Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-12 / 213. szám

4 1996. szeptember 12, csütörtök Közélet U J KELET Az országházból i A Magyar Távirati Iroda alapját 1'lllir III in Ilii III 'II llliiííi II.mii..... //i Napirend előtt Nyíregyházi cserebere az önkormányzat vagyonvesztésével Hova tűnt a felelős? MTI__________ A hagyományoknak meg­felelően napirend előtti felszó­lalásokkal kezdte meg munká- ját az Országgyűlés szerdán reggel kilenc órakor. Semjén Zsolt (KDNP) az egyházi felsőoktatási intézmények fi­nanszírozásával kapcsolatos kifogásait ismertette a T. Ház­zal. Úgy vélte, hogy a támo­gatás módja — az, hogy a fi­nanszírozást állami megbízás­hoz kötik — diszkriminatív, s ezért alkotmányellenes. Szabó Zoltán államtitkár felhívta a figyelmet: a támo­gatott szakokról döntő Felső- oktatási és Tudományos Ta­nácsban az egyházi intézmé­nyek is képviseltetik magukat. MTI _____________ — Spanyolország osztja és határozottan támogatja azokat a magyar törekvéseket, ame­lyek a demokrácia és a piac- gazdaság megerősítésére irá­nyulnak —jelentette ki a par­lamenti felszólalásában I. Já­nos Károly spanyol király. Az uralkodó, Gál Zoltán házel­nök üdvözlő szavai után em­lékeztetett arra, hogy Magyar- ország és Spanyolország kö­zelmúltbeli fejlődési pályáján olyan hasonlóságok fedez­hetők fel, amelyek elősegítik a kölcsönös megértést. Spanyolországhoz hasonló­an Magyarország is a demok­rácia keretein belül találta meg a modernizációhoz vezető utat. Kiemelte: Spanyolor­szágban figyelemmel kísérik a magyar kormánynak és az Országgyűlésnek a gazdasági A médiák a Szocialista Internacionálé (Sl) New York-i kongresszusáról csak az MSZP-vel kap­csolatos híreket közöl­ték, holott egy másik magyar párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt is érdekelt volt az esemé­nyekben. Oláh Gábort, az MSZDP megyei elnökét kérdeztük a történtek hátteréről^ ______ Pa lotai István interjúja —- Együd Jánossal, a me­Torgyán József (FKGP) „Egyes sajtóorgánumok féle­lemkeltő, hamis híradásairól” című felszólalásában a Kisgaz­dapártnak a halálbüntetés át­meneti visszaállításával kap­csolatos álláspontját ismertet­te. Pető Iván (SZDSZ) megje­gyezte: Torgyán nem ura sza­vainak, hiszen beszédében semmi nem utalt a napirend előtti felszólalás címére. Né­meth Zsolt (Fidesz) a ma­gyar—román alapszerződés aláírásának elhalasztására szó­lította fel a kormányt, mivel nézete szerint a kétoldalú szerződések mindaddig szim­bolikusuk, amíg a szomszéd országok „avítt nemzetállam” építésén fáradoznak. modernizáció és a politikai demokrácia érdekében kifej­tett munkáját és erőfeszítését. Országa példájára utalva az uralkodó hangsúlyozta: nem könnyű az átmenet egy totali­tárius rendszerből a szabad­ságjogok teljes körű tisztele­tén alapuló társadalomba. Ez a változás ugyanis az egész társadalmat átalakítja. Mint mondta, a spanyol tár­sadalom jelenleg teljesen más, mint húsz évvel ezelőtt. A spa­nyol király kijelentette: Ma­gyarország arra hivatott, hogy az új európai biztonsági struk­túra felépítésében kimagasló­an fontos szerepet játsszon. Hozzátette, hogy ebben is szá­míthat Spanyolország támo­gatására, hiszen Spanyolor­szág is egy, a demokrácián, a jogon, a békén és a biztonsá­gon alapuló nemzetközi társa­dalom létrehozására törekszik. gyei közgyűlés alelnökével egyetemben három héttel ez­előtt Budapesten jártunk dr. Kapolyi Lászlónál, az MSZDP országos elnökével. Célunk volt tájékoztatást kérni az intemaci- onáléval kapcsolatos kérdés­körben. Tudakoltuk, hogy mi várható, milyen státusba kerül­het az MSZDP; marad megfi­gyelő, vagy tanácskozási jogot, esetleg