Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-02 / 180. szám

Megyei krónika UJ KELET 1996. augusztus 2., péntek Zöldségpiaci kalózkereskedelem Ál-őstermelői tévedések A piaci versenyszabályzat etikai kódexében visíta­nak a paragrafusok. A nyíregyházi Búza téri és To­kaji úti, vállalkozói igazolvánnyal rendelkező zöld­ség-gyümölcs kereskedők dühükben a standasztalt verik: az önmagukat „őstermelőnek” nevező kiske­reskedők ugyanazt a terméket kínálják, ugyanarról a nagybani piacról beszerezve, s ráadásul a bevéte­leiket adómenesen tehetik zsebre. Az ököljog érvé­nyesítésénél civilizáltabbak a legális árusok, s a megyei kereskedelmi és iparkamarához fordultak jogorvoslatért: egyenlő, korrekt versenyhelyzetet szeretnének. Vitéz Péter (Új Kelet) Az „őstermelők” tulajdon­képpen csak a foghíjas, hiá­nyosan és ellentmondásosan szabályzó, de a retorziók fo­ganatosítását nem tisztán de­finiáló magyar jog adta lehe­tőségekkel élnek. Kis tételben, akár naponta többször is be­szerzik az árut a nagybaniról, s kereskedelmi vagy az adó­teher hiánya miatt alacso­nyabb áron fogysztásra kínál­ják. Tudják, hogy ők kishalak a gazdaság zavaros vizében, s azt is gyaníthatják, hogy a hatóság(ok) elbürokratizálása miatt nagyon nehéz fülön csípni őket, nem beszélve ar­ról, hogy a vádhoz bizonyíték is szükséges. Nos, tévedtek. Jól működik a demokrácia. Két, egymással összefüggő hatást kihagytak a számítás­ból. Elsőként azt, hogy meg­károsított kereskedőtársaik — a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező, adófizető árusok, akik a fizetett kamarai tagdíj­ért szolgáltatást várnak el a köztestülettől — ezt nem hagyják szó nélkül, s jogor­voslatért a kamarához fordul­tak. A másik tévedés az volt, hogy az iparkamara vezetősé­ge nem viselkedett hivatal­ként, hanem azonnal reagált a kereskedői kérésre. Mivel nem rendelkeznek az ügy ren­dezéséhez szükséges hatósági jogokkal, ezért összehívtak egy problémamegoldó fóru­mot. A meghívottak közül a kerekasztal mellett helyet fog­lalt az APEH, a piac- és vá­rosgazdálkodási iroda, a fo­gyasztóvédelmi főfelügyelet, a fogyasztóvédelmi egyesület, az agrárkamara és az állat­egészségügyi és élelmiszer-el­lenőrzési állomás egy-egy képviselője. A szakemberek maximálisan egyetértettek a bejelentést tevő árusok véle­ményével. Megállapodtak ab­ban, hogy közös erővel lépnek fel az „ál-őstermelők” ellen. A közeljövőben kidolgoznak egy egyértelmű bizonyítási szempontrendszert és annak gyakorlati megvalósítását. Ja­vaslatként elhangzott többek között, hogy a legális árusok garanciaként használjanak ka­marai emblémát, a saját termé­ket bizonyító kísérő okirato­kat nagyobb figyelemmel kell majd ellenőrizni, s fokozni kell a piaci razziák számát. Az elmondottakat alátámasztja, hogy várhatóan januártól újra visszállítják az őstermelői iga­zolvány kötelező használatát. A megfogalmazott cél az volt, hogy minden erővel le kell tömi az átalakuló gazda­ság vadhajtásait a legális ter­melők, kereskedők, kamarai tagok és a fogyasztók érdeke­inek védelmében. Augusztus 4.: fúvósvarázs Bürget Lajos ____ Ig azán példamutató kezde­ményezés az, ami a nyíregy­házi luteránus egyház részé­ről indult el. A lelkészi hiva­tal kellemes, bensőséges ud­varát találták alkalmasnak arra, hogy ott koncerteket, be­szélgetéseket szervezzenek. Az első jelentős hangverseny­re augusztus 4-én, vasárnap kerül sor, amikor is a Nyír­egyházán és a megyében is jól ismert Brass In The Five rézfúvóskvintett lép a közön­ség elé. A fiatal, művészdiplomával rendelkező muzsikusok, akik számos hazai és külföldi si­kert mondhatnak magukénak, először a luteránus templom tornyából felhangzó torony­zenével köszöntik a várost és a közönséget, majd a rene­szánsztól napjainkig terjedő gazdag repertoárjukból össze­állított műsorral lépnek fel. A rézfúvósötös tagjai: Simái László (trombita), Rosta Sán­dor (trombita), Soós Péter (kürt), Bur get Péter (harsona) és Takács Tibor (tuba) most is örömmel jöttek Nyíregy­házára, ahol először augusz­tus 3-án, a Szabadtéri Színpa­don rendezendő fúvóskoncert keretében szerepelnek, majd ősszel újra visszatérnek, hogy egy nyíregyházi, illetve egy húsz hangversenyből álló me­gyei koncertprogramot ab­szolváljanak. A mostani sze­replésük után Kapolcson mű­ködnek közre az ottani nagy zenei fesztiválon, majd több budapesti koncert tölti ki ide­jüket novemberig. Most vasárnapi hangver­senyük a Luteránus Zenei Udvar keretében igazi fúvós­varázst ígér. A koncert közben beszélgetésre is lehetőség nyí­lik, a kedves vendégek sok mindent megtudhatnak a mű­vekről, a zenészekről, a mu­zsika szépségeiről. A koncer­ten belépődíj nincs, az érdek­lődők szívük és kedvük sze­rint adakozhatnak a rendező egyház részére. Az evangélikusok kezde­ményezése követésre méltó, talán érdemes lenne számba venni Nyíregyházán, hol le­hetne hasonló, meleg hangu­latú, bensőséges koncerteket rendezni. Sok művész örülne annak az alkalomnak, ha a nyári délutánokon és estéken igazi értékekkel szórakoztat­hatná a város értő közönségét. Még félszáz embernek adhatnak munkát Meleg-hegyi hideglelés Jelentkezők, vagy kiválasztottak? Ürömmel vegyes örömmel közlöm, hogy felfedeztem egy új, magyar népbetegséget, amely lelőhelye és legjellem­zőbb tünete alapján „meleg­hegyi hideglelésként” vonul be a nagy orvosi szakköny­vekbe. Jellemzői: a beteg alapvetően heveny munka- nélküliségben szenved, és kö­rülbelül nyolcezer forintnyi jövedelempótló támogatásból tengeti életét. Ekkor egy is­mert nagyvállalkozó felajánl­ja neki, hogy hat hónap alatt új szakmát ad a kezébe, sőt, amíg tanul, ötezer forinttal többet hoz neki a postás. Ha pedig februárban sikeres vizsgát tesz, akkor olyan munkahelyet garantál a szá­mára, ahol teljesítménytől függően 25—35 ezer forintot kereshet. Nettó. S a beteget mindezek után, valami oknál fogva elkapja a hideglelés, a méla undor, s fej­vesztett menekülésbe kezd. Tapolcai Zoltán riportja Pongó Károly, a Pongó Ex­port Import Iroda tulajdonosa már három éve „meglelte a hi­deget” Apagy-Meleghegyen. A korábban a Zöldért tulajdoná­ban levő, később sűrűn tulajdo­nost és üzemeltetőt váltó hűtő­üzemben 1993 óta végeztet bér­munkát. Mivel az iroda igen nagy nyugat-európai megren­delői körrel rendelkezik, ahol kapós a magyar fagyasztott gyümölcs és zöldség, az első pillanattól kezdve szerette vol­na megvásárolni az üzemet. Fedje sűrű homály, hogy mi és ki akadályozta abban, hogy ez sikerüljön, de hatvan napja már magáénak mondhatja a csarno­kokat, a fagyasztókat. S ezek a két hónap alatt többet termel­tek, mint amennyit korábban egy év alatt! Igen ám, de ha tartani akarja ezt a tempót, állandó és meg­bízható gárdára van szüksége. Bár az idény jellegű munkák­nál ezután is szüksége lesz al­kalmi munkásokra, de nem en­gedheti meg magának, hogy egyetlen nap is azzal kelljen szembenéznie, hogy nem tud elegendő és hozzáértő embert a gépek mellé állítani. Ugyanis még egy kellemes problémával küszködik. Nem győzi a meg­rendelők kéréseit teljesíteni. Például a pizzagyárak repesve várják a paradicsomot, a Schöller a málnát, a Danone a bogyós gyümölcsöket. Sőt! Keletről újra érdeklődnek a sza­bolcsi alma után. Ezért gondolt egyet Pongó úr, és megkereste a munkaügyi központ megyei kirendeltségét és annak egyik vezetőjét, Bartha Lászlót. Ám amikor a számítógépek hosszas gondol­kodás után csak egyetlen egy zöldség és gyümölcs tartósítás­ban járatos szakmunkást talál­tak a regisztrált munkanélküli­ek között Apagy térségében, valami más megoldás után kel­lett nézni. Ekkor gondoltak arra, hogy részben a munkaügyi központ anyagi támogatásával, részben a Pongó Export Import Iroda költségén egy átképző tanfolyamot indítanak az Elel­L ___________________________ mi szeripari Szakmunkásképző Iskola segítségével. A költsé­gek becsléséhez egy adat: a munkaügyi központ kétmillió forinttal járul a hat hónapos tan­folyamhoz. Harminc munkanélküli sze­rezhetne ezen a tanfolyamon februárig szakmunkásbizo­nyítványt. Méghozzá egy olyan szakmából, amelyből most ké­pezik az első csapatot. Ugyan­is a élelmiszeripar egyik külön területe a zöldség és gyümölcs hűtéssel való tartósítása. A megyében 43 ezer munka- nélküli van, ebből Nyíregyhá­za illetékességi körébe tartozó 33 településen 13 ezer. Apagy és vonzáskörzetében legalább 40—50 százalékos a munkanél­küliség. A központ 60 embert keresett meg levelével, amely­ből az első szűrőn harmincket- ten jutottak túl. Pedig nem nagy volt a kérés: legyen hajlandó­ságuk és minimális rátermett­ségük a munkára. S itt következik a bevezető­ben említett „betegség” gya­korlati megjelenése. Mint min­den kómái, itt is csak a tüne­tekből tippelhetünk a gócpon­tokra, így nézzék el, ha a kró­nikás néha személyes megjegy­zéseket is tesz. Tegnap reggel kilencre gyűl­tek egybe a meleghegyi hűtő­ház egyik irodájában a leendő szakmunkások. Az egyik sarok­ban meghúzódó férfikompánia folyamatos rötyögéssel jelezte érdektelenségét. Azok pedig, akik a legbőszebben bólogattak a tájékoztató minden sorára, végül áttetsző magyarázatokkal próbáltak kibúvót keresni. Volt, aki kerek perec kijelentette, hogy ötezer forint plusszért nem fog tanfolyamra járni. Hipp-hopp „lett” néhány mun­kahely a környéken, amely sok­kal biztosabb és kecsegtetőbb és még tanulni sem kell. Lehet, hogy durván hangzik és néhány embert meg is sértek vele, de ezek az üres kifogások egyről győztek meg. Ezek az emberek nem akarnak dolgoz­ni. Annyira megszokták a mun­kanélküliség tétlenségét, az al­kalmi, s természetesen fekete­munka adta szabadságot, hogy ................................ ^ a biztosabb megélhetésért egyetlen lépést sem tesznek. A munkaügyi központ szakembe­rei szerint, aki belekezd a tan­folyamba, az végig is csinálja. Megtartó erő, hogy ha valaki önhibájából marad ki a képzés­ből, annak vissza kell térítenie a plusztámogatás egy részét. Csak az a kérdés, hányán kez­denek bele? Pongó Károly tehát nem le­het nyugodt. Neki olyan szak­munkásokra van szüksége, akik ismerik az élelmiszeripar szigo­rú higiénés szabályait, techno­lógiai lépéseit, ismerik a gépe­ket, a munkavédelmi előíráso­kat, s nemcsak pakolgatják