Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-24 / 197. szám
Magyar Távirati iroúa Horvát-—jugoszláv kapcsolat A zágrábi rádió megerősítette, hogy pénteken Mate Granic horvát és Milan Milutinovic jugoszláv külügyminiszter Belg- rádban aláírja a kapcsolatok normalizálásáról szóló horvát— jugoszláv egyezményt, de a jelentésből kitűnik, hogy az előkészítő tárgyalásokon még csütörtökön sem sikerült véglegesíteni a dokumentum szövegét. A legfontosabb probléma változatlanul a Prevlaka-félsziget kérdése: erről vitázott a legtöbbet Ivan Simonovic horvát külügyminiszter-helyettes és Rodoljub Etinski, a jugoszláv külügyminisztérium főtanácsosa a csütörtökön késő este befejeződött egyeztető tárgyaláson. Tajvan tárgyalni akar Li Teng-huj tajvani elnök pénteken sürgette Kínát, hogy nézzen szembe a politikailag elszigetelt Tajvan valóságos helyzetével, és üljön le vele tárgyalni a nemzeti újraegyesítés érdekében. Az elnök közölte, hogy országa nem vár többet nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítésével —jelentette a Reuter. Li az általa vezetett kormányzó Nemzeti Párt kétnapos kongresszusán felszólalva mondta ezt. A tajvani kormány szerdán újabb kísérletet tett arra, hogy az ENSZ tagjai közé fogadja, bár biztos volt benne, hogy Peking ezt megvétózza. Csütörtökön mind Tajpej, mind Peking felvetette, hogy ismét folytassák a több mint egy éve félbeszakadt tárgyalásaikat, bár az esetleges kedvező fordulatba vetett hit megfogyatkozott, mert Kínát felbőszítette, hogy Lien Csan tajvani alelnök titkosnak tervezett látogatást tett Ukrajnában. FBI-iroda Prágában Az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) még az idén meg akarja nyitni prágai irodáját, hogy szorosabbra fűzze a két ország együttműködését a szervezett bűnözés és a nemzetközi terrorizmus elleni harcban — közölte csütörtökön a cseh rendőrfőkapitány helyettese, illetve az FBI egyik szóvivője. Jan Zatorsky és Michael Kortan a CTK hírügynökségnek elmondta, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatalnál már meg is hirdették a pályázatot a csehországi képviselő leendő posztjára. Kortan, az FBI sajtóirodájának munkatársa emlékeztetett rá, hogy az FBI az ezredfordulóig a jelenlegi 23-ról 46-ra kívánja növelni külföldi irodáinak számát. A volt keleti tömbben, Oroszországban működik már ilyen iroda, s Csehországon kívül még egyebek közt Lengyelországban, Kazahsztánban és Üzbegisztánban kívánnak képviseletet nyitni. Iraki cselek Irak továbbra is kijátssza a tiltott fegyverei leszerelését ellenőrző ENSZ-bizottság megfigyelőit. Vasúti szerelvényeken és teherautókon szállítja ide-oda az országban a tiltott hadianyagokat, hogy a felügyelők né fedezzék föl azokat — közölte a Biztonsági Tanáccsal csütörtökön Rolf Ekeus, az ENSZ-bizottság (UNSCOM) vezetője. Az AP és a Reuter Ekeus beszámolójára hivatkozó pénteki tudósítása szerint iraki katonák múlt pénteken feltartóztatták a megfigyelők egy csoportját, amely ellenőrizni akart egy feltételezett hadianyagraktárt. Ugyanarról a létesítményről van szó a bagdadi repülőtér mellett, amelyet a megfigyelők már júniusban is látni szerettek volna. Az ENSZ-megfigyelőket csak másfél óra múltán engedték be. Kubaiak, vissza! Washingtonban csütörtökön megerősítették, hogy a jövőben is visszaadják Kubának azokat a menekülteket, akik a tengeren át az Egyesült Államokba, illetve a guantánamói támaszpontra menekülnek — jelentették a hírügynökségek. Glyn Davies külügyi szóvivő azért tette ezt a nyilatkozatot, mert Havanna a hét elején azzal vádolta az amerikai hatóságokat, hogy nem tartották be az erre