Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-22 / 195. szám
2 1996. augusztus 22., csütörtök Világkrónika UJ KELET Izrael feltételt szab Lola Odusova finn, Alicia Machado venezuelai, és Taryn Mansell arubai szépségkirálynő mosolyog a Miss Universum szépségversenyen a Las Vegas-i Aladdin színházban. A Miss Univerzum címet Machado nyerte MTI-fotók Magyar Távirati Iroda A boszniai Szerb Demokrata Párt (SDS) eltüntette a Zvomikban kiragasztott, Karadzic exelnököt ábrázoló választási plakátokat —jelentette be Carl Bildt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője. Bildt a múlt hét végén személyesen figyelmeztette az SDS vezetését: a párt tagjai nem indulhatnak a szeptember 14-i választásokon, ha nem szedik le a falragaszokat, amelyek megjelenése megsértette a háborús bűnök elkövetésével vádolt politikus visszavonulásáról szóló egyezményt. Az RDK Mihály királyt várja Nagy visszhangra lelt az egész bukaresti sajtóban Emil Constantinescunak, a Román Demokratikus Konvenció (RDK) elnökének az egyik amerikai román lapnak adott interjúja. Constantinescu interjújában nyíltan monarchistának vallotta magát, és kijelentette: államfőként első lépései közé tartozna Mihály király visszahozása Romániába. Adrian Nastase, a koalíciót vezető párt ügyvezető elnöke nyilatkozatában a „nemzetbiztonságot veszélyeztetőnek és alkotmánysértőnek” minősítette a Constantinescu-interjúban elhangzottakat. Bemutató Pardubicében Harci repülőgépeinek csehországi összeszerelését is lehetségesnek tartja az amerikai McDonnell Douglas Aerospace vállalat, amely kedden Csehországban is bemutattata a Pentagon által megvételre kínált F/A—18 Hőmet típusú harci repülőgépét. A pardubicei katonai repülőterén tartott bemutatón a hadsereg szakemberein kívül ott voltak a kormány és a parlament képviselői. A megjelenteknek Ben Park, az amerikai cég kelet-európai megbízottja elmondta, hogy máris tárgyalásokat kezdtek több cseh vállalattal — köztük az Aero Vodochody katonai repülőgépgyárral — az F/A—18-asok esetleges helyi összeszereléséről. A McDonnell Douglas nemrég Magyarországon mutatta be F/A—18-as gépét. Kubában sem megy tovább? A havannai kormány keddi közlése szerint kubai ellenzéki csoportokat támogatott és szervezett az az amerikai diplomatanő, akit a múlt héten utasítottak ki a karibi szigetországból. A kubai külügyminisztérium először csak azzal indokolta az Egyesült Államok havannai képviseletén dolgozó másodtitkár kiutasítását, hogy Robin Meyer diplomáciai státusával összeférhetetlen tevékenységet folytatott. Kedden a Kubai Kommunista Párt a nyilvánosság előtt is kimondta, hogy meggyengült egypárti kormányzásának tömegtámogatása, miután a gazdasági válság bizonytalanságot, társadalmi ellentmondásokat és növekvő bűnözést teremtett. A Fidel Castro által irányított párt korábban kitartott amellett, hogy a szigetország 11 milliós lakossága közel egyhangúlag támogatja politikáját. Kínának nem tetszik Peking szerdán „aggodalmát” hangoztatta Lien Csan tajvani alelnök ukrajnai látogatása kapcsán. „A kínai kormány diplomáciai úton kifogást emel az ukrán kormánynál. Kína határozottan szót emel minden olyan országnál, amely bármilyen hivatalos kapcsolatot tart vagy épít ki Tajvannal” — közölte a pekingi külügyminisztérium szóvivője a Reuter tudósítójával. A szóvivő szerint a tajvani alelnöknek ukrajnai látogatásával nyilvánvalóan politikai hátsó szándéka volt. MTI Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden leszögezte, hogy Izrael nem vonja ki katonáit a ciszjordániai Heb- ronból, amíg a Palesztin Hatóság nem zárja be Jeruzsálem keleti részében működtetett irodáit. „Követeljük a jeruzsálemi irodák bezárását” — mondta Netanjahu a parlament külügyi és védelmi bizottságának zárt ülésén. A Palesztinái Felszabadítás i Szervezet elutasítja, hogy Jeruzsálem keleti részében folytatott tevékenységének beszüntetését összekapcsolják az izraeli csapatok Hebronból történő kivonásával. Ezt Mahmúd Abbasz, a PFSZ végrehajtó Bizottságának titkára közölte a Londonban arab nyelven megjelenő, al-Hajat című lapnak adott nyilatkozatában. „Ez a logika számunkra elfogadhatatlan, és teljesen elutasítjuk, mivel a kötelezettségeket időben kell teljesíteni” — mondta Abbasz, akinek nyilatkozata az újság szerdai számában jelent meg. A Reuter jelentésében emlékeztetett arra, hogy a palesztin- izreli megállapodások értelmében a Jordán folyótól nyugatra fekvő városból, Hebronból március végéig kellett volna kivonulnia az izraeli hadseregnek. A muzulmánok által februárban és márciusban végrehajtott öngyilkos merényletek után azonban Izrael leállította csapatai kivonását Hebronból. Az izraeli—palesztin autonómiamegállapodást három éve létrehozó politikusok, köztük norvég tisztségviselők kedden Jeruzsálemben bejelentették, hogy létrehozzák az úgyneveMTI Az orosz belügyi alakulatok páratlan hevességű légi és tüzérségi támadást hajtottak végre szerdán hajnalban, majd délelőtt a csecsen főváros ellen —jelentette egybehangzóan az ITAR-TASZSZ és az Interfax orosz hírügynökség. A grozniji csecsen állások elleni támadások következtében a város több negyede lángokban áll, és rendkívül nehézzé vált a polgári lakosság menekülése, pedig a csütörtök reggelre kilátásba helyezett átfogó orosz támadás előtt el kell hagyniuk a várost. Kigyulladt a Groznij délnyugati részében lévő olajfinomító is. A csecsen lázadók szerint orosz harci gépek hajnalban csaknem szünet nélkül támadták Groznijt, elsősorban a délnyugati elővárost, Cserno- recsjét, valamint Zavodszkoj és Sztaropromiszlovszkij kerületeket. Később az orosz alakulatok önjáró lövegekkel több mint egy órán át lőtték Groznijt. Ez a támadás helyi idő szerint déli 12 óra után fejeződött be. Az ITAR-TASZSZ helyi tudósítója szerint a csecsen fegyveresek a Minutka tér és Szundzsa folyón átívelő egyik belvárosi híd környékén fejtik ki a legnagyobb ellenállást. A szakadárok becslése szerint mintegy 3000 polgári személy vesztette életét a grozniji harcok augusztus 6-ai kezdete óta, míg az orosz csapatok a harcokban több mint 2000 embert és 600 páncélozott járművet vesztettek el. Az orosz katonai vezetés 300 ember elvesztéséről és mintegy 1000 megsebesüléséről számolt be. Vjacseszlav Tyihomirov tábornok, aki kedden — szabadságát megszakítva — újra átvette a csecsenföldi orosz erők főparancsnoki tisztét, az este kijelentette: kész minden politikai vagy katonai eszközt bevetni annak érdekében, hogy a csecsen lázadók elhagyják Groznijt. Tyihomirov — aki a csecsen fővárosba érkezése után nyilatkozott a független Interfax hír- ügynökségnek — hozzátette, hogy egyelőre nem szándékozik visszavonni helyettese, Konsztantyin Pulikovszkij tábornok ultimátumát, amelyben az egy Groznij elleni átfogó támadás csütörtöki megindításával fenyegetett, 48 órát adva a polgári lakosság evakuálására. „Jelenleg tájékozódom a helyzetről. De egyvalamit mondhatok: komoly akciókat indítunk a szeparatisták ellen, ha nem hagyják el Groznijt” — mondta Tyihomirov az orosz erők főhadiszállásául szolgáló hankalai repülőtéren. Egy, a szövetségi erők parancsnokságához közel álló forrás a hivatalos ITAR-TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz csapatok megpróbálják beszorítani Groznijba a csecsen lázadókat, három ostromgyűrűt és aknamezőket vonva a város köré. A forrás szerint az orosz egységek máris megkezdték az ostromzár kialakítását. Groznijba augusztus 6-án hatoltak be a lázadó fegyveresek, s mára ők ellenőrzik a város nagyobb részét. Leszedték a Karadzic-plakátokat Az izraeli biztonsági erők egy tagja figyeli, ahogy társa egy munkagéppel lerombolja Galip Salon izareli arab házát. A házat tulajdonosa megfelelő engedély nélkül építette Kelet- Jeruzsálem területén, ahol csak rendkívül ritka esetben adnak építési engedélyt izraeli araboknak zett Oslo Clubot, mely figyelemmel kíséri majd a megállapodás végrehajtását. A szervezetben izraeli részről a volt munkapárti kormány képviselői vesznek részt. A Likud-párti Netanjahu miniszterelnök válaszul azzal vádolta munkapárti ellenzékét, hogy a palesztin vezetőkkel felvett kapcsolatai aláássák a kormány béke-erőfeszítéseit. A Bejrútban tárgyaló kuvaiti trónörökös eközben felszólította Izraelt, hogy feltétel nélkül vonuljon ki Dél-Libanonból. Szaad el-Abdullah esz- Szalem az-Szabah ezzel támogatásáról biztosította a legutóbbi izraeli békeajánlatot elutasító bejrúti kormányt. Benjamin Netanjahu nemrég teljes kivonulást ajánlott fel a dél-libanoni biztonsági övezetből, ha Szíria cserében garanciát vállal az ott működő Hezbollah szervezet gerilláinak leszerelésére, és az Izrael- barát dél-libanoni milíciának a libanoni hadseregbe való beolvasztására. Tyihomirov ultimátuma % Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Megkezdődött a hajrá az | amerikai elnökválasztásokon. A két nagy (a demokraták és a republikánusok) letudták konvenciójukat (jelölő gyűléseiket), és készülnek nagy megmérettetésükre, az elnökválasztásra. Könnyen azt gondolhatja bárki, hogy számunkra ennek — az egypólusú világ megszületésével — j nincs különösebb jelentősége, hisz oly belterjes az egész, és olyan messze van. Tévedés. Az kétségtelen, hogy áttételeken keresztül, de végül is nagyon sok függ a dolgok kimenetelétől. A demokrata Clinton négy évvel ezelőtti győzelme után magunk is érezhettük, hogy Amerika érdeklődése befelé fordult, és külpolitikája sokkal inkább „fenntartó” jellegű, mint az azt megelőző Reagan—Bush rezsimeké volt. Amerika agyonnyomta ugyan a délszláv háborút, de különösebb határozottságot egyébiránt nem nagyon mutatott, és a dolgok mentek a maguk szép csendes útján. Bizony, mi szívesebben emlékezünk a republikánusok határozott Kelet-Európa-politikájára, és nagyon nagy a valószínűsége, hogy egy esetleges Dole-győzelem ezt újra felélénkítené, j A republikánuk elnökjelölt j ki is jelentette, hogy megválasztása esetén tudatosan [ komoly lendületet adna j Lengyelország, Csehország és Magyarország NATO- felvételének. Hogy aztán ebből mennyi a konkrét el- szánás, és mennyi szól választási fogásként a nagy számú lengyel, cseh és magyar amerikaiaknak, azt csak a jövő válaszolhatja meg. Dole nagyon határozott katonapolitikát ígér. Mint mondta, az első naptól kezdve tudni fogják, hogy ő a hadsereg főparancsnoka, és nem Butros Gáli ENSZ-főtitkár. Ez a mondat nemcsak az ellenkező délszláv erőknek jelent kihívást, hanem bizonyos fokig Európa nagyjainak is, akik — Amerika szerint — túlságosan fennen hangoztatják a NATO-n belüli teljes egyenlőségüket. Valószínű, hogy Washington a három rendszerváltó állam felvételével komoly politikai partnerségre törekednek, mintegy kiegyensúlyozva ezzel a németek és az angolok erősödő befolyását. Feltételezhetően — folytatva a republikánus hagyományokat — kevesebb figyelmet fordítanának az oroszok esetleges ellenvéleményeire, és többet a világterrorizmus elleni harcra. Számunkra tehát a kérdés így fogalmazható meg: vagy a ma „lassú víz” politikája, vagy pedig a gyorsabb tempó esetleges nagyobb zökkenőkkel.
