Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-02 / 180. szám

UJ KELET Sport 1996. augusztus 2., péntek 9 Kézilabda NB I Jól halad a felkészülés A nyíregyházi NB I -es férfi kézilabdacsapatnál tett hét­közi edzéslesünkön a Bujtosi Szabadidő Csarnokban népes társaság szorgoskodott Ráczeóző irányításával. Az egyik kapunál az átlövők, Bécsi, Habuczki, Medve, Kaplonyi mesterséges akadályok beiktatásával próbálta bevenni Szabó Gabi kapuját, míg a másik kapuban Len­csés állt, és minden játékos a maga posztjáról igyeke­zett gólt lőni. A több mint másfél óráig tartó tréning vé­gén a fiúk, a medicinlabdás erősítőgyakorlatokat is ví­gan elvégezték. Fullajtár András ( Új Kelet) A tervezett ütemben hala­dunk a felkészüléssel — kapom a tájékoztatást Rácz Sándor ve­zetőedzőtől. — Szerencsére sérülés nem zavarta az eddigi munkánkat, reméljük, így lesz a folytatásban is. Elég sok fia­tal csatlakozott hozzánk az if­júsági csapatból, velük együtt jobban tudjuk a különféle já­tékelemeket gyakorolni és két- kapuzni. Ez azért is fontos, mert sajnos nincs kivel edzőmeccset játszani, pedig már nagyon kellene. Sikerült megállapod­nunk Braun Brúnóval, így a tehetséges fiatal marad a klub­nál. Velünk edz a korábbi ifjú­sági játékosunk Kozma is, aki nappali tagozaton tanul Deb­recenben, de ismét a csapat ren­delkezésére áll. Játszik az után­pótláscsapatunkban, de kettős játékengedéllyel élve kölcsön­adjuk egy Hajdú megyei ala­csonyabb osztályú gárdának. A fizikai felkészülés végén va­gyunk, most már kezdődik a formábahozás, de ezt nehezíti az említett edzőpartnerhiány, bár már kedden a ceglédiek vendégei leszünk. Örvendetes, hogy nagyon jó szellemben állnak hozzá a munkához a fiúk, ennek eredményeként ki­jelenthetem, hogy az erőálla­potuk is kezd megfelelő lenni. Az új fiúk, Kerekes és Habucz­ki nagy ambícióval dolgozik. Habuczki még nem kész játé­kos, de jó alany, különösen a támadó játékban vannak még technikai fogyatékosságai. De azon van ő is, hogy minél előbb teljes értékű harcos legyen. — Hogy állunk a tornákkal? — A korábban tervbe vett Balaton Kupán változatlanul résztveszünk, ami augusztus 9—11. között lesz. Rá egy hét­re mi rendezzük meg a hagyo­mányos Nyíregyháza Nagydí­jat. Ezúttal egynaposra tervez­zük és nem lesz külföldi részt­vevő. A hat csapat — Szolnok, Debrecen, Ózd ( NB I-esek), Fehérgyarmat, Cegléd ( NB I B-sek) és mi a házigazdák. A tornát a Buszacsában rendez­zük. Egyedüli gondunk, hogy Bécsi ebben az időpontban a válogatott edzésein fog részt- venni, így nem számíthatunk a balkezes átlövőre. A felké­szülés további részében igyekszünk minél több edző­meccset játszani, hogy a szep­tember 8-án kezdődő bajnoki rajton teljes erőbedobással tudjuk felvenni a harcot ha­zai pályán az Elektromos el­len... Csengeti buzgólkodás Pénzből soha sincs elég... Csengerben (is) kevés van belőle, így persze nem telik „milliós” erősítésre. Nincs költekezés, ebből következően szolidak a tervek. És mégis... Szorító gondok ide vagy oda, a labdarúgók nem hagy­ták cserben a megyei első osztályú klubot. Sőt... nál tartanak. Négyen „akadtak” fent a hálón, de pusztán annyit sikerült megtudakolnunk, hogy egyikük a kapuban mozog ott­honosan. Ügyükben zajlanak a tárgyalások, csakhogy... Hiány­zik a tőke — némi anyagi segít­ség jól jönne az átigazolások lebonyolításához. Az sem_ éppen szerencsés, hogy a csengerieknek nem si­került felvenni a kapcsolatot a velük azonos „ligában” szerep­lő együttesekkel, emiatt kútba estek a beprogramozott edző­meccsek. A