Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-13 / 189. szám

UJ KELET I Megyei krónika 1996. augusztus 13., kedd 3 otó: Bozsó Katalin Szabolcs nem kér vissza műkincseket Gyüre Ágnes (Új Kelet) A Magyar Távirati Iroda tette közzé a minap Na- novfszky Györgynek, hazánk oroszországi nagykövetének, a Szovjetunióba hurcolt ma­gyar műkincsek visszaszol­gáltatásáról tárgyaló res- titúciós bizottság alelnök- ének nyilatkozatát. Ebben az állt: az esélyek megmaradtak annak a 49 ezer tárgynak a visszakerülésére, amelyeket a feltételezések szerint a máso­dik világháború után vitt el tőlünk „ a Nagy Testvér”. Ám az összes kincs hazaér­kezésére valószínűleg éveket kell még vámunk. E néhány mondat apropó­ján kerestük meg dr. Németh Pétert, a nyíregyházi Jósa András Múzeum és a Múze­umok Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Igazgatóságá­nak vezetőjét. Megkérdeztük, megyénkből mi tűnt el, mi szerepel az orosz hatóságok­nak 1994-ben átadott hiány­listán. Mint kiderült, a kérdéses időszakban még csak a me­gyeszékhelyen létezett múze­um, mégpedig a megyeháza épületében. Ebből adódott a mi szerencsénk is, hiszen a pincében helyezték el az ér­tékeket. Az orosz csapatok­nak viszont érdekük volt a közigazgatási rendszer mi­előbbi működése, tehát nem bombázták, támadták ezt a helyet. így a gyűjtemény nem jutott arra a sorsra, mint pél­dául a kecskeméti, vagy sepsiszentgyörgyi múzeum értékei. Dr. Kiss Lajos akkori nyír­egyházi múzeumigazgató 1944. október 23. és 31. kö­zött Budapesten vészelte át az ostromot. Amikor 1945 tavaszán visszaérkezett, je­lentette, hogy valakik az ab­lakon keresztül bemásztak az alagsorba, és elvitték az egyik láda tartalmát, vagyis a kenézlői ásatás anyagát. Kenézlő 1950-ig a mi megyénkhez tartozott. Az ot­tani kutatások során a neoli­tikus korból (az őskor későb­bi szakaszából) származó emlékeket hoztak felszínre, amelyek teljes valójukban azóta sem kerültek elő, ám a szakirodalomban már koráb­ban feldolgozták őket, így valamilyen módon mégiscsak fennmaradtak. A legértéke­sebb darabjuk egy női isten­szobrocska — más néven: idol — volt. Ennek jelenlegi értéke 20—30 ezer márka le­het. A fent említett, 1994-es lajstomban azért nem találni az ellopott kincsek nyomát, mert nem biztos, hogy azokat az orosz katonák zsákmá­nyolták. Létezik egy olyan lista is, amely a háború folyamán Né­metországba jutott műtárgya­kat sorjázza. Ami ezen szere­pel, az vissza is érkezett, de alapos a gyanú, hogy a felso­rolás korántsem teljes, hiszen nyoma veszett például Dembinszky aranyórájának. Pedig bizonyítható, hogy a 1848—49-es forradalom és szabadságharc magyar olda­lon harcoló, lengyel szárma­zású honvédtábornoka ide ajándékozta el azt. Áz illusztrációnkon látható honfoglaláskori, geszterédi aranyleletek például — hála Istennek — ma is megvan­nak. A 100 Folk Celsius műsora zárta a hétvégén a Tókuckót Bozsó Katalin felvétele Véradónap Új Kelet-információ _______________ __ Vá rosi véradónapot rendeznek Nyíregyházán a „piros ház­ban”, az Éva Fotó emeleti üzlethelyiségében (Vay Ádám kör­út 1.) augusztus 15-én, csütörtökön reggel 8-tól este 6-ig. Munkásképviselet Alapítvány A közelmúltban a televízió reggeli hírműsorában dr. Lux Judit, a Munkásképviselet Alapítvány titkára az alapít­vány működéséről tájékoztatta a nézőket. Elmondta, hogy az alapítvány négy évvel korábban, a nehéz sor­ban élő családok tehetséges gyermekeinek megsegí­tésére jött létre. Az idén ötödször szervezik és támo­gatják az ingyenes egyetemi-főiskolai felkészítőket az országban, sőt, az alapítvány — pályázat útján — át­vállalja azoknak a családi pótlékra jogosult fiataloknak az első félévi kötelező tandíját, akik az elmúlt tanév ala­pítványi felkészítőjéről valamely felsőfokú oktatási in­tézménybe felvételt nyertek. Lefler György (Új Kelet) Az MSZP által felkarolt ala­pítványhoz időközben csatla­kozott a Vasas Szakszervezeti Szövetség, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete, különböző szocialista frakciók, egyéni tá­mogatók, mint például Csinta­lan Sándor és dr. Baja Ferenc. Az alapítvány ingyenes tanfo­lyamára szeptembertől lehet jelentkezni Budapesten, a Vil­lányi úti konferenciaközpont­ban, vidéken az MSZP-szerve- zeteknél. A megyei tapasztalatokról és a képzés lehetőségeiről Nyír­egyházán Jánócsik Csabát, az MSZP városi ügyvivőjét kér­deztük. — A megyében korábban Nyíregyházán, míg az elmúlt (Folytatás az 1. oldalról) Módosították az Ipari Parkot megépítő és üzemeltető társa­ság szerződését. Oka: a Loranger Kft. — finoman szól­va — pénzügyi nehézségek miatt kivált az alapító tagok közül. Igent mondtak a képviselők a Korányi Frigyes út északi területének rendezési tervére. A Nyírtávhő Kft. lik­viditási gondjai 20 millió forint forgóeszközhiteit jelentenek. A szeptembertől induló evan­gélikus általános iskola legfel­jebb hat tantermet kaphat — a városatyák határozata alapján — a volt Krúdy Gyula Gimná­zium épületében, és a gyerme­kek utáni helyi normatív támo­gatást a belvárosi átlag alapján kapja az új intézmény. Az is­kola berendezéseit az önkor­mányzat adja használatba. A testület egy korábbi döntése évben Nyírbátorban is indult a negyedikes középiskolások számára felvételi előkészítő, az alapítvány keretében. Tavaly a megyeszékhelyen matematiká­ból, Nyírbátorban magyar— történelem szakpárból 40—50 tanulóval kezdtük a kurzust, amely létszám a végére 25—30 főre zsugorodott. A nulladik évfolyamként felfogható tanfo­lyam ingyenes, a jelentkezésko­ri ezer forint beiratkozási díjat visszakérhetik a végzett diákok. Az alapítványtól a megyék­nek juttatott összeg bizony ki­egészítésre szorul, csak ekképp valósítható meg a tanfolyam. Az MSZP önkormányzati frak­ciója, városi elnöksége tagjai­nak és az önkormányzat bizott­ságaiba delegált szakértőinek tiszteletdíjából tett felajánlások alapján több mint húsz pedagó­gus álláshelyet meghagyott a volt ötösből annak reményé­ben, hogy a gyermekekkel együtt önkormányzati intézmé­nyekben elhelyezik őket. Mivel ez nem sikerült teljes egészé­segítik a felkészítés finanszíro­zását. Az idén már lehetőség nyílik a magyar—történelem és a matematika—fizika szakpá­rok tanfolyami felkészítésére, az előbbi 80—100, az utóbbi 60—60 óra időtartamra tervez­ve. A képzés az MSZP nyíregy­házi irodájában lesz, s általában péntek délutánonként, illetve szombat délelőttönként tartjuk a foglalkozásokat. A tanfolyami jelentkezés a gyakorlatban a diákpolgár­mesteri iroda segítségével tör­ténik, illetve az iskolaigazgatók javaslatai alapján. Természete­sen vidéki tanulók részvételére is számítunk. A tervek szerint a jelentkezések szeptember kö­zepétől október elejéig zajla­nak, a tanfolyam pedig október­től április végéig tart majd. Az érettségi felvételire felkészítő tanfolyamok eddig igen ered­ményeseknek bizonyultak. A jó szolgálatában álló alapítvány egyébként szívesen fogad min­den további segítséget. A Munkásképviselet Alapít­vány e tanévi első megbeszélé­sét szeptember 4-én tartják Bu­dapesten, a Köztársaság tér 26. sz. alatt, melyen megyénk is képviselteti magát. ben, a közgyűlés döntése alap­ján megszűnik a munkaviszo­nyuk. A képviselő-testület döntéseiről további részleteket szerdai mellékletünkben, a Nyíregyházi Közelképben ol­vashatnak. Síneken a jövőbe Munkatársunktól „Síneken a jövőbe” a mottója a X. Vasúti Pálya- fenntartási Konferenciának, amit augusztus 14—16. kö­zött megyénkben rendeznek meg. A háromnapos tanács­kozás programja a budapes­ti Nyugati Pályaudvaron szerdán 13 órakor sajtótájé­koztatóval kezdődik, amit Pál József, a MÁV Rt. pá­lyavasúti igazgatója tart, majd a mintegy 400 részt­vevő nosztalgia-különvona- ton érkezik Nyíregyházára. A programok nagy része Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főis­kolán és a záhonyi MÁV Rt. Üzemigazgatóság területén zajlik. A fővédnök dr. Lotz Károly közlekedési, hírköz­lési és vízügyi miniszter. A csütörtök reggeli megnyitó után, amit Ojtozi János, a Közlekedéstudományi Egyesület Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei elnöke tart, számos előadás hang­zik el a szakemberek és po­litikusok részéről. Többek között szó lesz a pályavas­út fejlesztésének legfonto­sabb célkitűzéseiről, a gépe­sített alépítmény-javítási el­járásokról, Európa nemzet­közi kapcsolatairól, különös tekintettel Záhony szerepé­re, a meteorológiáról a föld- felszíni közlekedés szolgá­latában, a Záhony térségi nagyterhelésű vasúti pá­lyákról... De felszólal Bajor Tibor országgyűlési képvi­selő is, aki a záhonyi kü­lönleges gazdasági övezet­ről tart előadást. A konfe­rencia résztvevői csütörtök délután átteszik székhelyü­ket Záhonyba, ahol megis­merkednek az üzemigazga­tóság munkájával, és külön­féle szakmai bemutatókat tekintenek meg, mint példá­ul a váltó és hajtómű kap­csolatát, a kis és nagy mun­kagépek, eszközök haszná­latát. Sor kerül az automata meteorológiai állomás ün­nepélyes üzembe helyezé­sére is. A konferencia har­madik napja ismét Nyíregy­házán folytatódik, ahol a szakmai előadások, konzul­tációk három szekcióban folytatódnak kora délutá­nig, majd az összegzések után a résztvevők a nosztal- gia-különvonattal utaznak el megyénkből. A konferencia egyik fő­szervezője, Ojtozi János el­mondta, hogy a korábbiak­tól eltérően a nyíregyházi tanácskozás ezúttal nemzet­közi lesz, hiszen a hazai szakembereken és politiku­sokon kívül a környező or­szágokból, Ausztriából, Né­metországból, Svédország­ból és Spanyolországból is érkeznek vendégek, mivel a vasúti fejlesztések irányát közösen kell meghatározni. A külföldi szakemberek közül többen előadást is tar­tanak... Harmincöt csillogó szemű kisgyerek ismerkedik egy héten át őseink életmódjával Fülesden. A Böszörményi Sándor által kitalált és vezetett nomád táborban a lovaglás, az íjászat, a vályogvetés, a kenyérsütés rejtelmeibe vezetik be a gyerekeket. A tábori élet ismertetésére visszatérünk. Fotó: Racskó Térré változott a köz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents