Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-28 / 200. szám

UJ KELET Hazai krónika 1996. augusztus 28., szerda 5 Dabas-Sári, ügy nélkül Nyugodt tanév Indulatoktól mentesen, nyugodt körülmények között kezdődhet az új tanév a sok vihart megélt Dabas-Sári önkormányzati és a vele egy épületben lévő Szent János Általános Iskolában. Az összesítés szerint az önkormányzati intézményben 19, az egyháziban 17 első osztályos gyerek kezdheti majd meg tanulmá­nyait. Az egyházi iskolában, összesen 120, az önkor­mányzatiba 220 gyerek iratkozott be. Mint ismeretes, korábban heves viták dúltak az iskola megosztása Országos konferencia Debrecenben Informatika a felsőoktatásban Első alkalommal szerveznek közös konferenciát Deb­recenben az „Informatika a felsőoktatásban” és a Networkshop rendezvények szervezői. A felsőfokú in­tézményekben folyó informatikus szakemberek képzé­se, az informatika alkalmazásának szélesebb körűvé válása, az eszköztár gyors ütemű fejlődése, a hazai in­formatikai oktatás és alkalmazás fejlesztése indokolja az ismétlődő konferenciák megrendezését. Az augusz­tus 27—30. közötti szakmai találkozón a felső- oktatásban dolgozó szakemberek vesznek részt. A 600 résztvevő 25 szekcióban vitatja meg az informatika időszerű kérdéseit. körül. MTI Az épület egy részét az egy­ház kapta meg, s fallal válasz­tották el a két intézmény ter­meit egymástól. Később a fa­lat önkényes módon az önkor­mányzati iskola támogatói megkísérelték lebontani, s csak rendőri beavatkozással lehetett a további munkálato­kat meggátolni. A két iskola közötti ellen­tétek mostanra csitultak ugyan, ám az iskolaügy még­sem jutott végleg nyugvó­pontra. Az önkormányzati is­kolának ugyanis még szüksé­ge lenne a meglévő nyolc mellé egy kilencedik tante­remre, hogy minden tekintet­ben megfelelő körülményeket teremtsen az oktatómunká­MTI A Pedagógusok Szakszerve­zete (PSZ) augusztus 8-án az Al­kotmánybírósághoz fordult, mi­vel alkotmányellenesnek tartja a közoktatási törvény nyáron el­fogadott módosításának azon pontját, amely a fenntartók döntésétől teszi függővé, hogy a pedagógusok kötelező óraszá­mát ez év szeptember 1-jétől, jövő év február 1-jétől vagy szeptember elsejétől emelik-e meg. A sürgősségi kérelemmel be­adott indítvány szerint a törvény azzal, hogy a kötelező óraszám- emelés végrehajtását az alacso­nyabb rendű, azaz fenntartói szabályozásra utalja, jelentős ál­lampolgári érdekeket sért. Mindezt Szöllősi Istvánná, a PSZ főtitkára fejtette ki keddi sajtótájékoztatóján. Rámutatott: hoz. Ennek érdekében még a tavasszal be is nyújtott egy pályázatot a művelődési és a belügyi tárcához, hogy céltá­mogatást nyerjen el két tante­rem és óvoda építéséhez. A je­lenlegi óvodaépület ugyanis felújításra szorul, ám ennek költségei aránytalanul maga­sak lennének, ésszerűbb meg­oldás az új iskolával együtt új óvoda kialakítása. Válasz egyelőre még nem érkezett a minisztériumoktól, ám az új intézmény helyét már kijelölték. A mostani is­kolák közelében lévő telek jöhet ehhez számításba, amely részben egyházi tulajdon. Az építkezés feltételeinek megte­remtéséhez az egyház komp­romisszumkészséget tanú­sít. a kötelező óraszám összefüggés­ben áll a pedagógusok díjazásá­val, így az abban jelentkező kü­lönbség sérti az egyenlő mun­káért egyenlő bérezés alkotmá­nyos elvét, és méltánytalan bé­rezési eltéréseket teremt. A