Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-30 / 202. szám

10 1996. augusztus 30., péntek Panoráma UJ KELET A Titicaca-tó kincse Az Andok déli részének eddigi legősibb kultikus he­lyét találták meg Bolíviában, a Titicaca-tó közelében. Az időszámításunk előtt 1500 és 1000 között épült, 3800 méter magasságban lévő, minden oldalán 14 méteres templom arról a Chiripa-kultúráról hoz hírt, amely legalább 2500 évvel megelőzte az inkákat, s Dél-Amerika egyik legősibb civilizációjának számít. Az AP hírügynökség jelen­tése szerint az 1992-ben meg­kezdett ásatások vezetője, dr. Christine Hastorf, a Ber­keley egyetem professzora elmondta: találtak már pig­mentek előállítására szolgá­ló őrlőköveket, majom- és ja­guárábrázolásokkal díszített kerámiákat, obszidián tár­gyakat és egy agyagtálba he­lyezett koponyát. A leletek újabb ismeretekkel szolgál­nak a több mint 3000 évvel ezelőtti életmódról, étkezési szokásokról és eszközökről, valamint a vallási rítusokról. A helyszínen talált és a tró­pusokról származó madár­csontvázak jelzik, hogy már akkoriban is kereskedelem folyt a magas hegyvidék és a kontinens déli része között, azaz jóval korábbtól kezdve, mint eddig hitték. A Chiripa-kultúra az eddi­gi ismeretek szerint i.e. 1500- tól i.u. 200-ig állt fenn, s az Andok déli részén a chiripák voltak az elsők, akik fel­hagytak a halászó-vadászó életmóddal s letelepedtek. A Chiripa- és a Tiwanaku-kul- túra uralta a térséget, amíg a perui Cuzcóból kiinduló inka hódítók el nem söpörték őket. Az eddig ismert legrégeb­bi feltárt templom a térségben i.e. 600 körűiről való, a mos­tani lelet tehát közel ezer esztendővel régebbi. Az An­dok legismertebb romterüle­te a XV. századi perui Machu Pichu. A Mai Chiripa várost a chiripák és a tiwanakuk le- származottainak tartott ay- mara indiánok lakják. A vi­rágkorát a VIII. és a XI. szá­zad között élő Tiwanaku kö­zel egymilliós népe rendkí­vül kifinomult — s ma felbe­csülhetetlen értékű — texti­leket, kerámiákat, kő- és fém­tárgyakat készített. Dél-Amerikában az eddigi ismeretek szerint i.e. 13 ezer évvel jelent meg az első em­beri lakhely, míg a hegyek­ben csak négyezer évvel ké­sőbb, a gleccserek visszahú­zódása után telepedett meg az ember. A tetoválások ellen A San Francisco-i Közkórház ingyenesen eltávolítja a tetoválásokat azoknak a fiataloknak a bőréről, akik bandákban töltött múltjuk utolsó jeleitől is szabadul­ni akarnak. A kezelés fájdalmas és hosszadalmas. De annak, aki valóban újra akarja kezdeni az életét a fiatalkori eltévelyedések után, mindenképpen meg kell szabadulnia a bandatagokat azonosító jeltől. Nemcsak azért, mert a rivalizáló vagy ellenséges másik gang tagjai akár az illető életét is veszélyez­tethetik, hanem azért is, mert a San Francisco-i mun­kaadók közül sokan elég jól kiismerik magukat a jel­zések között ahhoz, hogy a „megjelölt” fiatal munka- vállalása tetoválása miatt nehézségekbe ütközzön. A „Második esély” elneve­zésű alapítvány elsősorban a kórház pénzéből áll egyelőre, s a javát a megfelelő lézerké­szülék bérleti díjára fordítják. A plasztikai sebészek ingyen állnak rendelkezésre, de azért a kezelések — amelyekből hathetes szünetekkel a tetová­lás nagysága szerint 4—6-ra van szükség — nem egészen ingyenesek: a „megtisztult” pácienseknek 50 óra közmun­kát kell végezniük, hogy ez­zel is bizonyítsák, végképp változtatni akarnak életükön. Azt is elváiják tőlük, hogy a környezetükben élő fiatalok­ra hatással legyenek és figyel­meztessék őket a gangek éle­tében rejlő veszélyekre. Először olyan fiatalokat vá­logattak ki a beavatkozásra, akik erősen veszélyeztetett helyzetben voltak: akár azért, mert más bandák az életükre törtek, akár azért, mert nagyon rossz családi körülmények között élnek. Miközben azon: ban a kórház alapítványának költségére idén mintegy 30 fiatal kezelésére nyílik mód, időközben már több mint száz név szerepel a várólistán, a