Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-13 / 189. szám

Hazai krónika 1996. augusztus 13., kedd 4 Az exelnök ácsol Jimmy Carternek, az Egyesült Államok volt elnökének rész­vételével augusztus 12-én reggel Vácon megkezdődött az a la­kásépítési akció, amelyet a Habitat for Humanity International einevezésű ökumenikus keresztény lakásépítő szervezet irá­nyít, s amelyen a világ különböző tájairól több mint 800 ön­kéntes dolgozik. Jimmy Carter és felesége reggel hét órától kétkezi munkával segít a tíz közül az egyik lakóház tető alá hozatalán. A képen: Jimmy Carter munka közben Továbbra is igényelhető az előnyugdíj MTI ___ Mé g csaknem másfél évig, 1997. december 31-ig igényel­hetik a nyugdíj előtt álló mun­kanélküliek az előnyugdíjat. Bi­zonytalanságot okozott, hogy az elmúlt egy év alatt többször is szóba került e gyakran igé­nyelt ellátási forma megszünte­tése, átalakítása nyugdíj előtti munkanélküli-segélyre. A foglalkoztatási törvény múlt év nyári módosítása nem jelölt ki pontos határidőt arra, hogy meddig maradjon érvény­ben az előnyugdíj. Ezt a felada­tot egy későbbi jogszabályra hárította. Akkor a foglalkozta­tási törvény módosítása csak annyit határozott meg, hogy legalább 1995. december 31-ig hatályban marad az előnyugdíj intézménye. A közelmúltban a Magyar Közlöny 56. számában jelent meg a nyugdíjkorhatár emeléséről szóló törvény. Ez a jogszabály rendelkezik az elő­nyugdíjról is, meghatározva, hogy azt 1997. december 31-ig igényelhetik az érdekeltek. Ezek szerint jogosultságot sze­rezhetnek a hároméves elő­nyugdíjra azok, akik az előírt feltételeknek megfelelnek, és kérelmüket jövő év december 31-ig beadják. A teljesítendő feltételek kö­zött található, hogy az öregségi hyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb három év hiányoz­hat. Az előnyugdíjat csak az kérelmezheti, aki legalább hat hónapig munkanélküli-járadék­ban részesült, és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Az előnyug­díjat csak akkor kaphatja meg a munkanélküli, ha számára nincs megfelelő munkahely. Az előnyugdíj megfelel a szokásos nyugdíjnak, összegét a Mun­kaerőpiaci Alap utalja át a tár­sadalombiztosításnak. Nőknél, amennyiben 1996. december 31 -ig jogosultságot szereznek az előnyugdíjra, az öregségi nyugdíjkorhatár 55 év. Amennyiben 1997. január 1. és december 31. közötti idő­szakban, akkor az 57 év. A fér­fiaknál az előnyugdíj szem­pontjából az öregségi nyugdíj- korhatár 60 év. Előnyugdíj he­lyett 1998. január 1-jét kö­vetően nyugdíj előtti munkanél­küli-segélyt igényelhetnek az érintettek. Ennél az ellátásnál már nem a társadalombiztosítási szabá­lyok alapján járó öregségi nyugdíjat számítják ki a mun­kanélkülinek, csupán az öreg­ségi nyugdíjminimum 80 szá­zalékára tarthatnak igényt. A nyugdíj előtti munkanélküli­segélyre akkor adható be kére­lem, ha legfeljebb öt év hiány­zik az öregségi nyugdíjkorha­tárhoz, és ehhez is feltétel a fél­éves munkanélküli-járadék igénybevétele, illetve a meg­felelő munkahely hiánya. Elhalasztották a találkozót MTI __ A M iniszterelnöki Hivatal Sajtóirodája hétfő délután az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „Horn Gyula magyar és Vladimír Meciar szlovák mi- niszerelnök 1996. augusztus 12-én telefonbeszélgetés során