kinézett ellenfelek azt kifogásolták: a késői szer­vezés okán nem áll módjukban felborítani a már lekötött menet­rendet. Legalábbis erre hivat­kozva utasították el a felkérést... Azért kétszer pályára léphetett a gárda. Méhteleket előbb 5-3, majd 9-1-re verte a Csenger. Koncz Tibor (Új Kelet) A játékosok részéről nagy a buzgalom. Magyari Ferenc edző maga is meglepődött azon, mekkora elánnal dolgozik csa­pata. A tréningeken nyüzsög­nek a futballisták, erre pedig korábban nemigen volt példa. Meglehet, valami megmozdult Csengerben. Csak ne lennének a szorító gondok. Mindenesetre a mester jó jel­nek veszi, hogy rendszerint ti­zenkét—tizenhárom fiú köröz a pályán, és tesz eleget a „fő­nök” kívánalmainak. A keretből egyedül Fehér Győző vált ki, aki a bajnokság végén kinyilvání­totta visszavonulását. Mindeközben a határmentiek a környékbeli falvakban va­dásznak új szerzemények után, egyelőre csupán a próbálkozás­Sakk Senior verseny Nyíregyházán Új Kelet-információ A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sakkszövetség a nemrégiben befejeződött Nyírségi Torna nemzetközi sakkverseny után újabb via­dalt szervez. A rendezők ez­úttal az idősebb korosztályt célozzák meg, hisz a Senior Sakkbajnokságot az 55 év fe­letti versenyzők számára hir­detik meg. A viadal augusz­tus 3-án, 9.00 órától veszi kezdetét, melyet további há­rom játéknap követ (augusz­tus 17., 31., szeptember 14.). Nevezni augusztus 3-án 8.30-tól 9.00 óráig a verseny helyszínén (Mártírok tere 9. sz. VIII. em.) lehet. A négy játéknapra nyolc forduló jut, melyek minősítő jellegűek is. Feloszlik az FC Sényő Pa-Na Bt.! Szerda délután még edzőmérkőzést játszottak. Aztán pedig... Éjszakába nyúló ülést tartott az FC Sényő Pa- Na Bt. elnöksége. A rendkívüli tanácskozás után a klub vezetői bejelentették: a labdarúgócsapat nem indul a bő egy hét múlva startoló másodosztályú bajnokság­ban! Kész, vége. Ennyi a száraz hír. Koncz Tibor (Új Kelet) És ami mögötte van? Nos, tudvalévő volt, hogy a klub fontolgatta: az újoncként si­keresen zárt szezont követő­en visszalép a második vonal­tól. Akkor — a bentmaradás örömének mámoros pillanata­iban — még egyszer átgondol­ták a döntést. Majd a vezetők közölték: megkísérlik a foly­tatást. Az együttes felvette a főszponzor nevét — akiket ez illetett, leültek tárgyalni a já­tékosokkal. Ahogy az ilyen­kor lenni szokott: néhányan elfogadták a szerződési ajánla­tot, mások nem. Azóta is tar­tott az egyezkedés... Minded­dig. — Nem volt más választá­sunk. Mivel a Pa-Na Bt. azon­nali hatállyal megszüntette a csapat támogatását, értelmetlen lenne részt venni a bajnokság­ban — szögezte le Pehely Zol­tán ügyvezető elnök. — Ez az igazság egyik fele. Másfelől közrejátszott a dolgok ilyetén alakulásában, hogy egyes fut­ballisták szép lassan elszivá­rogtak Sényőről. Kezdte Pa- ulik, utoljára — szerda dél­után — Balogh Tibor kérte: engedjük el őt Demecserbe. Ezzel betelt a pohár. Mi — ennek többször nyilvánossá­got adtunk — nem tartózta­tunk senkit, aki elkívánkozik innen. Azonban elég volt az állandó alkudozásból. Nem tudunk, és nem is akarunk százezreket kifizetni előre. Nincs tovább... — Ez egyben a csapat fel­oszlatását is jelenti? — Igen! — Eszeint megmásíthatat­lan az elhatározás? — Abszolút nincs vissza­út. — Mi lesz a játékosok sor­sa? — Annyira friss még a dön­tés, hogy nem tudom... Csütörtök. Pontban dél. Vág­ni lehet a csendet a sényői pá­lyán. Sehol egy teremtett lélek. Alig pár perce „ketyegett” le az edzés. Az utolsó! A játékosok li­basorban