teljes jogú tagságot kap. A dolog azért volt fontos szá­munkra, mert eddig erről még senki sem adott tájékoztatást. Kapolyi azt mondta, hogy elő­reláthatólag maradunk a meg­figyelői státusban, de ebben a szituációban még ennek is örül­nünk kell, egyrészt a párt mos­tani helyzete miatt, másrészt mert az MSZDP ellen dolgozó erők itthon és külföldön még ezt is sokallják — mondotta Oláh Gábor. — Melyek ezek az erők? — Az osztrák és a német szo­ciáldemokraták. Erős támoga­tóink viszont a skandináv test­vérpártok és az angol Munkás­párt. — Mi a német és az osztrák Száraz Attila (Uj Kelet) —Milyen kifogása volt a sza­baddemokrata képviselőknek a mozik értékesítésével kapcsolat­ban? — Egyetértünk a polgármes­ter asszonnyal abban, hogy Nyíregyháza érdeke a mozik értékesítése. A tulajdonos ön- kormányzatnak ugyanis az üzemeltetésükből nincs bevéte­le. Ugyanakkor az épületek szakszerű karbantartására és felújítására szintén nincs a vá­rosházán keret. Ebből a hely­zetből a felújítási kötelezettség­gel történő privatizálás a kiút. Egyébként a mozik üzemelte­tése megfelelő, az önkormány­zathoz nem érkeztek panaszok. A jegyárak is az országos átlag­nak megfelelők. — A szabaddemokrata kép­viselők számára az előterjesz­tésben jogszerűtlen helyzetek sorozatára derült fény, és ezek jelentős kárt eredményeztek. Számunkra egyértelmű, hogy az önkormányzat az utóbbi években a rossz gazda, hanyag tulajdonos szerepét játszotta el. Ha ez a megállapítás valóban igaz, a mozik privatizálása mel­lett a felelősséget is meg kell állapítani. Egy vizsgálat ugyan a veszteségeket nem valószínű, hogy csökkenti, de legalább az újabbak keletkezését megaka­dályozhatja. — Önben milyen jogi kifogá­sok merültek fel? —A filmszínházak 1992-ben kerültek a város tulajdonába. Elképesztő, hogy a polgármes­szociáldemokrata párt kifogá­sa az MSZDP ellen? — Nem tudom. Nem tudni, mi folyt a kulisszák mögött, de feltételezhető az MSZP tevőle­ges „segítsége”. —Kapolyi László milyen re­ményekkel utazott New Yorkba? — Változásokat remélt. Az csak a minimum volt, hogy maradunk megfigyelői státus­ban, az elnök úr tulajdonképpen reménykedett a tanácskozási jog elnyerésében. — Mint kiderült, maradt a minimális cél. Azt jelenti ez, hogy az MSZP többszöri ígére­te ellenére sem tört lándzsát New Yorkban az MSZDP mel­lett?-— Az „eredmény” önmagá­ért beszél. A németek állítóla­gos kifogása, hogy egy ország­ból csak egy párt lehet SI-tag, nem kifogás, mert vannak gya­korlati ellenpéldák. — Ha jól tudom, Kapolyi úr téri hivatal tudomásom szerint azóta sem kötött szerződést az üzemeltetővel a tulajdonosi jo­gai érvényesítése érdekében. Hogy mekkora a kár, azt az elő­terjesztésből ki lehet számítani. Most 17,2 millió forintért vá­sárolja vissza az önkormány­zat a használati jogot. Ennek a tehernek a nagy része a mulasz­tások miatt keletkezett, termé­szetesen tulajdonosi jóváha­gyások nélkül. A kár másik ré­sze abból adódik, hogy 1993 augusztusától gazdasági bizott­sági határozat is kötelezte a szerződéskötésre, amely szerint a karbantartási, felújítási és fej­lesztési kötelezettség teljesíté­se esetén az üzemeltető mente­sülhetett volna a bérleti díj fi­zetése alól. Gondatlanság miatt az épületek állaga láthatóan le­romlott, miközben az üzemel­tetés továbbra is ingyenes. — Mi a véleménye a Bencs- villa használati jogának vissza­vásárlásáról? — Háromszori elolvasás után sem hittem el, hogy ilyen töme­gű mulasztás nálunk előfordul­hat. Egyrészt tudni kell, hogy három év múlva lejár a Bencs- villa működtetésére kötött tíz­éves szerződés, és akkor ingyen visszakapjuk a szép épületet, másrészt