megállapodtak abban, hogy au­gusztus 13-ára tervezett szemé­lyes találkozójukat későbbre halasztják. A kormány Sajtóirodája fel­hatalmazást kapott annak köz­lésére, hogy a Magyar Köztár­saság kormánya változatlanul kész a magyar-szlovák kapcso­latok további fejlesztésére és a vitás kérdések tárgyalásos úton történő rendezésére. Megyei jogú város harcikutya-rendelete Szolnoknak is elege lett! Palotai István (Új Kelet) Szeptember elsejétől nemkí­vánatosak a harci kutyák Szol­nokon a város önkormányzata által a közelmúltban, az állat­tartás szabályairól alkotott ren­delet szerint. A jogszabály mel­léklete az amerikai Staffordshire terriertől a pitbull terrierig fel­sorol tizenegy ebfajtát és azok keverékeit, amelyek tartása, te­nyésztése és közterületekre be­vitele a város egész területén tilos. A jogszabályalkotók más ku­tyafajták esetében is korlátokat emeltek — így például a több­lakásos lakóépületekben laká­sonként egy eb és annak szapo­rulatai (három hónapos korig) tarthatók. A lakásokban élő négylábúak nem zavarhatják a szomszédok nyugalmát, ellen­kező esetben a tartás korlátozá­sa vagy megszüntetése kérhe­tő. A rendeletben kijelöltek ku­tyafuttató helyeket is, ezek olyan területek, ahol az ebek a legkevésbé okoznak kellemet­lenséget a járókelőknek. Kutyát tenyészteni csak Szolnok kül­területi lakott részén, családi házak kertes udvarán és kerté­szetben lehet, ha a tevékenység az egyéb előírásoknak megfe­lel. A korlátozások nem vonat­koznak a vakvezető és jelző-, valamint a nyomkereső ebekre. A rendeletben foglaltak meg­szegése vagy kijátszása tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, tettenéréskor pedig kétezer forint helyszíni bírságot róhat ki a polgármesteri hivatal erre felhatalmazott dolgozója, a közterület-felügyelő, illetve a rendőr. Mivel Nyíregyháza városá­nak képviselő-testülete is rövi­desen nagy valószínűséggel rá­kényszerül meghozni a maga harcikutya-rendeletét, tájéko­zódásképpen felkerestük a szol­noki polgármesteri hivatal ille­tékesét, Lázár M ihályné főmun­katársat, hogy ossza meg ta­pasztalatait lapunk olvasóival. Amint azt Lázámé elmondta, a A Budafok—Albertfalva vasútállomáson augusztus 12-ére virradó éjszaka egy tartálykocsiból mintegy 64 ezer liter benzin folyt a sí­nek közé. A kiömlött ben­zin 100—150 méter hosszú szakaszon szennyezte az állomás területét. Bizton­sági okokból az állomáson szüneteltetik a vasúti for­galmat, és a tűzoltóság is készenlétet tart a helyszí­nen. A képen: a MÁV szakembere műszerrel el­lenőrzi a levegő benzingőz­tartalmát rendeletet az tette szükségessé, hogy rengeteg lakossági beje­lentés érkezett ebben az ügy­ben. — Szerencsére még nagyobb baleset nem történt városunk­ban, de reméljük, hogy nem is fog, éppen ezért tartottuk szük­ségesnek a rendelet létrehozá­sát. Az emberek a kérdésben két táborra szakadnak, ebtartókra, és azokra, akiknek nincs kutyá­juk. A két tábor hangja érdekes módon látszólag nagyjából egy­formán hangos, de ennek főleg az az oka, hogy az átlagpolgár, ha félve megy is ki a lakásból, nem fogalmaz azonnal petíció­kat, nem hivatkozik egyéni és személyiségi jogaira, legfeljebb magában, vagy ismerősei köré­ben méltatlankodik. Nem így a kutyások, akik minden eszközt megragadnak igazuk hangozta­tására, holott