Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-30 / 202. szám

1996. augusztus 30, péntek Hazai krónika Magyar Távirati Iroda Kiss Ernő a bűnüldözés élén Kuncze Gábor belügyminiszter a kormány július eleji döntése szerint újonnan létesülő Központi Bűnüldözési Igaz­gatóság élére dr. Kiss Ernő rendőrezredest nevezte ki. A Belügyminisztérium sajtófőosztályától kapott információ szerint a főigazgató ezt megelőzően 1993 márciusától az ORFK gazdaságvédelmi főosztályvezetője volt; 1990 és 1993 között az ORFK megszüntetett Gazdaságvédelmi Osz­tálya helyett a Bűnmegelőzési Osztályt vezette. Korábban — 1970-től 1990-ig — bűnügyi nyomozóként tevékenyke­dett különféle beosztásokban. Az új vezető a Rendőrtiszti Főiskolán végzett bűnügyi szakon 1978-ban. Később, 1985- ben az ELTE Jogi Karán szerzett diplomát. Ügyvédi jogta­nácsosi szakvizsgát tett 1989-ben. A közvélemény megtévesztése? Hazugságáradatnak, a közvélemény tudatos megtévesz­tésének nevezte az oktatásüggyel, a pedagógus-elbocsátá­sokkal kapcsolatos kormányzati nyilatkozatokat Dobos Krisztina, az MDF alelnöke a párt csütörtöki sajtótájékozta­tóján. A politikus véleménye szerint az oktatás helyzete tra­gikus. Az állásukat féltő, létminimum alatt élő pedagógu­sok képtelenné válnak az egyre több veszélynek kitett gyer­mekek nevelésére. Turcsányi Péter, az MDF kulturális kol­légiumának vezetője a magyar—román alapszerződéssel kapcsolatban elmondta: a tervezet az eddigi kisebbségi jo­gokat is veszélybe sodorja. Az anyák védelmében A nyár folyamán a Fidesz anyavédelemmel és az orvostársadalom generációváltásával kapcsolatos új elkép­zelésekkel egészítette ki egészségügyi és szociálpolitikai programját — hangzott el a párt csütörtöki sajtótájékoztató­ján. Selmeczi Gabriella, országgyűlési képviselő a jelen problémáit ecsetelve hangsúlyozta: a demográfiai mutatók békeidőben még soha nem voltak ilyen rosszak, mint ma, leépült a szociális ellátórendszer, és jelentősen szűkült a családok támogatottsága. Az Allianzé a Hungária A müncheni székhelyű Allianz AG Holding, Európa leg­nagyobb biztosítótársasága, a Hungária Biztosító Rt. többsé­gi tulajdonosa megvásárolta az ÁPV Rt. tulajdonában lévő és a Hungária tulajdonát képező részvényeket, s ezzel a német cég lett a Hungária 100 százalékos tulajdonosa — tájékoztat­ták a társaság vezetői csütörtökön az MTI-t. Elmondták: a tíz évvel ezelőtt alapított Hungária Biztosító Rt. a magyar bizto­sítási piacon vezető helyet foglal el, s az új tulajdonos garan­tálja, hogy az európai normáknak megfelelő biztosítási szol­gáltatásokkal ezt a pozícióját meg is őrzi. A Uj bizottság a vizsgálat után Medgyessy Péter pénzügyminiszter bizottság felállítását rendelte el miután az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozta az 1992-—1994-ben végrehajtott hitel-, bank- és adós­konszolidációról szóló jelentését. A bizottságot Balázs Ág­nes, a tárca helyettes államtitkára vezeti, tagjai pedig az ügy­ben személyükben nem érintett szakemberek. A minisztéri­um sajtóosztályának tájékoztatása szerint a testület javasla­tot tesz a pénzügyminiszternek, milyen álláspontot alakít­son ki az Állami Számvevőszék jelentésében foglalt kezde­ményezésekkel és az esetlegesen elmarasztalható személyek felelősségre vonásával kapcsolatban. Ülésezett az MSZP-frakció elnöksége Törvényt az összeférhetetlenségről! A Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportjának elnöksége hétfőn