Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-03 / 181. szám

6 1996. augusztus 3., szombat Játék UJ KELET Vitrinbe zárt történelem Repülőgépek, az égből zu­hanó sárkányok, a tenger hul­lámsírjába temetkező büszke hajótestek; a szunnyadó vizet áthasító förtelmes tengeri malacok; az ég mosolygó ar­cából földre záporozó halált hozó bombák; undok, vastal­pas páncélbogarak, halált oká­dó földi szörnyek — a II. vi­lágháború diadalmas harci gépeinek képei Bartalis János erdélyi költő tolla nyomán — 1940-ben. Többek között ezeket a re­pülőket, harckocsikat, tanko­kat tekinthetik meg sokkal bé­késebb könyezetben, a Jósa András Múzeumban, lényege­sen kisebb méretben az érdek­lődők. A modellezők időt, fáradsá­got, pénzt nem kímélve, le­mondva egyéb más időtöltés­ről, egyik századból a másik­ba csapongva merülnek el a JU-87, G2-es stuka modelljei történelem nagy csatáiban. Nyíregyházán is létezik egy makettklub, a neve Red Denil, vezetői pedig az országosan is elismert fiatal modellező testvérek, Ördögh Gábor és László. Idén harmadik alka­lommal is ők rendezik meg az országos makettkiállítást és - versenyt. A profi modellezők kínosan ügyelnek a legapróbb részle­tekre — például a felszín ko­pottsága, sárossága —, min­den precíz és pontos, mintha valódi lenne, csak éppen liliputban. Nagy élményt je­lenthet egy színvonalas kiál­lítás, ahol minden modellnek megvan a maga története, mint például a Me—210 Ca—1 típusú, hétüléses gyorsbombázó repülőgépnek. Történt ugyanis, hogy egy bizonyos herceg Odescalchi Miklós m. kir. tartalékos repülőhadnagy azt vette a fe­jébe, Olaszországba repül a fegyverszüneti tárgyalások ügyében. A herceg „búcsúva­csorát” adott Nyíregyházán, majd másnap, 1944 egy nyári napján gyakorlórepülésnek álcázva a dolgot, Hajdúbö­szörményből elrepült Ola­szországba az említett géppel. Pontosabban repült volna, de eltévedt. Az olasz hercegi származását hangoztató, ta­pasztalatlan repülő egy német vadászrepülőtéren szállt le, ahol nem sokáig hittek mesé­jében, miszerint ő egy ameri­kai bombázót üldözött, és sűrű felhőzetbe került. Szerencsét­lenségére jelen volt egy német meteorológus is, aki az utób­bi állítását meghökkenten hallgatta. Odescalchit 1945. január 21-én kötél általi halál­ra ítélték. Hogy mi is volt va­lójában ez az akció, és hogy zajlott le pontosan? Mind ez idáig válasz nélkül marad a kérdés. A legendás, titokzatos repülő makettje most a Jósa András Múzeumban látható augusztus 3—11. között. Ter­mészetesen még számos harcjáművel, repülővel, autó­val, motorral és egyéb model­lel is megismerkedhet a láto­gató a makettek versenyén. Idén a millecentenáriumi különkategóriában is dönt majd a zsűri — melynek el­nöke Lippai Péter lövészszá­zados lesz —, melyik a legre- mekebb, kimondottan magyar vonatkozású alkotás. Idén in­dul útjára az a vándorkupa is, melyet a verseny első helye­zettje vehet majd át. A hasznos kikapcsolódásra vágyók látogassanak el a Jósa András Múzeumban, ahol a makettkiállítással egy időben megtekinthetik a Nyíregyhá­zi huszárok tárlatot is. (Herceg Odescalchi Miklós és a Me—210 Ca—1 gyors- bombázó történetét a Top Gun című újságban megjelent írás alapján ismertettük.) A szerencse istenasszonyával Apraja és nagyja Sikli Tímea (Új Kelet) Magyarországon immár kö­zel negyven éve tombol a lot­tóőrület, s még régebben teszik fel tétjeiket a játékos kedvűek a totó tipposzlopaira. Bár a nye­remények már néhány évvel ezelőtt is szép pénzeket tettek ki, ma viszont akinek kedvez Fortuna, az gyakran hatalmas vagyonokat mondhat magáé­nak. Nyíregyháza belvárosában a központi lottózóban arról kér­deztük a már évek óta ott dol­gozó Czegle Attilát, mennyire kapósak nálunk a különféle sze­rencsejátékok. — A népszerűség hosszú évek óta szinte töretlen. Persze azért mindig vannak hullámvöl­gyek. A lottóvásárlási láz álta­lában akkor indul meg igazán, mikor a nyeremény értéke meg­haladja a százmillió forintot. Ilyenkor hatvan- és százezer forint közötti téteket is meg­tesznek a vásárlók. A magasabb összegekkel azonban leginkább a kollektív csoportok játszanak. A totóra is szép számmal érkez­nek minden héten a fogadások, és most, az olimpia ideje alatt sokan játsszák az egyenlőre csak próbajelleggel beindított új bukméker jellegű játékot. Ebben az egymással megmér­kőző csapatokra, teljesítménye­ikre lehet fogadni, és el kell mondanom, nagyon tetszik az embereknek. A Szerencsejáték Rt. ígérete szerint januártól ál­landósul majd ez a játék. Bár még csak néhány hónap­ja került piacra a Kenó, máris több tízezres nagyságrendű a játékosok száma. Gyors játék és kedvezők a nyerési lehetőségek is. Már a mi kirendeltségünkön is több nagyobb nyereményt adtunk ki a Kenó játékosoknak. Sokféle kaparós sorsjegyet árulunk, ezek közül talán a leg­nagyobb népszerűségnek a Telemázli örvend, talán éppen a televíziós show-műsornak köszönhetően. Nem múlik el úgy hét, hogy ne jelentkezne nálunk 3—4 ember, aki a leka­part három tévématricával stú­diójátékra szeretne bejutni. Nagyon sokan kedvelik a hat a negyvenötből játékot is, és óriási forgalmat jelent az adott városnak, ha éppen ott húzzák azon a héten a szerencseszámo­kat. Augusztus 12-én új kiren­deltségünk nyílik Nagykálló- ban, és ennek tiszteletére au­gusztus 24-én ebben a városban húzzák ki a hat plusz egy nye­rőszámot. Célbadobás pezsgőért Fekete Tibor (Új Kelet) A kaszinók világa valahogy összeegyeztethetetlen volt a „szocialista erkölccsel”, éppen ezért évtizedekig sulykolták belénk, hogy a pénznyerés eme formája bűnös, és csak a „rot­hadó kapitalizmusban” elfoga­dott szórakozási forma. Ezért is hatott a meglepetés erejével, amikor a hetvenes évek köze­pén a budai Hilton Szállóban megnyílt az ország első devizás kaszinója. Azóta nagyot változott a vi­lág. Immár három éve Nyíregy­házán is működik kaszinó, és nemcsak devizáért, de jó ma­gyar forintért is megkísérthetik a bátrak Fortuna istenasszonyát. A nyíregyházi Koronában a második világháborút megelő­zően már működött kaszinó, de az a tiszturak és a dzsentri világ társasági életének színtere volt. A mai kaszinó nyitva áll min­denki előtt, aki hajlandó pénzt áldozni szerencséje kipróbálá­sára. A nem is drága belépőjegy ellenébe zsetonokat kap a játé­kos, amit ugyanúgy felhasznál­hat, mint bármelyik más nyerő tikettet. A születésnapi buli tisztele­tére kicsit módosítottak a sza­bályokon. Megirigyelve egyes nyugati filmek gegjelenetét, a ruletasztal végéből a középső oszlop utolsó előtti négyzetét, azaz a kettes