Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-02 / 180. szám
Megyei krónika UJ KELET 1996. augusztus 2., péntek Zöldségpiaci kalózkereskedelem Ál-őstermelői tévedések A piaci versenyszabályzat etikai kódexében visítanak a paragrafusok. A nyíregyházi Búza téri és Tokaji úti, vállalkozói igazolvánnyal rendelkező zöldség-gyümölcs kereskedők dühükben a standasztalt verik: az önmagukat „őstermelőnek” nevező kiskereskedők ugyanazt a terméket kínálják, ugyanarról a nagybani piacról beszerezve, s ráadásul a bevételeiket adómenesen tehetik zsebre. Az ököljog érvényesítésénél civilizáltabbak a legális árusok, s a megyei kereskedelmi és iparkamarához fordultak jogorvoslatért: egyenlő, korrekt versenyhelyzetet szeretnének. Vitéz Péter (Új Kelet) Az „őstermelők” tulajdonképpen csak a foghíjas, hiányosan és ellentmondásosan szabályzó, de a retorziók foganatosítását nem tisztán definiáló magyar jog adta lehetőségekkel élnek. Kis tételben, akár naponta többször is beszerzik az árut a nagybaniról, s kereskedelmi vagy az adóteher hiánya miatt alacsonyabb áron fogysztásra kínálják. Tudják, hogy ők kishalak a gazdaság zavaros vizében, s azt is gyaníthatják, hogy a hatóság(ok) elbürokratizálása miatt nagyon nehéz fülön csípni őket, nem beszélve arról, hogy a vádhoz bizonyíték is szükséges. Nos, tévedtek. Jól működik a demokrácia. Két, egymással összefüggő hatást kihagytak a számításból. Elsőként azt, hogy megkárosított kereskedőtársaik — a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező, adófizető árusok, akik a fizetett kamarai tagdíjért szolgáltatást várnak el a köztestülettől — ezt nem hagyják szó nélkül, s jogorvoslatért a kamarához fordultak. A másik tévedés az volt, hogy az iparkamara vezetősége nem viselkedett hivatalként, hanem azonnal reagált a kereskedői kérésre. Mivel nem rendelkeznek az ügy rendezéséhez szükséges hatósági jogokkal, ezért összehívtak egy problémamegoldó fórumot. A meghívottak közül a kerekasztal mellett helyet foglalt az APEH, a piac- és városgazdálkodási iroda, a fogyasztóvédelmi főfelügyelet, a fogyasztóvédelmi egyesület, az agrárkamara és az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési állomás egy-egy képviselője. A szakemberek maximálisan egyetértettek a bejelentést tevő árusok véleményével. Megállapodtak abban, hogy közös erővel lépnek fel az „ál-őstermelők” ellen. A közeljövőben kidolgoznak egy egyértelmű bizonyítási szempontrendszert és annak gyakorlati megvalósítását. Javaslatként elhangzott többek között, hogy a legális árusok garanciaként használjanak kamarai emblémát, a saját terméket bizonyító kísérő okiratokat nagyobb figyelemmel kell majd ellenőrizni, s fokozni kell a piaci razziák számát. Az elmondottakat alátámasztja, hogy várhatóan januártól újra visszállítják az őstermelői igazolvány kötelező használatát. A megfogalmazott cél az volt, hogy minden erővel le kell tömi az átalakuló gazdaság vadhajtásait a legális termelők, kereskedők, kamarai tagok és a fogyasztók érdekeinek védelmében. Augusztus 4.: fúvósvarázs Bürget Lajos ____ Ig azán példamutató kezdeményezés az, ami a nyíregyházi luteránus egyház részéről indult el. A lelkészi hivatal kellemes, bensőséges udvarát találták alkalmasnak arra, hogy ott koncerteket, beszélgetéseket szervezzenek. Az első jelentős hangversenyre augusztus 