Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-30 / 202. szám
1996. augusztus 30, péntek Hazai krónika Magyar Távirati Iroda Kiss Ernő a bűnüldözés élén Kuncze Gábor belügyminiszter a kormány július eleji döntése szerint újonnan létesülő Központi Bűnüldözési Igazgatóság élére dr. Kiss Ernő rendőrezredest nevezte ki. A Belügyminisztérium sajtófőosztályától kapott információ szerint a főigazgató ezt megelőzően 1993 márciusától az ORFK gazdaságvédelmi főosztályvezetője volt; 1990 és 1993 között az ORFK megszüntetett Gazdaságvédelmi Osztálya helyett a Bűnmegelőzési Osztályt vezette. Korábban — 1970-től 1990-ig — bűnügyi nyomozóként tevékenykedett különféle beosztásokban. Az új vezető a Rendőrtiszti Főiskolán végzett bűnügyi szakon 1978-ban. Később, 1985- ben az ELTE Jogi Karán szerzett diplomát. Ügyvédi jogtanácsosi szakvizsgát tett 1989-ben. A közvélemény megtévesztése? Hazugságáradatnak, a közvélemény tudatos megtévesztésének nevezte az oktatásüggyel, a pedagógus-elbocsátásokkal kapcsolatos kormányzati nyilatkozatokat Dobos Krisztina, az MDF alelnöke a párt csütörtöki sajtótájékoztatóján. A politikus véleménye szerint az oktatás helyzete tragikus. Az állásukat féltő, létminimum alatt élő pedagógusok képtelenné válnak az egyre több veszélynek kitett gyermekek nevelésére. Turcsányi Péter, az MDF kulturális kollégiumának vezetője a magyar—román alapszerződéssel kapcsolatban elmondta: a tervezet az eddigi kisebbségi jogokat is veszélybe sodorja. Az anyák védelmében A nyár folyamán a Fidesz anyavédelemmel és az orvostársadalom generációváltásával kapcsolatos új elképzelésekkel egészítette ki egészségügyi és szociálpolitikai programját — hangzott el a párt csütörtöki sajtótájékoztatóján. Selmeczi Gabriella, országgyűlési képviselő a jelen problémáit ecsetelve hangsúlyozta: a demográfiai mutatók békeidőben még soha nem voltak ilyen rosszak, mint ma, leépült a szociális ellátórendszer, és jelentősen szűkült a családok támogatottsága. Az Allianzé a Hungária A müncheni székhelyű Allianz AG Holding, Európa legnagyobb biztosítótársasága, a Hungária Biztosító Rt. többségi tulajdonosa megvásárolta az ÁPV Rt. tulajdonában lévő és a Hungária tulajdonát képező részvényeket, s ezzel a német cég lett a Hungária 100 százalékos tulajdonosa — tájékoztatták a társaság vezetői csütörtökön az MTI-t. Elmondták: a tíz évvel ezelőtt alapított Hungária Biztosító Rt. a magyar biztosítási piacon vezető helyet foglal el, s az új tulajdonos garantálja, hogy az európai normáknak megfelelő biztosítási szolgáltatásokkal ezt a pozícióját meg is őrzi. A Uj bizottság a vizsgálat után Medgyessy Péter pénzügyminiszter bizottság felállítását rendelte el miután az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozta az 1992-—1994-ben végrehajtott hitel-, bank- és adóskonszolidációról szóló jelentését. A bizottságot Balázs Ágnes, a tárca helyettes államtitkára vezeti, tagjai pedig az ügyben személyükben nem érintett szakemberek. A minisztérium sajtóosztályának tájékoztatása szerint a testület javaslatot tesz a pénzügyminiszternek, milyen álláspontot alakítson ki az Állami Számvevőszék jelentésében foglalt kezdeményezésekkel és az esetlegesen elmarasztalható személyek felelősségre vonásával kapcsolatban. Ülésezett az MSZP-frakció elnöksége Törvényt az összeférhetetlenségről! A Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportjának elnöksége hétfőn javasolni fogja a frakciónak, hogy az Országgyűlés még szeptemberben fogadja el az összeférhetetlenségi törvényt—jelentette be Szekeres Imre frakció- vezető a képviselőcsoport elnökségének csütörtöki ülését követő sajtóértekezleten. MTI Szekeres Imre beszámolt arról, hogy a szocialista elnökség indítványozza: állapítsanak meg szigorú szabályokat a gazdasági összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Javasolják, hogy az állami vállalatoknál betöltött tisztségekkel legyen összeférhetetlen az országgyűlési képviselőség. A rendelkezést a törvény hatályba lépése után nyomban alkalmaznák. Átmeneti szabályként azonban engedélyeznék, hogy a jelenleg vállalati tisztségekkel is rendelkező képviselők a vállalati megbízatásuk lejártáig megtarthassák mindkét pozíciójukat. Ez a passzus egyébként a szocialista frakcióban 9 személyt érint. A frakcióelnökség szorgalmazza azt is, hogy a parlamenti képviselőknek vagyonnyilatkozatot kelljen tenniük és azt nyilvánosságra lehessen hozni. A frakcióelnökség támogatásáról biztosította a keddi kibővített pártelnökségi ülésen az alkotmánykoncepcióval kapcsolatban született javaslatokat, és azokat elfogadásra ajánlja a frakciónak. Az állásfoglalás kimondja, hogy az MSZP elkötelezett az új alkotmány megszületése iránt. Rögzíti továbbá, hogy a szocialisták nem tartják indokoltnak a koncepció gyökeres megváltoztatását, ugyanakkor négy pontban tárgyalásokat javasolnak a többi parlamenti pártnak. Az MSZP tarthatónak ítéli a pártközi egyeztetéseken korábban megjelölt határidőket. Ennek alapján javasolják, hogy november 30-áig készüljön el az alaptörvény normaszövege, és a jövő év május 31-éig ejtsék meg az új alkotmányt megerősítő népszavazást. A szocialisták a parlament első ülésnapján kezdeményezni fogják azt is, hogy a Magyar Demokrata Néppárt frakcióját vonják be az alkotmány-előkészítő bizottság munkájába. A képviselőcsoport elnöksége foglalkozott a magyar—román alapszerződés ügyével, és ezzel összefüggésben a jövő heti rendkívüli parlamenti üléssel. A grémium támogatásáról biztosította a Házbizottság javaslatát, hogy kedden lezáruljon a megvitatandó országgyűlési határozati javaslat vitája. A benyújtott indítvány tartalmával ugyanakkor nem értenek egyet, vagyis ellenzik, hogy az Országgyűlés jóváhagyása nélkül a kormány ne köthessen alapszerződést. Markó Béla meghívásával kapcsolatban a frakcióelnökség úgy döntött, hogy megvárja az Országgyűlés elnökének ez ügyben folytatandó konzultációját. Az eredmény ismeretében a szocialista képviselők hétfőn alakítják ki álláspontjukat. Kérdésekre válaszolva Szekeres Imre elmondta még, hogy az elnökség azt javasolja a képviselőcsoportnak: az MSZP ne vegyen részt a következő magyar— magyar csúcstalálkozón. Egy ilyen jellegű tanácskozást ugyanis alaposan elő kellene készíteni, erre pedig az idő rövidsége miatt nincsen mód. A szocialisták ugyanakkor bármikor készek tárgyalni az RMDSZ-szel a magyar—román alapszerződésről. Jakkor azt mostam HORN OyULA'NÁR... Egészségügyi tervezett a kormány elölt Jövőre nem lesz Jövőre nem lesz az egészségügyben általános vizitdíj—jelentette be Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a kormányülést követő szokásos csütörtöki tájékoztatón. MTI A kormány azért vette le a napirendjéről ezt a kérdést, mert az előterjesztés értékelése szerint a vizitdíj jelentős