Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-14 / 190. szám

1996. augusztus 14., szerda Gazdaság Le a lábat a bérfékről! _______ Vi sszaeső pozíciók Napjainkban sokan, sokféleképpen ítélik meg a ma­gyar gazdaság helyzetét. A kormánypártok azt mond­ják: közel az egyensúly, soha ilyen jó nem volt a hely­zet, tele vagyunk valutatartalékkal, s lassan bein­dulhat a növekedés. Az ellenzék szerint azonban ko­rántsem ennyire rózsás a helyzet. Mit mond a jelen­legi állapotokról az előző kormány utolsó pénzügy- minisztere? Kézy Béla (Új Kelet) — Az előző kormányzati ciklus végéig, 1994-ig Ma­gyarország minden területen olyan mutatókkal rendelke­zett, amelyek vezető pozíciót juttattak nekünk az egykori szocialista országok között— mondja Szabó Iván. — A nagy törés 1994-ben követke­zett be. Ezt követően Lengyel- ország, Csehország, Szlové­nia, Szlovákia, de még a há­borúzó Horvátország is más- félszeresére javította GDP- jének növekedését, és tíz szá­zalék körülire az ipari ter­melés növekedését. Ezzel egyre jelentősebb előnyre tehetnek szert. — A kormány viszont azt zengi, hogy erősen javul a fo­lyó fizetési mérleg... — ...miközben 19 százalék­ról 28-ra nőtt az infláció, visszaesett a GDP emelkedése és az ipari termelés, ezen belül is elsősorban az építőipar nö­vekedése, és nem biztos, hogy eléri az egy százalékot. — A mi megyénk viszont, bármilyen furcsa is, vezető helyre került a lakásépítésben. — Ez bizonyára a szociál­politikai kedvezmények átme­neti javulásának tudható be, de az építőipar növekvő szá­mai akkor kedvezők, ha azok a termelő beruházások miatt emelkednek. Valójában nem a külgazdasági mérleg egyensú­lya az elsődleges, ha a hiányt a beáramló külföldi működö­tökével fedezni lehet. Inkább az inflációt kellene visszaszo­rítani, s abbahagyni a bérek visszafogását, továbbá gyöke­resen át kellene alakítani az úgynevezett másodlagos bér­juttatások, más szóval szo­ciálpolitikai juttatások szer­kezetét. — Konkrétan hogyan gon­dolja ezt? — 1950-ben a munkabér ki­lencven százaléka volt a mun­kajövedelem, tíz százalék pedig az állami juttatás. Mára ez az arány ötven-ötven százalék. Gyakorlatilag az történt, hogy az 1950 óta bekövetkezett hét­szeres gazdasági növekedés hozadékának jelentős részét bevitték a közvetett bérekbe. — Ha ez a helyzet nem jó, mit lehetne tenni? — Le kell venni a lábat a bérfékről. — Ez nemcsak az inflációt lódíthatja meg újra, de tovább növeli a cégek, vállalkozók úgynevezett másodlagos bér­terheit, a tb-t, a munkaadói já­rulékot. — Ennek a szerkezetét is át kellene rendezni. Kapjanak a dolgozók mondjuk 20 száza­lékkal több közvetlen bért, de ebből 18 százalékot maguk fi­zessenek a szociális ellátó- rendszerekbe. —Akkor mindössze két szá­zalék a növekedés. — Most viszont ettől sok­kal nagyobb csökkenés van. A fent elmondottak szerint vi­szont a dolgozó is érzi, fizet­nie kell, no és persze ezért el­várásai is vannak. —Azt is eldönthetné a dol­gozó, hogy milyen ellátórend­szereket milyen mértékben tá­mogat? — Részlegesen ez sem ki­zárt. —Ón szerint nálunk nagyon alacsonyak a bérek a nyugati országokhoz viszonyítva? — A termelékenységünk fele a nyugatiakénak a köz­vetlen munkabérátlagunk a ti­zede. Ezt az arányt nagyon kellene javítani. — Amit