az a cég, akinek az önkormányzattal szerződése a Bencs-villa üzemeltetésére már végelszámolás alatt van. Az új üzemeltető 1991 óta kérelmezi a használati jog átadását—tud­tommal teljesítette is az átruhá­zás feltételeit —, ám úgy tűnik, öt év alatt nem volt idő a szük­New Yorkban azt nyilatkozta, hogy örül még ennek is. Ezt hogy értelmezhetjük? —- Az okos ember a rosszban is megtalálja a jót. Ezek után senki sem vetheti a szemünkre, ha kritizáljuk az MSZP gyakor­lati politikáját, hiszen nem va­gyunk azonos státusban! A tör­ténelem remek tanítómester, és megmutatja a különbségeket. 1989-ben, amikor mi teljes jogú tagok voltunk, minden ellenke­zés ellenére támogattuk a kom­munista utódpárt megfigyelő státusba való felvételét az Sí­be. Most fordult a kocka. —Mi változik meg most New Yorkban, ami érintene az MSZDP-t? — Semmi. A bizottságokban nagyon erős a jelenlétünk. Mel­lesleg így még spórolunk is, mert a teljes jogú tagság évi 10 ezer fontba kerülne, míg a meg­figyelői csak ezer font. —Mi a véleménye Horn Gyu­la alelnökségéről?-— Horn Gyula nagy dérrel- dúrral beharangozott Szocialis­séges okmányok elkészítésére. Mellesleg, ha rosszul tudom, és az új üzemeltető nem teljesítet­te az előírt feltételeket, a tulaj­donosnak akkor is intézkedési kötelezettsége lett volna. Az el­fogadott előterjesztés szerint az önkormányzat most egy harma­dik személynek fizet 13 millió forintot a használati jogért és a berendezési tárgyakért. Az már csak „részletkérdés”, nincs lel­tár a berendezési tárgyakról, így lehetőség sincs arra, hogy bár­ki megítélje valóban ér-e 9 mil­lió forintot, azaz annyit, ameny- nyi értékben az elfogadott elő­terjesztésben szerepel... — Szavaiból egyre inkább úgy tűnik, hogy gondatlan munkavégzésből eredőjelentős kárról nyilatkozik, ki lehet ezért felelős? — Számomra egyértelmű, hogy igen jelentős kár érte az önkormányzatot az előbb felso­rolt mulasztások miatt. Azt, hogy ezért kik a felelősek és esetleg kikkel szemben kell kár­térítési eljárást indítani, ezt csak egy részletes vizsgálat állapít­hatja meg. Erre irányult a pol­gármester asszony hétfői indít­ványai is. Egy vizsgálatban ta­lán az lesz a legizgalmasabb kérdés, hogy a kár gondatlan munkavégzés vagy tudatos kö­telezettségmulasztás miatt ke­letkezett? Nagy kérdés az is, hogy a város jegyzője a köz­gyűlésen miért nem tájékoztat­ta a képviselő-testületet az elő­terjesztés jogi problémáiról. Az önkormányzati törvény 36. pa­ragrafusa ezt a tájékoztatási kö­telezettséget előírja, emellett a törvény indoklási részében a következő áll: a jegyző felada­ta a döntéselőkészítés szaksze­rűségének biztosítása. —Megítélésem szerint, a tes­tületet köteles lett volna tájé­koztatni, így többek között ar­ról, hogy az előterjesztés sze­rint olyan üzemeltetőktől vásá­rolja vissza a város a használati jogot, akik ezekkel jogszerűen nem rendelkeznek. Továbbá szólnia kellett volna arról is, hogy nincs vagyonértékelés, ta Intemacionálé-beli alelnök­ségéről csak annyit kívánok mondani, hogy az SI-nek összesen huszonöt alelnöke van. Természetesen tartjuk magunkat ahhoz az álláspont­hoz, hogy az MSZP még nem minősíthető szociáldemokra­ta pártnak. Ezt a nézetünket nemzetközi fórumokon, és a közelgő kongresszusunkon is ki fogjuk nyilvánítani. A leg­főbb üzenete számomra az eseménynek az, hogy pártun­kat nem lehet letörölni a poli­tikai porondról. Ha a negyven évi teljes elhallgattatás nem tudta ezt elérni, sem a börtön, sem az akasztófa, akkor egy ilyen intrika sem fogja! Ez a párt 105 éves. Csak a módsze­rek változnak. Az elhallgatta­tás viszont nem. — Hogyan értékeli az ese­mények