vonulnak az étterem felé. A fürgébbek már az előtér­ben duruzsolnak, üdítőt kortyol­gatnak. Lehorgasztott fejek bár­merre tekintünk. Mit is lehetne mondani. Egyszeriben minden oly bizonytalanná vált. Nincs csapat, nincs folytatás. Letargia. MINDENNEK VÉGE! Elhangzik néhány halovány vicc — kényszeredett nevetés. Az ebédet elköltve csoportokra oszlik a társaság. Huszák Géza edző fel-alá járkál, csak némi no­szogatásra nyílik meg. — Nem erre számítottam, ál­momban sem gondoltam volna, hogy ilyen hamar véget ér a kö­zös munka — préseli ki magából a szavakat. Kevesen cserélnének most a kedveszegett mesterrel. — Napról napra apránként rakos­gattam össze, a csapatot. Ennek vége... Soha nem tudjuk már be­bizonyítani, mire lettünk volna képesek. Meggyőződésem: sok­ra vihettük volna, ez a keret al­kalmas a nagyobb feladatok megoldására. Sajnálom a játéko­sokat, akik becsületesen dolgoz­tak, de hát ez van, ezt kell elfo­gadnunk. A jövő? Ezért a csapa­tért feláldoztam a régi helyemet, jelen pillanatban pedig majd­hogynem a levegőben lógok... A fiúk az elkövetkező hetek várható fejleményeit latolgatják. Természetesen a legfőbb kérdés: ki hova mehet, hol futballozhat tovább. Na és persze döbbenten vették tudomásul az eseménye­ket.­— Elhiheted, mint derült ég­ből a villámcsapás, úgy ért a ve­zetők bejelentése — telepedik le a „vallatóasztalhoz” Kovács Ist­ván. — Rettentően sajnálom, hogy így alakult a klub helyze­te. Égy jó csapat kezdett körvo­nalazódni, amelyben benne volt a kiugró szereplés lehetősége. Bárki mondhatja, most már könnyű okoskodni... Ha azonban azt vesszük, hogy a mag együtt maradt, és az új játékosok való­ban erősítést jelentettek, akkor érthető, miért állítom mindezt. Ezt a biztató folyamatot egy toll­vonással megszüntették. Nehéz bármit mondanom a jövőről, hisz alig egy órája tudtam meg a hírt Szeretnék tovább futballozni, talán adódik erre lehetőségem. Egy hét múlva azonban kezdő­dik a szezon az NB II-ben, tehát mielőbb csapatra kell lelnem. „LEHETSÉGES ILYEN?...” A tősgyökeres sényői, a csa­patkapitány, Tor da Csaba szin­tén nekikeseredett. — Tegnap este (csütörtök — a szerk.) itt voltam az étterem­ben, s nem akartam hinni a fü­lemnek. Lehetséges ilyen?... Most alakult volna ki a legjobb csapat Sényőn! Príma az edző, ragyogó a pálya, aztán tessék... Sajnos ez elmúlt. Fogalmam sincs mi lesz a sorsom, soha nem voltam ilyen helyzetben. Amió­ta megismertem a labdát, itt va­gyok Sényőn — a legalacso­nyabb osztálytól az NB II-ig tag­ja voltam a keretnek. Az, hogy vége az egésznek olyan érzés, mintha elvesztettem volna a csa­ládom. Rubóczki Tibor sem tapsikolt örömében, sőt... — Engem és a csapatot is le­sújtotta ez a hirtelen változás. Sokat sejtető volt, ahogy dolgoz­nánk... Hamar megtaláltuk a kö­zös hangot Huszák Gézával, va­lamint a nyáron érkezett srácok­kal. De ennek ma vége szakadt. Azt kell mondjam: túl simán ment minden, ez Sényőn már egy kicsit gyanús is volt. Közel va­gyok a harminchoz, de érzek annyi erőt magamban, hogy ne hagyjam abba a focit. Soha nem voltam nagyravágyó, már az is nagy örömként ért, hogy eljut­hattam az NB II-ig. Nem vagyok vándormadár, nyolc évet húz­tam le Kisvárdán, Sényőn a ha­todik idényt kezdtem volna. Most egyszerre bizonytalan lett minden, nem tudom mit hoz a holnap. KIT VISZ AZ NYFC? Időközben autó gördül a par­kolóba. Vendégek kopogtatnak a sényői főhadiszálláson. Nem is akárkik. A Nyíregyházi FC küldöttségét a frissen kinevezett elnök, Kulimár János vezeti. Gyors kézfogás, s mindjárt