Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-31 / 203. szám
UJ KELET Megyei krónika 1996. augusztus 31., szombat 3 A világ közepe Bürget Lajos gondolatai Augusztusban úgy érezhettük — kis túlzással —, Nyíregyháza a világ közepe. Nyüzsögtek az itthoniak, az utcákon japán, kínai, olasz, lengyel, szlovák, német, francia, ukrán, angol fiatalok és idősek. Jöttek politikusok, polgármesterek, művészek, turisták. Működtek az információs pontok a városban, kiadványok adták hírül a szinte nyomon követhetetlen meny- nyiségű esemény, rendezvény, művészeti alkalom színhelyét, időpontját. Volt vásár, tánc, felvonulás, koncert, gála, kiállítás, beszélgetés, utcabál, színházi produkció, városnézés. És volt bemutatkozás. Egy város tárulkozott ki, nyitottan és nyugodtan. Utcáival, tereivel, embereivel, értékeivel, lehetőségeivel. Volt, aki azt csodálta, milyen itt a zenei és táncos élet. Más azt vette észre: talán érdemes lenne itt befektetni, hiszen a befogadó, nyitott város mindig csábító. Akadt, aki egyszerűen csak azt nézte, milyen szép is ez a település, tereivel, utcáival, virágaival, és hadd tegyem hozzá, virágos belvárosi nyilvános illemhelyével. Mások az ételeket dicsérték, meg a vendéglátást. Aztán akadt, aki azon háborgott, hogy ünnep ide vagy oda, miért nincs nyitva pénzváltó. (Lett, de ez csak későn jutott észbe.) Szóval ízelítőt kaptunk abból, mit jelent, ha érdekesekké leszünk, ha feltűnünk, ha kínáljuk magunkat és lehetőségeinket. Valahogy más volt a város, még jobban pezsgett az élet. Az itteni ember is más lett. Először meglepődött, aztán igencsak rövid idő alatt rájött arra, hogy itt most valami elkezdődött, valami történik. És ez így volt jó. Nagy tanulság ez mindenkinek. Városvezetésnek, intézményeknek, polgároknak, kereskedőknek, vendéglősöknek, médiának, utcaseprőknek és fagylaltosoknak, kertészeknek és idegenforgalmiaknak. Most már érdemes gondolkodni azon, hogy miként lehet a lendületet fenntartani, mit kell jövőre jobban csinálni, mi az, amit érdemes fejleszteni, megtartani. Világos, egy városban az euforisztikus állapotot nem lehet konzerválni. A hézköz- napok egymást követik, de azért ezek is szebbek, ha valamit átmentünk abból, amit az elmúlt hetekben tapasztaltunk. Az ötleteket, a vendég- fogadás tudományát és művészetét, a jobbat akarást, a többre törekvést, az önmegmutatás jó módszerét. És ehhez kell az eddiginél is több önbizalom. Ami hiánycikk. Merjük nyugodtan mondani, hogy mi vagyunk a legszebbek, a legjobbak, a legkívánatosabbak. Az oktalan szerénykedés szárnyat szeg, és akkor bizony vége annak, aminek ma úgy örülünk. Ha eddig kételkedett valaki, már elhiheti: van mire büszkének lennünk. Ezt erősítették a testvérvárosok polgármesterei, a vendég dalosok és táncosok, a politikusok, az idelátogatók, az ország minden részéből érkezettek. A nagy események után járjuk végig Nyíregyházát, immár a gazda szemével. És tudjunk örülni annak, amink van, amink lesz. Ez a nyugodt és nyitott város, a mi otthonunk, higgyük el végre, számunkra a világ közepe. Nemzetközi kongresszus Kegyhelyek és zarándoklatok Új Kelet-információ Jeles rendezvénnyel emlékezik meg Máriapócs a honfoglalás 1100., a kegykép könnyezésének 300. és a pápa látogatásának 5. évfordulójáról. A város lesz a gazdája szeptember 2. és 4. között a Kegyhelyek és Zarándoklatok L Európai Kongresszusának, amelyen 25 ország képviselteti magát. A kongresszust hétfőn reggel 9 órakor Keresztes