Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-22 / 195. szám

UJ KELET Városlátogató 1996. augusztus 22., csütörtök 5 Néha csak csepergő, de gyakran zuhogó eső keserítette életün­ket, amikor Fehérgyarmaton jártunk, ezért aztán aktuális kérdé­seink megválaszolására esőmentes perceket vagy védett helye­ken lévő embereket kerestünk. Első alkalmi interjúalanyunk­nak, egy középkorú úrnak mindenről megvolt a maga határo­zott, átgondolt véleménye, de fotójának és nevének közléséhez nem járult hozzá. Lássuk a kérdéseket: 1. Mia véleménye arról, hogy állítólag Németh Miklóst vissza akarják hívni kormányfőnek? 2. Mennyrie érintik önt a várható energiaár-emelések? 3. Mit szól hozzá, hogy forgalomirányító lámpát állítottak munkába a városban? NÉVTELENÜL 1. — Véleményem szerint okosan tennék, ha visszahív­nák, mert Magyarországon ő már töltött be ilyen posztot, és ma is alkalmasabb lenne erre, mint Horn Gyula. 2. Hogy mennyire érint?! Megdöbbentő, milyen energia­ár-emelést terveznek, ezzel az egyébként is szegény polgáro­kat végképp tönkreteszik. 3. A közlekedésbiztonság szempontjából nagyon jónak tartom. PORKOLÁB PÁLNÉ 1. — Az az igazság, nem na­gyon foglalkozom politikával, de örülnék, ha visszahívnák, mert jó szakembernek tartom. 2. Elég súlyosan fognak érin­teni, mert villanykályhával fű­tünk. Eddig nem sokalltam a számlát, mert a kényelem, az, hogy mindig melegre mentünk haza, megérte a költséget, de a villanyáremelés már talán túl­zott terhet fog ránk róni. Emel­lett nem tartom jó ötletnek, hogy az alapvető élelmiszerek árát ilyen mértékben emelik, a luxuscikk legyen drága, ne a kenyér! Az különösen irritál, hogy a Földművelésügyi Mi­nisztérium mellett kapható 73 forintos kenyeret reklámozzák. Bocsássa meg a világ, de ne csak Budapestre gondoljanak! 3. Sajnos már engem is majd­nem elért ott a végzet, egy orosz pótkocsis teherautó nem adta meg az elsőbbséget és ke- resztülszáguldott előttem. Ha hamarabb érünk oda a Traban­tunkkal és karambolozunk, valószínűleg nem éljük túl. Ezért is örülök, hogy elkészí­tették. KULLÁR FERENCNÉ 1. — Örömmel fogadnám, ha visszatérne, mert jó és ügyes politikusnak tartom! 2. Nagyon sok lesz a költség- növekedés, mert amúgy is ren­geteg energiát használunk, a fizetésünk pedig nem túl jó. 3. Jó dolognak tartom, mert nagyon sok baleset volt azon a részen. ÁRMUS GYULA: 1. — Személy szerint örülök neki, mert amikor ő volt a mi­niszterelnök, másképpen men­tek a dolgok, mint most. 2. Azoknak már viszont nem örülök, hiszen az ember fize­tésből él, ami nem olyan sok, hogy bírja az állandó emelése­ket. 3. Kellett ide, mert sok volt a baleset. Én is vezetek, és nem egyszer tapasztaltam, hogy az ukrán, illetve a Z-s rendszámú autók teljes sebességgel men­tek át a kereszteződésen. Mió­ta lámpa van, nyugodtabb a forgalom arrafelé. AZ OLDALT ÍRTA: DOJCSÁK TIBOR. A FOTÓKAT HARASCSÁK ANNAMÁRIA KÉSZÍTETTE. Középiskolai körkép Két év után érettségi Nyakunkon a szeptember, ami szeles időjárásán túl első­sorban iskolabenépesítő szere­péről ismert. Körbenéztünk a városban, milyen középfokú oktatási intémények közül választhatnak az általános is­kolákból kikerülők. Vélemé­nyünk szerint a kínálat meg­lepően jó és tartalmas, de ítél­jék meg önök, a város három középiskolájának gyors bemu­tatásából. A 142-es számú Móricz Zsig- mond Szakmunkásképző Isko­la a közelmúltban nevet változ­tatott, Szakképző