a tárgyra térnek. Csakis egy téma jöhet szóba. A lehetőségét kere­sik annak, ki, vagy kik teleped­hetnek át a feloszlatott klub lab­darúgói közül az NYFC öltöző­jébe. Félórányi diskurzus után harapófogóval sem húzható ki semmi az illetékesekből. Azt vi­szont senki nem cáfolja, hogy öt játékos esetleges átigazolását ké­szítették elő. Legalábbis így tud­ni... A megyeszékhelyi „kom­mandó” egyébként Vaja érinté­sével Debrecenből vágtatott át Sényőre. Ott a DVSC-Epona kö­zéppályásával, Medviddel érte­keztek. Milyen az élet, az üzlet kapásból tárgytalanná vált. Né­hány óra elég volt ahhoz, hogy gyökeres fordulatott vegyenek az események. „RABLÓGAZDÁLKODÁS FOLYIK...” Mielőtt lezárnánk a sényői kört, Pehely Zoltán ügyvezető elnököt csípjük el — egy szó­ra. Ő pedig kiönti lelkét. — Égyszer és mindenkorra véget kell vetni annak, hogy a játékosok diktáljanak. Nem fi­zettünk aláírási pénzt, mert erre nem voltunk hajlandók. Me­gálljt kell parancsolni a továb­bi esztelen költekezésnek, a teljesítmény nélküli jövedel­mek kifizetésének! Mi ezt megtettük, amit sokan nem fo­gadtak el. Rablógazdálkodás folyik a magyar futballban, nem különben a megyében. Sényőn lezárult egy korszak, bezártuk a boltot. Ez figyel­meztető kell hogy legyen mind­azoknak, akik százezreket dob­nak ki egy-egy labdarúgóra. Rólunk szólva, a klub játéko­sai szabadon igazolhatók, és ígéretett tettem arra: minden­kit megpróbálunk elhelyezni. Akinek nem sikerül csapatot találni, azokat sem hagyjuk cserben. Az FC Sényő Pa-Na Bt. eltűnt a honi futball dzsungeljében. A második vonalbeli indulási jog eladó — megvásárolható. Akár megyei együttesek is benyújt­hatják igényüket a jogutódlás­ra. A fáma szerint Demecserben, Tiszaújvárosban lépni készül­nek. Igaz, ez egyelőre csak plety­ka. És mások is ráharaphatnak az NB Il-re. Csak az időből ki ne fussanak... Megyei válogatott Csiky Nándor (Új Kelet) A legfiatalabb megyei lab­darúgó-válogatott a megyei labdarúgó szövetség finanszí­rozásában Tivadarban edzőtá­borozik a Fehérgyarmati FC üdülőjében. Az 1983-as szü­letésű gyerekek felkészülését Harcsa Zoltán, az Utánpótlás­bizottság elnöke és Mirgai László utánpótlásedző vezeti. Az együttes munkájához dr. Katona Sándor, a Fehérgyar­mati FC elnöke nyújtott továb­bi segítséget. A csapat kerete: Tokodi Róbert (Fehérgyar­mat), Mikes Kelemen (Tu- nyogmatolcs), Horváth Csa­ba (Kótaj), Asztalos József (Kemecse), Polgári Istán, Bódvai Attila (Kótaj), Nagy Olivér, Pekó László , Bihari Attila (Fehérgyarmat), Hopka Norbert (Tiszakóród), Kása Béla (Encsencs), Bérezik At­tila (Záhony), Takács László (Újfehértó), Ország László, Ország Zsolt (Gyügye), Ber­ki Csaba (Fehérgyarmat), Kajli Gábor, Petró László (Záhony). Kiss Miklós az edző (?) Gőzerővel folynak az előké­születek az NYFC-nél. Mint azt Kulimár János bejelentette, fel­vették a kapcsolatot az edzői poszt legesélyesebb jelöltjé­vel, a (még) Rakamazon tevé­kenykedő Kiss Miklóssal. A megbeszélések alapján igen valószínűnek tűnik, hogy lét­rejön a házasság, de a feltéte­lekben még nem született meg­egyezés. Az edző válasza pén­teken válik véglegessé. Utazás Göteborgba Még van kiadó hely azon a buszon, amely agusztus 5-én este 21.00 órakor indul Bu­dapestről az IFK Göteborg— Ferencváros Baknokok Ligá­ja selejtező labdarúgó-mér­kőzésre. A részvételi költség 19 000 ezer forint, amiben benne foglaltatik a találkozó­ra megtekintésére jogosító belépőjegy ára. Érdeklődni és jelentkezni lehet a 06-60-218- 123-as telefonszámon.

Next

/
Thumbnails
Contents