Szilárd hajdúdorogi püspök és dr. Seregély István érsek nyitja meg. A rendezvény tartalmáról és jelentőségéről Givanni Cheli érsek a Vándorlók és Utazók Pápai Tanácsának elnöke ad tájékoztatót. A templom, a jubileum és a zarándoklás a Szentírásban címmel dr. Fodor György, a nyíregyházi Görög Katolikus Hittudományi Főiskola igazgatója tart előadást. P. Jacques Fornier, a franciaországi katolikus- orthodox vegyes bizottság tagja a kelet-európai kegyhelyek marxista rendszerek alatti helyzetéről, Michel Evdikov párizsi professzor pedig az orosz zarándokok lelkisegélyéről beszél. Szeptember 3-án kedden Sergio Sebastiani érsek, a 2000. Szent Év Pápai Bizottságának főtitkára A kegyhelyek szerepe a Nagy Jubileum előkészítésében és annak eseményeiben című előadását hallhatják az érdeklődők, amelyet turistairodák képviselői és zarándok-igazgatók tapasztalatcseréje követ. Délután Givanni Cheli a közös lelkipásztori tevékenységek nemzeti és kontinentális szervezeteiről, Michel Berger professzor az Egyház Kulturális Javai Pápai Bizottságának munkatársa keleti ikonokról és kegyhelyekről ad információkat. A zárónapon szeptember 4- én, szerdán Aldo Giordano, az Európai Püspöki Kari Konferenciák Szövetségének elnöke a kegyhelyek és zarándoklatok gondozásáról tart tájékoztatót. A zarándoklatok ökumenikus dimenzióiról Dimtri Salachas egyházjogi profeszor, a Keresztények Egysége Pápai Tanácsának konzultora beszél. A Kegyhelyek és Zarándoklatok I. Európai Kongresszusát Má- riapócson délután 16.30-kor Givanni Cheli zárja be ünnepélyesen. Új sztár a Móricz Zsigmond Színháznál Megfelelni a kihívásoknak Remek szeme van a szerződtetésekhez Verebes Istvánnak. Már évek óta keres egy amolyan igazi fiatal hőst, aki jóképű, jó kiállású, tud énekelni, táncolni és ráadásul, mint színművész még tehetséges is. Mint most kiderült, a direktor nem is volt túlzottan maximalista, mert megtalálta az „igazit ’! Molnár László, a békéscsabai Jókai Színház sztárja a Móricz Zsigmond Színházhoz szerződött! Palotai István interjúja — Azt beszélik, az évadnyitó gálán „akkora” Hairt énekelt, hogy a publikum hölgykoszorúja olvadozott a gyönyörűségtől. Mit szól ehhez? — Természetesen örülök neki, de az az igazság, hogy a közönség mindenkit nagyon kedvel, aki jól énekel. Azt hiszem, ez leginkább valamilyen fiatalos reakció... De gustibus non est disputandum. (Az ízlésekről nincs vita — értsd: ízlések és pofonok különbözők — a szerk.) —Elárulná nekünk a családi állapotát ? — Nős vagyok. A feleségemet Békéscsabán ismertem meg, ő volt a színház művészeti titkára. Jelenleg nyomozó. Imádja a munkáját. Ugyanúgy, ahogy én! —Hány évet töltött Békéscsabán? — Összesen hetet, de közben egy évig Debrecenben voltam vendég. —Van saját, „különbejáratú” szerepköre? — „Mindenjátszó” vagyok. Amit csak elém tesznek. Játszottam már operettet, musicalt, vígjátékot és „sűríT’drámát is. — Mesélne az életéről? — Kecskeméten születtem. Egyke vagyok, talán ezért is kötődöm valami egészen fantasztikus módon a szüléimhez. Apukám régen tsz-alfőnök, anyukám pedig adóhivatali osztályvezető volt. Jelenleg a „beosztottaim”. —Hogyan? — Van egy „bétém”, és abban dolgoznak mindketten. Nagyon boldogok, hogy sikeres színész lettem. Állandóan jönnek és néznek. Nagyon huncutok, mert soha sem szólnak előre. Megy az előadás, lenézek és erre ott ülnek. Mindig meghatódom ilyenkor. Torokszorító érzés. Az az igazság, hogy mindennap ünnep nekünk, amikor együtt