Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-06 / 183. szám

UJ KELET Csak szakszerűen! Palotai István (Új Kelet) Ahogy a fény segítségével ön a szemlencséimen áthatolt, elérvén szemidegeimet, s inge­relvén azokat, — agyam látó- központja által képpé for­málódott agysejijeimben — ugyanott azonnal heves bioké­miai reakciókat indukált, melynek következtében paran­csot adott a hormonális köz­pontnak, hogy aktivizálja a dülmirigyemet, egyidejűleg elindítván az ösztönös reflex­reakciót, hogy ennek követ­keztében egy bizonyos helyen vértolulás keletkezzék a vonat­kozó testrészben, — megtölt­vén azokat a szivacsos állo­mányú barlangos testeket, amelyek így hivatottá tették a szervet funkciójuk betöltésére! Eddig a vallomás, amely ugyan igen szakszerű, de két­séges, hogy betölti szerepét és felolvaszt egy fagyos hölgy szí­vet, akinek csak annyit kellett volna mondanom: hölgyem, ahogy megláttam, rögvest megkívántam Ont! Mert nem biztos, hogy min­dig a szakszerűség a legjárha­tóbb, legcélravezetőbb út. A múltkoriban a kisfiam el­ragadtatott mozdulattal ma­gához vett egy zacskó cukrot a boltban, hát, természetesen, megvettem neki. Külsőleg a zizire emlékeztetett, csak ép­pen gömbölyded szemekből. Otthon aztán megkóstoltam és valóban az volt. Hát, amíg olvadozik a szám­ban — mondom — merengek egyet ifjúságomon, a koron, amikor még nem kerek volt a zizi, és mintegy lazán és ejtve a zacskón ékeskedő feliratra meredtem. „Drazsírozott extrudált ve­gyes gyümölcsízesítésű kuko­ricapehely karamellaporos felvezetéssel”!!! Mondom: Mi van? Ki halt meg? Kinek van mumssza? Ez a zizi neve? Ez a zizi neve! Tudományos és szakszerű. Ennek kellene ínycsiklandani, nyálzást megindítani, eszet veszejteni. Mondom is a fiamnak: na gyerek, eztán, ha ez kell ne­ked, hát kérd a nevén, ahogy illik. A gyerek szomorúan rám­nézett és csak ennyit mondott: akkor inkább nem kell! Erősödik a szervezett bűnözés Hol a gyenge láncszem? K.Z. (Új Kelet) Lapunk egy korábbi számá­ban olvashattak a fehérgyar­mati rendőrkapitány egy, a rendőrség megyei és városi vezetőinek tartott értekezleten — amelyen a Kuncze Gábor belügyminiszter és Pintér Sándor országos főkapitány is jelen volt — tett meglepő kijelentésről. Raska István alezredes felszólalásában — egyebek mellett — elmondta, hogy a vámosok és a határ­őrök mellett már rendőrök is segítik a lopott gépkocsik külfödre juttatatását. Igaz, hogy e területen az egyenru­hás testületek munkatársainak elenyésző része korrumpáló­dott. A kapitány szerint ezt minden vezető tudja legfel­jebb nem merik kimondani. Raska alezredes azt is elárul­ta, hogy akadt olyan munka­társa, aki amiatt szerelt le, mert a rendőrségre hátrányos kapcsolatrendszere volt. Csíkos Endre ezredes a Vám- és Pénzügyőrség Haj- dú-Bihar és Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Parancs­nokságának a vezetőjétől megtudtuk, hogy illetékessé­gi területükön lopott gépko­csik csempészésének elősegí­tése miatt munkatársai ellen eljárás nem indult. Seres Jó­zsef ezredes, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság igazgató­ja elmondta, sajnos néhány kollégája keveredett hasonló jellegű ügybe, őket a bíróság már elítélte és leszereltek a ha­tárőrség