Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-11 / 212. szám

UJ KELET Közelkép 1996. szeptember 11., szerda 9 Épületek és iskolák Miért lennénk ellenségek? A nyíregyházi önkormányzat és a megyeszékhely egy­házközössége közötti megállapodásnak köszönhetően szeptembertől evangélikus iskolában tanulhatnak az megszüntetett 5. Számú Általános Iskola gyermekei és taníthatnak a nevelők. Az intézmény a város két végé­ben kapott helyet. Az öt alsó tagozatos osztály a volt Krúdy Gyula Gimnázum épületét szállta meg a Mező- gazdasági Szakközépiskolával közösen. A felsősök az egykori MHSZ épületébe járnak. A tanév indulásáról kér­deztük az érintett nevelőket. K. Z. (Új Kelet) — Kisebb zökkenőkkel indult az év — mondták az evangélikus általános iskola alsós nevelői. — Az oktatás­hoz megfelelő tantermet csak az utolsó napokban kaptunk. Sokat pakoltunk, takarítot­tunk a gyermekek szüleivel együtt, hogy simán kezdjük az oktatást. A tanítási segéd­letek egy részét csak az év­nyitó után tudtuk felszerelni. Öt osztályban száz gyermek jár az iskolába, teljesen elsze­parálva a mezőgazdasági szakközépiskolásoktól. Kü­lön folyosón kaptunk tanter­meket. Atrocitások, inciden­sek nem voltak. Szünetekben is a gyermekek között va­gyunk, úgy mint korábban az ötös iskolában. Az ebédek miatt nincs gond. A testneve­lésórák megtartásáról tárgya­lunk, addig is, amíg nem rendeződik a dolog, a játszó­terekre megyünk a gyerekek­kel. A szakközépiskola neve­lőivel egyelőre csak köszönő viszonyban vagyunk, nem ismerjük még őket. Azt kér­jük, ismerjék el, hogy átme­netileg jogunk van az épüle­tet használni. Mi igyekszünk a körülményekhez alkalmaz­kodni. Miért lennék ellensé­gek, ha együtt kell egy dara­big élni és dolgozni. — Még az albérlőkkel kö­zösen is jobb körülmények között dolgozunk, mint a ko­rábbi épületünkben — tájé­koztatta lapunkat Weis Já­nos, a mezőgazdasági szak- középiskola igazgatóhelyet­tese. — Kicsit tartottunk ugyan az épület közös hasz­nálatától, de nem voltak megoldhatalan problémák. A két intézmény vezetője kö­zött jó kapcsolat alakult ki, ezt szeretnénk folytatni. Igyekszünk segíteni az evan­gélikus iskola gyermeit és dolgozóit, hogy ezt az átme­neti időszakot gondok nélkül „vészeljük” át. Tantermeiket is kifestettük saját költsé­günkből tanévkezdésre. Új szakok indítását tervezzük, de erre már csak akkor lesz lehetőség, ha egyedül le­szünk az épületben. A volt MHSZ-székház második emeletén tanulnak az evangélikusok iskolájá­nak felsősei, mintegy száz­ötvenen. A szaktantermek­ben még a földön van a szemléltetőeszközök egy ré­sze, de ez nem zavarja a ta­nítást. Tanévkezdéskor min­den és mindenki a helyén volt. — Nem volt gondunk a költözés során — halljuk a nevelőktől. — Csak az új is­kola indulása körüli nehéz­ségekkel — számlaszám, bejegyzés stb. — találkoz­tunk. Öröm nézni reggel hét és fél nyolc között, hogy az autóbuszok érkezése után rajzanak az épületbe a gyer­mekek. Ebédelni a 14. Szá­mú Általános Iskolába já­runk át, ahol a télre készülve már a fogasokat szerelik fel tanulóinknak. Segítőkészek voltak az étkezések időpont­jainak egyeztetésekor. Jól érezzük itt magunkat, a „társ­bérlők” sem éreztetik, hogy betolakodók vagyunk. Sőt, csodálkoznak, zaj és randa- lírozás