Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-17 / 193. szám

Kinyitni, berakni, számolni, | — rí '^í'-is a & * ' . _ 7. oldal SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI NAPILAP HL évfolyam, 193. szám — 1996. augusztus 17., szoiflbat Fociősz ’96 8 oldalon Vámbevételek A vámbevételek egyelőre fontos szerepet játszanak a költségvetésben: a vám- és pénzügyőrség tavaly 650 milliárd forinttal járult hoz­zá a költségvetés bevételei­hez — hangsúlyozta Med- gyessy Péter pénzügyminisz­ter Budapesten, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának augusztus 20-i ünnepségén. Egyensúlyban A kormány csütörtöki ülé­sén jóváhagyott, a költség- vetés számait befolyásoló döntések nem változtatják ma büdzsé 1996-os egyen­legét. A kormány által jóvá­hagyott költségvetési tör­vény módosítása 3,5 milliárd forintos többletkiadást tar­talmaz, ezt a tervezettnél na­gyobb összegű vámbevéte­lek és a kamatmegtakarítá­sok fedezik — jelezte Dras­kovics Tibor, a Pénzügymi­nisztérium közigazgatási ál­lamtitkára sajtótájékoztató­ján. Adókedvezmény Jövőre a mezőgazdasági kistermelők adókedvezmé­nye nemhogy csökkenne, de kismértékben még növek­szik is. A kedvezményt azon­Magyar Távirati Iroda ban tételes bevétel- és költ­ségelszámoláshoz köti a vo­natkozó jogszabály. Mind­ezt Kocsis Imre, a szabályo­zás előkészítésével foglal­kozó miniszteri biztos mond­ta a budapesti Agrárkamara rendezvényén. Szólt arról is, hogy a mezőgazdasági őster­melő jövedelemkorlát nélkül élvezheti az évi 100 ezer fo­rintos adókedvezményt. A mezőgazdasági kistermelő - 1,2 millió forintig — a bevé­telének 40 százalékát szám­laigazolás nélkül elszámol­hatja úgynevezett átállási költségként. Kisgazda nem Az FKGP nemet mond a tervezett magyar—román kétoldalú megállapodásra is, akárcsak a a magyar— ukrán és a magyar—szlovák alapszerződésre — hang­zott el a párt sajtótájékoz­tatójában. A párt szerint fenn kell tartani a békés ha­tármódosítás lehetőségét. Az FKGP elfogadhatatlan­nak tartja azt is, hogy a ha­táron túli magyarok háttér­be szorulnak az euroatlanti csatlakozás vágya miatt. A frakció szóvivője reményét fejezte ki, hogy a kormány mindaddig nem írja alá a magyar—román alapszer­ződést, amíg az RMDSZ ál­dását nem adja rá. Rakamazi döntések Lefler György (Új Kelet) Rakamaz nagyközség képviselő-testülete augusz­tus 15-én tartotta soros ülé­sét, amelyen a lejárt határide­jű határozatok végrehajtásá­ról szóló tájékoztató kereté­ben döntött arról, hogy a te­lepülés várossá nyilvánítását ismételten kezdeményezi; Tiszanagyfalu és Tímár ön- kormányzatával közösen a Morotva rehabilitációját elő­segítő pályázatot nyújt be a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz; az önkormányzat tulajdonában álló gázköz­művagy ont a Tigáz részére értékesítette. Az önkormányzat módosí­totta az 1996. évi költségve­tésről szóló rendeletét, a mó­dosított költségvetést 239 582 ezer forint bevétellel és kiadással állapította meg. Ugyancsak módosult a szo­ciális igazgatásról és a szo­ciális ellátásokról szóló ön- kormányzati rendelet. Dön­tés született a nagyközség zászlója alapításáról és annak használatáról. A zászlólap fe­hér színű, közepén az önkor­mányzat címere van, széleit arany háromszögekből álló pártázat veszi körül. A testület előzetesen állást foglalt abban, hogy Rakamaz és környékén a bűnmegelő­zési és bűnüldözési tevékeny- ség színvonalának, haté­konyságának segítése, erősí­tése érdekében közbiztonsá­gi alapítvány létrehozását tá­mogatja, amely célra 100 ezer forint összeget különít el. A testület továbbá önkormány­zati ingatlanok bérbe adásá­ról döntött. Ünnepem, adj hát békét! N evezték már új kenyér ünnepének, alkotmá­nyunk napjának, de minden politikai szándék elle­nére megmaradt államalapító nagykirályunk emléknapjának. Az idei megemlékezéseknek különleges jelentőséget ad, hogy őseink 1100 évvel ezelőtt érkeztek a Kárpát-medencébe. Minden városban, minden falu­ban, még a legkisebbekben is vidám kavalkáddal emlékeznek Szent Istvánra. És ha nem is si­került a világkiállítás, ha bonyo­dalmak