programnak tehát évekig kel­lene folytatódni. A kilátások biztatók: a kö­zeli San Jóséban 1994-ben indult egy hasonló program Újrakezdés néven, s olyan si­keres volt, hogy végül a vá­ros összeszedte a lézerkészü­lék megvásárlásához szüksé­ges 85 ezer dollárt. San Fran- cisco-ban remélik, hogy kö­vethetik San Jósé példáját. Az oldalt az MTI-Panoráma anyagaiból állítottuk össze Fegyelmezetlen, és vonzzák az ellentétek? Bill, a modern ember Bili Clinton, az Egyesült Ál­lamok negyvenkettedik elnöke 1946. augusztus tizenkilencedi­kén született az Arkansas állam­beli Hope-ban William Jefferson Blythe néven. Apját sosem ismer­hette meg, mert a jóvágású, vi­dám természetű texasi kereske­delmi utazó közlekedési baleset­ben életét vesztette, amikor fele­sége négyhónapos terhes volt leendő gyermekükkel. A félárva kisfiút gyakorlatilag szigorú erkölcsű nagyszülei ne­velték, mert anyja, Virginia Kelly sokat volt távol a Hope-i háztól: New Orleansban készült ápolónőnek. A kis Bili nagyap­jától tanulta meg, hogy az em­berek egyenlőek, és bőrük színe nem számít. A családi vegyes­kereskedés is zömében feketék lakta körzetben működött. Négyéves volt, amikor anyja megismerkedett és összeházaso­dott Roger Clintonnal, egy hely­beli autókereskedővel. (Bili ak­kor változtatta nevét Clintonra, amikor féltestvérével, Rogerrel elkezdett járni általános iskolá­ba: azt akarta, hogy azonos né­ven emlegessék őket.) A család 1953-ban Hot Springsbe költö­zött, az elnök ifjúkori városába. A légkört azonban hamarosan megmérgezte mostohaapja iszá- kossága, és a kamaszfiúnak nem egyszer kellett anyja védemére kelni. Bili Clinton a helyi középis­kolában kóstolt bele először a politikába. Kiváló tanulmányi eredményeiért és közéleti sze­repléseiért beválasztották az „ifjúsági kormányba”, és Ar­kansas állam képviseletében feljutott egészen a fővárosig. A diákcsapat tagjaként olyan él­ményben volt része, amely ta­lán egész életét meghatározta: találkozhatott és kezet fogha­tott imádott példaképével, John F. Kennedy elnökkel. Önvallomásában később el­mondta: tizenhat éves korában úgy gondolta, hogy lehet belő­le orvos vagy zenész (a lányok által körülrajongott, népszerű fiatalember kitűnően szaxofo­nozott), de végül is a politika mellett döntött, mert őszintén érdekelték az emberek problé­mái, és hajtotta a tenni akarás, a becsvágy. Középiskolás tanárai tanácsá­ra a nagyhírű washingtoni Georgetown Egyetem nemzet­közi szakára nyújtotta be a pá­lyázatát. Felvették, és a liberális nézeteket valló fiatalember 1964-ben a fővárosba költözött. A jezsuita egyetem légköre nagy hatással volt rá; egyik tanárát Sebes Józsefnek h ívták, aki meg­ismertette őt a közép- és kelet­európai kultúrákkal. Egyetemi évei alatt a közismert arkansas-i szenátor, William Fulbright tör­vényhozási csapatában gyakor- noskodott. Valósággal szívta meg magába az ismereteket, vol­tak olyan időszakok, amikor na­ponta több könyvet is elolvasott. Bili Clinton 1968-ban szerez­te meg első egyetemi diplomá­ját. A washingtoni alma mater után Rhodes-ösztöndíjaskéntkét évet töltött az angliai Oxfordban — ahol politikát, fdozófíát és közgazdaságtant tanult —, majd a Yale Egyetem jogi karán szer­zett képesítést. Ott ismerkedett meg későbbi feleségével,Hillary Rodhammel. Jogi diplomájával a zsebében 1974—76-ban a fayeteville-i Arkansas Egyetemen oktatott, majd rövid ideig magánpraxist is folytatott Little Rockban. Közben pedig elindult a politi­kai pályán, ám első próbálkozá­sát — kongresszusi választás — nem koronázta siker. 1976-ban ráköszöntött a sze­rencse, és megválasztották az állam főügyészének. Két évvel később — harminckét éves ko­rában — az ország legfiatalabb kormányzója lett. A következő kormányzói vá­lasztásokon azonban ismét alul­maradt, miután sikertelenül pró­bálkozott adót kivetni a rend­számtáblák után. Tanulva hibá­jából és a csúfos kudarcból, visszafogta liberális ösztöneit, és nyitott a konzervatív érdekek felé. 1982-ben vissza is szerezte a kormányzói tisztséget. 