Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-31 / 203. szám
UJ KELET Interjú 1996. augusztus 31., szombat dr. Hajnal Béla közgazdásszal Életminőségünk alakulásáról „Napjaink meg vannak számlálva. A statisztikusok szorgalmasak” — mondta egykor Stanislav Lee kiváló lengyel költő és aforizmaszerző. Előbb megmosolyoghatjuk a gondolat igazát, de végül is egyet kell értenünk vele. A mindennapi életben lépten-nyomon statisztikai törvényszerűségekkel van dolgunk, ám a legtöbbünket hidegen hagy a számok világa, az összefüggések számszerű elemzése. Pedig a számok nagyon is beszédesek — vallják a nyelvünkön értők. E képesség birtokosa dr. Hajnal Béla, a Központi Statisztikai Hivatal Szaboics-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága igazgatója. A negyedévente megjelenő, alapjaiban megújult megyei statisztikai tájékoztató legutóbbi kiadványa apropóján kerestük meg a kandidátusi fokozattal rendelkező közgazdászt, intézményvezetőt. Lefler György (Új Kelet) „A TŰZIJÁTÉK NEM A GAZDASÁGNAK SZÓLT” — Augusztus 20-án tűzijáték fénye világította be az országot, a legkisebb falutól a fővárosig nyílt ki a varázs. Sokan a fejüket csóválták: ennyire jól megy nekünk?! Az ünnep az elmúlt 11 évszázadnak szólt, és merem remélni, a jövőnek. A gazdasági folyamatok főbb jellemzőit tekintve azt mondhatjuk: annyira nem megy jól nekünk. Az első félév gazdasági folyamataiból arra lehet következtemi, hogy az ország területi differenciálódása tovább tart, vagyis Nyugat-Du- nántúl előnye erősödött, míg az északkeleti megyék—Szabolcs és Borsod — leszakadása folytatódott. Ez igaz akkor is, ha az első negyedévhez képest a másodikban már bizonyos javulás tapasztalható az ország két pólusának a mérlegelésében. Országosan az első félévet egyfelől a külgazdasági és a pénzügyi egyensúly javulása, másfelől a konjunktúra gyengülése, és egyes területek teljesítményének visszaesése jellemezte. A folyó fizetési mérleg hiánya az első öt hónapban 0,7 milliárd dollár volt, 1,2 milliárd dollárral kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Javult a kereskedelmi, és növekedett az idegenforgalmi mérleg aktívuma is. Az ipar teljesítménye a korábbiaknál mérsékeltebb volt, mindössze 1,1 százalékkal haladta meg az elmúlt időszakét, a beruházások mennyisége 7 százalékkal esett vissza. Az egy évvel korábbihoz képest mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma csökkent (0,7, illetve 2,5 százalékkal). Az egész országban nagy gond viszont a keresetek reálértékének 7 százalékos visszaesése. A fogyasztói árak növekedési üteme valamelyest lassult, az árszínvonal átlagosan 25,8 százalékkal haladta meg az 1995. első félévit. A lakosság körében nőttek a jövedelmi különbségek, amely a kiadások eltérőjellegében is nyomon követhető. A kiskereskedelmi forgalomban is csökkenés következett be, 5 százalékkal kevesebb áru talált gazdára. A lakosság viszont július végén 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és a fél év során 14 százalékkal több, összesen 8592 lakást vettek használatba, mint 1995 megfelelő időszakában. A globális számok mögött természetesen nagymértékű differenciálódás tapasztalható. BÉKAPERSPEKTÍVÁBÓL... —E differenciálódás nem éppen a mi megyénknek kedvez. Rég elsírt félárvaságunkról bizonyíték egy, a közelmúltban nyilvánosságra hozott adat, amely szerint a megyék sorában ott vagyunk, ahol a béka „perspektívája”. A megye gazdaságának az előző évben már helyenként megfigyelhető kedvező irányú elmozdulása 1996 első felében nem folytatódott, miként a gazdaság növekedési üteme országosan is lelassult. Megfigyelési körünkben az ipari termelés mértéke az első negyendévi 10 százalékos csökkenés után féléves szinten 7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a megyében kevesebb lett az ipari alkalmazottak száma is. Az 50 főnél több munkavállalót alkalmazó megyei székhelyű ipari szervezetek az első hat hónapban összesen 28 milliárd forint termelési értéket hoztak létre. Az értékesítési árbevétel hat tizede belföldi eladások révén valósult meg. A belföldi piac visszaesése sajnos általános jelleget ölt. Szerencsésebb fél évet tudnak a hátuk mögött a belföldi termékértékesítést tekintve a gumiipari és a műanyag termékek gyártásával, a fémfeldolgozással, és a bútor- gyártással foglalkozók. Az export árbevétel 5 százalékkal nőtt a megyében. Az így elért 11 milliárd forintból 4 milli- árddal a vegyiparba sorolt gazdálkodók részesülhettek. A megyében jelentős termelési értéket képviselő fa-, papír- és nyomda- termékek ágazatainak külpiaci értékesítése 1,7-szeresére növekedett, miközben az ágazat belföldi eladása az egy évvel korábbi érték kétharmadára zuhant. Az ötven fő feletti megyei székhelyű építőipari cégek ossze- hasonlító áron mért termelése mintegy a felére csökkent. Ebben a hosszú, kemény tél is szerepet játszott, kevésbé sikerült az évindítás. A közepes és nagyméretű szervezetek teljesítményének csökkenését részben az okozza, hogy a kisszervezetek az építőipari produktum növekvő részét, a megyében mára a felét jóval meghaladva adja. Az építőipari tevékenységen belül 28 százalékra emelkedett a felújítási munkák aránya. Az építőipari értékek több mint felét a mélyépítőipar hozta létre, jelentősen visszaesett az építési szak- és szerelőipar, s ettől kisebb arányban a magasépítőipar. Az építési-szerelési tevékenységet végző alkalmazottak havi bruttó keresete a félév folyamán átlagosan 33 ezer forintot tett ki, az egy évvel ezelőttinél mindössze 14,6 százalékkal többet. Ettől lényegesen kevesebbet kerestek a magas- és többet a mélyépítőiparban foglalkoztatottak. Egy alkalmazott fizikai dolgozó építési-szerelési tevékenységen átlagosan közel egymillió forint értéket termelt. „MÉGISCSAK HÁZAT ÉPÍTVE, REMÉNNYEL...” —A lakásépítések szociálpolitikai támogatása körüli visszaélések közismertté váltak. Mennyiben befolyásolja az új rendelet a korábban megugrott lakásépítési kedvet? —A megyében a fél év során 1768 építési engedélyt adtak ki, közel kilencszázzal kevesebbet, mint 1995 első felében, de az 1994. első félévinél még így is 1200-zal többet. A mostani adat az 1994. évi őszi kormányrendelet hatására megugrott építési láz mérséklődését jelzi ugyan, de az új rendelet sem okozhat remélhetően nagy törést az építési szándékot illetően. Az ugyanis csupán azoknak szab gátat, akik ügyeskedésükkel jogtalan haszonra tettek szert, kihasználva az építtetők szegénységét, az eredeti cél nemességét. A mostani építési engedélyek több mint hat tizedét egyébként községi háztartások kapták. Az év első felében a megyében csak 89 lakással épült kevesebb, mint a fővárosban. A Vásárosnamény és Fehérgyarmat környéki községekben nyolcszor, illetve tizenötször több a felépített lakások száma. Nyírbátor környékén továbbra is jelentős, mintegy hétszeres, Mátészalka és Kisvárda körzetében háromszoros, Nyíregyházáéban kétszeres élénkülés tapasztalható. Mindez azt jelenti; az emberek a nehezebb megélhetés és sors mellett is e földhöz kívánnak kötődni, a fiatalok gyökeret ereszteni. A jövő itt: mégiscsak házat építve, reménnyel teli. KÉTSZER TÖBB A MUNKANÉLKÜLI — A jövő még várat magára, a reményeivel együtt. Am, milyen a jelen a foglalkoztatást, a kereseteket illetően? —A megyében a fél év végén 43 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, a munkanélküliségi arány az egy évvel korábbi 18,8 százalékról 18,2 százalékra emelkedett, de alacsonyabb, mint ez év márciusában volt (21 százalék). A munkanélküliség mértéke változatlanul mintegy kétszerese az országosnak, és még a kelet-magyarországi régió többi megyéjénél is jóval magasabb. Hajdúban 15,0 százalék, Jász- Nagykun-Szolnok megyében 14,0 százalék volt. A munkanélküliség által legkevésbé sújtott megyék egyikében, Győr- Moson-Sopronban „mindössze csak” 7,3 százalékos munkanélküliséget mutatnak ki. A munkanélküliek túlnyomó része változatlanul az alacsony iskolai végzettségűek és a szakmunkások köréből kerül ki, a felsőfokú iskolát végzettek 1,6 százalékot képviselnek. A munka- nélküliek 62 százaléka, több mint 26 ezer fő a 26—45 évesek korcsoportjába tartozik. Az ellátás havi átlagos összege 12 ezer forint, mely egy év távlatában mindössze 5 százalékos emelkedést jelent. Az ellátásból kikerülő és jövedelempótló támogatás ban részesülők száma az év első négy hónapjában még emelkedett, májustól viszont már csökkent. Ebből a támogatásból június végén 24 ezer embert kellett részesíteni. A munkanélküliek számának második negyedévi mérséklődése mögött a szezonális ágazatok növekvő munkaerőkereslete és a közhasznú foglalkoztatás élénkülése áll. A tartós munkanélküliek csoportja viszont még mindig bővül. A megfigyelt, 50 fő feletti szervezetekben dolgozók havi bruttó átlagkeresete az első félévben 32 680 forintot, a nettó 23 380 forintot tett ki, s ez csak háromnegyede az azonos gazdálkodói körre vonatkozó országos átlagnak. A nettó keresetek növekedési üteme mindössze 11 százalékos, ezért a keresetek reálértéke jóval nagyobb mértékben esett vissza — mintegy 12 százalékkal (!)—mint országosan (7 százalék). A fizikaiak 19 ezer, a szellemi dolgozók 29 ezer forint nettó keresettel számolhattak. A keresetfejlesztés mértéke gazdasági ágak szerint a megyében is igen eltérő. A legnagyobb mértékben a villamosenergia-, a gáz- , a vízellátás (24 százalék), a szállítás, a posta és a távközlés (19 százalék) területén emelkedtek a keresetek, míg például az oktatásban csak 7 százalékkal. MÉG TÖBB A SERTÉS, DE MÁR KEVESEBB A KOCA — Mi jellemzi a megye agrárgazdaságát? — A megye mezőgazdaságának teljesítményét a kedvezőtlen termőhelyi adottságok mellett az elhúzódó tavaszi munkák, és az idei esztendőt is jellemző aszály befolyásolta. Búzából egy tonnával kevesebb a hektáronkénti átlaghozam, de gyengébb a termés a többi kalászosból is. A mezőgazdaság szerkezeti változásai miatt az idén a szántóföldi növények 78 százalékát országosan valamelyest több mint a fele (az egyéni gazdálkozók termelték meg). A szövetkezetek 17, a gazdasági társaságok pedig 5 százalékkal részesedtek. Országosan ez utóbbi kettő 31, illetve 18 százalék. A legnagyobb területen gabonaféléket vetettek, ezen belül a kukorica termelésének túlsúlya az egyéni gazdálkodókra jellemző, részesedésük a vetésterületből 85 százalék, míg a szövetkezeteké csak 11 százalék volt. A búza területének egy- harmadán viszont a szövetkezetek, 7 százalékán pedig a gazdasági társaságok vetettek. Az egyéni gazdálkodóknál található a burgonya vetésterületének 96, a zöldségféléknek 93, a dohánynak 89, és a napraforgónak a 73 százaléka. A kedvezőtlen körülmények ellenére a megye sertésállománya tovább gyarapodott. A váf tozást alapvetően a kocák számának alakulása határozza meg. Az első negyedév végére a gazdálkodó szervezetek és az egyéni gazdák is a tavalyinál több kocát tartottak, március 31. és augusztus 1 -je között már jelentős csökkenés tapasztalható. A sertéstartásban is a magánszektor szerepe a meghatározó, egyéni gazdák tenyésztik a megyei állomány 73 százalékát és a kocák kétharmadát. KEVESEBB A BERUHÁZÁS, A DEVIZATŐKE — Vállalkozik-e a vállalkozói szféra? — A megyében igen csekély volt az első félév alatti beruházás, folyó áron mindössze 5 százalékkal több, mint tavaly. Hajdúban 21, Szolnok megyében 58 százalékos növekedés valósult meg, egy lakosra vetítve pedig mindkét régióban meghaladta a 13 ezer forintot, míg ez Szabolcsban 7 ezer forint alatt maradt. Összevetésként az országos átlag 27 ezer forint, Győr- Moson-Sopronban pedig több mint 40 ezer forint volt. A megyében a félév végén 29 829 gazdasági szervezet működött. A vállalkozások formáját tekintve a legdinamikusabban a jogi személyiség nélküli, ezen belül is a betéti társaságok gyarapodtak, de a kft.-k száma is hasonló ütemben bővült. A társas vállalkozások csak ötödét adják a megyei vállalkozásoknak, szemben az országos egyharmados aránnyal. A szövetkezetek száma folyamatosan apad, a többi vállalkozási formáé gyarapszik. A gazdasági szervezetek egyharmada a kereskedelem, javítás ágába tartozik. A működő egyéni vállalkozások 6 százalékkal növekedtek, a legnagyobb mértékben a mező- gazdasági vállalkozók köre bővült, fél év alatt több mint más- félszeresére. Az egyéni vállalkozók 61 százaléka főfoglalkozásként, 28 százaléka mellékfoglalkozásként és 11 százaléka nyugdíjasként folytatta vállalkozási tevékenységét. A kisiparosok és a magánkereskedők a vállalkozási szféra 40 százalékát jelentik. Mindkét negyedévben több külföldi érdekeltségű vállalkozás alakult, mint a megelőző évek hasonló időszakában, ám a devizatőke beáramlása mérsékeltebb maradt, mivel a vállalkozásokat egyre kisebb — gyakorlatilag csak az 1 millió forintos, minimális — törzstőkével alapítják. Az így jegyzett tőke egy évvel korábbi felére, ezen belül a devizatőke a hat tizedére zuhant. Az év első hat hónapjában 46 külföldi érdekeltségű vállalkozás alakult a megyében, melyek jegyzett tőkéjéből (71 millió forint) összesen 54 millió forintot tett ki a devizatőke. TERJEDŐ TUBERKULÓZIS — Személy szerint önt a statisztika mely ága érdekli, s a mostani kiadványból milyen érdekességet említene meg? — A legjobban a társadalmi folyamatok változásai érdekelnek. A kiadvány e kérdéskört is felöleli, miként a megye gazdaságának egészét. Kiemelném átkelőink állandósult zsúfoltságát: az első félévben 8,3 millióan léptek át. A záhonyi közúti határállomás, amely Európában, sőt talán a világon az egyik legszűkebb keresztmetszetű átkelő, 5,1 milliós személyforgalmával, több mint hat tizedét bonyolítja le a megyeinek, 200 ezerrel meghaladta Hegyeshalom forgalmát is! Végezetül pedig egy megdöbbentő tényre hívnám fel a figyelmet: 1991 és 1995 között megyénkben jelentősen megnövekedett a tbc-s megbetegedések száma. Elképesztő, hogy a felnőtt lakosság fele sem vesz részt szűrésen. A kiadványt munkatársaim állít itták össze központunk hatható segítségével, melyet jó szín ;I ajánlok minden megyei vezetőnek, érdeklődőnek. — Köszönöm a l. szélgetést.