Ön elmond, abból az következik, hogy a kormány nem jó irányba tart... — Bokros úr nagyon elhi­bázta a fő stratégiai pontok meghatározását. Szerencsére már a világbankot boldogítja. S még akkor nem szóltam a kamatpolitikáról. Úgy fejlesz­teni, hogy a hitelkamat messze magasabb, mint a profit... nos, ez egyszerűen nonszensz. Meggy esi Péter most megpró­bálja talán jobb irányba vinni a dolgokat, azonban a bokro- si politika által okozott károk helyrehozására két—három év kell még. Akkor talán ott tarthatunk, ahol 1994-ben. — Esetleg egy új kormány megint csinál egy—két hibás lépést, és akkor visszafordít­hatatlanul lecsúszunk. — A szocializmus negyven évig tartó tévedés volt, mégis sikerült megváltoztatni. Hamis vodka MTI A vodkafélék magyaror­szági hamisítói számára az egykori Szovjetunió piacai aranybányának bizonyul­nak. A magyar hamisítók a világ első számú mérgező­termék-gyártói. A hamisítók a volt Szovjetunió tagálla­maiban találtak olyan pia­cokra, ahol, ha vodkáról van szó, nem aggodalmaskod­nak a termék eredete és minősége miatt. Tavaly már bezártak Ma­gyarországon két gyárat, melyek raktáraiban több mint 1 millió palack hami­sított és mérgező vodkát találtak. A La Stampa cí­mű olasz újság felidézte a paprikahamisítás esetét is, amikor a gyenge minőségű őrleményt mérgező míni- umfestékkel varázsolták kalocsai nemespaprikává. De a magyarok hamisít­ják a gázolajat is — a fűtő­olajat szőkítik és üzem­anyagként adják el a ben- zinkutaknak. Új pénzintézet megyénkben Keletre tart a tőke? A magyar gazdaság tele van bizonytalansággal és sajnos megyénk sem vonzza a külföldi befektetők tömegét. A kedvező előrejelzések ellenére a konjunktúra még mindig várat magára. Mégsem látja mindenki sötéten régiónk üzleti lehetőségeit. Három héttel ezelőtt osztrák tulajdonú bank nyitott fiókot Nyíregyházán. Kóródy László fiókigazgató Kozma Ibolya interjúja —A kilencvenöt százalékban az osztrák Raiffeisen bankcso­port tulajdonában lévő Unic- bank bizonyára lát reményt a szabolcsi gazdaságban, ha ki­lencedik fiókját Nyíregyházán nyitotta meg. — A bank vezetése hosszas és körültekintő felmérést vég­zett a térségben, amelynek kedvező eredményét a fiók megnyitása jelzi. Ugyanakkor a fiók léte mellett szól az az érv is, hogy a bank a térségben te­vékenykedő, már meglévő partnereinek szélesebb körű kiszolgálást tud így nyújtani — mondta Kóródy László fiók­igazgató. — Önök a társadalom mely szegmensét célozták meg? — Elsősorban a közép- és nagyvállalatokat, tekintettel arra, hogy a bank alapvetően nagykereskedelmi bank. Ezen ügyfeleinknek teljes körű bank­szolgáltatást nyújtunk, mely­nek alapvető filozófiája a sze­mélyre szóló jelleg. Ugyanak­kor az idén a bank — a nyír­egyházi fiókban is — megkezd­te az úgynevezett Private Ban­king szolgáltatását, mely a kö­zépréteget, a módosabb magán- személyeket célozza meg. Eb­ben az üzletágban is hangsú­lyozzuk a „testre szabott” ügy­intézést. —A fióknak különös arcula­ta van. Hiányoznak azok a for­mák, amelyek igazán bankossá tennék. — Igaza van, nálunk nincs klasszikus értelemben vett ügy­féltér. Nincsenek pultok, ame­lyek mereven elhatárolnák az ügyfelet a bank alkalmazottai­tól. Nemzetközi viszonylatban is jó számítástechnikai hátte­rünknek