helyett csendben van­nak tanulóink. Jelenleg az irodákat és a tantermeket próbáljuk otthonosabbá ten­ni, és hamarosan szaktárgyi versenyek szervezését kezd­jük el. Vizes időben nyakig ér a sár Katona utcai kálvária Szinte nincs is olyan utca a városban, ahol ne lenne meg­bontva az útburkolat, vagy ne lennének kiásva az árkok. Éppen ezért a kívülállóknak már fel sem tűnt, hogy a Kato­na utcán is megkezdődtek a munkálatok. Az ott lakókat kép­viselve azonban megkereste lapunkat Nagy Géza és el­mondta, mennyire nem értenek egyet az útbontással. Sikli Tímea (Új kelet) _____ — Jó két és fél évvel ezelőtt megszavaztuk, hogy végre bevezettetjük az utcába és a lakásokba a gázt. A döntéssel mindössze három család nem értett egyet, de ettől függetle­nül mi többiek elvégeztettük a munkát. Tavaly októberben szóba került, hogy talán cél­szerű lenne lebetonoztatni az utat is, mert vizes időben nya­kig ér a sár. Szinte mindenki egyetértett az ötlettel és há­zanként harmincötezer forint­tal kellett beszállni. Nyáron már egészen szép volt az utca, és mi úgy gondoltuk, ez így is marad. Ám az a néhány em­ber, aki korábban nem ve­zettette be a gázt, most mégis kérte a bekötést. így néhány nappal ezelőtt munkások lep­ték el az utcát és feltúrták az út egy részét. Elmentem a pol­gármesteri hivatal illetékes osztályára, mert tudomásom szerint életben van egy olyan rendelet, mely szerint az új aszfaltutakat öt évig nem sza­bad felbontani. Később kide­rült, a vállalkozónak, aki megkezdte a munkát, nem is adott arra engedélyt a hivatal. Kijöttek a közterület-felü­gyelők, fényképet készítettek, és bírságot róttak ki a vállal­kozóra, bár mint említették, találkoztak már korábban is az úriember nevével. Másnap, mikor hazamentem, csend fo­gadott, nem dolgoztak az árokásók. Ez azonban nem tartott sokáig. Másnap a mun­kások mosolyogva mondták, hogy megvan már az enge­dély, nyugodtan dolgozhat­nak tovább. Hol van itt az igazság? Felkerestük a polgármeste­ri hivatalban Dankó András közlekedésmérnököt, aki a következőket mondta el. —Tényleg létezik egy olyan rendelet, amelyre az úr hivat­kozott, de van benne egy olyan pont, mely bizonyos esetekben mégis lehetővé teszi az útbur­kolat felbontását. Ilyen példá­ul, ha hibát kell elhárítani, vagy ha közműbekötésről van szó, mint ez esetben is. A vállalko­zó bent járt a hivatalban, és a bírság kiszabása után megigé­nyelte az engedélyt, amit meg is adtunk neki, de ebben csak a padka és nem az út felbontását hagytuk jóvá út alatti átfúrások­kal. A munka azonban kis idő­re elakadt, mert beleütköztek a szennyvízgerincbe, ami a köz­műtérképen nem azon a helyen volt megjelölve. Szeptember 6- án a TIGÁZ faxon különenge- délyt kért egy egy négyzetmé­teres aszfaltterület felbontásá­ra, melyre az engedélyt megad­tuk. Kedden délelőtt fotós kollé­ganőmmel kint jártunk a hely­színen, ahol személyesen is meggyőződhettünk arról, hogy a munkások az út mellett, csak a parton ástak, tehát nem bon­tották fel az aszfaltot, betartot­ták az engedély kiadásakor megjelölt feltételeket. Hitelkiváltás és építkezés ÚjKelet-információ A nyíregyházi képviselő- testület hétfőn rendkívüli zárt ülésén döntött arról, hogy a város tulajdonában lévő TITÁSZ 367 millió fo­rint névértékű részvényeit értékesíti. A vevő a jelen­legi piaci áraknál magasab­ban, a névérték 48,5 száza­lékáért vásárolná meg az ér­tékpapírokat. A szerződés megkötésével Csabai Lász- lóné polgármestert bízták meg a képviselők. A határ­időt szeptember 21-ével hatá­rozta meg a testület. A köz­gyűlés arról is állást foglalt, hogy a részvények eladásából származó pénzt a Kelet- Metropol Rt. hitelkiváltására és a Metropol Üzletház befe­jezésére fordítják. így talán az év végére elkészül az épület. Az üzletház anyagi helyzete a legutóbbi számítások alapján a következő: a szakemberek 135 millió 400 ezer forintra taksálják a várható kiadáso­kat, a bevételeket pedig 48 millió 300 ezer forintra. A be­ruházáshoz a hiányzó összeg 87 millió forint, amelyet az önkormányzat üzlethelyiségek eladásából remél majd bevételként el­könyvelni. A közgyűlési döntés előtt a Metropol kölcsöntartozásai 184 mil­lió forintra rúgtak. A kép­viselők határozatot hoztak arról, hogy az épületben eladott helyiségekből szár­mazó pénzt nem az önkor­mányzat működésére, ha­nem a város vagyonának növelésére használják fel. „Súlyos” adók Letter György (Új Kelet) A város adó- és illeték­irodája a közelmúltban mintegy 35 ezer levelet postázott ki a gépjármű-tu­lajdonosoknak, amely a köznyelvben súlyadóként vált „népszerűvé”. Mint azt dr. Szilágyi Zsolt irodavezetőtől meg­tudtuk, ebből az adónemből 70 millió forinttal gyarap­szik a város kasszája, amely nagyságrenddel ke­vesebb — az ugyancsak helyi adóként szolgáló — építményadóból és a helyi iparűzési adóból beterve­zett 700 millió forint bevé­teltől. A belföldi forgalmi rend­számú gépjárművek gép­járműadója (súlyadó) ön­adózási forma, s ez évtől helyi adóként szerepel, amelynek mértékét a helyi önkormányzatok határoz­zák meg, a bevétel fele az államot, a másik része pe­dig a település önkormány­zatát illeti meg. Mint isme­retes, Nyíregyháza kép- viselő-testüiete a törvény­ben előírt minimáltételben állapította meg, azaz a gép­jármű saját tömegének minden megkezdett 100 ki­logrammja után 400 forint adót kell fizetni, míg a mo­torkerékpár, a lakópót­kocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adója 2 ezer forint. A korábbi havi adóztatás ez évtől ismét éves adózta­tássá változott, a megkül­dött egyenlegértesítők sze­rinti befizetések határideje a súlyadónál szeptember 15., míg a helyi iparűzési és építményadónál szeptem­ber 20. A gépjárműadók el­lenőrzését az iroda a BM- lista alapján végzi, a beje­lentéseket elhanyagolókkal szemben az iroda mulasz­tási bírságot szab ki, s kö­telezi a hátralék megfizeté­sére. Nyíregyháza Eperjesen ÚjKelet-információ Jeles nap lesz a csütör­töki a szlovákiai Eperjes életében. Szeptember 12- én 20. alkalommal nyitják meg a város nemzetközi kiállítását és vásárát. A rendezvényen a megye- székhely testvérvárosában Nyíregyházát Csabai Lászlóné képviseli. A pol­gármester asszonyt a meg- nyió előtt, megbeszélésre várja az eperjesi önkor­mányzat vezetője, Juraj Kopcsak. Eperjes a leg­utóbbi Kelet—Nyugat Ex­pón kapott pavilonban mu­tathatta be a város történe­tét, értékeit. Nyíregyháza hat négyzetméteres stan­don prospektusokkal, nép- művészeti alkotásokkal lesz jelen a szlovák nem­zetközi vásáron.

Next

/
Thumbnails
Contents