számot kellett el­találni. Aki legjobban megkö­zelítette, annak jutalma egy üveg pezsgő volt. Nagyon so­kan kísérleteztek az elsőre könnyűnek tűnő feladattal, de akadt, aki még az asztalt is túl­dobta. A rendezők nem nyilvánítot­ták zártkörűvé a rendezvényt, bárki bejöhetett. Akik azonban a két megelőző napon is játszot­tak a kaszinóban, azoknak kü­lön sorsolást tartottak, melynek egy robogó volt a tétje. A vendégkör, mint máskor is, elég vegyes összetételű volt. A jólmenő vállakozótól, az ismert ügyvédig, az alkalmi szerencsét próbálótól, a külföldi üzletem­berig sokszínű volt a társaság. Mindenki vérmérséklete és ha­bitusa szerint viselte el a na­gyobb arányú nyereményt, vagy éppen a teljes bukást. A személyzet egyformán figyel­mes volt mindenkivel szemben. Itt mindenkit uramnak, vagy hölgyemnek szólítottak és fel­tűnően halk és szolid stílusban társalogtak. Amúgy a hely szel­leme és a patináns stukkók az eleganciát és a szolidságot egy­szerre árasztották magukból. Automatákra vonatkozó jogszabályok A játék- és pénznyerő au­tomatákra vonatkozó jogsza­bályi rendelkezések egysé­ges értelmezéséről tartottak megbeszélést kedden a Bel- ügyminisztériumban. A résztvevők között ott volt a Szerencsejáték Felügyelet és a Legfőbb Ügyészség képvi­selője, Kara Pál, a BM he­lyettes államtitkára, valamint a települési önkormányzatok jegyzői közül öten. A szakmai megbeszélésen azt tisztázták, hogy a jegy­zőnek milyen formában kell válaszolnia a játék- vagy pénznyerő automatát mű­ködtetni szándékozónak, aki az ehhez szükséges engedé­lyért előzőleg a települési önkormányzathoz fordult. Megállapodtak abban, hogy a jegyzőnek nem határozat ban kell válaszolnia a be­nyújtott kérelemre, hanem szakhatósági nyilatkozatot kell kiadnia. Ez a Szerencse- játék Felügyelethez kerül, amely ennek birtokában, to­vábbi okmányokat is figye­lembe véve, dönt a kérelem­ről. Elutasítás esetén a kérel­mező bírósághoz fordulhat jogorvoslatért, vagyis csak ekkor kérdőjelezheti meg a jegyző által kiadott szakha­tósági nyilatkozatot. Játsszanak Önök is! Szokásunkhoz híven ma is egy játékos logikai leckét adunk fel olvasóinknak. Cowboylány vágtat a pré- rin. Vadul hajszolja lovát, közben idegesen pillantgat körbe-körbe. A horizonton hirtelen egy ház körvonalait fedezi fel. Azonnal arra for­dítja a ló fejét, és észveszej­tő vágta végén ér az „Ivó” feliratú épület elé. Leugrik a lóról, berúgja az ajtót, s a bent iszogató férfiak legna­gyobb ámulatára azt mond­ja: — Adjon valaki egy po­hár vizet, mert megőrülök! A csapos rápillant, tetőtől tal­pig végigméri, majd szótla­nul előhúzza tokjából revol­verét, s háromszor a plafon­ba lő. A lány csak annyit mond: — Köszönöm, uram — kilép az ajtón, felül a lo­vára, és nyugodtan elporosz- kál arra, amerről jött. Mi történt? Válaszaikat a szerkesztő­ség címére (Nyíregyháza, Árok utca 15.) juttassák el legkésőbb augusztus 19-éig. Az Üvegcsodák ajándékait nyerhetik. Múltkori játékunk megfej­tése: törpe volt, s csak a nyol­cadik gombig ért fel. Az Üvegcsodák ajándékait nyerték: Kertész Györgyné és Takács Mária (Nagy- kálló), Juhász Szabolcs (Nyíregyháza, Eperjes utca 14. III/8.). Nyereményeiket augusztus 8-ától vehetik át a szerkesztőségben.

Next

/
Thumbnails
Contents