javasolni fogja a frakciónak, hogy az Or­szággyűlés még szeptemberben fogadja el az összeférhe­tetlenségi törvényt—jelentette be Szekeres Imre frakció- vezető a képviselőcsoport elnökségének csütörtöki ülését követő sajtóértekezleten. MTI Szekeres Imre beszámolt arról, hogy a szocialista elnökség indít­ványozza: állapítsanak meg szi­gorú szabályokat a gazdasági összeférhetetlenséggel kapcso­latban. Javasolják, hogy az álla­mi vállalatoknál betöltött tisztsé­gekkel legyen összeférhetetlen az országgyűlési képviselőség. A rendelkezést a törvény hatályba lépése után nyomban alkalmaz­nák. Átmeneti szabályként azon­ban engedélyeznék, hogy a jelen­leg vállalati tisztségekkel is ren­delkező képviselők a vállalati megbízatásuk lejártáig megtart­hassák mindkét pozíciójukat. Ez a passzus egyébként a szocialis­ta frakcióban 9 személyt érint. A frakcióelnökség szorgal­mazza azt is, hogy a parlamenti képviselőknek vagyonnyilatko­zatot kelljen tenniük és azt nyil­vánosságra lehessen hozni. A frakcióelnökség támogatásáról biztosította a keddi kibővített pártelnökségi ülésen az alkot­mánykoncepcióval kapcsolatban született javaslatokat, és azokat elfogadásra ajánlja a frakciónak. Az állásfoglalás kimondja, hogy az MSZP elkötelezett az új alkot­mány megszületése iránt. Rögzíti továbbá, hogy a szocialisták nem tartják indokoltnak a koncepció gyökeres megváltoztatását, ugyanakkor négy pontban tár­gyalásokat javasolnak a többi parlamenti pártnak. Az MSZP tarthatónak ítéli a pártközi egyez­tetéseken korábban megjelölt határidőket. Ennek alapján java­solják, hogy november 30-áig készüljön el az alaptörvény nor­maszövege, és a jövő év május 31-éig ejtsék meg az új alkot­mányt megerősítő népszavazást. A szocialisták a parlament első ülésnapján kezdeményezni fog­ják azt is, hogy a Magyar De­mokrata Néppárt frakcióját von­ják be az alkotmány-előkészítő bizottság munkájába. A képviselőcsoport elnöksége foglalkozott a magyar—román alapszerződés ügyével, és ezzel összefüggésben a jövő heti rend­kívüli parlamenti üléssel. A gré­mium támogatásáról biztosította a Házbizottság javaslatát, hogy kedden lezáruljon a megvitatan­dó országgyűlési határozati ja­vaslat vitája. A benyújtott indít­vány tartalmával ugyanakkor nem értenek egyet, vagyis ellen­zik, hogy az Országgyűlés jóvá­hagyása nélkül a kormány ne köthessen alapszerződést. Markó Béla meghívásával kapcsolatban a frakcióelnökség úgy döntött, hogy megvárja az Országgyűlés elnökének ez ügy­ben folytatandó konzultációját. Az eredmény ismeretében a szo­cialista képviselők hétfőn alakít­ják ki álláspontjukat. Kérdésekre válaszolva Szeke­res Imre elmondta még, hogy az elnökség azt javasolja a képvi­selőcsoportnak: az MSZP ne ve­gyen részt a következő magyar— magyar csúcstalálkozón. Egy ilyen jellegű tanácskozást ugyan­is alaposan elő kellene készíteni, erre pedig az idő rövidsége miatt nincsen mód. A szocialisták ugyanakkor bármikor készek tár­gyalni az RMDSZ-szel a ma­gyar—román alapszerződésről. Jakkor azt mostam HORN OyULA'NÁR... Egészségügyi tervezett a kormány elölt Jövőre nem lesz Jövőre nem lesz az egészségügyben általános vizitdíj—je­lentette be Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a kormányülést követő szokásos csütörtöki tájékoztatón. MTI A kormány azért vette le a napirendjéről ezt a kérdést, mert az előterjesztés értékelése szerint a vizitdíj jelentős terheket rótt volna a lakosságra, miközben komoly