fényében Horn Gyu­la júniusi ígéretét, hogy segí­teni fogja az MSZDP-t Sl-be való felvétele érdekében? — A miniszterelnök úr ta­pasztalt politikus. Könnyen meglehet, hogy az sül ki a do­logból, miszerint „komoly erőfeszítéseikbe” került még a megfigyelő státusunk fenn­tartása is... nincs leltár, és hogy egy 53 millió forintra becsült ingatlan- értékesítés esetén mit ír elő a vagyonrendelet. A jogi bizott­ság minderről tömören fogal­mazott: az előterjesztés tárgya­lásra alkalmatlan. — Hétfőn Csabai Lászlóné felülvizsgálat kéréséről szóló előterjesztését a jelenlévők többsége támogatta, a minő­sített többséghez szükséges sza­vazatokat viszont nem kapta meg. Megítélése szerint in­dul-e mégis vizsgálat? — Ismereteim szerint Nyír­egyháza jegyzője a szavazást érvénytelennek minősítette az­zal, hogy nem volt meg a mi­nősített többség. Ez jogértelme­zés kérdése, vagyoni értékű döntést jelent-e egy vizsgálat kezdeményezése? Őszintén re­mélem, hogy egy vizsgálat el­indításához a képviselők egy­szerű többsége is elegendő. Az egyszerű többség megvolt. Amennyiben a közigazgatási hivatal vezetője is így látja, aK- kor semmi akadálya annak, hogy a vizsgálat azonnal meg­kezdődjön. Nonprofit Expo Új Kelet-információ Az országban elsőként szerveződik nemzetközi be­mutatkozási lehetőség a ma­gyar civil társadalmi szerve­zetek részére. A Nyugat-Eu- rópában már nagy hagyomá­nyokkal rendelkező, angliai Charity Fair (Jótékonysági Kiállítás és Vásár) tapaszta­latait felhasználva, az Euró­pa Ház védőszárnya alatt szeptember 27-én nyitja meg a rendezvény kapuit Buda­pesten, az Építők-Liget Kongresszusi Központban. Az előzetes tervek szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyéből az Első Nyírségi Kis­térség Fejlesztési Társulás is részt vesz a seregszemlén. A kétnapos rendezvény le­hetőséget kínál a magyaror­szági civil szervezetek bemu­tatására és bemutatkozására, a nonprofit szektorban legin­kább érdeklődésre számot tartó témák, mint például a gazdasági és jogi szabályo­zás, a nonprofit törvény tár­sadalmi vitája vagy az ön- szerveződés hagyományos és újabb formáinak felvetésére és megvitatására. A résztve­vők tapasztalatokat cserélhet­nek, s a lehető legszélesebb szak- és érdeklődő közönség előtt megismertethetik magu­kat. A Nonprofit Expót Ma­gyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter nyitja meg. Mint Csernyi Anikó szer­vező elmondta: több ezer meghívót küldtek szét or­szágszerte. Szép számmal érkeznek válaszok a megke­resésekre, de Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéből ez idáig csak egy társadalmi szervezet jelezte feltételes részvételi szándékát. Az ő in­doklásuk szerint, minél több kapcsolatot szeretnének ki­építeni, illetve egy nagyobb méretű tablón bemutatnák te­vékenységüket. Felszólalt a spanyol király Beszélgetés Oláh Gáborral A nyíregyházi önkormányzat augusztusi ülésén zárt ülésen fogadta el a város mozijainak értékesítéséről szóló előterjesztést, amelyben a vevő a filmszínházak és a Bencs-villa használati jogának visszaadásával és készpénzzel egyenlíti ki a vételárat. A képviselő-testü­let szinte egyhangúlag fogadta el az előterjesztést, csak a szabaddemokraták négy képviselője nem támogatta azt. Sokak számára meglepetést keltett, hogy hétfőn, a rendkívüli közgyűlésen a polgármester asszony az előbb ismertetett döntés felfüggesztését kezdeményez­te, illetve egy vizsgálóbizottság felállítását javasolta annak érdekében, hogy az tárja fel az esetleges rende­zetlenségeket. A kialakult helyzetről Poroszka Ottót, az SZDSZ városi elnökét kérdeztük. Az ígéret szép szó...

Next

/
Thumbnails
Contents