Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-05 / 182. szám
Fekete Tibor (Új Kelet) Sajtos Zoltán százados, kutató-mentő tájékoztató tiszt Ejtőernyősöket a második világháborúban alkalmaztak a harcoló felek tömegesen és légidesszantosokként a vietnámi háborúban ismerte meg a világ. Ma egy korszerűnek mondott hadsereg szervezeti felépítése elképzelhetetlen a gyorsan bevethető és könnyen mozgó alakulatok nélkül. Az ejtőernyős katonák azonban nemcsak harcászati célra vethetők be, hanem légimentésre és katasztrófaelhárításra is kiválóan alkalmasak. A nemrég Magyarországon megrendezett Esély az együttműködésre fedőnevű hadgyakorlaton a magyar desszantosok is remekül helytálltak. Parancsnokukkal, Sajtos Zoltán százados kutatómentő tájékoztató tiszttel Szolnokon, a hadgyakorlat záróeseményén beszélgettünk. — Mi a feladatuk a kutatómentő ejtőernyősöknek? — Légi szerencsétlenségeknél, természeti katasztrófáknál segítünk a bajbajutottakon. Legelőször is a honvédség repülőeszközeinek mentése, légikatasztrófa esetén riasztható- ak vagyunk polgári gépek kimentésére is. Ezen kívül árvíz, vagy más természeti csapás esetén is bevethetőek ezek a különlegesen kiképzett katonák. — Minden ejtőernyős, számon tartja, hogy hány ugrásnál tart. Ón felett hányszor nyílt ki eddig az ernyő? — Eddig 128-szor ugrottam ki a gépből ernyővel. — Ez sok, vagy kevés? —Attól függ. A nyugati hadseregek ejtőernyőseihez képest soknak számít.Ott általában évente ötöt, tizet ugranak.Ha így nézem, sok. Például az amerikai desszantosoknál az ernyővel történő földetérést csak utolsó lehetőségnek hagyják meg. Ok csak egy alapkiképzést kapnak ezen a szinten. A magyar ejtőernyősök, akik itt szolgálnak Szolnokon, nem egynek megvan a száz ugrása, tehát abszolút profik. — A felszereltség és a technikai színvonal nagyon jelentős szempont az ilyen jellegű felkutatásoknál . Milyen különbség van a NATO és a magyar hadsereg kutató-mentő expedícióinak háttérkiszolgálása között ? — Van eltérés a két hadsereg háttérkiszolgáló alakulatai között, de ez nem abból fakad, hogy NATO, vagy nem NATO. A magyar ejtőernyősök most a hadgyakorlaton együtt ugrottak a kanadaiakkal. Az Észak-Amerikaiak még a mieinktől is speciálisabb képzést kapnak, hisz nekik akár a sarkkörön túl is kell ugraniuk. Ezen kívül könnyűbúvár és sziklamászó képzést is kapnak. Nálunk nem kell a búvártudás, mert nincs tengerünk, mégis a hazai desszantosaink helytálltak a profik táborában és megállták a helyüket az elitalakulatok között. Talán a technikai felszerelésekben van egy kis lemaradásunk, de nálunk is egyre több nyugati felszerelés válik honossá és állítják rendszerbe a hadseregen belül. Felkészültségben mindenképpen egyenrangú partnerek voltunk. — Még nem is olyan régen a hadsereg sorköteles előképzés keretében az MHSZ-ben képezte ki az utánpótlását. Ma milyen lehetőségük van a fiataloknak, hogy megtanuljanak ernyővel ugrani? — A Magyar Repülőszövetségen belül a sportklubokban van lehetőség ejtőernyős előképzést szerezni. Nyolc—tíz ugrás után már alkalmassá válnak arra, hogy ejtőernyősök lehessenek. Sorkatonaként akár hozzánk a kutató-mentő alakulatokhoz is kerülhetnek, vagy légi zászlóaljaknál ejtőernyős katonák lehetnek, de besorozhatják felderítőnek is, ahhol szintén szükség van az ejtőernyős tudásra. Milliárdos károkat okoznak a kazetta hamisítók Fullajtár András (Új Kelet) Csodálkozunk, amikor a piacon, vagy más, nem szaküzletben vársárolt műsoros magnó- kazetta néhány lejátszás után élvezhetetlen lesz és ráadásul tönkre is teszi a magnónkat. A magyarázat egyszerű, átvertek bennünket, mert hamisított kazettát sóztak ránk, ami történetesen a legfrissebb slágereket tartalmazza. Sajnos a kazetta, CD hamisítás az utóbbi néhány évben komoly üzletággá nőtte ki magát, annak ellenére, hogy a hatóságok a nyomukban vannak, és időnként sikerül lebuktatniuk hamisítókat és forgalmazókat. Pár nappal ezelőtt egy román fiatalember került rendőrkézre, akinek a nyíregyházi ideiglenes lakásán több mint kétezer darab, friss slágereket tartalmazó magnókezettát találtak, de a vizsgálat során kiderült, hogy jó három hét alatt, mintegy 6 ezer darabot adott el kisebb-nagyobb tételekében. A hamis árut meg Szatmárnémetiben készítették. Csak ennek az esetnek kapcsán a hazai gyártókat és forgalmazókat, mintegy hat és fél millió forintos kár érte. A bírósági tárgyalás után Lakos Györggyel, a Jogvédők Egyesületének elnökével beszélgettünk, aki az ilyen ügyekben bírósági szakértőként vesz részt. — Sajnos nagyon gyakran találkozunk ilyen ügyekkel, 1993 május óta hatszáz bűnügyben vagyok kirendelt szakértő. Az esetek körülbelül 40 százaléka Budapesten van, míg a többi vidéken. Nincs olyan megye, ahol ne találkoznánk hamis kazettaforgalmazással. Az északkeleti megyék—köztük Szabolcs-Szatmár-Bereg megye —, nagyon fertőzöttek, korábban Lengyelország, és mostanában Románia közelsége miatt. — Hogyan lehetne kategorizálni ezeket a bűncselekményeket? — Két elkövetői kör van. Az egyik a magányos hamisító, aki a külföldön megvásárolt kazettát másolja le otthon néhány példányban. Ezek a kishalak szinte kivétel nélkül találkoztak már a törvénnyel. Van olyan páciens, akit már 13 alkalommal ért tetten a rendőrség, amikor hamis kazettát forgalmazott. A másik kör a profik, ők az igazi nagy forgalmazók. Bár a hamisítást végzők és finanszírozók igyekeznek a háttérben maradni. Másokat tolnak előre, mint a mostani esetben is, aki a lényeget, az elosztást végzi. A profik szervezetten dolgoznak, s nagyon komoly pénzeket mozgatnak meg, és nem utolsósorban széles nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeznek,, kiépítik a konspirált vonalakat. így a nyomozó hatóság rendkívül nehéz helyzetben van, mert felkészült elkövetők állnak szemben. Az igazi nagyhalak nem mennek ki a piacra árulni, ők az „odújukból” irányítják az egész tevékenységet. Ennek ellenére legalább húsz esetben már sikerült a forrásokhoz, a főnökökhöz eljutni. — A hamisítások hol készülnek? — Mindössze egy nagyobb, hazai üzem működik valahol az alföldön, de remélem rövidesen lebuknak. Két—három kisgépes üzem még van, de ezek a hazai illegális forgalomnak csak a 15 százalékát adják. A nyolcvanöt százalék külföldről érkezik, döntő többségében Romániából. Korábban Lengyelország vitte a prímet, de mióta szigorú szerzőjogi törvényt és büntetéseket vezettek be a lengyel hatóságok, azóta náluk csend van. Viszont az ottani gépeket átvitték Ukrajnába, Oroszországba és Romániába. — Mennyire hozzáértő emberek a hamisítók? — Egyértelműen szakemberek csinálják, nyomon követik a legfrissebb slágereket és azokat igyekeznek minél előbb piacra dobni. — Milyen a minőség? — Azt tudom mindenkinek tanácsolni, ha egy kiest is félti a magnóját, ne vegye meg. Rendkívül rossz minőségűek, hihetetlenül silány, selejt nyersanyagra készülnek. A legrosszabb mechanikájú, legrosszabb anyagokból, legfegyelmezetlenebb technológiai körülmények között legyártott kazettákról van szó. Ezek három—négy lejátszás után képesek tönkretenni a magnót. A hamisítók nem az előállításban, hanem az illegális munkában profik. Már az a becsület sincs bennük, hogy jó hamisítványt készítsenek. Céljuk, piacra dobni a legrosszabb minőségben, a legolcsóbb kivitelben, de a legdivatosabb slágert. — Csak magnókazettákat hamisítanak? — Ezen a környéken döntő többségben magnókazettákkal találkozunk. Más területeken, főleg a déli határ mentén a CD- ék jelentenek komoly veszélyt. Azokat Jugoszlávián keresztül Bulgáriából csempészik hazánkba. A videokazettákat is hamisítják. A minőség ezeknél is hasonlóan silány. A „gyártók” általában egyfélére szakosodnak, de vannak átfedések. — Milyen árral hozzák forgalomba a kazettákat? — A bekerülési költség 40— 50 forint körül van, és a viszonteladók 120—130 forintért kapják meg. Többen leveszik a sápot, mire 300—500 forintért a fogyasztóhoz kerül. — Mekkora kár keletkezhetett az említett hatszáz ügy kapcsán? —Több milliárd forint, amin osztozik az állam, a jogtulajdonosok, a kiadó, az előadó- művész és nem utolsósorban az, aki megvette a hamis árut. Például évente kétmilliárd forint az a kár, amit a hanghordozók hamisításával okoznak. Két és fél milliárd forint kárra tehető, amit videokazetták hamisításával okoznak. — Egy ilyen ügy kapcsán el lehet jutni a gyártókhoz? — El lehet, és az eredeti jog- tulajdonosok utján megtesszük az szükséges lépéseket a román hatóságok felé.