adminisztrációs problé­mák mellett sem járult volna hoz­zá nagyobb összeggel az egész­ségügy finanszírozásához. A kor­mány beszámolót hallgatott meg az egészségügy helyzetéről, és foglalkozott annak a törvényter­vezetnek a koncepciójával, amely változtatásokat hozna a társadalombiztosítási önkor­mányzatok, az Országgyűlés és a kormány viszonyában. Az erről szóló előterjesztést előrelátható­lag szeptember 20-án tárgyalja a kabinet. vizitdíj Elfogadták a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélkü­liek ellátásáról szóló törvény módosításának tervezetét, amely meghatározza a munkaerőpiaci alap önkormányzati jellegű irá­nyításának formáját. Emelkedik a munkanélküli járadék alsó és felső határa, a jelenleg határozott összegben megállapított juttatás alsó határa a jövőben az öregsé­gi nyugdíj legkisebb összegének 90 százaléka, felső határa pedig ennek kétszerese lesz. Botrány a nyitás előtt? A pénteken kezdődő OMÉK megnyitóján a gödöllői polgár- mester nem kap lehetőséget, hogy üdvözölje a résztvevőket. Emiatt Gémesi György tiltakozó levéllel fordult az Országos Mezőgazdasági, Élelmiszer-ipari Kiállítás és Vásár titkársá­gához, s levelét eljuttatta az MTI-hez is. MTI t __________. Mi nt írja: megdöbbenve vette tudomásul, hogy a ko­rábbi felkérés ellenére, a már letűntnek hitt évtizedek gya­korlatát felelevenítve „fel­sőbb utasításra” hivatkozva megtagadták tőle, hogy rövid üdvözlő beszédben köszönt­se a megnyitóra érkező mi­niszterelnököt és a vendége­ket Az értesítés után a pol­gármester Gaál Béla minisz­teri biztoshoz fordult gondol­va, hogy valamilyen félreér­tés történhetett. A kérdésre adott válasz — íija Gémesi György — nem győzte meg róla, hogy nem politikai szán­dékok állnak a programváltoz­tatás mögött, ezek után a pol­gármester nem kíván részt ven­ni a megnyitó ünnepségen, amelynek alapgondolatát még évekkel ezelőtt közösen fogal­mazták meg a rendezőkkel. Gémesi György hangsúlyozta: a város maga is áldozatokat vállalt a kiállítás sikeréért, s a köszöntő megvonása nem a polgármestert, hanem a ven­déglátó várost is méltatlan hely­zetbe hozta. Gaál Béla a levéllel kapcso­latban az MTI-nek elmondta, nem politikai szándékról, ha­nem a protokollra szánt idő rövidségéről van szó, amikor a polgármesternek nem adják meg a köszöntő beszéd el­mondására a lehetőséget. Az első elképzelések szerint a kiállítás megnyitó beszédét Lakos László miniszter tar­totta volna, és mellette kö­szöntőt mondtak volna a ren­dező szervek vezetői, a ki­állítás fő támogatói és Gödöllő polgármestere is. A későbbi hazai és nemzetközi egyeztetéseken véglegessé vált, hogy Horn Gyula mi­niszterelnök Franz Fisch- lerrel, az Európai Unió Bi­zottsága mezőgazdasági és vidékfejlesztési főbiztosával megnyitó beszédben kíván­ja köszönteni az OMÉK-ot. Hárman, együtt Palotai István (Új Kelet) Az MDF, a KDNP és a Fi­desz parlamenti frakciója né­hány napja sajtótájékoztatót tartott, amikor is kijelentették, hogy a három párt parlamenti frakciója az egységes ellenzé­ki fellépés érdekében megerő­síti az 1996 januárjában létre­jött megállapodását. Isépy Ta­más, a KDNP képviselőcso­portjának vezetője hangsúlyoz­ta, hogy a jelenlegi nehéz hely­zetben egyre nő az ellenzék tár­sadalommal szembeni felelős­sége. A három párt összefogá­sa révén alternatívát kíván nyújtani a társadalomnak. De­meter Ervin (MDF) az adó- csökkentések szorgalmazásá­ról beszélt, és az önkormány­zatok pozícióinak