lehetünk, hiszen rengeteget voltam külön tőlük. Tíz- és tizenhat éves korom között például a budapesti Balettintézetben tanultam — természetesen bentlakásosként. Majd hazamentem Kecskemétre, és a Piarista Gimnáziumban érettségiztem. — Miként kezdődött a színészkarrierje? — Jelentkeztem a kecskeméti Katona József Színházban. Jancsó, Hernádi és Gyurkó megnézett, és azonnal leszerződtettek. Végigjártam a színészi pálya összes létező lépcsőfokát, játszottam kicsit és még kisebbet, de ma is hálás vagyok az életnek ezért! Ennél jobb iskola nem létezik. Együtt játszhattam Bessenyeivel, Draho- tával, Kozák Andrással. Aztán valahogy csak nem tudtam igazán kifutni magam Kecskeméten. Azt hiszem, ez törvényszerű. Ahol kezd az ember, ott csak egy aranyos jópofa srác lehet. Ezért amikor Tasnádi Márton főrendező megnézett egy darabban és rögtön meg is hívott Csabára, gondolkozás nélkül igent mondtam.-—A Jókai Színházban milyen volt a fogadtatás? — Az első szerepemet egy zenés vígjátékban kaptam, a Régi nyárban. A fiút játszottam benne, komoly nagy szerep volt. Egyszer véletlenül meghallottam, hogy az egyik kolléga, aki a takarásból nézte a jelenetemet, azt mondta: „aranyos, tehetséges srác, csak ne énekeljen...” Azt hiszem,hogy énekes színészi és musicalszínészi karrierem ekkor kezdődött el. Hazamentem és mániákus módon éjjelnappal musicalokat hallgattam és tanulgattam. Teljesen egyedül, a magam mestereként. Letettem a cigarettát is. Ha például Vikidált hallgattam, akkor „vikidálul” tanultam énekelni, ha más volt a szalagon, hát azt utánoztam. És végül csodák csodájára mégis összeállt a hangom, az énektudásom. „Kialakultam”. Azt hiszem, én voltam a legjobban meglepve. Aztán sorba jöttek a musicalszerepek. Nagyok és még nagyobbak: a Dr. Herz címszerepe, a Légy jó mindhaláligValkaytanárura, a Sztárcsinálók költője, aztán egy rockopera a Rózsák és szerelmek és a Popfesztivál főszerepe... —Hogy jöttek össze Verebessel? — Volt két éve egy gála Csabán, Pista konferált, én meg énekeltem. A műsor után azonnal megkérdezte, hogy jössz Nyíregyházára? Én akkor nemet mondtam, mert úgy éreztem, hogy még dolgom van arrafelé. Aztán eltelt még egy év, és Verebes megint megkérdezett. Akkor már mozdulni akartam. Eljöttem Nyíregyházára, megnéztem az Érettségit, és egy fantasztikusan tehetséges, fiatal társulatot láttam! Ez igen! Ez kihívás volt ! Azonnal el is fogadtam. Békéscsabán vezetőszínész voltam. Itt is ez a célom, csakhogy ez errefelé már nagyobb falat. —Miket játszik idén? — A Sirály Trigorinját, Henryt a Bál a Savoyban című operettben és a Ketten az ágy alatt főszerepét. Úgy egyeztünk meg a direktor úrral, hogy a második fél évben lehetőséget ad csabai vendégszereplésre és eljátszom az Irma te édes, valamint a Bolygó csillagok rock- opera főszerepét. Különben nagyon sokat lépek fel a budapesti Rockszínház gárdájával, Vikidállal,A/a&raiva/ és Sasvárival is. Remek csapat, kőkemény meló... —Számít Verebes menedzseri attitűdjére is? Örülne, ha menedzselné Budapesten? — Belül nagyon várom, persze ezt még előbb ki is kell nála érdemelni. Elvégre senki sem szeret leégni a pártfogoltjaival. Jó lenne, természetes, hogy jó lenne Pesten is fellépni, tévézni, filmezni, de ez még a jövő zenéje. — Hogy tervezte, meddig marad nálunk? — Hűséges típus vagyok. A város is gyönyörű — már amennyit eddig láttam belőle —, az emberek kedvesek, szívélyesek, és ami külön megfogott; egyenesnek tűnnek. A csapat is jó