vonatkozó korábbi megállapodásukat. Az 1995 májusában született megegyezés szerint az illegálisan az Egyesült Államokba menekülő kubaiakat visszaküldik, ugyanakkor évi húszezer kubai számára hivatalosan engedélyezik a bevándorlást. Csaknem ezer ember Egy chilei emberi jogi bizottság további 899 emberről derítette ki, hogy meghaltak vagy eltűntek az Augusto Pinochet vezette katonai diktatúra évei alatt. A hat évig tartó nyomozás végeredménye szerint közel 3200-ra tehető ajunta áldozatainak száma —jelentette be csütörtökön a bizottság vezetője, aki a vizsgálatról készült jelentést átadta Eduardo Frei államfőnek. A Pinochet-féle katonai rezsim bukása után, az 1990-ben végzett hivatalos vizsgálat még csak 2300 esetre derített fényt. A mostani adatok értelmében az 1973 és 1990 közötti diktatúrának 3200-an estek áldozatul: 2095 ember meghalt, 1102 pedig eltűnt. Az áldozatokkal, akiknek többsége a Pinochettel szemben álló baloldalhoz tartozott, a rezsim rettegett biztonsági erői végeztek. / Világkrónika JKE ;lj ET Orosz napilapok a megállapodásról MTI Több orosz napilap szerint is Oroszország feltétel nélküli megadásához hasonlíthatók az Alekszandr Lebegy és Aszlan Maszhadov által csütörtökön aláírt megállapodások. Az AFP jelentése szerint a népszerű Moszkovszkij Kom- szomolec pénteki számának első oldalán Győztek címmel elemezte a kialakult helyzetet. „El kell ismerni, hogy Oroszország a csaknem két éve tartó csecsenföldi háborúban legnagyobb vereségét szenvedte el” — állapította meg az újság, amely szerint az orosz csapatok kivonása és a vegyes járőrök létrehozása képezik a „fegyverletétel feltételeit”. A Borisz Jelcin elnök újraválasztása mellett síkra szállt újság azt sejtette, hogy a vereségnek drámai következményei lesznek, emlékeztetvén arra, hogy az 1905-ös forradalmi megrázkódtatások nem sokkal a Japántól a Csuzima-szorosban elszenvedett tengeri vereség után kezdődtek. Ezt az véleményt osztja nagy mértékben a Nyezaviszimaja Gazeta is. „Ez kapituláció a védelmi minisztérium és a fegyveres erők vezérkarának több tisztje és tábornoka szerint”— írta a reformer újság. A Komszomolsz- kaja Pravda azt hangsúlyozta, hogy „a szövetségi erők üdvözölték a Csecsenföldre megérkezett Lebegyet... mindaddig, amíg be nem jelentette az orosz erők és a szeparatisták szétválasztását”. Az újság szerint a csalódott katonák most azt kérdezik, hogy miért is harcoltak. Az orosz kormány hivatalos napilapja, a Rosszijszkije Vesztyi úgy ítélte meg, hogy a Csecsen- fólddel kapcsolatos orosz katona- politika összefüggéstelensége, a háború és a béke közötti állandó ingadozás vezetett zsákutcába. Az újság szerint a Nemzetbiztonsági Tanács új titkára, Lebegy kihasználta a központi hatalom zavarodottságát, amit jól jellemez a volt tábornok közelmúltban tett nyilatkozata: „Senki nem adott hatalmat senkinek. Egyszerűen meg kell ragadni a hatalmat.” A mérsékeltebb hangvételű Izvesztyija szintén azt hangsúlyozta, hogy a láthatáron van az orosz vereség. „Az orosz erők mint saját földjükre vonultak be Csecsenföldre, de attól tartok, hogy mint külföldi területet kell majd elhagyniuk”—mutatott rá a cikk írója. Robbanóanyag? Zaklatás MTI Amikor 1992-ben úgy tűnt, hogy a vajdasági magyarok kihirdetik autonómiájukat, azt a feladatot kaptam, hogy a szabadkai rendőrség tagjaként jól ijesszek rájuk — mondta Miodrag Lukovac volt szabadkai rendőr, a radikális párt egykori híve. A Magyar Szó által pénteken ismertetett nyilatkozatban a szerbiai vezetés mostani politikájában mélyen csalódott Lukovac elmondta: — „Már az utasítás kiadása előtt is többször