kötelékéből. Hajzer László ezredes megyei rend­őrkapitány nem kívánta kom­mentálni a fehérgyarmati első rendőr véleményét. Informá­ciónk szerint azonban két, ko­rábban a testülettől távozott exrendőr gépkocsik csempé­szete miatt rács mögött van. Két éve szervezték meg a Rendvédelmi Szolgálatok Vé­delmi Szervezetét, amely fel­adata az egyenruhás testületek tagjainak—kivételt képeznek a Magyar Honvédség és a Nemzetbiztonsági Hivatal hi­vatásos és közalkalmazotti munkatársai—védelme, első­sorban a korrupció, a zsarol- hatóság megelőzése, felderíté­se. Lapunk értesülése szerint megyénkben az elmúlt évben a korrupt rendőröket lakossá­gi és saját társaik bejelentése alapján emelték ki a testület­től, a szolgálat helyi mun­katársainak nem sok babér termett. A szervezet megyei vezetője nyilatkozati jog hí­ján dr. Nyíri Sándorhoz, a Bel- ügyminisztérium helyettes politikai államtitkárához irá­nyított. — A szervezett bűnözés igyekszik beférkőzni a rend­őri, határőrizeti és vámszervek munkatársai közé, próbálják a gyenge láncszemeket megta­lálni — mondta Nyíri doktor. — Az állomány nagy része becsülettel végzi feladatát, saj­nos olykor a bűnözők megta­lálják a keresett gyenge pon­tokat. Az országban és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben is fedtek fel gyakorlatilag minden lehetséges korrup­ciós ügybe keveredő rendőrt. Számadatokat nem tudok mondani. —Igaz-e, hogy a rendvédel­mi szolgálatok védelmi szer­vezetének helyi csapata 1995- ben nem állt a helyzet magas­latán? — Műhelytitkokat nem áru­lok el — nyilatkozta diploma­tikusan és röviden a helyettes államtitkár. 1996. augusztus 6., kedd 3 A feketemunkást is büntetik Stagnáló munkanélküliség Munkatársunktól — Az elmúlt hónapban 494 500 munkanélkülit — 12 500-zal többet, mint június­ban — tartottak nyilván az or­szág munkaügyi szervezetei — ezt tegnapi sajtótájékoztatóján jelentette be Gönczi András, a megyei munkaügyi központ igazgatóhelyettese. — Ha­zánkban a mukanélküli ráta 10,6-ről 10,8 százalékra emel­kedett. Megyénkben 42 685 ál­lástalant tartottak nyilván a hó végi zárónapon kirendeltsége­inken, ez a gazdaságilag aktív né- pesség legutóbbi nyilván­tartásának 19,2 százaléka. Az emelkedés a négy héttel koráb­bihoz 39 fő. A csekély növe­kedés azonban jelentősen eltér az egyes régiókban. Míg Kis- várda térségében 2,7, Nyír­egyháza körzetében pedig 2 százalékos a növekedés, addig Nyírbátor környékén 5,7 száza­lékkal csökkent az elhelyez­kedni nem tudók száma. Az elmúlt hónapban — a tanév befejezése után — 2190 fiatal lépett a regisztrált pályakezdő munkanélküliek sorába, így számuk 4660-ra növekedett. Részarányuk a tel­jes állástalanok 10,9 százaléka. Az 1996. július 1-jén életbe lé­pett új rendelkezéseket figye­lembe véve 1540 fiatal a pálya­kezdők elhelyezkedési prog­ramjának ketetében került kap­csolatba a munkaerő-piaci szer­vezettel. A munkáltatók az előző hó­napban 2695 új álláshelyet je­lentettek be a kirendeltségeken, így valamivel több mint 6000 munkahelyre közvetíthetnek ki kollégáim, ami csaknem két­szerese az előző év hasonló idő­szakának. A felkínált üres posz­tok 28 százaléka a feldolgozó iparban, mintegy fele a bértá­mogatott és közhasznú munka­helyeken