Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-05 / 182. szám

Fekete Tibor (Új Kelet) Sajtos Zoltán százados, ku­tató-mentő tájékoztató tiszt Ejtőernyősöket a második világháborúban alkalmaztak a harcoló felek tömegesen és légidesszantosokként a vietná­mi háborúban ismerte meg a világ. Ma egy korszerűnek mondott hadsereg szervezeti felépítése elképzelhetetlen a gyorsan bevethető és könnyen mozgó alakulatok nélkül. Az ejtőernyős katonák azon­ban nemcsak harcászati célra vethetők be, hanem légimen­tésre és katasztrófaelhárításra is kiválóan alkalmasak. A nemrég Magyarországon megrendezett Esély az együttműködésre fe­dőnevű hadgyakorlaton a ma­gyar desszantosok is remekül helytálltak. Parancsnokukkal, Sajtos Zoltán százados kutató­mentő tájékoztató tiszttel Szol­nokon, a hadgyakorlat záró­eseményén beszélgettünk. — Mi a feladatuk a kutató­mentő ejtőernyősöknek? — Légi szerencsétlenségek­nél, természeti katasztrófáknál segítünk a bajbajutottakon. Legelőször is a honvédség re­pülőeszközeinek mentése, lé­gikatasztrófa esetén riasztható- ak vagyunk polgári gépek ki­mentésére is. Ezen kívül árvíz, vagy más természeti csapás esetén is bevethetőek ezek a különlegesen kiképzett kato­nák. — Minden ejtőernyős, szá­mon tartja, hogy hány ugrás­nál tart. Ón felett hányszor nyílt ki eddig az ernyő? — Eddig 128-szor ugrottam ki a gépből ernyővel. — Ez sok, vagy kevés? —Attól függ. A nyugati had­seregek ejtőernyőseihez képest soknak számít.Ott általában évente ötöt, tizet ugranak.Ha így nézem, sok. Például az amerikai desszantosoknál az ernyővel történő földetérést csak utolsó lehetőségnek hagy­ják meg. Ok csak egy alapki­képzést kapnak ezen a szinten. A magyar ejtőernyősök, akik itt szolgálnak Szolnokon, nem egynek megvan a száz ugrása, tehát abszolút profik. — A felszereltség és a tech­nikai színvonal nagyon jelentős szempont az ilyen jellegű fel­kutatásoknál . Milyen különb­ség van a NATO és a magyar hadsereg kutató-mentő expedí­cióinak háttérkiszolgálása kö­zött ? — Van eltérés a két hadse­reg háttérkiszolgáló alakulatai között, de ez nem abból fakad, hogy NATO, vagy nem NA­TO. A magyar ejtőernyősök most a hadgyakorlaton együtt ugrottak a kanadaiakkal. Az Észak-Amerikaiak még a mie­inktől is speciálisabb képzést kapnak, hisz nekik akár a sark­körön túl is kell ugraniuk. Ezen kívül könnyűbúvár és szikla­mászó képzést is kapnak. Ná­lunk nem kell a búvártudás, mert nincs tengerünk, mégis a hazai desszantosaink helyt­álltak a profik táborában és megállták a helyüket az elitala­kulatok között. Talán a techni­kai felszerelésekben van egy kis lemaradásunk, de nálunk is egyre több nyugati felszerelés válik honossá és állítják rend­szerbe a hadseregen belül. Felkészültségben mindenkép­pen egyenrangú partnerek vol­tunk. — Még nem is olyan régen a hadsereg sorköteles előképzés keretében az MHSZ-ben képez­te ki az utánpótlását. Ma milyen lehetőségük van a fiataloknak, hogy megtanuljanak ernyővel ugrani? — A Magyar Repülőszövet­ségen belül a sportklubokban van lehetőség ejtőernyős elő­képzést szerezni. Nyolc—tíz ugrás után már alkalmassá vál­nak arra, hogy ejtőernyősök lehessenek. Sorkatonaként akár hozzánk a kutató-mentő alaku­latokhoz is kerülhetnek, vagy légi zászlóaljaknál ejtőernyős katonák lehetnek, de besoroz­hatják felderítőnek is, ahhol szintén szükség van az ejtőer­nyős tudásra. Milliárdos károkat okoznak a kazetta hamisítók Fullajtár András (Új Kelet) Csodálkozunk, amikor a pia­con, vagy más, nem szaküzlet­ben vársárolt műsoros magnó- kazetta néhány lejátszás után élvezhetetlen lesz és ráadásul tönkre is teszi a magnónkat. A magyarázat egyszerű, átvertek bennünket, mert hamisított ka­zettát sóztak ránk, ami történe­tesen a legfrissebb slágereket tartalmazza. Sajnos a kazetta, CD hamisítás az utóbbi néhány évben komoly üzletággá nőtte ki magát, annak ellenére, hogy a hatóságok a nyomukban van­nak, és időnként sikerül lebuk­tatniuk hamisítókat és forgal­mazókat. Pár nappal ezelőtt egy román fiatalember került rend­őrkézre, akinek a nyíregyházi ideiglenes lakásán több mint kétezer darab, friss slágereket tartalmazó magnókezettát talál­tak, de a vizsgálat során kide­rült, hogy jó három hét alatt, mintegy 6 ezer darabot adott el kisebb-nagyobb tételekében. A hamis árut meg Szatmárné­metiben készítették. Csak en­nek az esetnek kapcsán a hazai gyártókat és forgalmazókat, mintegy hat és fél millió forin­tos kár érte. A bírósági tárgyalás után Lakos Györggyel, a Jogvédők Egyesületének elnökével be­szélgettünk, aki az ilyen ügyek­ben bírósági szakértőként vesz részt. — Sajnos nagyon gyakran találkozunk ilyen ügyekkel, 1993 május óta hatszáz bűn­ügyben vagyok kirendelt szak­értő. Az esetek körülbelül 40 százaléka Budapesten van, míg a többi vidéken. Nincs olyan megye, ahol ne találkoznánk hamis kazettaforgalmazással. Az északkeleti megyék—köz­tük Szabolcs-Szatmár-Bereg megye —, nagyon fertőzöttek, korábban Lengyelország, és mostanában Románia közelsé­ge miatt. — Hogyan lehetne kate­gorizálni ezeket a bűncselekmé­nyeket? — Két elkövetői kör van. Az egyik a magányos hamisító, aki a külföldön megvásárolt kazet­tát másolja le otthon néhány példányban. Ezek a kishalak szinte kivétel nélkül találkoz­tak már a törvénnyel. Van olyan páciens, akit már 13 al­kalommal ért tetten a rendőr­ség, amikor hamis kazettát for­galmazott. A másik kör a pro­fik, ők az igazi nagy forgalma­zók. Bár a hamisítást végzők és finanszírozók igyekeznek a háttérben maradni. Másokat tolnak előre, mint a mostani esetben is, aki a lényeget, az elosztást végzi. A profik szer­vezetten dolgoznak, s nagyon komoly pénzeket mozgatnak meg, és nem utolsósorban szé­les nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeznek,, kiépítik a konspirált vonalakat. így a nyo­mozó hatóság rendkívül nehéz helyzetben van, mert felkészült elkövetők állnak szemben. Az igazi nagyhalak nem mennek ki a piacra árulni, ők az „odú­jukból” irányítják az egész te­vékenységet. Ennek ellenére legalább húsz esetben már si­került a forrásokhoz, a főnö­kökhöz eljutni. — A hamisítások hol készül­nek? — Mindössze egy nagyobb, hazai üzem működik valahol az alföldön, de remélem rövidesen lebuknak. Két—három kisgé­pes üzem még van, de ezek a hazai illegális forgalomnak csak a 15 százalékát adják. A nyolcvanöt százalék külföldről érkezik, döntő többségében Romániából. Korábban Len­gyelország vitte a prímet, de mióta szigorú szerzőjogi tör­vényt és büntetéseket vezettek be a lengyel hatóságok, azóta náluk csend van. Viszont az ottani gépeket átvitték Ukrajná­ba, Oroszországba és Románi­ába. — Mennyire hozzáértő em­berek a hamisítók? — Egyértelműen szakembe­rek csinálják, nyomon követik a legfrissebb slágereket és azo­kat igyekeznek minél előbb pi­acra dobni. — Milyen a minőség? — Azt tudom mindenkinek tanácsolni, ha egy kiest is félti a magnóját, ne vegye meg. Rendkívül rossz minőségűek, hihetetlenül silány, selejt nyers­anyagra készülnek. A leg­rosszabb mechanikájú, leg­rosszabb anyagokból, legfe­gyelmezetlenebb technológiai körülmények között legyártott kazettákról van szó. Ezek há­rom—négy lejátszás után képe­sek tönkretenni a magnót. A hamisítók nem az előállításban, hanem az illegális munkában profik. Már az a becsület sincs bennük, hogy jó hamisítványt készítsenek. Céljuk, piacra dobni a legrosszabb minőség­ben, a legolcsóbb kivitelben, de a legdivatosabb slágert. — Csak magnókazettákat hamisítanak? — Ezen a környéken döntő többségben magnókazettákkal találkozunk. Más területeken, főleg a déli határ mentén a CD- ék jelentenek komoly veszélyt. Azokat Jugoszlávián keresztül Bulgáriából csempészik ha­zánkba. A videokazettákat is hamisítják. A minőség ezeknél is hasonlóan silány. A „gyár­tók” általában egyfélére szako­sodnak, de vannak átfedések. — Milyen árral hozzák for­galomba a kazettákat? — A bekerülési költség 40— 50 forint körül van, és a vi­szonteladók 120—130 forintért kapják meg. Többen leveszik a sápot, mire 300—500 forintért a fogyasztóhoz kerül. — Mekkora kár keletkezhe­tett az említett hatszáz ügy kap­csán? —Több milliárd forint, amin osztozik az állam, a jogtulajdo­nosok, a kiadó, az előadó- művész és nem utolsósorban az, aki megvette a hamis árut. Például évente kétmilliárd fo­rint az a kár, amit a hanghor­dozók hamisításával okoznak. Két és fél milliárd forint kárra tehető, amit videokazetták ha­misításával okoznak. — Egy ilyen ügy kapcsán el lehet jutni a gyártókhoz? — El lehet, és az eredeti jog- tulajdonosok utján megtesszük az szükséges lépéseket a román hatóságok felé.

Next

/
Thumbnails
Contents