Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-12 / 213. szám

UJ KELET Panoráma, hirdetés 1996. szeptember 12., csütörtök 9 Ókori főutca MTI-Panoráma Két évezreddel azután, hogy római katonák sarus lábai taposták, most régé­szek ássák fel a jeruzsálemi Zsidó Templom nyugati ol­dalát, s napvilágra kerül a Jézus korabeli Jeruzsálem 70 méteres főutcája. A fi­noman kidolgozott kőra­kásokból álló, sziklafalú üzletek nem nagyobbak, mint a mai jegyárusító bó­dék. A kis árudákban szá­zával talált ősi érmék a ré­gészek szerint arra utalnak, hogy ezek pénzváltóhelyek voltak. Jézus idejében Jeruzsá­lem mintegy 100 ezer lako­sú nagyváros volt, ám a zsi­dó ünnepekkor az ezrével érkező zarándokok meg­kétszerezték a város la­kosságát. A pénzváltók pe­dig a zarándokok külhoni pénzeit cserélték be helyi ezüstsékelekre. Az istenfélő zsidókat ugyanakkor évi fél ezüstsékel „templomi adó” fizetésére kötelezték. — Itt a pénzváltás törvé­nyes dolognak számított, hiszen ez az utca volt a „be­vásárlóközpont” — mond­ja Jacob Billig, az ásatás egyik vezetője. A 10. római légió temp­lomrombolása után, Krisz­tus születése előtt néhány évvel Heródes király épít­tette újjá a templomot, amely a kor legnagyobb szent helyévé vált. Az épít­tetők 10 ezer munkással és több száz szekérrel szállít­tatták a 10—12 tonna súlyú köveket. Az ásatás színhelyén két olyan eszköz is látható, ame­lyet valószínűleg Heródes munkásai használtak. Az Izraeli Régiségtant Intézet ácsai a római építőmester, Vitruvius kéziratát használ­ták fel a szerkezetek újjá­építésére. Lebukott a „gyorshajtó” MTI-Panoráma Túl gyorsan távozott a tett színhelyéről, ezért lebukott— a tragikomikus történet fő­szereplője egy brit fiatalem­ber, aki tavalyi balesete óta to­lókocsiban kényszerül napja­it eltölteni. Az elkeseredettség elke­seredett ötletet szült: a 21 éves, tewkesbury-i illetőségű Darren Staddon úgy döntött, hogy a nyomorúságos rok­kantsági segélyt megtoldja némi kiegészítéssel. Ennek forrásául a sarki fish-and-chips boltot nézte ki, ahová el is kerekezett, s udvariasan megkérte a betérőket, hogy segítsék föl székét a bejárati lép­csőkön. Az üzletben azután előhúzta műanyag játék­pisztolyát, amely azonban hatásosnak bizonyult, s a megrettent eladó átadta a kassza mintegy 100 fontra rúgó tartalmát. Staddon ezután akciófil­mekbe illő tempóban, lép­csőn, járdákon le- és át­bukdácsolva tekert el a hely­színről, s ez a nyaktörő mutatvány volt az, ami fel­tűnt a nyomra vezető szem­tanúknak. A rendőrség né­hány perccel később meg is lelte a szerencsétlen sor­sú rablót az egyik közeli pubban, az igazságszolgál­tatás azonban ezúttal elné­ző volt: a tettes két évet ka­pott, azt is két évre felfüg­gesztve, jóllehet a brit törvé­nyek fegyveres rablásért leg­alább hat évi fegyházat ren­delnek kimérni. Az ÁZSIÓ Kft. mint a bíróság által kijelölt felszámoló meghirdeti nyílt értékesítésre készpénzért a Nyírség Tüzép Rt. F.A. (Nyíregyháza, Debreceni út 99.) Nyíregyházi Tüzép Telep és Fészek Áruház árukészletét és fogyóeszközét. Az értékesítés időpontja: a fenti helyen 1996. szeptember 20. 9—15 óráig. A részvénytársaság alábbi ingatlanjaira a felszámoló vételi ajánlatokat kér. A vételi ajánlatok benyújtásának határideje 1996. szeptember 26. 9 óráig (Ázsió Kft. Nyíregyháza, Vörösmarty u. 4.) Az ajánlatok bontása és bírálata 1996. szeptember 26-án 9 órakor lesz a fenti címen. Több ajánlat esetén biztosítjuk a licitálási lehetőséget, melyre 1996. szeptember 26-án 10 órakor kerül sor. Az ingatlanok az alábbi helyeken találhatók: — Nyíregyháza Tüzép-telep HRSZ 8229/3 4 HA 3783 M2 — Nagykálló Tüzép-telep HRSZ 0551 2 HA 4788 M2 — Kemecse Tüzép-telep HRSZ 652 1 HA 798 M2 — Kemecse Fa-telep HRSZ 631 8267 M2 — Baktalórántháza Tüzép-telep HRSZ 1268 2 HA 1021 M2 — Hajdúnánás Tüzép-telep HRSZ 4739 3 HA 3379 M2 Az elővásárlási joggal rendelkezők, amennyiben élni kívánnak jogukkal, úgy azt írásban a felszámolóhoz 1996. szeptember 26-án 9 óráig jelentsék be. Részletes tájékoztatást Pekk Antal felszámolóbiztostól (42/315-481-es telefonon) kaphatnak. Négyezer kilométer a Szfinx földjén III. Afrika legnagyobb metropolisza Kangúr Tibor Afrika és Egyiptom iránti kí­váncsiságunkat még jobban fo­kozta az Ezeregyéjszaka mesé­iben olvasott néhány gondolat: „...Aki nem látta Kairót, nem látta a világot. Földje arany; Nílusa csodálatos; asszonyai mint a paradicsom leányai; házai paloták; levegője lágy és édes illatú, mint az áloé, és fel­frissíti a szívet — hogyan is lehetne ez másként, amikor ő a Világ Anyja..." Afrika legnépesebb városa — az egész Magyarországnál több embernek otthont nyúj­tó — 15 milliós egyiptomi főváros, Kairó. A város arab neve „al-Qahira”, vagyis Győ­zelmes. Reméltük, hogy előre eltervezett programunk megva­lósítása — a Nílus vidékének bejárása — után két hét múlva mi is győztesen távozhatunk majd a sivatag földjéről. Addig azonban még benyomásokat szerezhettünk Egyiptomról és a fővárosról. Kairó Alsó- és Felső-Egyip- tom határán, a Nílus völgy del­tává terebélyesedésénél fek­szik. A Nílus vízi országútja, vasutak és közutak itt keresz­tezik egymást, az ország leg­nagyobb forgalmi csomópont­ja. A forgalom kora hajnaltól késő éjszakáig állandóan lük­tet, percnyi nyugalom sincs. A szűk utcákon a szamár, ló, nem ritkán teve vontatta szekereket kerülgető járművek tülkölése fékcsikorgással vegyül. A kí­vülálló számára úgy tűnik, a közlekedést semmi nem szabá­lyozza, ám balesetet mégsem láttunk egyiptomi utunk alatt. A forgalom állandó lüktetése csak a pihenőnapon, pénteken csendesedik kissé. Bizonyos városrészek mintha kiürül­nének ilyenkor, legfeljebb a mecsetek környékén emlé­keztet a zsúfoltság a hét többi napjára. A forgalom és a nagy számú népesség az oka, hogy Kairó a legzsúfoltabb afrikai, illetve arab város. A családtervezési programok sikertelensége mi­att rohamosan növekvő népes­ség vidéken nem talál sem megfelelő lakhelyet, sem meg­élhetést. A nincstelen földmű­vesek tömege kétségbeejtő helyzetén úgy próbál változtat­ni, hogy a fővárosban igyek­szik letelepedni és munkát ke­resni. Az igyekezet azonban legtöbbször csak a nyomort és a kairói nincstelenek számát növeli. A főváros nincs felké­szülve az ilyen bevándorlók fogadására. Sem lakó-, sem munkahely nincs elegendő. A fedél nélküli bevándorlók kö­zül ma mintegy félmillióan ezért a Holtak Városában, a Citadella melletti régi temető­ben laknak. Hajdan a városfa­lakon kívülre épült a halottak­nak épített városrész, ahol la­kóházszerű épületekben he­lyezte el mindenki elhunyt hozzátartozóit. Az egyszerűbb és díszesebb sírok eleinte né­hány utcát, később pedig már egy egész városnegyedet al­kottak. A turisták számára az arab világ legnagyobb nekro- polisza csak egy látványosság, az ott élők nyomorából