Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-27 / 199. szám
2 1996. augusztus 27., kedd Világkrónika Lázadás a görög börtönben Lázadás tört ki vasárnap este az athéni Korüdallosz börtönben. Egy börtönőr irodájában rekedt. A börtönben őrzött mintegy ezer rab közül kétszázan vettek részt a lázadásban és megszállták az épület két szárnyát. A börtön udvarán és az épület körül nagy létszámú rendőri erőket vonultattak fel. A lázadók — akárcsak az idei sorozatos görög börtönlázadások résztvevői — jobb fogvatartási körülményeket követelnek. A lázadó foglyok hétfő hajnalban szabadon engedték a foglyul ejtett őrt, és visszatértek celláikba. Muzulmán orvlővészek Ismeretlenek négy koptot — egyiptomi keresztényt — gyilkoltak meg vasárnap este a felső-egyiptomi El-Míneja térségében, egy ötödik személy pedig megsebesült — jelentette rendőrségi forrásra hivatkozva az AFP. A gyilkosság oka egyelőre ismeretlen. A rendőrség feltételezi, hogy a Dzsámaa Iszlamija szélsőséges muzulmán szervezet fegyveresei követték el a csoportos emberölést. A fegyveresek a Kairótól 300 kilométernyire délre fekvő Kafr Ruman faluban rálőttek a házuk előtt üldögélő öt falusira. Bili Clinton Jelcinről Bili Clinton elnök meggyőződése szerint Oroszországban továbbra is Borisz Jelcin tartja kézben az irányítást. Ugyanakkor a CNN-nek vasárnap este adott interjújában elismerte, hogy az orosz elnök kétségkívül egészségügyi problémákkal küzd, és a választási hadjárat is alaposan kimerítette. Szerinte Borisz Jelcinnek most leginkább pihenésre volna szüksége, és arra, hogy megfelelő orvosi ellátással teljesen rendbe jöjjön. Korzikán pokolgép robbant Két újabb pokolgép robbant hétfőre virradóra Korzikán. A robbanások senkit sem sebesítettek meg, de megrongáltak egy postahivatalt Saint-Florent üdülőhelyen és az állami számvevőszék helyi irodáját Pietrabugno városában. A merényletek elkövetőjeként eddig senki sem jelentkezett, a rendőrség azonban biztosra veszi, hogy az akciók — hasonlóan az elmúlt napokban elkövetett robbantásokhoz — a sziget autonómiájának kiterjesztéséért harcoló szakadár szervezet számlájára írhatók. Elrabolták az elnököt Ismeretlen tettesek elrabolták szimferopoli házából az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget parlamentjének elnökét az ország függetlenné válásának ötödik évfordulóján, szombaton. Valerij Szuprunyuk házelnöknek azonban — saját elmondása szerint — sikerült kiszabadulnia elrablóinak fogságából. Az Unian híriroda hétfői közlése szerint a szombaton éjfél körül otthonába hazatérő Szuprunyukot több ismeretlen személy — köztük egy rendőrruhába öltözött férfi és egy nő — fegyverrel a ház elhagyására kényszerítette. A házelnököt személyautóba tuszkolták, majd hosszú utazás után Krasznoperekopszkba szállították. Szuprunyukot — mint elmondta — az utóbbi településen egy dácsán tartották fogva, a politikusnak azonban hétfőre virradóra sikerült lefegyvereznie őrzőit, és a tőlük elszedett pisztollyal elmenekülni. Lebegy most Moszkvában konzultál Merényletet terveztek? A mii Csecsen tegyveresek imádkoznak egy grozniji pincében A csecsenföldi válság békés rendezéséről folytatott Moszkvában hétfőn eszmecserét Viktor Csernomirgyin kormányfő és Alekszandr Lebegy, a Nemzetbiztonsági Tanács titkára, Jelcin elnök csecsenföldi megbízottja, aki előző nap tért vissza Groznijból. A másfél órás találkozóról csak annyit közöltek, hogy Lebegy tábornok ismertette a csecsen szakadárok javaslatait, s beszámolt tapasztalatairól. MTI Az immár ingajáratban Moszkva és Groznij között közlekedő Lebegy egy korábbi nyilatkozatában azzal magyarázta a szakadárokkal folytatott egyezkedésének felfüggesztését, hogy „jogi problémák” merültek fel a politikai rendezéssel kapcsolatban. Moszkvai sajtóértesülések szerint a szakadárok nemzetközi