terheket rótt volna a lakosságra, miközben komoly adminisztrációs problémák mellett sem járult volna hozzá nagyobb összeggel az egészségügy finanszírozásához. A kormány beszámolót hallgatott meg az egészségügy helyzetéről, és foglalkozott annak a törvénytervezetnek a koncepciójával, amely változtatásokat hozna a társadalombiztosítási önkormányzatok, az Országgyűlés és a kormány viszonyában. Az erről szóló előterjesztést előreláthatólag szeptember 20-án tárgyalja a kabinet. vizitdíj Elfogadták a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításának tervezetét, amely meghatározza a munkaerőpiaci alap önkormányzati jellegű irányításának formáját. Emelkedik a munkanélküli járadék alsó és felső határa, a jelenleg határozott összegben megállapított juttatás alsó határa a jövőben az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90 százaléka, felső határa pedig ennek kétszerese lesz. Botrány a nyitás előtt? A pénteken kezdődő OMÉK megnyitóján a gödöllői polgár- mester nem kap lehetőséget, hogy üdvözölje a résztvevőket. Emiatt Gémesi György tiltakozó levéllel fordult az Országos Mezőgazdasági, Élelmiszer-ipari Kiállítás és Vásár titkárságához, s levelét eljuttatta az MTI-hez is. MTI t __________. Mi nt írja: megdöbbenve vette tudomásul, hogy a korábbi felkérés ellenére, a már letűntnek hitt évtizedek gyakorlatát felelevenítve „felsőbb utasításra” hivatkozva megtagadták tőle, hogy rövid üdvözlő beszédben köszöntse a megnyitóra érkező miniszterelnököt és a vendégeket Az értesítés után a polgármester Gaál Béla miniszteri biztoshoz fordult gondolva, hogy valamilyen félreértés történhetett. A kérdésre adott válasz — íija Gémesi György — nem győzte meg róla, hogy nem politikai szándékok állnak a programváltoztatás mögött, ezek után a polgármester nem kíván részt venni a megnyitó ünnepségen, amelynek alapgondolatát még évekkel ezelőtt közösen fogalmazták meg a rendezőkkel. Gémesi György hangsúlyozta: a város maga is áldozatokat vállalt a kiállítás sikeréért, s a köszöntő megvonása nem a polgármestert, hanem a vendéglátó várost is méltatlan helyzetbe hozta. Gaál Béla a levéllel kapcsolatban az MTI-nek elmondta, nem politikai szándékról, hanem a protokollra szánt idő rövidségéről van szó, amikor a polgármesternek nem adják meg a köszöntő beszéd elmondására a lehetőséget. Az első elképzelések szerint a kiállítás megnyitó beszédét Lakos László miniszter tartotta volna, és mellette köszöntőt mondtak volna a rendező szervek vezetői, a kiállítás fő támogatói és Gödöllő polgármestere is. A későbbi hazai és nemzetközi egyeztetéseken véglegessé vált, hogy Horn Gyula miniszterelnök Franz Fisch- lerrel, az Európai Unió Bizottsága mezőgazdasági és vidékfejlesztési főbiztosával megnyitó beszédben kívánja köszönteni az OMÉK-ot. Hárman, együtt Palotai István (Új Kelet) Az MDF, a KDNP és a Fidesz parlamenti frakciója néhány napja sajtótájékoztatót tartott, amikor is kijelentették, hogy a három párt parlamenti frakciója az egységes ellenzéki fellépés érdekében megerősíti az 1996 januárjában létrejött megállapodását. Isépy Tamás, a KDNP képviselőcsoportjának vezetője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben egyre nő az ellenzék társadalommal szembeni felelőssége. A három párt összefogása révén alternatívát kíván nyújtani a társadalomnak. Demeter Ervin (MDF) az adó- csökkentések szorgalmazásáról beszélt, és