a barackot a szalagról a zsákba, de sejtik azt is, hogy az ő bérük csak akkor biztos, ha a becso­magolt termék gazdára talál. Még több mint százötvenmil­lió forintot szeretne befektetni a hűtőüzem negyedik tárolójá­nak befejezésére, amely már jövő nyáron üzemelni fog! De lesz akkorra elegendő dolgos kéz? Méghozzá egész évben, hisz nemcsak a szezonra, ha­nem mind a 12 hónapra képes munkát adni! Egyszóval néhány ember nem attól fél, hogy a hidegben beléfagy a szusz, hanem magát a munkát tartja vérfagyasztó ötletnek. Ami biztos, hogy a feladat kemény, és kitartást kö­vetel a Pongó-féle hűtőházak­ban. De egy munkahely — ma már — nem szociális intéz­mény, ahol a cigarettaszünetek tudatos nyújtásával kell kitöl­teni a nyolc órát. A munkanél­küli segély, a jövedelempótló támogatás sem „jár”, hanem adható. Egy dolog ami jár. A szánk. Munkanélküliségről, nehéz megélhetésről, elmara­dott térségről. Mindez létezik. De az is tény, hogy a Pongó Export Import Iroda szakmun­kásokat szeretne képeztetni és dolgoztatni. Korrekten, biztos munkát és megélhetést kínálva. És ez, Magyarországon, az ez­redfordulóhoz közeledve, épp itt, a keleti csücsökben, „hide­gen” hagyja azokat, akiknek forró a lábuk alatt a talaj... Nyaralás ezer forintért Kozma Ibolya (Új Kelet) A nyaraláshoz pénzre, na­gyon sok pénzre van szükség. Az infláció és az áremelke­dések miatt a legtöbb család nem tud eljutni pihenni, szó­rakozni. A munkanélküli szülők már nem is álmodnak közös családi utazásokról, de sajnos gyermekeiknek sem tudnak megfelelő kikapcso­lódást nyújtani a vakáció nap­jaira. Az Első Nyírségi Fejlesz­tési Tárasaság képviselője, Tisza Gabriella, munkanél­küli szülők gyermekinek szervezett táborozást Domb- rádon. Tizenegy önkormány­zat és a társaság támogatásá­val huszonöt gyerek nyaral egy héten át a Tisza partján. Olyan általános iskolások, akik máshová nem jutnának el. A hét napra mindössze ezer forintot kellett fizetni a résztvevőknek. Baráth Zoltán, a tábor egyik vezetője, a programot ismertette. Esténként szelle­mi vetélkedőket szerveznek, napközben sprotvetélke- dőket. Különböző foglalko­zások közül választhatnak a tíz—tizennégy éves gyere­kek, színpadi technikákkal és számítógépes programokkal ismerkedhetnek meg. A szín­játszást iránt érdeklődők egy darab előadására készülnek, mely a honfoglaló ősök éle­tét mutatja be. Éjszaka jár­őrözésre készülnek a pol­gárőrökkel, túrára a töltésen. Nem hiányozhat a tábor éle­téből a számháború, a stran­dolás és a diszkó sem. Szom­bat este tábortűz mellett bú­csúznak egymástól és a dombrádi tábortól. Mekkora a korrupció? Raska István alezredes (Folytatás az 1. oldalról) — Nem tudom mire ala­pozta kijelentését Raska alez­redes — tájékoztatta lapunkat Csíkos Endre ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Parancsnokságának vezetője. — Lopott gépkocsik csempészésének elősegítése miatt nem indult munkatársa­im ellen eljárás. — Tudomásul kell venni, hogy a kisfizetésű rendőrök­nél, pénzügyőröknél és ter­mészetesen határőröknél nagy a kísértés — tudtuk meg Seres József ezredestől, a Nyírbátori Határőr Igazgató­ság vezetőjétől. — Kollégá­im döntő többsége ellenáll a csábításnak. Sajnos volt né­hány munkatársam, aki ha­sonló jellegű ügybe kevere­dett. Ä bíróság már elítélte őket és természetesen lesze­reltek a határőrség köteléké­ből.

Next

/
Thumbnails
Contents