jogi garanciákat követelnek a rendezéshez, így egyebek mellett a köztársaság státusát eldöntő népszavazás megtartásához is. Lebegyet különben sok támadás éri a csecsenföldi rendezés kérdéseiben képviselt álláspontjáért. Az orosz törvényhozás alsóháza, a Duma kommunista frakciója hétfőn bejelentette: alkotmányellenesnek minősítik Jelcin lépését, amennyiben felhatalmazza Lebegyet a csecsenföldi megállapodás aláírására. Viszont a Duma külügyi bizottságának elnöke, Vlagyimir Lukin „jogszerűnek és helyesnek” tartja a különmegbízott csecsenföldi működését, és egy hétvégi nyilatkozatában megeny- hültebben értékelte a tábornok lépéseit az orosz kormányfő is. A tábornok szóvivője hétfőn ismét megerősítette, hogy Lebegy ellen merényletet terveztek Csecsenföldön, s ezt az orosz biztonsági szolgálatok információi is alátámasztották. A hír nem keltett különösebb feltűnést a hétvégén, mert Lebegy első csecsenföldi útja előtt is hasonló hírek terjedtek el. Lebegy mellett az orosz fővárosban tárgyal szinte az egész Moszkva-barát csecsen vezetés, Doku Zavgajevvel az élen. Andreescu felhívása az RMDSZ-hez Ne gördítsünk akadályt! MTI Az AZI és a Cronica Romana című lapok hétfői számában megjelent nyilatkozatában Andreescu, egyebek között kiBelga gyermekgyilkossági ügy MTI Az „első dominó ledőlé- seként” értékelték a hétfői belga lapok annak bejelentését, hogy az egy hete kipattant gyermekgyilkossági ügyben főbűnösnek tekintett Mark Dutruox-val való összejátszás gyanújával letartóztatták a charleroi rendőrség három nyomozóját. Julie és Mélissa tavaly júniusi eltűnése egy éven át lankadatlanul foglalkoztatta a közvéleményt. Sorsukról egészen tíz nappal ezelőttig semmit nem lehetett tudni: a rendőrség ekkor tartóztatta le Dutroux-t és társait, majd a megtört fővádlott önként felfedte, hogy hol tartott még akkor is fogva két továb- vbi kislányt (a májusban eltűnt r12 éves Sabinát. és az augusztus elején nyoma veszett 14 éves Laetitiát). Julie-t és Mélis- sát bevallása szerint áprilisban saját kezűleg temette el, miután kilenc hónapi fogságuk végén, föld alatti rejtekhelyükön éhen haltak. Dutíoux-ék eddig hat gyermekrablást ismertek el. Minden alkalommal autó állt meg a kiszemelt áldozat mellett, az utas kérdezett valamit a gyanútlan kislánytól, miközben az egyik tettestárs a háta mögé került, és a gyerek száját befogva a járműbe tuszkolta. Ezután a 40 éves férfi hat házának valamelyikébe kerültek, valami jól álcázott pincébe. A folytatást a tettes lakásán talált videokazettákról lehet tudni: a többnyire drogokkal „kezelt” gyerekeket perverz filmek felvételére „használták”. Az ügyész szerint Dutroux-nak más tervei is voltak: védtelen áldozatait Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke felszólította az RMDSZ vezetőit, hogy ne gördítsenek akadályokat a román—magyar alapszerződés aláírásának útjába. jelentette: „Azzal, hogy az RMDSZ nem vett részt a romániai politikai erők képviselőinek tárgyalásain a román- magyar alapszerződés megkötésében elért haladással kapcsolatosan, megerősítik a közvélemény ama érzését, hogy az RMDSZ vezetősége ellenzi a kompromisszumot. Ilyen ösz- szefüggésben merem felhívni az RMDSZ-vezetők figyelmét arra, hogy egy alapszerződés aláírása értékes lépés mind Románia, mind Magyarország számára, és nemzetközi tekintélyük növekedéséhez vezet.” „Az 1201-es ajánlás jogerős dokumentummá alakulása a „forgalmazni” is akarta. A jelek szerint az utóbbi lett a sorsa két további lánynak — a 17 éves Ann-ak és a 19 éves Eefjének —, akiket tavaly augusztusban raboltak el, és valószínűleg „eladták” őket külföldre (a nyomozók szerint Csehországba vagy Szlovákiába vezethetnek a szálak). Róluk továbbra sem lehet tudni semmit. Dutroux-ról időközben kiderítették, hogy erőszakos, perverz cselekedetek miatt elítélték már egyszer — 1986-ban közel 13 évre —, majd 1992-ben Melchior Wathelet akkori igazságügyminiszter kegyelmi intézkedése alapján feltételesen szabadlábra helyezték (jóllehet a monsi vizsgálóbíró eltanácsoló véleményt terjesztett be róla). szerződés ratifikálása után közvetlen és pozitív következményekkel jár a magyar kisebbségjogaira nézve, főleg az anyanyelvnek a közigazgatásban való használata tekintetében. Az 1201-es ajánlás olyan értelmezése, miszerint ez nem kötelez a kollektív jogok, a területi autonómia és a különleges státusz elismerésére, nem más, mint a dokumentumban szereplő szabályozás valós lényegének rögzítése. Az, hogy az alapszerződés aláírása nyomán a nemzeti kisebbségek védelmének politikai-jogi kerete javul Romániában és Magyarországon, semmiképpen nem jelenti a kisebbségek optimális létét biztosító kerettel kapcsolatos belföldi vita befagyasztását” Moszkva és a Nyugat MTI A nyugati államok Oroszországgal kapcsolatos politikáját eddig az illúziók kergetése és a megalázkodás jellemezte, s ez veszélyes következtetésekre bátoríthatja az orosz vezetést — írja hétfői kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes német lap szerint a csecsen válságból Moszkva azi a következtetést vonhatja le, hogy minden a fizikai erejétől függ. Azt gondolhatja, hogy ha az orosz határokon belül néppusztításra emlékeztető háborút folytat egy nép ellen, Németország és a többi nyugati állam a legkisebb nehézséget sem okozza neki. A moszkvai politikusok ebből azt a következtetést vonhatják le, hogy „a közeli külföld” valamely állama elleni erőszakos fellépésnek sem lenne túlzottan nagv ára. ÚJ KELET \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Úgy tűnik, hogy Netanjahu izraeli miniszterelnök nem ismeri maradéktalanul a nemzetközi jogot, nevezetesen annak azon passzusát, miszerint a nemzetközi szerződéseket az új kabineteknek kötelező betartania. Persze kibúvók mindig akadnak, főleg ha keresik őket. A palesztin autonómiával kapcsolatos (és főleg Arafattal történő megbeszéléseket — pontosabban annak folytatását) Netanjahu valószínűleg amögé bújva próbálhatja meg elkerülni, hogy a palesztin vezetőkkel kötött megállapodások nem nemzetközi jellegűek. Végtére is felfogható, de ez még kevés az „id- vezüléshöz”, mert a daytoni megegyezésről ugyanez bizony még a legjobb indulattal sem állítható. Ez a huzavona mindenesetre azt bizonyítja, hogy Netanjahu éles ellentétben áll a Fehér Ház béketörekvéseivel... A dolog pikantériája, hogy Izreal államfője, Weizmann elnök viszont követve a korábbi rezsim törekvéseit (és az USA po- litikáját is), meghívta Arafatot a saját házába, mintegy kikényszerítve ezzel Netanjahuból, hogy találkozzon a palesztin vezetővel. Ezt a menetet ugyan Weizmann nyerte, mivel a miniszterelnök behódolt neki, azonban a meccs még nem ért véget. Különösen most, az amerikai elnökválasztások idején szokatlan, ami történt, és minden valószínűség szerint azt jelzi, hogy az amerikai zsidóság nagyobb része nem tá- mogatja egyértelműen Clinton közel-keleti békepolitikáját (ugyanis ha nem így lenne, akkor Netanjahu nem merne nyíltan szembeszállni Clinton akarásaival). Az is bizonyos, hogy egy Likud- párt vezette Izraelhez jobban „passzolna” egy republikánus Amerika, mint a demokrata, de hát ez már a jövő zenéje. Úgy tűnik viszont, hogy a zenekar már elkezdett hangolni. Mindez persze pénzkérdés is, azé a pénzé, amely hajlandó a politika mögé állva összhangot teremteni, mert ugye az a napnál is világosabb, Netanjahu akarjon bármit, Amerika nem akarja, nem is lesz úgy. Márpedig Washington békét és nyugalmat akar az egész Közel-Keleten, sőt, az egész arab világban. Nem véletlenül. Hiszen óriási felvevőpiacról van szó, méghozzá olyanról, amely mélyen alatta van még az áruval lefedettől.