az önkormányzatok pozícióinak megerősítését szorgalmazta. Pokorni Zoltán a Fidesz részéről ugyancsak közös fellépést helyezett kilátásba a munkaügy, a szociálpolitika és a kultúra területén. Kijelentették, hogy a rendkívüli parlamenti ülésszak összehívásával az ellenzék nem villogni akart, hanem felhívni a figyelmet az erdélyi magyarsággal szemben érzett felelősségre. A fentiekkel kapcsolatban megkérdeztük lukacs Istvánt, az MSZP megyei alelnökét. Válaszában elmondta, hogy: „Az együttműködésnek ilyenfajta megnyilvánulása világosan deklarálja, hogy az érintett pártok úgy akarnak a választások előtt együttműködni, hogy megspórolják a szövetségkötés vitáit. Ezeket én a programok tartalmi egyeztetésében, és a leendő listák összeállításában látom. Ugyanakkor jelzés ez a Független Kisgazdapárt és az MDNP felé is, hogy velük a majdani együttműködést nem tartják elképzelhetőnek.” ÚJ KELET Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Egyre inkább mélyülni látszik a szakadék a hivatalos magyar kormány, illetőleg az ellenzék és a kisebbségi magyarság politikai vezetése között. Az már a választások után rögtön kiderült, hogy a kisebbségi sorban lévő magyarok szószólói jócskán rendelkeznek bizonyos előítélettel az MSZP külpolitikája iránt, azonban ezt majd két évig sikerült a szőnyeg alá seperni. Most viszont minden újra felszínre került, hogy immár visszavonhatatlan tényként verjen éket a kintrekedtek és az anyanemzet közé. A legelkeserítőbb az egészben az, hogy mindkét fél ugyanazt akarja. Ez a közös cél pedig nem más, mint a teljes körű autonómia! Ugyan mi más lenne többek között annak a törekvésnek a célja, hogy egy egységes Európa tagjai legyünk? Hiszen egy ilyen politikai konstellációban úgyis megszűnnek a politikai nemzetállamok, a határok, és kezdetét veszi a teljes körű kulturális autonómiák kialakulása, mégpedig nem nemzeti (etnikai), hanem egyszerűen nyelvi okokból. (Később a nemzeti nyelvek úgyis elsorvadnak lassan, és végül — mint az USA-ban — mindent elnyel az angol, az unió hivatalos nyelve... Akár tetszik ez nekünk (vagy bárki másnak), akár nem. Nos, a magyar külpolitika erre a közös európai útra voksol. Ostobaság tehát számonkémi az úgyis aláírásra kerülő magyar—román alapszerződést Kovács Lászlóékon, hiszen a szomszédokkal való sorozatos konfrontáció nemcsak a kettős viszonyt, hanem EU-fel- vételi esélyeinket is rontaná, ez pedig áttételesen kettős nyomást eredményezne „kinti” magyarjainkra. A nemzetiségi sorban élő magyarok autonómiatörekvése — valószínűleg helyzetükből fakadóan — sokkal türelmetlenebb, és egyben sokkal kevésbé politikus. Tulajdonképpen a folyamatos nyomásgyakorlás eszközét használják, és erre akarnak rávenni minket is. A sorozatos ütközések, majd a nemzetközi szervezetek védőszárnyai alá menekülés azonban egészen biztosan pont az ellenkező hatást váltaná ki. A „nemzetalkotó népek” sorozatos lejáratása az ENSZ-nél, az EBEI-nél ki- kényszeríthetnek ugyan némi látszateredményt, de ezek sohasem lesznek hosz- szú életűek. Meggyőződésem, hogy az az erő, amelyik támadja és megakadályozni kívánja a magyar—román alapszerződést, az „bizonyítékokkal szolgál” a magyar sovinizmus létezéséről, amely nem akar békét Romániával. Az ellenzéki pártok is nagyon jól tudják ezt, és egészen bizonyos, hogy csak azért ágálnak az aláírás ellen, mert ezt „ellenzékiként kötelezőnek érzik”.