jelentkezett. A sike­res kiközvetítések eredménye­képpen a nyár közepén 3200- an állhatták munkába. Júli­usban ezerrel kevesebben, több mint 23 ezren voltak jogo­sultak jövedelempótló támo­gatásra, arányuk az összes munkanélkülin belül 54 szá­zalék. Lezárult a decetralizált szak­képzési alapnál a pályázati ha­táridő — folytatta Gönczi András. — Az 53 millió forint­ra hatvanhatan pályáztak, összesen 200 millió forintot kértek. Szeptemberben dön­tünk az összegek elosztásáról. A központ ellenőrei rendsze­resen felkeresik megyénk munkavállalóit, és sok sza­bálytalansággal, feketemun­kással találkoznak. A jelenle­gi büntetőtételek mellett kol­légáim kemény tíz- vagy száz­ezer forintokkal is sújthatják a jogszabályok ellen vétő mun­kaadókat, és a feketemunka­vállalókat is szankcionáljuk. Javaslom, hogy ezt elkerülen­dő keressék fel a munkaügyi központ kirendeltségeit, ahol tájékoztatást kaphatnak a kü­lönböző kedvezményekről — fejezte be az igazgatóhe­lyettes. (Folytatás az 1. oldalról) Sóstófürdőn a Paradise Hotel augusztus 3-ától 7- éig a Nyirock Fesztivál szín­helye. Azaz csak lett volna, mivel már hétfő reggel lefújták az egészet. Homály fedi az igazi oko(ka)t, az viszont tény, hogy a hátizsákos rajongók csapatos­tól — és érthető csalódással — hagyják el az üres színteret. Pedig ők kifizették a 2150 fo­rintos bérleti és szállásdíjat, pénzt adtak a vonatjegyre, hogy akár Budapestről is elutazzanak egy jót „bulizni”, hiszen egye­seknek csak ennyi a nyaralás. Felkerestük az illetékeseket. A zárt kapuk mögött és előtt fiatalok vártak. Egy részük be szeretett volna jutni, azonban nem lehetett. A kapukat nekünk is csak igazolványunk felmuta­tása után nyitották meg. Sok ide-oda küldözgetés után vég­re megtaláltuk az egyik főszer­vezőt, Porkoláb Ilonát, aki nem kívánt a sajtónak nyilatkozni. A járdán csellengve — egé­szen véletlenül — szembejött velünk Varga Tibor Marcell, aki szintén a Nyirock szerve­zője. Ő elmondta, hogy a mun­kát már januárban elkezdték. Igyekeztek támogatókat sze­rezni az egész országból. Az ígéretek alapján összesen 7—8 milliós készpénzes, illetve ter­méktámogatásra számítottak. Azonban csak 200 ezer forint jött be. Szerinte Agárdi Béla, a hotel bérlője tisztában volt azzal, hogy a Fikusz szám­láján nincs ak­kora összeg, amiből a ren­dezők meg tudják szer­vezni a prog­ramokat. Ezt a gyengeséget kihasználva átvette az irá­nyítást. A fesztivál egyik vezetőjével aláíratott egy nyilatkozatot, amelynek pontos tartal­mát nem so­kan tudják. A szervezet nyert két pályázatot, az egyik össze­gét az önkormányzat, a mási­két pedig a diákönkormányzat kapta meg. Nem pedig ők! Az biztos, hogy a pályázatokból nem láttak semmit. Ha viszont pénz nincs, úgy fellépő együttesek sincsenek. Mindössze 10 zenekar állt a deszkákra szombat óta. Színpa­dokat építettek fel, majd bon­tottak le a nagy bizonytalanság miatt. Az idegfeszítő egyezte­tések vége az lett, hogy a zené­szek otthagytak mindenkit. A szervezők pedig lemondták a további koncerteket. A színhe­lyen ténfergő fiatalok pedig, kérdőn és kiábrándulva néznek egymásra, s arcukról tisztán le­olvasható a „most akkor mi van?” kérdése. Hangosan fogadkoznak, hogy kár volt eljönni Pécsről, Szegedről, Ukrajnából (s ki tudja még honnan), s ha jövőre újra megrendeznék a Nyirock- ot, biztosan nem jönnének el! Pedig ezt a fesztivált jónak re­mélték, hiszen a programlista változatosnak mutatkozott. Nemcsak egy bizonyos ré­teg, hanem a gyerekektől az idősebb korosztályokig, az egyedülállóktól a családokig mindenki megtalálta volna a kedvencét. De ez már csak múlt idő, lassan hazafelé szál­lingóznak a rajongók, akik ezek után kártérítést sem re­mélhetnek. így a telinek remélt hotelud­var kiürül. A félve várt csönd nem sokáig tart majd, hiszen a vendégek újra elfoglalhatják majd a megüresedett szobákat. Úgy fog tűnni, mintha egy rossz álom lett volna a Nyirock Fesztivál, ami egyszerűen volt, nincs! Fesztiválzárás idő elölt Befürödtek a tóparton? Oltáséi itta Tisztelt Tapolcai Úr! Az Új Keletben „Meleg­hegyi hideglelés” címmel közölt cikkéhez szeretnék néhány dolgot leírni. A nevem és címem azért nem közlöm, mert még Ön is, mint értelmiségi elítéli a munkanélkülieket. Falun meg szinte irigylésre méltó­nak tartják azok akik dol­goznak, az idősebb, nyugdí­jas korosztály meg lenézi. Ehhez a jóléthez bárki, aki dolgozik, könnyen hozzájut­hat, mivel pótolhatatlan ember egyetlen munkahe­lyen sincs. Most azt nem írom le, hogy hogyan lettem magam is munkanélküli, hogyan csaptak be. Elítélem azokat az embe­reket, akik fiatalok, egész­ségesek és ha van rá lehe­tőségük, nem mennek el dol­gozni. De nem lehet általá­nosítani. Nem mindegy, hogy mennyi idős az ember, és milyen az egészségi álla­pota. Nem ismerem a cikk­ben szereplő embereket, akik nem vállalják ezt a jól fizető munkát, de valószínű­nek tartom, hogy vannak közöttük idősebb, gyengébb fizikumú betegesek is. Köz­li, hogy ez a feladat kemény kitartást követel. Egyetlen vállalkozónak sincs szüksé­ge beteges, táppénzen lévő emberekre. Mindig az a tisz­tességes, ha olyan munkát vállalunk el, amit el tudunk látni. A leszázalékoltak nem az állam pénzét kapják? Tisztelet a kivételnek, de sokan vannak közöttük olyanok is, akik sokkal töb­bet dolgoznak, mint leszá- zalékolásuk előtt. Igaz, már saját maguknak. Azokat a városi vállalko­zókat kellene büntetni, akik feketén dolgoztatják az em­bereket. A dolgozó ki van szolgáltatva, mert örül, hogy így is dolgozhat, mi­vel a jövedelempótló vagy a munkanélküli-segély sem­mire sem elég. Ebből még „tengetni” sem lehet az éle­tet. Lehet választani: fűtés vagy áramszámlafizetés vagy étkezés stb. között. Jó lett volna, ha leírja, hogyan lehet ebből a pénzből ten­getni az életet. A józanul gondolkodó munkanélküli biztosan szívesebben dol­gozna egy bejelentett mun­káltatónál. El lehet képzel­ni, mi történik vele ha be­teg vagy munkaképtelen lesz. A vidéki embernek még a feketemunkára sincs lehe­tősége, mert az emberek is­merik egymást, és küldik a feljelentéseket. Mennyire lehet igénytelen az, aki ra­gaszkodik a jövedelempót­ló támogatáshoz? Kívánom, hogy személye­sen soha ne ismerje meg a munkanélküliséget. Köszönöm, hogy elolvas­ta a levelem. Tisztelettel: egy olvasó Köszönöm levelét, amely meggyőzött arról, hogy mind a ketten ugyanazokra harag­szunk: az önként és dalolva munka nélkül maradókra. Tapolcai Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents