15 százalékos csökkenésnek felel meg. A lap szerdai számában Murvai László arról számolt be, hogy míg országosan a magyar tannyelvű óvodák, általános és középiskolák száma, valamint a magyar tanszemélyzet létszáma 1-2 százalékkal nőtt, a magyar nyelven tanuló diákok száma 5220 fővel, 2,57 százalékkal csökkent. MTI Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a kormány csütörtöki ülésén megerősítette, hogy elődje, a merénylet áldozatául esett Jichák Rabin a békéért cserébe hajlandó lett volna lemondani a Golán-fennsík- ról, sőt ilyen értelmű szóbeli ígéretet is tett. Netanjahu rögtön hozzátette azonban, hogy őt nem kötelezi elődjének ígérete, s a stratégiai jelentőségű terület izraeli kézen marad — jelentette az AP. „Helytállóak azok a lapjelentések, amelyek szerint a néhai miniszterelnök, Jichak Rabin közvetve beleegyezett abba, hogy Izrael visszavonja csapatait a Golán-fennsíkról az 1967. június 4-éig fennállt határokig, ha Szíria teljesít egy sor feltételt. Igazak azok (a jelentések) is, amelyek szerint e megállapodási lehetőségről tájékoztatták az Egyesült Államokat” — közölte a Netanjahu a kormányszóvivő által kiadott közlemény szerint. A washingtoni tárgyalásairól éppen visszatért Netanjahu azt is közölte: „Az amerikai vezetés által is elfogadott hivatalos izraeli álláspont az, hogy a jelenlegi kormányt nem kötelezik elődeinek szóbeli ígéretei, illetve tárgyalásokon tett feltételes kijelentései.” ÚJ KELET \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) 1948 után fokozatosan romlani kezdett a helyzet. A szocialista világrendszer által támogatott—hogy ne mondjam, felhecceit — gyarmatok önállósági törekvéseik alátámasztására ,/eltalálták” a tömeges terrorizmust. Elég, ha Algéria és Franciaország ádáz, és évekig tartó küzdelmére gondolunk. 1949-től a Közel-Kelet vált a földkerekség permanens tűzfészkévé, hogy mindmáig az maradjon. Mindazonáltal a Nyugat ezenközben fejlődött, gazdasági mutatói folyamatosan emelkedtek, mígnem... Mígnem aztán 1970-ben valami olyasmi történt, amire végképp nem számított a világ. A harminc éve még jobbára gyarmati sorban lévő olajtermelő államok elhatározták, hogy kartellbe tömörülve, egész egyszerűen megzsarolják az egész világot. Létrejött az OPEC (az olajtermelő államok szövetsége), és se szó, se beszéd, egyik napról a másikra többszörösére emelte a kőolaj árát. Ez a lépés egyetlen nap alatt kétség- beejtette Amerikát és Európát. Egyesek úgy reagáltak az 1970-es olajárrobbanásra, hogy azonnal le akarták rohanni az arab országokat, azonban ezt gyakorlatilag lehetetlenné tette a Szovjetunió fenyegető arabpárti-katona- politikája. Az olajárrobbanás egyik hétről a másikra tette tönkre a fejlett ipari államok pénzügyi terveit, és majdnem újabb, az 1933-ashoz hasonló világválságba sodorta a világot. Aztán lassan minden rendbe jött. A Nyugat beletörődött, hogy az olajért eztán léptékekkel többet kell fizetnie, és átalakította gazdasági struktúráját, hogy az új helyzetben is meglegyenek a fejlődés feltételei. Az 1970-es olajárrobbanás végső következményei azonban megmaradtak: az állandósult infláció, valamint az, hogy az arab országok állig felfegyverkeztek, és mondjuk meg őszintén, jobbára Európát és Amerikát szívből gyűlölő vezetés alatt. (Ahol az eredeti felállás nem ez volt, például Iránban, ott is idővel kialakult.) Az arab országok ugyan névlegesen nem Európát és az USA-t akarták megsemmisíteni, hanem Izraelt, azonban ez a nemzetközi szerződések ismeretében gyakorlatilag egy és ugyanaz. Mindhiába a tény: immár negyven éve csak vereséget vereségre halmoznak, mégis folyamatosan provokálják a világot. Amint az ismeretes, Szaddam Husszein még odáig is elment, hogy egy arab államot (Kuvaitot) is megkíséreljen an- nektálni, bár az iraki retorika értelmében Kuvait, mint állam csak amerikai kreáció, mert egyébként Irak szerves része! Amikor Irakot tönkreverték a szövetségesek, azt hitte a világ, hogy nyugalom lesz. Szaddam ma már fütyül az egész ENSZ-tilalomra, sőt, két napja még rá is lőtt az amerikai járőrgépre! Megkísérli szétzilálni a szövetséget, amelynek ugyan vannak látszólagos eredményei, az azonban nem kétséges, hogy szükség esetén megint teljes lesz az egység.