a színházban. Addig maradok, amíg kellek, és amíg nem érzem, hogy fejlődésem érdekében mennem kell újabb kihívások felé. Szabolcsiak az OMÉK-ra L. Gy. (Új Kelet) ______ Tö bb mint nyolcszáz darab elővételi jegyet árusított a megyei agrárkamara az augusztus 30-án, Gödöllőn megnyílt 72. Országos Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállítás és Vásárra. A megyében működő gazdakörök és kertbarátklubok — autóbusszal a kiállításra utazó tagjai — részére a kamara térítésmentes vásárlátogatást tett lehetővé. A szövetkezetek és társas vállalkozások autóbuszonként 10—10 jegyet vehettek át ajándékba a kamarától. Hasonlóan juthatott a mezőgazdasági bizottságok egy- egy tagja belépőhöz, akiket különbusz szállít az OMÉK- ra. A megyei agrárkamara egyébként az OMÉK-on szeptember 6-án önálló szakmai napot tart, melyen közreműködőként fellép a tiszavasvári asszonykórus és citerazenekar is. Kézművestalálkozó Gyű, ts Ágnes (Új Kelet) Kétnapos nemzetközi kézműves-találkozót rendeznek augusztus 31-én és szeptember 1 -jén — immár negyedszer— Nyíregyházán, a Szabadság téren, a városi művelődési központ és a népművészeti stúdió közös szervezésében, a Szabadművelődési Alapítvány, a Nemizeti Kulturális Alap, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Közművelődési Főosztálya és a megyeszékhely ön- kormányzata támogatásával. Szombaton és vasárnap is megtartják 9 és 18 óra között a népi kézművesek vásárát és a mesterek bemutatóját, 10 órától folyamatosan folkíóregyüttesek lépnek fel, ugyancsak 10, valamint 15 órától a játszóházban és a vásári játékokat műsorára tűző bábszínházban is vendégeskedhetünk. Az ismétlődő eseményeken kívül szombaton délelőtt 11 -tői két kiállítást nyitnak meg: a megye kézműveseinek tárlatát és a szlovák kisebbségi önkormányzat tirpák hagyományokról szóló bemutatóját, melyek szeptember 15-éig mindennap 10-től 18 óráig látogathatók. Délután 2-től a kiállításhoz kötődő konferencia következik. Este 7-től táncházban vigadhatunk. Szeptember elsején 10 órától a Mesterremek pályázat eredményét hirdetik ki és díjait adják át. Bírság Új Kelet-információ Kisebb-nagyobb sikerrel próbálkoznak a hazánkba látogató turisták csempészéssel. A záhonyi vámhivatal munkatársai a héten 54 esetben kezdeményeztek eljárást, kivétel nélkül külföldiek ellen, az összelkövetési érték 1 millió 464 ezer forint volt. A pénzügyőrök gondos felügyelete mellett a raktárba került 2170 karton cigaretta, 160 kilogramm dióbél és 732 különböző gépjárműalkatrész. A beregsurányi pénzügyőrök 17 esetben intézkedtek vámszabálysértés miatt, és 190 ezer forint értékben foglaltak le cigarettát, vodkát, színes fémet és gázolajat. Pénzbírságként 125 ezer forintot szabtak ki és szedtek be. Csengersimánál román állampolgárok próbáltak belépéskor az atóbuszok ülései alatt és személygépkocsik különböző részeiben elrejtve különböző árucikkeket csempészni hazánkba. Az átkelő vámraktára kínálata 162 liter pálinkával, 35 liter benzinnel és 380 liter gázolajjal gyarapodott, összesen 102 ezer forint értékben. Artándon egy „turistától” 18 liter vodkát foglaltak le a pénzügyőrök. A belterületi vám- és nyomozóhivatalok munkatársai több mint hat és félmillió forint értékben foglaltak le a jövedéki ellenőrzés alól elvont dohánytermékeket, szeszes italt, benzint, fűszerpaprikát és gázolajat. A piacokat folyamatosan ellenőrizték, jövedéki bírságot 63 esetben szabtak ki, melynek összértéke 15 millió forint volt.