Iskolává avanzsált. Oktatási struktúrájá­nak módosítása, kiszélesítése is indokolta ezt a változtatást. Az iskola hiánypótló képzésre rendezkedett be, igyekeznek a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően alakítani szakma­kínálatukat — tájékoztatott minket Bereczky Lászlóné igaz­gatónő. A hagyományos fém­ipari szakmák mellett ezért lép­tek be újak, amelyek a szolgál­tató szektorba képeznek szak­embereket. Ilyenek például a háztartásigép-szerelő, kereske­dő és vendéglátó szakmák, amelyekkel vállakozóként is boldogulhatnak a későbbiek­ben a tanulók. Nem igazán is­mert, hogy a nőiruha készítő szakmában szakközépiskolai képzés is indul, a gyerekek négy év után érettségit és szakmunkás- bizonyítványt kapnak. Ezt a képzési formát szeretnék más szakmákra is kiterjeszteni. Nagyon népszerű a szakmun­kások szakközépiskolája, amelybe legalább jó minősíté­sű érvényes szakmunkásbizo­nyítvánnyal rendelkezők je­lentkezhetnek. A felvételt nye­rő tanulók két év alatt, nappali képzéssel sajátítják el a szak­középiskolai tananyagot, majd leérettségiznek. Ez idő alatt di­ákstátuszban vannak, és csalá­di pótlékra jogosultak. A szak­képző iskolában különös fi­gyelmet szentelnek a nyelvok­tatásnak. Német és orosz nyel­veket oktatnak, utóbbira gaz­dasági szempontokból, az uk­rán határ közelsége miatt, po­litikától függetlenül nagy súlyt fektetnek. Pályázatot nyújtottak be nyelvi labor fel­állítására, és ha minden jól megy, már ebben az évben megvalósíthatják tervüket. A tanműhelyük 308 személyes, 11 különböző szakmákhoz ki- alakított műhely található benne. Versenyeken bizonyítottak Gépcsere a Közgázban A hatvanas évek középisko- lásítási lázának eredményekép­pen született a fehérgyarmati Zalka Máté Gimnázium. melyről Uducl | Nándor igazga­tótól kértünk in­formációkat. A régi épületet mára kinőtte az intézmény. Megközelítőleg 430 diák tanul az iskola általá­nos tantervű és német tagozatos osztályaiban, valamint a nyolcosztályos gimnáziumban. Utób­bi miatt helyszűke alakult ki, ezért a szomszé­dos volt bölcsőde helyiségeit alakították át osz­tálytermekké. Ősztől ott is elkezdődik a tanítás. Erre azért is szükség volt, mert a nyolcosztályos képzésnek az eddigi tapasztalatok szerint van jövője a térségben. A tanulmányi versenyeken elért eredmények bizonyítják ezt, és az oktatás magas színvonalát. Tavaly, és az idén is bejutot­tak az országos döntőbe. Az elmúlt tanév végén j 71-en tettek érettségi vizsgát. A 36 fős német tagozatos A osztályból 33-an, az általános tan­tervű 35 fős B osztályból 12-en jelentkeztek to­vábbtanulni. A németesek közül 30-an, utóbbi­ak közül pedig a nem végleges összesítés szerint hatan feleltek meg a követelményeknek, és tet­tek sikeres felvételi vizsgát. Ez a tagozatos osz­tálynál 90,9 százalékos felvételi arányt jelent, ami párját ritkítóan szép eredmény. A Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépis­kola a város legrégebbi középfokú oktatási in­tézménye, 1944-ben kezdte meg működését. Azóta sok víz folyt le a Szamoson, de különö­sen az elmúlt években gyorsultak fel a változá­sok. Három éve kezdtek átállni egy új képzési formára. A harmadik évfolyamon egy, a máso­dikon kettő, az első évfolyamon pedig már mind­három osztály ötéves képzésben vesz részt. A képzés a világbanki programot követi — bár az iskola nem részese a programnak —, közgaz­dasági és kereskedelmi marketing szakmacso­portban nyújt alapképzést. Többet kell tanul­niuk, mint a korábbi négyéves képzésben részt­vevőknek. Idegen nyelvet például kettőt, kö­zülük egyiket heti öt órában. A negyedik év végén a korábbinál nehezebb érettségi vizsgát tesznek a gyerekek, majd vagy jelentkeznek va­lamelyik felső- oktatási intéz­ménybe, vagy az alapképzésre építve kiválasz­tanak egy szak­mát, amelyet az ötödik év alatt elsajátíthat­nak. Uj dolog az idén kezdődő, érettségizettek­nek meghirde­tett, közgazda- sági szakmai ké- pesítést nyúj- tó ötödik évfo­lyam. Indulása a jelentkezők számától függ — tudtuk meg Hudák Erzsébet igazgatónő­től. 1 Megszelídített kereszteződés Számtalan baleset történt már Fehérgyarmaton, a 4127— 491-es számú főutak kereszte­ződésében. A veszélyes közle­kedési csomópontot egy hó­napja forgalomirányító lámpák felszerelésével „megszelídítet­ték”. Most már egyértelmű, mikor ki léphet a gázpedálra, a balesetveszély — a szabályok betartását feltételezve — mini­málisra csökkent. Az ötmillió | forintos beruházás közel két­harmadát az önkormányzat fi- J nanszírozta, kétmilliót és a ki- j vitelezés lebonyolítását pedig a MÓL Rt. vállalta. A rendszert július 30-án adták át. ezt egy hónap próbaüzem követte, majd véglegesen munkába ál­lították. Ezentúl nyugodtan közelíthetik meg a keresztező­dést az autósok, biztonságuk­ról villanyrendőr, és az azt kar­bantartó Zöld Fény Kft. gon­doskodik. Helyettesítő volt, vezető lett A fehérgyarmati posta- hivatal vezetője 15 éve Kuliár Ferenc. Tősgyö­keres fehérgyarmati, kö­zépiskolába Debrecenbe, postaforgalmi szakközép- iskolába járt, és 1970-ben kezdett dolgozni. Család­jában voltak hagyományai a szakmának, édesanyja is postai dolgozó volt. Kuliár Ferenc rendszeres helyet­tesítőként dolgozott öt éven át, mindig ott, ahol ideiglenesen munkaerőre volt szükség. Vándorma­dáréletet élt, egyik helyről ment a másikra, albérlet­ben lakott, vagy éppen a hivatalban aludt egy szük­ségágyon. Amikor 1975- ben megnősült, próbált nyugodtabb munkát talál­ni. A téglagyárban dolgo­zott nyolc hónapig mű­vezetőként, de azután visz- szatért eredeti szakmájá­hoz. Később kapott egy állásajánlatot, két évig a Szolnok megyei Martfűn volt postahivatal-vezető. Két fiuk született, 1977- ben és ’79-ben. Fehérgyarmat postave­zetői állása megüresedett, 1981-ben felajánlották neki, térjen vissza szülő­földjére, hivatalvezető­nek. Élt a lehetőséggel, azóta itt dolgozik. Már­mint a városban, mert a mai postaépület már nem az, amelyik 15 évvel ez­előtt. Szűk helyen, mosto­ha körülmények között dolgoztak, hat évvel ez- előttig, amikor birtokba vették az új postát, amely körzeti postaként is műkö­dik, negyvennégy kör­nyező település postáját irányítják innen. Az intéz­ményvezetőnek munkája és családja mellett a sport a hobbija, ezen belül a ké­zilabda és a futball a ked­vencei. Ő csak szurkoló­ként kapcsolódik a sport­hoz, de kisebbik fia, aki a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban tanul, ját­szik is, NBI-es kerettagja a Nyíregyházi Kézilabda Clubnak. Nemcsak hobbi­jában, munkájában is akad követője a családban, na­gyobbik fia a postánál dol­gozik, felesége pedig a Rónahír Rt. újságospavi­lonjában. Kuliár Ferenc j ennek ellenére nem szeret­né, ha a tradíció folytatód­na, az az álma, hogy fiai továbbtanuljanak, és vala­milyen más területen ka­matoztassák képességei­ket. v4rqsró l

Next

/
Thumbnails
Contents