köszönhetően ügyfe­leinknek jelentős része közvet­len számítógépes kapcsolat se­gítségével a saját telephelyéről, irodájából bonyolítja pénz­ügyeit, ebből adódóan viszony­lag ritkán jönnek ügyeiket sze­mélyesen intézni a fiókba. — A megyei fejlesztésekről, a Záhonyi Különleges Gazda­sági Övezetről, a készülő nyír­egyházi ipari parkról sok szó esik mostanában. Mire számít a Unicbank, ha mindez igazán fejlődésnek indul? — Természetesen örömmel fogadjuk, hiszen ez közvetlen hatással lehet bankunkra is. Ehhez azonban elengedhetetlen lenne a fejlett vasútvonal és az autópálya létrehozása, hogy valóban megjelenjenek itt is a külföldi befektetők. Szerintem elsőként nekünk magunknak kellene elhinnünk, hogy érde­mes itt befektetni, vállalkozás­ba kezdeni. Hiszen olyan po­tenciákkal rendelkezünk, ame­lyekkel más régiók nem. Itt még olcsó a munkaerő, az in­gatlan. Piaci lehetőségek van­nak, megyénk három országgal határos, mindezt ki lehet és ki is kell használni. Közismert, hogy Dunántúlon már megjelent a külföldi tőke, és hamarosan telített lesz a tér­ség. Ott már egyre több pénzt kell fizetni azért, ami a mi ré­giónkban még olcsó. A prog­nózisok szerint a fejlődés egy­re inkább keletre tolódik majd. Jól bizonyítja ezt Kecskemét fellendülése. Az előrejelzések szerint hamarosan Nyíregyhá­za, Miskolc és Szeged lesznek a legdinamikusabban fejlődő városok. — Ön szerint erre mennyit időt kell még várni? — Két—három évet... de én optimista vagyok. —A kis- és középvállalkozá­sok számára zárva maradnak a nagybankok — köztük az önök intézményének ■— kapui. — Banki oldalról nézve kockázatos lenne a hitelkihe­lyezés, hiszen nem rendelkez­nek elegendő referenciával. Sajnos az állam sem teremt jó feltételeket. A bankok pedig nem rendelkeznek annyi va­gyoni háttérrel, hogy nyugodt szívvel vállalhatnánk a koc­kázatot. A bank a befektetők pénzét védi és kezeli. Egy jó pénzintézet konzervatív, nem lehet zászlóvivő. Ha óriási vagyonnal rendelkezik, még akkor is nehezen engedhetné meg magának a kisvállalkozók támogatását. Mi sem vagyunk ebben a helyzetben, pedig ki­lencvenöt százalékban osztrák tulajdonú az intézetünk. — A megye új bankja lévén még most szerzik ügyfeleiket, akik valószínűleg korábban más intézetekhez tartoztak. Ta­pasztalatai szerint mennyire ragaszkodnak a vállalatok, vál­lalkozók a bankjukhoz? — Nagyon változó. Mi nem szeretnénk ráelrőltetni magun­kat az ügyfelekre, szeretnénk megmutatni, hogy mi milyen szolgáltatást nyújtunk. Ezután a vállalkozó maga döntheti el, hogy mit választ. Egyébként a ragaszkodás nagyon változó, nem lehet szigorú következte­téseket levonni. Mi a vállalatok házi bankja szeretnénk lenni, aki nemcsak kezeli a pénzt, de tanácsokat ad és ki is kérik a véleményét. Ügyfélbarát filo­zófiával dolgozunk, és szemé­lyes kapcsolatok kiépítésére törekszünk. Nem sztenderdek szerint kezeljük ügyfeleinket, itt nincsenek kategóriák. Ügy­felek vannak, egyedi és egyéni tulajdonságokkal. — Gondolom, ehhez sajátos banki képzési módszer is kap­csolódik... — Valamennyi munkatár­sunk egy tréningen vesz részt, amelyen megismeri a bank fi­lozófiáját és a technikai esz­közök kezelését. Én hat hó­napos képzésen voltam, és elmondhatom, hogy nagyon hasznos volt. — A mai magyar