keve­set érzékelnek. Kairó a mohamedán világ szellemi központja is múzeu­maival, egyetemeivel. Kairó legrégibb alapítású, csaknem ezeréves egyetemének, az Al- Azhar egyetemnek két ma­gyar hallgatója is volt. Itt ta­nult a világhírű orientalista Germanus Gyula és Gold- zicher Ignác is. A sokszínű városban külön negyedet alkot a bazár, a Musz- ki. A szűk, szakmák szerint ren­dezett sikátorokban a kézműve­sek és kereskedők a rézedé­nyektől a gyapotig, a mívesen megmunkált arany- és ezüsttár­gyaktól a filléres csecsebecsé­kig mindent árulnak. Az alku kötelező, de a gyorsan kialaku­ló barátság akkor sem szűnik meg, ha nem jön létre az üzlet. A mecsetben nemcsak imádkozni, hanem aludni is lehet Az arab asszonyok ruhája a bokát és a csuklót is takarja Málladozó középületek MTI-Panoráma Alig néhány évvel elkészül­tük után máris málladoznak azok a világhírű létesítmé­nyek, amelyeket Francois Mitterrand elnöksége alatt építettek Párizsban: a Bas- tille-Opera falait ötezer négy­zetméternyi háló borítja, hogy megakadályozzák a kő­kockák lezuhanását, s a Dé- fense negyedben álló „Új Di­adalív” alá is hálókat kellett kifeszíteni. Egyes rosszmájú megfigyelők máris arról be­szélnek, hogy az ügy jelképes értékű: egy egész periódus (a Mitterrand-korszak) málla­dozik az idő múlásával... Az igazi ok persze jóval prózaibb: a Le Figaro című párizsi napilap szerint rész­ben az elhasználódás, rész­ben az építői hanyagság, no meg a rosszul megválasztott anyagok felhasználása okoz­ta a problémákat. A Bastille- Operánál például júliusban kezdték felszerelni a háló­kat, amikor az épületet bo­rító negyvenezer mészkólap egyike hirtelen a belső udvar­ba zuhant: az ezt követő vizs­gálat szerint számos másik lapnál is repedések jelentek meg. Az ok: a lapok „elöre­gedése” (a 2,8 milliárd frank­ba került létesítmény még tíz­éves sincs), no meg a techno­lógiai szabályok be nem tar­tása: a munkások ugyanis a kőlapok felrakásának köny- nyítésére a megengedettnél nagyobb lyukakat fúrtak. A problémák orvosolha­tók, de kérdés, hogy ki állja majd a számlát — különö­sen, hogy a Mitterrand-kor­szak építményei az elmúlt 14 év alatt már így is majd­nem 30 milliárd frankjába kerültek az adófizetőknek». A piros buszok végnapjai MTI-Panoráma 2001-ig kiselejtezik a Lon­don jelképének is számító, nyitott peronú piros, emeletes buszokat — jelentették be a sokak számára szomorú hírt a londoni közlekedésért felelős illetékesek. A több mint 600 busz közül néhány életkora a 40 évet is meghaladja, s kilo­méterórája több mint 1,6 mil­lió kilométert mutat. Felújítá­suk túlságosan drága lenne, ezért döntöttek lecserélésük mellett. A London Transport illetékesei elmondták, hogy tárgyaltak a gyártókkal hason­ló utódjárművek elkészítésé­ről, de mint kiderült, ennek költsége — a viszonlyag kis szériaszám miatt — oly tete­mes lenne, amit a cég nem vál­lalhat. Az érvek között ugyan­akkor elhangzott az is: a nyi­tott peronú buszokra szabadon fel-le ugráló utasoknak négy­szer nagyobb az esélyük, hogy balesetet szenvednek, mint az automata ajtókkal működő buszokon utazóknak. A bu­szokat a londoniak és a turis­ták egyaránt szeretik, ezért a terv valószínűleg hasonló fel­zúdulást vált majd ki, mint a brit telefontársaságnak a piros telefonfülkék lecserélésére vo­natkozó ötlete. A teaárus nem örül a fényképezésnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents