Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-11 / 212. szám

1996. szeptember 11., szerda Gazdaság Jegybank váltás A korábban egy-, majd többszintűvé váló magyar bankszektorban a kialakult kereskedelmi pénzintéze­tek mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább foly­tatta az üzleti és a költségvetési intézményi számla- vezető tevékenységet, jegybanki feladataival párhu­zamosan. Idén, december végéig véglegesen befeje­ződik a MNB szervezetének reformja: a kereskedel­mi és üzleti tevékenységüket átveszi a Magyar Állam- kincstár (MÁK) megyei hálózata, s a MNB nyolc terü­leti igazgatóságot hoz létre az országban. lyen beszüntetendő pénz­feldolgozási osztályt érintet­te. Az MNB humánpolitikai irányelvei alapján, akit lehe­tett, korkedvezménnyel nyug­díjaztunk, a feladatátcsoporto­sítás miatt a MÁK átvette az állomány egy részét, s a bank csak azokat bocsátotta el vég- kielégítéssel, akik találtak már új munkahelyet. — Mindebből a folyamat­ból a lakosság semmit sem ve­hetett észre — vette át a szót Vass János, a Magyar Állam- kincstár Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Fiókjának ve­zetője. — A pénzintézeti könyvelés már nyár közepé­től átállt az új rendszerre, s októbertől az állampapír- forgalomat is a kincstár vég­zi. A lakosok és a kereske­delmi partnerek ugyanazon arcokkal találkozhatnak, ugyanabban az épületben, ugyanazt a szolgáltatást meg­kapva. Számukra a változás zökkenőmentes. Egy kivétellel, mert a pénz- feldolgozás mint jegybanki alaptevékenység helyileg Debrecenbe kerül át. Október­től a tíz- és a húszfilléres ér­méket az MNB kivonja a ke­reskedelmi forgalomból. De­cember 31-éig Nyíregyházán az MNB-ban lehet beváltani az érméket. A fővárosi köz­pont már megkezdte a tárgya­lásokat arról, hogy a megyé­ben mely intézeteket bízza meg januártól a pénzcsere el­végzésével. Jövő évtől a MÁK foglal­kozik a 39 megyei költség- vetési intézmény számlave­zetésével, az állampapír-ke­reskedelemmel és a beruhá­zási pályázati támogatások pénzügyeivel, s várhatóan egy—két év múlva átveszi az OTP-től az önkormány­zatok számlavezetésének feladatát is. — Na, most rukkoljon elő valami válságkezelő program­mal! Munkatársunktól A jegybank rendszerének átalakítása több éve megkez­dődött. A nemzeti pénzinté­zet időközben átesett egy szi­gorú átvilágításon, s a fővá­rosi központ átalakítása után az idei év második felében, december 31-éig megtör­ténik országos hálózatának feladatarányos korszerűsí­tése is. — Az elvégzendő munká­hoz szabottan alakul át az MNB szervezete — mondta Juhász Margit, a Magyar Nemzeti Bank Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Igazgató­ságának vezetője. — Az ed­digi feladataink és megbízás­ból elvégzett munkánk 1997. január elsejétől kizárólagosan a jegybanki törvényben és a Devizakódexben foglalt tevé­kenységekre fog kiterjedni. Ilyen a bank- és devizagazdál­kodás, ezek ellenőrzése, fel­ügyelete és a pénzfeldolgozás. Minden más, ez idáig a bank­hoz kötődő feladatokat, mint például a költségvetési intéz­mények számlavezetését, az állam- és értékpapír-kereske­delmet a Magyar Államkincs­tár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fiókja veszi át. Az elvégzendő feladat jel­legéből adódóan a megyei igazgatóságok megszűnnek, s helyettük nyolc területi központ alakul. A megyé­ben Nyíregyházán, az MNB Széchenyi utcai épületéről le­kerülő pénzintézeti tábla he­lyére a Magyar Államkincs­táré kerül, mert a jegybank területi központja Debrecen­ben, a Hatvan utca 15. szám alatt lesz. Az átszervezés természet­szerűleg munkahelymegszű­nésekkel is együttjár. A nyír­egyházi munkatársaink közül ez leginkább a megyeszékhe­A közösségi, a regionális érdek az egyéni felett Ivóvíz vagy szennyvíz? A kép nem a helyszínen készült Harascsák Annamária illusztrációja A kótaji volt termelőszö­vetkezet sokadik profilvál­tásának egyikét az Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat csak úgy engedélyezte, ha megold­ja a szennyvíz-elvezetési problémát. Egy üzlet nem eshet kútba emiatt, s a gazdaság a Kótaj két végé­ben lévő egységét, a falun keresztül rácsatlakoztatta a nyíregyházi tisztítómű­re. A lefektetett csatorna „partján” lakók egy része nem kért a csatornázási lehetőségből, s számukra akkor vált „büdössé” a do­log, amikor kézhez kaptak egy fizetési felhívást, majd egy köztartozási letiltó ha­tározatot. Vitéz Péter (Új Kelet) A szennyvíz elvezető árkával feltúrt utca kis lakóközössége értetlenkedve állt az esettel szemben. Mint elmondták, ők már öregek, nyugdíjasok, nekik nem kellett a csatorna, olyany- nyira, hogy némelyikük be sem tudná hova kötni, mert sem ve­zetékes víz, sem angolvécé nincs a portájukon. Nekik ezek­re már nincs is szükségük. To­vábbá furcsának találták, hogy amíg a vizesek, a gázosok és a telefonosok egy-egy szerződés­sel és az arra vonatkozó kérdés­sel kopogtattak be hozzájuk: ennyiért ezt meg ezt megcsi­náljuk, itt a papiros, aláírja vagy nem a tulajdonos,, addig a szennyvízbevezetéssel kapcso­latban ilyesmit nem láttak. Mindemellett azt fájdalták az emberek, hogy — kisnyugdíja­sok lévén — az önkormányzat kérésére a Nyugdífolyósító In­tézet hajtja végre a letiltást, az átlagosan tizenötezer forintos já­randóságukból. Náluk van csa­torna, ami nem kell nekik, de fi­zetniük kell érte, miközben Kótaj többi lakosa a mai napig deríti a folyékony szerveshulladékot. — A probléma nem az ön- kormányzat lokális megtorló csapása a kisnyugdíjasok ellen — kommentálta az esetet Fo­dor Lajos polgármester. — Szó sincs erről. A szövetkezet pro­filbővítése miatt szükséges szennyvízbevezetésre és csa­tornázási feladatokra létrejött utyarossz természe­tem van. Elvárom, hogy vásárlásnál mosolyogjanak az eladók, kedvesek és előzékenyek le­gyenek. Egy üzletben nagy betűkkel van kiírva: a vevő a király! Ott azonban nemcsak a kiírásról értesülhet erről a kedves vevő, hanem valóban úgy is érezheti magát. Mielőtt a kereskedőkfélreér- tenék, nem kiskirályságra vá­gyom. De nem akarom kelle­metlenül érezni magam akkor sem, amikor tizenhárom puló­vert kérek le a polcról, és a vé­gén egyiket sem veszem meg. Elvárom, hogy megkérdezzék, miben segíthetnek. Ha nem tu­dok dönteni, hát segítsenek, mondják el, melyik a jobb da­rab, melyik előnyösebb és mi­ért. Talán nem is gondolják, de egy rosszekedvű eladó tömegek kedvét ronthatja el órákra, oly­kor napokra. A közelmúltban kellemetlen esős délelőtt indul­hat—hét éve egy társulat. Az akkori szabályok szerint az érintett utcák lakosainak több­ségi beleegyezésére volt szük­ség ahhoz, hogy mindenkire kötelező érvényű határozat szü­lessen. A szükséges számú tá­mogató nyilatkozat összegyűlt, s emiatt, akik elutasították az el­képzelést, azokra nézve is kö­telezővé vált. A település költségvetésének jelentős tételét teszi ki a lakos­sági köztartozás. A képviselő- testület egy sürgető határozatá­ban utasította az önkormányza­tot, hogy lehetőségeinek fi­gyelembevételével rendezze el a köztartozások kérdését. Ek­kor tárgyalások, alkudozások kezdődtek a lakók és a hivatal között. Több önkormányzati ajánlat is volt: az egyösszegű számlarendezőknek csak 50 százalékos hozzájárulást kell befizetnie, vagy a részletben tam vásárolni. Betértem abba az üzletbe is, ahol gyönyörű, de méregdrága szöveteket, selyme­ket lehet kapni. A három kiszol­gáló fantasztikusan jól érezte magát, csak a kávé és a teasüte­mény hiányzott a traccspartiról. Mindez nem zavart volna, de az első pillanattól kezdve éreztem: felesleges vagyok. Olyan helyre tévedtem, ahol nem kívánt ven­dég vagyok. —Az esernyőt az aj­tónál kell letenni — mondta hű­vös hangon egy szőke hölgy. Ele­get tettem a felszólításnak, és a polcok felé siettem. Még el sem értem a célomat, mikor a már említett „kedves hölgy” megkér­dezte: mit adhatok? Maga ez a fizetőknek elengedte a hivatal a kommunális adót. Sokan el­fogadták a javaslatot, amely a napi problémákon túl regioná­lis érdekeket is szolgál. A 120 ezer lakosú megye- székhely és környéke egészsé­ges ivóvíz-ellátásának fontos víztermelő központja Kótaj. Megengedhetetlen, hogy a fon­tos vízbázis hosszú távon el­szennyeződjék. Ezt a problémát kezelve idén elkészül a telepü­lés teljes csatornázási terve. A kivitelezést önerőből nem tudja vállalni Kótaj, jövőre állami cél- támogatást kér a beruházásra, amely munkák optimális eset­ben 1997 végén, de legkésőbb 1998-ban megkezdődhetnek. Az önkormányzat megérti a kisnyugdíjasok vélt sérelmeit, de a hivatalnak a jövő, közös­ségi érdekeit kell támogatnia, az egyéni, pillanatnyi ellenér­zésekkel szemben. néhány szó még nem keltett vol­na kellemetlen benyomást ben­nem, de furcsa kemény éle volt a hangsúlyban. Kicsinek és zavart- nak éreztem magam. Az említett eladó ebből mit sem vett észre, mert tovább folytatta a társalgást. Juciról, aki rosszul öltözik, Er­zsiről, akit megcsal az ura és még sorolhatnám. Csöndben, észre­vétlenül néztem körül. A kirakat­ban szépnek látott dolgok most közömbösnek tűntek, az áruk pe­dig magasabbnak, mint gondol­tam. Lassan, tétován távoztam az üzletből. Eszrevételnül szerettem volna az ajtóig jutni. —Na nem sikerült választani? — kérdez­te. Mintha csak azt mondta vol­Ki lesz a király? Kozma Ibolya jegyzete ÚJ KELET Pékegylet Új Kelet-információ A megyei kereskedelmi és iparkamarának majdan szak­mai tagozataként dolgozó Pékegylet szeptember 12-én, csütörtökön tartja alakuló ülé­sét a köztestület székházában. Az előzetes elképzelések sze­rint a 40—50 alapító sütőipa­ri cég képviselője lefekteti az alapszabályzatot, s megvitat­ják az aktuális gazdasági kö­rülmények működési terüle­tükre gyakorolt hatását. Nemzeti Kamara Új Kelet-információ A pénzügyi és a gazda­sági élet legjelentősebb szervezeteit tömörítő, az ez év első felében meg­alakult Nemzeti Kama­ra (ICCH) szakbizottsági alakuló üléseit szeptem­ber 19-én tartja. E nem­zetközi kapcsolatteremté­si és gazdasági érdekkép­viseleti szervezetnek tag­ja a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara. A köz­jogi testület nemzetközi kapcsolatokért felelős osz­tályának vezetője az adó­ügyi kérdésekkel és a nem­zetközi versenyjoggal fog­lalkozó munkabizottság­nak delegált tagja. A jövő heti összejövetel célja a szakbizottságok éves mun­katervének összeállítása, és a Párizsban székelő eu­rópai központ tanácsába küldendő magyar képvise­lő megválasztása lesz. Kereskedelem Új Kelet-információ Csendes János szlovák és dr. Lipták Sándor cseh ke­reskedelmi tanácsos tart kap­csolatépítő előadást szep­tember 24-én, kedden a ke­reskedelmi és iparkamara nyíregyházi székházában. A szakemberek ismertetik a cseh és a szlovák befekteté­si körülményeket, a megyei gazdálkodók és vállalkozók kereskedelmi lehetőségeit. na: te hülye, tudtam én, hogy nem veszel semmit, már akkor, amikor bejöttél. Nem kellett volna egyetlen lépést sem ten­ned... Kutyarossz természetem van, elvárom, hogy vásárlás­kor kedvesek és előzékenyek legyenek a kereskedők. Ha nem így történik, rosszul érzem magam, és elmegy a kedvem a vásárlástól. Általában úgy va­gyok, ha megtetszik valami, még ha drága is, másra sem tudok gondolni. Hiába látok más darabot, már nem tetszik. Többnyire visszamegyek abba az üzletbe, ahol a szebbet, a jobbat láttam. Se az említett boltba, soha nem mennék vissza, még akkor sem, ha a szívem szakadna meg az ott látott darabakért. Mert én aka­rom eldönteni, veszek-e vala­mit vagy nem. Mert akárhogy is van, vásárláskor én vagyok a király. Még akkor is, ha a kereskedők ezt nem tudják.

Next

/
Thumbnails
Contents