szakszervezeti vezető be­számolt arról, az általa károsnak tartott gyakorlatról is, miszerint az önkormányzatok több helyütt jogutód nélkül szüntetnek meg közoktatási intézményeket, majd azt követően új iskolákat hoznak létre ugyanazokban az épületekben. Bejelentette: a téma fontosságára való tekintet­tel a közeljövőben javaslatot ter­jeszt az Országgyűlés elé a köz­alkalmazotti törvény megfelelő módosítása érdekében. Szöllősi Istváné kitért arra is, hogy to­vábbra sem ismert előtte a pe­dagógus-átképzés programja, és ütemezése. Hajdú István (Új Kelet) A Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen kedden délelőtt megnyílt konferenciát plenáris ülésen „A felsőoktatás korsze­rűsítése és informatikai fejlesz­tése” címmel dr. Dinya László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes állam­titkára nyitotta meg. Az 1993-ban elfogadott felsőoktatási törvény megte­remtette Magyarországon az autonóm felsőoktatási intézmé­nyek szervezetének és működé­sének átfogó törvényi alapjait. A felsőoktatási törvény elő­írásának megfelelően az Or­szággyűlés 1996. november 4- én határozatot hozott a fel­sőoktatás fejlesztésének irány­elveiről. A felsőoktatás fejlesz­tésének célja a nyitott, rugal­mas, a fejlett piacgazdaság kö­vetelményeinek megfelelő, korszerű intézményrendszer megteremtése. Ezeknek a fel­adatoknak a jogi lehetőségeit alapozza meg a felsőoktatási törvény 1996 júliusában jóvá­hagyott jelentős módosítása. Az elmúlt 4—5 évben külön­féle hazai és külföldi források­ból végrehajtott fejlesztések eredményeként a magyar felsőoktatási intézmények in­formációs infrastruktúrája jelentősen fejlődött. Az előre­lépésben különösen nagy sze­repe volt a Nemzeti Informáci­ós Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program — korábban Információs Infrastruktúra Fej­lesztési (IIF) Program — szfé­rákat átfogó szakmai koordiná­ciójának és fejlesztési project- jeinek, valamint a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap (FEFA) támogatásának. Ma már nagyszámú, külön­böző kategóriájú számítógép (PC, munkaállomás, mainfra­me) áll az oktatók, kutatók és a hallgatók rendelkezésére az egyetemeken és főiskolákon. A felsőoktatási intézmények többségében lokális hálózatok épültek ki, amelyek összeköt­tetésben állnak a hazai és a nemzetközi számítógépes háló­zatokkal (Internet). A magyar felsőoktatás infor­matikai fejlesztésért belül az egyik elsődleges feladat, hogy minden egyetem és főiskola információs infrastruktúrája olyan szintre kerüljön, ami lehetővé teszi az egész felsőoktatásra kiterjedő modem információs rendszerek (felvé­teli nyilvántartó rendszer, hall­gatói nyilvántartó rendszer, ta­nulmányi és gazdálkodási rend­szer, elektronikus üzenetrögzítő rendszer stb.) kiépítését és mű­ködtetését. A folyamatban lévő fel­sőoktatási informatikai pro- jeckteket elemezve dr. Dinya László elmondta, hogy a Mű­velődési és Közoktatási Minisz­térium koordinálásával 1995- ben elkezdődött egy online felsőoktatási felvételi nyilván­tartó rendszernek a fejlesztése. Az 1990. évi felvételi eljárást már ennek segítségével bonyo­lítottuk le. A rendszer feladata a felsőoktatási intézményekbe jelentkező mintegy százezer diák több százezer jelentkezési lapjának számítógépes feldol­gozása, a teljes felvételi folya­mat nyomon követése, a felvé­teli eredmények kiértékelése, és a szükséges kimutatások