számuk töredéke a másik táborénak. Nagyon ne­héz ebben a kérdésben állást foglalni, az azonban biztos, hogy nem a kutya a hibás, ha­nem a gazdája. A döntő végül is az, hogy a gazdája hogyan neveli, és hogyan tudja szükség esetén megfékezni az ebet. Az viszont megint kétségtelen, hogy egy pincsi legfeljebb meg­harap valakit, de széttépni nem fogja. Magyarán, ezekben a harcikutyafajtákban genetiku­sán benne van a gyilkolás ösz­tönös kényszere már több száz éve, és pontosan ez az ok a til­tásra, hiszen ez az ösztön bár­mikor elszabadulhat. Az ilyen eb ösztönösen támad — jelen­tette ki a szolnoki főmunkatárs, majd a következőkben a jogi háttérről beszélt. — Ha jól tu­dom, szeptemberben várható az a BM- vagy kormányrendelet, amely határoz ebben a kérdés­ben, és várhatóan az ilyen ebek tartását még külön engedélyhez is köti. Nyilvánvaló, hogy amennyiben a központi rendel­kezés engedélyhez kötötten ugyan, de nem zárja ki a váro­sok belterületén való tartást, ak­kor nekünk ehhez alkalmazkod­nunk kell, és módosítani kell a a határozatunkat. Magáninfor­mációim szerint ezeket az en­gedélyeket már nem mi, hanem a hatósági állatorvos fogja ki­adni. Mindenesetre azt taná­csolnám — ha szabad — Nyír­egyházának, hogy mindenkép­pen várja meg a központi ren­deletet, a központi jogszabályt, ami ősszel minden bizonnyal megszületik, és ennek birtoká­ban már valóban hatékony és végleges helyi döntés hozható — mondotta végezetül Lázár Mihályné. Megkérdeztük Csabai Lász- lónét, Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterét, hogy itt milyen állásfoglalás várható. — Az előző közgyűlésen már felvetődött a kérdés, így érte­lemszerűen mi is foglalkozunk a témával — mondta a polgár­mesterasszony. — Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a mi ko­rábbi ebrendeletünk már eleve szigorúbb az átlagnál, de termé­szetesen tovább gondolkodunk. Szegedről, Szombathelyről és Balassagyarmatról bekértük az ő vonatkozó anyagaikat, ame­lyeket igyekszünk hasznosítani. Az Ebtenyésztők Egyesületével is folytattunk már egyeztetést, és úgy tűnik, ők is partnerek lesznek a végső megoldás kér­désében. Határozatot most még ugyan nem hozunk, mert várjuk a kor­mány vagy a BM központi ren­deletét, hogy azzal összhangban alkothassuk meg a miénket, ami előreláthatólag szeptemberre várható. Hozzá kell azonban tennem, hogy egy törvény akkor jó, ha végrehajtható. A jelenlegi ren­delkezések jónak tűnnek, de sokszor nem alkalmazhatók. (Például, ha egy kisgyermek sétáltat szabálytalan helyen, az előírások megszegésével egy pitbullt, még meg sem bírságol- ható...) Az az igazság, hogy nehéz és bonyolult dolgok ezek, de remélem, megtaláljuk a ha­tékony megoldást — mondta Csabai Lászlóné. Eszperantó aláírások MTI Aláírásgyűjtésbe kezdett a Baranyai Eszperantó Egyesület annak érdekében, hogy hazánk is szorgalmazza az eszperantó hivatalos nyelvvé nyilvánítását az Európai Unióban. Eddig csaknem félezren lát­ták el támogató kézjegyükkel a gyűjtőíveket és még legalább ennyi jelentkezőt vár az egye­sület. Akciójukkal a többi me­gyei szervezet figyelmét is fel akarják kelteni, hogy velük összefogva ez a kissé elfeledett és alig használt, ám igen könnyen tanulható nyelv nyer­jen létjogosultságot a köz- és hivatalos életben. A baranyai