megjelentem azokban a helységekben, ahol a magyarok vannak többségben, s a félelemkeltés különböző módozatait alkalmaztam ellenük. A legjelentősebb ilyen akció, amelyet feletteseim is jóváhagytak, az a híres sajtóértekezlet volt, amelyet a szerb csetnikgárda tartott Szabadkán”—mondta Lukovac, majd közölte: egyike volt annak a kilenc géppisz- tolyosnak, akik bejelentették, hogy a magyarok megtorlásokra számíthatnak. Lukovac ellen most bírósági pert indítottak, s azzal vádolják, hogy félkatonai szervezetet igyekezett létrehozni. — „Kérdem én, hogyan szervezhettem volna félkatonai alakulatot, amikor embereim számára a teljes felszerelést a hadseregtől kaptam?” —kérdezte Lukovac, s hozzátette: Milosevic eladja Koszovói, mint ahogy eladta a Krajinát is, a hét vajdasági magyar községben pedig jóváhagyja, hogy „osztrák—magyar igazgatást” hozzanak létre. MTI A New York közelében másfél hónapja lezuhant TWA-óri- ásgép ügyében folyó vizsgálatokat irányító Országos Közlekedésbiztonsági Tanács (NTSB) alelnöke pénteken nem volt hajlandó megerősíteni azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a Központi Nyomozó Hivatal (FBI) szakértői robbanóanyag nyomaira bukkantak az Atlantióceán mélyéről kiemelt roncsokon. Robert Francis /tangsú- lyozta, hogy továbbra is nyitott a kérdés: pokolgép robbanása, rakéta becsapódása vagy véletlen baleset okozta-e a járat pusztulását. A Boeing 747-es — fedélzetén kétszázharminc emberrel — nem sokkal a felszállás után, Long Island partjainál robbant fel a levegőben, és tűzcsóvaként az Atlanti-óceán vizébe csapódott. A The New York Times pénteki számában hivatalos forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az FBI washingtoni bűnügyi laboratóriumának vegyészei parányi PETN-maradvá- nyokat — pentaeritrit tetra- nitrát-nyomokat — találtak azokon a darabokon, amelyek az utastér 17. és 27. sora közötti szakaszhoz tartoznak. A lap által idézett szakértők szerint a PETN elnevezésű komponenst gyakran használják rakéták tölteteiben és robbanóanyagok összeállításánál: például a cseh gyártmányú plasztik robbanószer, a hírhedt semtex is tartalmaz pentaeritrit tetranitrátot. A vizsgálatokhoz közelálló forrásokból közölték, hogy még ha valóban PETN-nyom- elemeket találtak is az utastér részét képező roncsokon, azok más úton-módon is odakerülhettek — például egy vegyi üzemben dolgozó utas ruhájáról —, nem szükségszerűen rob- banás következményeként. Másrészt, az állítólagos felfedezés sem ad magyarázatot arra, hogy pokolgép vagy rakéta idézte-e elő a katasztrófát. A The New York Times úgy tudja, hogy a PETN-maradványokat tartalmazó roncsok a gép törzsének középső részét alkották, tehát ahhoz a szakaszhoz tartoztak, ahol a kutatócsoportok szerint bizonyosan bekövetkezett valamiféle robbanás. A felszínre hozott fémelemek ugyanis olyan deformálódásokat mutatnak, amelyek erős detonáció hatását jelzik, és az utastér üléseinek a darabjai is robbanásra utalnak. Az azonban továbbra sem világos, hogy vajon a középső üzemanyag- tartály környékén lezajlott robbanás okozta-e a járat pusztulását, vagy pedig csupán másodlagos detonáció volt. A The Washington Post értesülése szerint a TWA-gép ügyében folyó nyomozásról szó volt azon a magas szintű találkozón is, amelyet az igazságügyi minisztérium, az NTSB és az FBI vezetőinek bevonásával tartottak. A tanácskozáson arra a következtetésre jutottak: továbbra sincs elégséges bizonyíték arra, hogy a katasztrófát bűncselekménynek minősítsék, és az FBI átvegye a vizsgálatok irányítását. Felújítják a tárgyalásokat MTI Az izraeli kormányfő csütörtökön a PFSZ-szel