társada­lomban meglepő, ha fiatal szakemberek kerülnek vezetői beosztásba. Önnek mégis sike­rült. Mennyire érzi felelős­ségteljesnek a feladatot? — Elsősorban kihívásnak te­kintem, amelynek meg kell felelnem. A Unicbank az or­szág valamennyi területén franchise rendszer szerint mű­ködik. Ugyanazt kell nyúj­tanunk Nyíregyházán, mint például a budapesti központ­ban. Az ügyfél nem érezheti meg, hogy ez a fiók még csak háromhetes. Ez természetesen felelősséggel jár. A fiatal ve­zető talán valóban ritka a ma­gyar társadalomban, de a ban­kunk is fiatal még, mindössze harmincéves. —Egy fiókvezető nem enged­heti meg magának, hogy csak nyolc órát dolgozzon naponta. Hogyan jut ideje a családjára? — Valóban, általában este hat óráig is dolgozom. Mégis úgy érzem, ezt nem sínyli meg a családom, hiszen amikor le­het, a feleségemmel és a két gyermekemmel vagyok. He­tente egyszer, szerdánként elj­árok kosarazni. Ennyit enged­hetek meg magamnak. ÚJ KELET Adók jövőre MTI A Gazdasági kabinet hétfői ülésén elfogadta és a kormánynak is elfoga­dásra javasolja a a Pénz­ügyminisztérium által kezdeményezett 1997. évre vonatkozó személyi jövedelemadó-táblát — mondta újságíróknak Ko­csis Imre, a PM miniszteri biztosa az ülést követően. Eszerint az adótábla leg­alacsonyabb kulcsa 20 százalék lenne, amelyet 250 ezer forint éves jöve­delem után kell fizetni, míg a legmagasabb kulcs a 44 százalék, amely 1,5 millió forint, vagy ennél magasabb éves jövedelem­hez kötődik. A adósávok valorizálása kapcsán az átlagos adóterhelés 1,5 százalékponttal csökken. A gazdasági kabinet támo­gatta azt az elképzelést is, hogy a bérből és fizetésből élők jövedelmük 18 száza­lékát, de maximum 43 ezer forintot az adóból le­vonhatnak, s javasolják a gyermekek utáni ezer fo­rintos adókedvezményt is. Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium ál­lamtitkára elmondta még, hogy a kabinet a társasá­gi jövedelemadóról is tár­gyalt. Hozzátette, hogy a főbb pontokban a kor­mány már májusban kon­cepcionálisan állást fog­lalt, így a hétfői ülésen a kabinet lényegében csak az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és a PM ál­tal kezdeményezett adó- kedvezményekről döntött. A PM javaslatára elfogad­ták, hogy új elemmel bő­vítsék a kedvezmények körét. Eszerint a kutatás- fejlesztésre fordított tény­leges kiadások esetében 20 százalékkal több költség lenne elszámolható. Meg­szavazták az amortizációs kulcsok 1992 előtti és utá­ni egységesítését is. Meg­állapodásjött létre abban is, hogy a válságtérségek­ben a speciális társasági adókedvezmények válto­zatlanul igénybe vehetők. Ugyancsak megmarad az exportfejlesztő nagyberu­házásokhoz kötődő ked­vezmények köre, sőt a ka­binet támogatta, hogy ezt a jövőben a szállodaberu­házásokra is terjesszék ki. Draskovics Tibor el­mondta még, hogy a ter­vek szerint augusztus vé­gén az áfa és a fogyasz- tásiadó-törvény módosítá­sa, illetve az új jövedéki- adó-törvény tervezete, szeptember közepén pedig az adózás rendjéről és a számviteli törvényről szó­ló előterjesztések kerülnek a kabinet elé. így a helyi adótörvény módosításá­nak és az 1997. évi költ­ségvetési törvényjavaslat­tal együtt szeptember vé­géig valamennyi adótör­vényt megvitatja a ka­binet.

Next

/
Thumbnails
Contents