eszperantisták szerint az Európában egyre in­kább elterjedő angol kultúra és nyelv fenyegeti a kisebb népek sajátos nemzeti identitását, és az esélyegyenlőség megteremtését sem mozdítja elő az angoltól különböző anyanyelvűek kö­zött. Véleményük szerint az igazságosság szempontjait kép­viseli az eszperantó, amely a tö­megek, a kisemberek közlés­csatornájává válhatna a sok­nyelvű Európai Unióban. Nemhivatalos adatok szerint Európában csaknem kétmillió ember beszéli ezt a nyelvet, a világ összes eszperantistájának mintegy kétharmada. A pécsi aláírásokat Kovács László kül­ügyminiszternek továbbítja az egyesület azzal a kéréssel, hogy a csatlakozási tárgyalások során ezt az ügyet is a többihez ha­sonló súllyal képviselje. tij KELET Központi állami ünnepségek programja MTI Az országalapító Szent Ist­ván király ünnepe az idén egybeesik a honfoglalás millecentenáriumi évfordu­lójával. Az augusztus 20-i központi állami ünnepségek szellemisége ezért szorosan kapcsolódik az évforduló­hoz, amit az ünnep jelmon­datával „1100 év Európá­ban” is kifejezésre kívántak juttatni. Erről Németh Krisztina, a Belügyminisztérium Sajtó- és Kommunikációs Fő­osztályának vezetője beszélt hétfőn Budapesten tartott saj­tótájékoztatóján. Ismertetése szerint az ünnepnap reggel kilenc órakor a Kossuth té­ren kezdődik, amikor is ka­tonai tiszteletadás mellett fel­vonják az állami lobogót, ezt követően pedig tisztavatást tartanak. Á térről történelmi zászlókkal és zenekari kísé­rettel díszmenet indul a Bu­dai Várba. Ott 11 órakor a Szent ístván-szobomál tart­ják a központi állami ünnep­séget, amelyen Göncz Árpád köztársasági elnök mond be­szédet. Az eseményre egye­bek mellett meghívást kaptak a külföldi diplomáciai testü­letek magas rangú tagjai, a határon túli magyarok képviselői, a Magyar Refor­mátusok III. Világtalálkozó­jának résztvevői, valamint a hazai kisebbségek önkor­mányzati képviselői, továb­bá a győztes atlantai magyar olimpikonok. Az ünnep alkalmából dél­után két órakor az Ország­házban Göncz Árpád állami kitüntetéseket, Horn Gyula pedig művészeti díjakat ad át. Az állami fogadást este hét órakor tartják a parlament­ben. A Szent István királyra emlékező hagyományos szentmise és körmenet dél­után öt órakor kezdődik a Bazilika előtt felállított oltár­nál. A szentmisét Paskai László bíboros, prímás, esztergom—budapesti érsek tartja, a szentbeszédet Gyulay Endre, szeged—Csanádi me­gyéspüspök, a Magyar Kato­likus Püspöki Kar elnökhe­lyettese mondja. Az ese­ményt a televízió élő adásban közvetíti. Az ünnepet az este kilenc órakor kezdődő hagyomá­nyos Gellért-hegyi tűzijáték zárja. Németh Krisztina el­mondta azt is, hogy a köz­ponti ünnep megrendezésére a tavalyival azonos összeget, 15,5 millió forintot fordíta­nak. Elhangzott az is, hogy a négynapos ünnepség idején a fővárosban forgalomterelés­re kell számítani. A tájékoz­tatón a Népművészeti Egye­sületek Szövetségének képviselője beszámolt arról, hogy augusztus 17. és 20. kö­zött rendezik meg a mester­ségek ünnepét a várban. A rendezvényen 60 hazai hagyományőrző és 23 külföl­di együttes, valamint 300 ha­táron túli táncos vesz részt. A vendégország ebben az évben Hollandia lesz, ahon­nan kézművesek és néptán­cosok egyaránt érkeznek az ünnepre.

Next

/
Thumbnails
Contents