folytatott tárgyalások közeli felújítását ígérte az egyiptomi elnöknek. Benjamin Netanjahu telefonon tárgyalt Hoszni Mubarakkal, röviddel azután, hogy Hoszni Mubarak kilátásba helyezte: nem hívja össze a novemberre tervezett kairói közel-keleti gazdasági csúcsértekezletet, ha Izrael nem teljesíti a palesztinokkal kötött eddigi megállapodásait, és nem folytatja a béketárgyalásokat. Netanjahu hivatala sajtónyilatkozatban közölte, hogy „a miniszterelnök tájékoztatta Mubarak elnököt a palesztinokkal a közeli jövőben felújítandó tárgyalások tervezett menetrendjéről”. Izraelnek a megállapodások szerint már márciusban ki kellett volna vonnia katonáit a ciszjordániai Hebron városából, de a kivonást a napokban újabb feltételekhez kötötte, és Netanjahu jobboldali kormányának hatalomra jutása óta nem történt lépés az izraeli—szíriai tárgyalások felújítására sem. Ugyancsak csütörtökön Bili Clinton amerikai elnök levélben biztosította Jas szer Arafatot arról, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja a közel-keleti békefolyamatot. Mint gázai hivatalos (palesztin) források elmondták, a levélben Clinton méltatta Arafat türelmét, a békeerőfeszítésekben megnyilvánuló jószándékát, és ígéretet tett arra, hogy Washington a jövőben tovább fáradozik egy átfogó közel-keleti béke kidolgozásán. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Hová lett az a fenenagy német fegyelem és törvénytisztelet? Vagy talán bizonyos összegen felül ezek a portékák is eladók ebben az eltekeredett világban? Mindenesetre tény, hogy több német vállalat rakétagyártáshoz szükséges alkatrészeket és mérgesgázfegyver előállításához használatos alapanyagokat szállított Líbiának. Az valószínű, hogy ez a kis exportocska nem fizethetett gyengén, ha már megkísérelték, ugyanakkor kérdésessé teszi a Kadhafival egyezkedő üzletembereknek nemcsak a morális érzékét, hanem a józan eszét is. Líbiának ugyanis nem kell sem gázfegyver, sem rakétácska saját használatra. Amerika alaposan „lebeszélte” róla F-14-esei segítségével. De ha nem Tripolinak kell, akkor vajon kinek? Hármat lehet találgatni. A nemzetközi terrorizmust szinte már nyíltan támogató Líbia minden szemrebbenés nélkül átad ilyen „játékszereket”, vevő pedig van rá rendesen. Nem érdekli, ha megfullad — maradjunk Németországnál, mondjuk — Berlin lakossága, csak az le ne bukjon vele, ki ne derüljön, hogy ő adta a gázfegyvert. És ha a szállító cég éppen Berlinben állította elő a ketyeréket? Én édes istenem — ilyen az üzlet. Tényleg, ilyen az üzlet? Nem hiszem. Az üzlet végtére is tisztességes dolog, és az ilyen apró nemzetközi tranzakciók mindennek nevezhetők, csak tisztességesnek nem. A terrorizmus réme egyre jobban fenyegeti a világot. Lassan már nincs a Földön olyan ország — természetesen Líbiát és társait kivéve —, ahol ne kellene számolni vele. Gátlástalan őrültek és vallási fanatikusok tízezrei fenik a késeket szerte a világon a rend és a nyugalom ellen, és senki sincs, aki megmondja, hogy milyen tartalékaik vannak. A titkos- szolgálatok szinte sorozatban leplezték le az elmúlt években az urán- és plutóniumcsempészeket, és feltehető, hogy ezen a téren sem nagyobb a felderítési arányuk, mint mondjuk a kábítószer területén, azaz, minden valószínűség szerint sokkal több ilyen áru került nemkívánatos kezekbe, mint amennyit elkoboztak. Márpedig ez azt jelenti, hogy előfordulhat a terroristák kezében nukleáris eszköz is. Ehhez már csak a rakéta kell, és indulhat a menet. Na igen, de hová? Azt hiszem, hogy ez még azoknak is világos, akik gyakorlatilag önmaguk ellen adták el tiltott áruikat!