1986—87-ben a kormányzók országos szövetségének elnöke lett, 1990-ben pedig a szabad­kereskedelem és a vállalkozások talaján álló, mérsékelt és közép­utas politikát hirdető testület, a Demokrata Vezetés Tanácsa el­nökeként ténykedett. Két évvel később, 1992-ben valóra vált if­júkori álma: a szavazatok negy­venhárom százalékával — de az elektort többség megszerzésével — az Egyesült Államok elnöké­vé választották. Bili Clinton mindmáig ra­jong az olvasásért és a zenéért, szeret golfozni és szaxofonoz­ni. Gyengéi közé sorolják, hogy imád enni, és nem veti meg az édességet sem. Rend­kívül felkészült, széles tudású, érdeklődő ember — ízig-vérig politikus alkat, génjeiben hor­dozza a közjót szolgáló, szen­vedélyes cselekvési hajlamot. Erőtől duzzadó, energiával teli, brilliáns elme. Roppant köz­vetlen, barátságos, elbűvölő és bőbeszédű típus. Bírálói mindazonáltal a sze­mére vetik, hogy fegyelmezet­len, és az ellentétek embere: mindenkinek a kedvében akar járni, illeged magát, mint a szélkakas, és hagyja magát so­dortatni a szemben álló érde­kek által. Személye körül gyak­ran összecsapnak a szélsőséges indulatok: vannak, akiknek le­sújtó erkölcsi véleményük van róla, simulékonynak, csapo- dárnak, korruptnak és megal­kuvónak tartják. O az első amerikai elnök, aki a második világháború után született. Ha novemberben ismét őt vá­lasztják meg a Fehér Ház lakó­jának, akkor Franklin Roo­sevelt elnök óta — fél évszá­zad elteltével — ő lesz az első demokrata párti politikus, aki­nek sikerült a kettős bravúr. Az elnöki házaspárnak egyet­len gyermeke van, Chelsea nevű lányuk tizenhat éves. Házat cipőtalpból Olcsónak ígérkezik egy új építési technológia, amellyel tönkrement cipők talpának felhasználásával készítenek könnyűbetont. Az eljárás feltalálója a dél­brazíliai Porto Alegrében élő Alberto Cabral építész, s a helyi egyetem már meg­erősítette, hogy a Britaleve néven forgalmazott anyag alkalmas házépítésre, s megfelel minden műszaki szabványnak, valamint biz­tonsági előírásnak. A felhasznált alapanya­gon kívül a Britaleve-há- zak olcsóságához az is hoz­zájárul, hogy néhány óra alatt összeszerelhetők. Vakáció Sztálinnál Ez immár az orosz gazda­gok legkedveltebb honi üdülőhelye: Sztálin egyko­ri fekete-tengeri dácsája, ahol a pénzes turisták akár a szovjet diktátor ágyában is alhatnak. A Zeljonaja Roscsában. vagyis a „Zöld Ligetben” 140 és 280 dollár között kóstál egy éjszaka, de a 11 lakosztályt már így is hónapokra előre lefoglalják — írja az Izvesztyija. A látogatók között pop­sztárok, médiamágnások és kormánytisztviselők épp­úgy megtalálhatók, mint üzletemberek. A ház tele van értékes használati tárgyakkal: a lap például kiemel egy tintatar­tót, amelyet maga Mao Ce- tung ajándékozott annak idején Sztálinnak. Tej kór Alaptalanok azok a félel­mek, hogy a tehéntejjel történő táplálás csecse­mőkorban később gyer­mekkori cukorbetegséghez vezet — legalábbis egy amerikai tanulmány sze­rint. A denveri University of Colorado kutatói azt talál­ták, hogy a három hónapos­nál fiatalabb csecsemők­nél, ha a tehéntejben talál­ható fehérjét kapták, nem mutatkoztak nagyobb arányban annak az auto- immun-elégtelenségnek a jelei, amely a diabéteszt előre jelzi. Az amerikai orvostár­saság lapjában megjelent tanulmány ezzel cáfolni látszik azokat a korábbi je­lentéseket, amelyek szerint a tehéntej 60 százalékkal növeli a gyermekkori cu­korbetegség kialakulásá­nak kockázatát. — A tehéntej számos ér­tékes tápanyagot tartalmaz, s világszerte sok csecsemő és kisgyermek étkezésében játszik döntő szerepet, igy azok a diétatípusok, ame­lyek kizárják a tehéntejet, nem fogadhatók el nyomós tudományos indok nélkül. Meglátásunk szerint ilyen indoklás eddig nem szüle­tett — írták a denveri kuta­tók a lapban.

Next

/
Thumbnails
Contents