is támadtak a budapesti központi rendezvény körül, azért a nemzet méltóképpen emléke­zik az 1100 évvel ezelőtti hon­foglalókra. Nem mondhatjuk túlságosan szerencsésnek az el­telt évszázadok megélt történel­mét, de talán ennek a megélt tör­ténelemnek köszönhetjük he­lyünket, tekintélyünket a Kár­pát-medencében és a nagyvilág­ban. Őseink bátorsága, kitartása ad­jon erőt a ránk váró megpróbál­tatások elviseléséhez. Ü nnepek. Néplélekből fa­kadók, hivatalosak, iste­nesek és istentelenek, gyász- és örömünnepek.... Pirosbetűs jeles napok, melyek jeltelen sírok vigaszára vannak. Ha vannak. Tilos napok, melye­ken jobb, ha otthon maradsz, és muszáj-örömködések, melyekre jobb neked, ha elmész... Történelem. Ünnepek teremtő­je, ünnepek temetője. Történe­lemszemlélet — mint ünnepvá­lasztó hatalmi eszköz... Lopott, kisajátított, elhanya­golt, sárba taposott, majd újra fel­emelt és a zászlók selymére tű­zött napok... Egyformák. Egy azonban dacol. Olyan, mint a fes­ték, amelyik mindig előtűnik. „AZ” ÜNNEP. A legmagyarabb. Mint a legszebb pesti út, az Andrássy. Hiába keresztelgették, nem keresztelkedett. Már volt neve. Ezer év. Még nem karácso­nyi vagy húsvéti kor, de már a fele! A Jó, a pozitív irányok ünne­pe. Életé, Kenyéré, Alkotmányé, egy születő országé. A megtartott országé! Múltunk méltóságáért S zeretném megragad ni a lehetőséget, hogy ez alkalommal ne elsősorban polgármesteri tisztem okán forduljak nyír­egyházi polgártársaimhoz, hanem mint egy igen gazdag augusztusi eseménysorozat háziasszonya kérjem mind- annyiuk szíves közreműkö­dését. A millecentenáriumi, az augusztus húszadikai és a Nyírségi Ősz rendezvényeire — nem kis büszkeségünkre — a világ sok országából, többek között Japánból, Iz­raelből, Lengyelországból, Tajvanról, Ukrajnából, Spa­nyolországból, Szlovákiából, Finnországból, Franciaország­ból, Németországból érkeznek vendégek, akik ebben a város­ban mutatják be művészetüket. Hét testvérvárosunk — Iser­lohn, St. Albany, Kajaani, Eper­jes, Ungvár, Rzeszow, Massy — polgármesteri delegációi is velünk ünnepelnek. Egyházi méltóságok tisztelik meg váro­sunkat, érdeklődők jönnek a megyéből, az ország más tájai­ról. Mindez városunk vala­mennyi lakója számára fontos, hiszen az eseményeken való részvétel mellett valamennyi­ünkre a vendéglátók kötele­zettségei is hárulnak. A minket megtisztelő vendégek — hazai és külföldi — elvárhatják, hogy szíves fogadtatásra talál­janak, élvezzék az itt élők se­gítségét és rokonszenvét. A ró­lunk kialakuló kép Magyaror­szág hasonmása is, ezért is kap különös jelentőséget, hogy mi, házigazdák, egy város lakossá­ga, 120 ezer vendéglátó, mi­ként töltjük meg tartalommal Nyíregyháza jelmondatát, mely azt hirdeti, hogy ez a nyugalom és nyitottság város- a. Kérem Önöket, hogy az egész megyére kisugárzó ün­nepi eseménysorozat alkal­mával is legyenek társaink a vendégfogadásban, történel­mi emlékeink méltó megün­neplésében. Előre köszönöm szíves együttműködésüket. Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Legközelebb: Augusztus 21-én jele­nünk meg a négy nap leg­frissebb híreivel. Pénteken délelőtt ünnepé­lyes megnyitóval kezdődött a 102. Országos Teniszbajnok­ság a Korona Kupáért. Sajnos az időjárás közbeszólt, az egész napos eső miatt várható­an szombaton kezdődnek el a teniszpályákon a küzdelmek. Nyíregyházán az NYVTC Sós­tói úti teniszpályáin a verseny­zőket és az érdeklődőket Páz- mándi József, a klub elnöke köszöntötte, majd Csah.ai Lász­lóné, a város polgármester asszonya megnyitotta a baj­nokságot. Képünkön a polgár- mester asszony mellett a klub vezetői láthatók. Balról jobb­ra: Nádasdi István, Pázmándi József, Csabai Lászlóné és Sza­bó Zoltán. Nyitva a határ Gyüre Ágnes (Új Kelet) Nyírábrányban 1996. au­gusztus 18-án a millecente­náriumi ünnepség kereté­ben rendezik meg a határ menti kulturális és sportna­pot. Ez alkalomból a Nyír- ábrány és Érmihályfalva közötti közúti határátkelő­helyen 7-től 15 óráig a ma­gyar és román állampolgár­ok világútlevéllel is átlép­hetik az országhatárt.

Next

/
Thumbnails
Contents