megerősíté­sét szorgalmazta. Pokorni Zol­tán a Fidesz részéről ugyancsak közös fellépést helyezett kilá­tásba a munkaügy, a szociál­politika és a kultúra területén. Kijelentették, hogy a rendkívü­li parlamenti ülésszak összehí­vásával az ellenzék nem villog­ni akart, hanem felhívni a fi­gyelmet az erdélyi magyarság­gal szemben érzett felelősség­re. A fentiekkel kapcsolatban megkérdeztük lukacs Istvánt, az MSZP megyei alelnökét. Válaszában elmondta, hogy: „Az együttműködésnek ilyen­fajta megnyilvánulása világo­san deklarálja, hogy az érintett pártok úgy akarnak a választá­sok előtt együttműködni, hogy megspórolják a szövetségkötés vitáit. Ezeket én a programok tartalmi egyeztetésében, és a leendő listák összeállításában látom. Ugyanakkor jelzés ez a Független Kisgazdapárt és az MDNP felé is, hogy velük a majdani együttműködést nem tartják elképzelhetőnek.” ÚJ KELET Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Egyre inkább mélyülni látszik a szakadék a hivata­los magyar kormány, illető­leg az ellenzék és a kisebb­ségi magyarság politikai ve­zetése között. Az már a vá­lasztások után rögtön kide­rült, hogy a kisebbségi sor­ban lévő magyarok szószó­lói jócskán rendelkeznek bi­zonyos előítélettel az MSZP külpolitikája iránt, azonban ezt majd két évig sikerült a szőnyeg alá seperni. Most viszont minden újra felszín­re került, hogy immár visszavonhatatlan tényként verjen éket a kintrekedtek és az anyanemzet közé. A legelkeserítőbb az egészben az, hogy mindkét fél ugyanazt akarja. Ez a kö­zös cél pedig nem más, mint a teljes körű autonómia! Ugyan mi más lenne többek között annak a törekvésnek a célja, hogy egy egységes Európa tagjai legyünk? Hi­szen egy ilyen politikai konstellációban úgyis meg­szűnnek a politikai nemzet­államok, a határok, és kez­detét veszi a teljes körű kul­turális autonómiák kialaku­lása, mégpedig nem nemze­ti (etnikai), hanem egysze­rűen nyelvi okokból. (Ké­sőbb a nemzeti nyelvek úgy­is elsorvadnak lassan, és vé­gül — mint az USA-ban — mindent elnyel az angol, az unió hivatalos nyelve... Akár tetszik ez nekünk (vagy bár­ki másnak), akár nem. Nos, a magyar külpoliti­ka erre a közös európai útra voksol. Ostobaság tehát számonkémi az úgyis alá­írásra kerülő magyar—ro­mán alapszerződést Kovács Lászlóékon, hiszen a szom­szédokkal való sorozatos konfrontáció nemcsak a ket­tős viszonyt, hanem EU-fel- vételi esélyeinket is rontaná, ez pedig áttételesen kettős nyomást eredményezne „kinti” magyarjainkra. A nemzetiségi sorban élő magyarok autonómiatörek­vése — valószínűleg hely­zetükből fakadóan — sokkal türelmetlenebb, és egyben sokkal kevésbé politikus. Tulajdonképpen a folyama­tos nyomásgyakorlás eszkö­zét használják, és erre akar­nak rávenni minket is. A so­rozatos ütközések, majd a nemzetközi szervezetek vé­dőszárnyai alá menekülés azonban egészen biztosan pont az ellenkező hatást vál­taná ki. A „nemzetalkotó né­pek” sorozatos lejáratása az ENSZ-nél, az EBEI-nél ki- kényszeríthetnek ugyan némi látszateredményt, de ezek sohasem lesznek hosz- szú életűek. Meggyőződésem, hogy az az erő, amelyik támadja és megakadályozni kívánja a magyar—román alapszer­ződést, az „bizonyítékokkal szolgál” a magyar soviniz­mus létezéséről, amely nem akar békét Romániával. Az ellenzéki pártok is nagyon jól tudják ezt, és egészen bi­zonyos, hogy csak azért ágálnak az aláírás ellen, mert ezt „ellenzékiként kö­telezőnek érzik”.

Next

/
Thumbnails
Contents