elké­szítése. Az országos hallgatói nyil­vántartáshoz fognak csatlakoz­ni majd az intézményi tanulmá­nyi és gazdálkodási rendszerek. Az egyetemek és főiskolák a tanulmányi és a gazdálkodási folyamatokat részben vagy egészben ma is számítógépes rendszerekkel dolgozzák fel. Ezek a rendszerek azonban mind az intézményen belül, mind az intézmények között nagyon különbözőek, ezért a legtöbb helyen az intézményi folyamatok egyes elemei nem integrálhatók. A felsőoktatási tankönyvi adatbázis kialakítása érdekében a minisztérium megállapodást kötött a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületé­vel (MKKE), hogy nyilvános adatbázist hoz létre a felső- oktatásban használatos tan­könyvekről és szakkönyvekről. A MKKE által kiírt pályázatot az adatbázis fejlesztésére és üzemeltetésére az Országos Műszaki Információs Központ és a Könyvtár nyerte meg. A tankönyvi információs rend­szer, amely elérhető lesz az Interneten az X. 25-ös hálóza­ton, és kapcsolt telefonvonalon is, segíteni fogja az oktatókat és a hallgatókat a megfelelő tan­anyag kiválasztásában és be­szerzésében, a kiadóknak és a terjesztőknek pedig lehetőséget biztosít arra, hogy kiadványai­kat korszerű technikával mutas­sák be az olvasóknak, a leendő vásárlóiknak. A fejlesztési terveket elemez­ve dr. Dinya László elsőként az országos hallgatói nyilvántar­tást említette. A felvételi nyilvántartó rend­szerben összegyűjtött adatok képezik az alapját az országos felsőoktatási hallgatói adatbá­zisnak. A hallgatói nyilvántar­tás nélkülözhetetlen a magyar felsőoktatás normatív finanszí­rozási rendszerének életbe lép­tetéséhez, a rövidesen megva­lósítandó országos kreditrend­szerhez, illetve az államháztar­tási reform fesőoktatási felada­tainak végrehajtásához. A tan­díj- és ösztöndíjrendszer admi­nisztrációjának egyszerűsítése, a rugalmas kreditrendszerű képzés bevezetése a magyar felsőoktatásban indokolttá teszi egy országos hallgatói adatbá­zis létesítését, amelyben az egyetemi, főiskolai hallgatók személyi és pénzügyi adatai szerepelnek. Jelenleg az adat­bázisok intézményenként vál­toznak és nem állnak kapcso­latban egymással, emiatt nincs mód arra, hogy egy több intéz­ményben képzést kapó hallga­tó egységes pénzügyi nyilván­tartásban szerepeljen. A köz­ponti, számítógépes hálózaton keresztül elérhető nyilvántartás lehetővé tenné a központi ösz­töndíj-elszámolást és -kifize­tést. Az országos hallgatói adat­bázis — az intézményi tanul­mányi rendszerekkel együtt — alapfeltétele egy intelligens, hallgatói azonosítókártya (diák- igazolvány) bevezetésének is a magyar felsőoktatásban. A plenáris ülést követően a konferencia résztvevői szekció­üléseken folytatták munkáju­kat, a többnapos rendezvény tapasztalatairól beszámolunk olvasóinknak. Biztonsági ellenőrzés MTI_______________ A honvédelmi miniszter rendeletben határozta meg azokat a fontos és bizalmas munkaköröket, amelyek be­töltőit biztonsági ellenőrzés alá vethetik. A nemzetbizton­sági szolgálatokról szóló tör­vény főosztályvezetőkig bezá­rólag tartalmaz előírásokat, ezért a miniszter rendelete az ennél alacsonyabb beosztá­sokra terjed ki. Eszerint a Honvédelmi Minisztériumban fontos és bizalmas munkakör­nek minősül a főosztály­vezető-helyettesi, az osztály- vezetői, illetve az azzal azo­nos valamennyi beosztás és az érintett vezetők munkáját köz­vetlenül segítő személyek munkaköre. A tárcánál a nemzetbizton­sági iroda, a jogi és igazgatási főosztály, a katonai főosztály, a védelemgazdasági főosztály, a NATO és multilaterális együttműködési főosztály, a nemzetközi főosztály, a titok- védelmi és ügyviteli osztály és a személyügyi osztály vala­mennyi munkaköre fontosnak és bizalmasnak minősül. Ugyancsak hasonló mi­nősítést kapott a katonai atta­sé hivatalok minden közalkal­mazotti beosztása, illetve va­lamennyi beosztás a Mons-i NATO összekötőcsoportban és az Atlanti Összekötő Hiva­talban. A Magyar Honvédség­nél ugyancsak számos beosz­tást minősített fontosnak és bi­zalmasnak a rendelet, amely azt is előírja, hogy a honvé­delmi miniszter által létreho­zott részvénytársaságok vezetői ugyancsak biztonsági ellenőrzés alá vethetők. Az ellenőrzéseket a honvédelmi miniszter rendeli el a tárcánál, illetve a háttérintézmények­ben, valamint a Magyar Hon­védség miniszteri kinevezési körbe tartozó vezetőinél. A honvédségen belül a vezérka­ri főnök kezdeményezi a biz­tonsági ellenőrzést. Az adatok védelme MTI ___ A közös költségek fizetésé­vel elmaradó társasházi és la­kásszövetkezeti tulajdonostár­sak adatait nem lehet nyilvá­nosságra hozni az érintettek beleegyezése nélkül — állapí­totta meg a közelmúltban le­zárult vizsgálatában az adatvé­delmi biztos. Az ombudsman több társas­házi és lakásszövetkezeti tu­lajdonostárs beadványára indí­tott vizsgálatot. Ajánlásában leszögezi, hogy a szövetkeze­ti törvény, amely a szövetke­zeti tag felvilágosításhoz való jogáról szól, nem rendelkezik a személyes adatok kezelé­séről, így nem tekinthető olyan törvényes felhatalmazásnak, amely alapján az adósok sze­mélyes adatait nyilvánosság­ra lehetne hozni. Nincs viszont akadálya an­nak, hogy a tulajdonostársak a közöttük fennálló polgári jogi jogviszony alapján más módon megismerjék a hátra­lékkal rendelkezők nevét, nem lehet célja ugyanis a jogsza­bálynak, hogy a joghátrányt okozó személynek indokolat­lan védelmet biztosítson. Az érdekegyeztetésről MTI Az érdekegyeztetés tovább­fej lesztése még több kérdés­ben újabb egyeztetéseket igé­nyel a szociális partnerektől. Ezt Héthy Lajos, a Munka­ügyi Minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta a hazai érdekegyeztetés múltját feldolgozó kötet kedden Bu­dapesten tartott bemutatóján. A továbbfejlesztést előkészítő háromoldalú ad hoc bizottság a hét végén tartja újabb ülé­sét. A vitatott témakörök között szerepel többek között az, milyen jogosítványokat kap­jon az országos érdekegyez­tetés; milyen témakörökben rendelkezzen konzultációs, s melyekben egyetértési, dönté­si jogokkal. Az államtitkár megemlítette, hogy a fejlett piacgazdaságokban általában ez a fórum nem rendelkezik széles körű döntési jogokkal. Szülők, pedagógusok, diákok! Ne dobja el a múlt évi tankönyveket, hiszen megveszi az íRSMfíS Kft. Könyv-Társ Magyarország szolgálata 2600 Váo, Erzsébet utca 19. Használt könyvek vétele-eladása \5con, a központi piacon 8—17 óráig szombaton 8—12 óráig Könyv-Társ Magyarország azoknak, akik tankönyvet eladni és venni akarnak. Telefon: (27) 319-129, (27) 313-847, (20) 444-724, fax (27) 317-116. Az ERST-ATS Kft. vállalkozó pedagógusok jelentkezését is várja a fenti témában országos hálózata kiépítéséhez. Levélcím: 1054 Budapest, Szent István körút 1. II. 9/A Szakszervezeti vélemény Törvénytelenül

Next

/
Thumbnails
Contents