4-én, vasárnap kerül sor, amikor is a Nyíregyházán és a megyében is jól ismert Brass In The Five rézfúvóskvintett lép a közönség elé. A fiatal, művészdiplomával rendelkező muzsikusok, akik számos hazai és külföldi sikert mondhatnak magukénak, először a luteránus templom tornyából felhangzó toronyzenével köszöntik a várost és a közönséget, majd a reneszánsztól napjainkig terjedő gazdag repertoárjukból összeállított műsorral lépnek fel. A rézfúvósötös tagjai: Simái László (trombita), Rosta Sándor (trombita), Soós Péter (kürt), Bur get Péter (harsona) és Takács Tibor (tuba) most is örömmel jöttek Nyíregyházára, ahol először augusztus 3-án, a Szabadtéri Színpadon rendezendő fúvóskoncert keretében szerepelnek, majd ősszel újra visszatérnek, hogy egy nyíregyházi, illetve egy húsz hangversenyből álló megyei koncertprogramot abszolváljanak. A mostani szereplésük után Kapolcson működnek közre az ottani nagy zenei fesztiválon, majd több budapesti koncert tölti ki idejüket novemberig. Most vasárnapi hangversenyük a Luteránus Zenei Udvar keretében igazi fúvósvarázst ígér. A koncert közben beszélgetésre is lehetőség nyílik, a kedves vendégek sok mindent megtudhatnak a művekről, a zenészekről, a muzsika szépségeiről. A koncerten belépődíj nincs, az érdeklődők szívük és kedvük szerint adakozhatnak a rendező egyház részére. Az evangélikusok kezdeményezése követésre méltó, talán érdemes lenne számba venni Nyíregyházán, hol lehetne hasonló, meleg hangulatú, bensőséges koncerteket rendezni. Sok művész örülne annak az alkalomnak, ha a nyári délutánokon és estéken igazi értékekkel szórakoztathatná a város értő közönségét. Még félszáz embernek adhatnak munkát Meleg-hegyi hideglelés Jelentkezők, vagy kiválasztottak? Ürömmel vegyes örömmel közlöm, hogy felfedeztem egy új, magyar népbetegséget, amely lelőhelye és legjellemzőbb tünete alapján „meleghegyi hideglelésként” vonul be a nagy orvosi szakkönyvekbe. Jellemzői: a beteg alapvetően heveny munka- nélküliségben szenved, és körülbelül nyolcezer forintnyi jövedelempótló támogatásból tengeti életét. Ekkor egy ismert nagyvállalkozó felajánlja neki, hogy hat hónap alatt új szakmát ad a kezébe, sőt, amíg tanul, ötezer forinttal többet hoz neki a postás. Ha pedig februárban sikeres vizsgát tesz, akkor olyan munkahelyet garantál a számára, ahol teljesítménytől függően 25—35 ezer forintot kereshet. Nettó. S a beteget mindezek után, valami oknál fogva elkapja a hideglelés, a méla undor, s fejvesztett menekülésbe kezd. Tapolcai Zoltán riportja Pongó Károly, a Pongó Export Import Iroda tulajdonosa már három éve „meglelte a hideget” Apagy-Meleghegyen. A korábban a Zöldért tulajdonában levő, később sűrűn tulajdonost és üzemeltetőt váltó hűtőüzemben 1993 óta végeztet bérmunkát. Mivel az iroda igen nagy nyugat-európai megrendelői körrel rendelkezik, ahol kapós a magyar fagyasztott gyümölcs és zöldség, az első pillanattól kezdve szerette volna megvásárolni az üzemet. Fedje sűrű homály, hogy mi és ki akadályozta abban, hogy ez sikerüljön, de hatvan napja már magáénak mondhatja a csarnokokat, a fagyasztókat. S ezek a két hónap alatt többet termeltek, mint amennyit korábban egy év alatt! Igen ám, de ha tartani akarja ezt a tempót, állandó és megbízható gárdára van szüksége. Bár az idény jellegű munkáknál ezután is szüksége lesz alkalmi munkásokra, de nem engedheti meg magának, hogy egyetlen nap is azzal kelljen szembenéznie, hogy nem tud elegendő és hozzáértő embert a gépek mellé állítani. Ugyanis még egy kellemes problémával küszködik. Nem győzi a megrendelők kéréseit teljesíteni. Például a pizzagyárak repesve várják a paradicsomot, a Schöller a málnát, a Danone a bogyós gyümölcsöket. Sőt! Keletről újra érdeklődnek a szabolcsi alma után. Ezért gondolt egyet Pongó úr, és megkereste a munkaügyi központ megyei kirendeltségét és annak egyik vezetőjét, Bartha Lászlót. Ám amikor a számítógépek hosszas gondolkodás után csak egyetlen egy zöldség és gyümölcs tartósításban járatos szakmunkást találtak a regisztrált munkanélküliek között Apagy térségében, valami más megoldás után kellett nézni. Ekkor gondoltak arra, hogy részben a munkaügyi központ anyagi támogatásával, részben a Pongó Export Import Iroda költségén egy átképző tanfolyamot indítanak az ElelL ___________________________ mi szeripari Szakmunkásképző Iskola segítségével. A költségek becsléséhez egy adat: a munkaügyi központ kétmillió forinttal járul a hat hónapos tanfolyamhoz. Harminc munkanélküli szerezhetne ezen a tanfolyamon februárig szakmunkásbizonyítványt. Méghozzá egy olyan szakmából, amelyből most képezik az első csapatot. Ugyanis a élelmiszeripar egyik külön területe a zöldség és gyümölcs hűtéssel való tartósítása. A megyében 43 ezer munka- nélküli van, ebből Nyíregyháza illetékességi körébe tartozó 33 településen 13 ezer. Apagy és vonzáskörzetében legalább 40—50 százalékos a munkanélküliség. A központ 60 embert keresett meg levelével, amelyből az első szűrőn harmincket- ten jutottak túl. Pedig nem nagy volt a kérés: legyen hajlandóságuk és minimális rátermettségük a munkára. S itt következik a bevezetőben említett „betegség” gyakorlati megjelenése. Mint minden kómái, itt is csak a tünetekből tippelhetünk a gócpontokra, így nézzék el, ha a krónikás néha személyes megjegyzéseket is tesz. Tegnap reggel kilencre gyűltek egybe a meleghegyi hűtőház egyik irodájában a leendő szakmunkások. Az egyik sarokban meghúzódó férfikompánia folyamatos rötyögéssel jelezte érdektelenségét. Azok pedig, akik a legbőszebben bólogattak a tájékoztató minden sorára, végül áttetsző magyarázatokkal próbáltak kibúvót keresni. Volt, aki kerek perec kijelentette, hogy ötezer forint plusszért nem fog tanfolyamra járni. Hipp-hopp „lett” néhány munkahely a környéken, amely sokkal biztosabb és kecsegtetőbb és még tanulni sem kell. Lehet, hogy durván hangzik és néhány embert meg is sértek vele, de ezek az üres kifogások egyről győztek meg. Ezek az emberek nem akarnak dolgozni. Annyira megszokták a munkanélküliség tétlenségét, az alkalmi, s természetesen feketemunka adta szabadságot, hogy ................................ ^ a biztosabb megélhetésért egyetlen lépést sem tesznek. A munkaügyi központ szakemberei szerint, aki belekezd a tanfolyamba, az végig is csinálja. Megtartó erő, hogy ha valaki önhibájából marad ki a képzésből, annak vissza kell térítenie a plusztámogatás egy részét. Csak az a kérdés, hányán kezdenek bele? Pongó Károly tehát nem lehet nyugodt. Neki olyan szakmunkásokra van szüksége, akik ismerik az élelmiszeripar szigorú higiénés szabályait, technológiai lépéseit, ismerik a gépeket, a munkavédelmi előírásokat, s nemcsak pakolgatják a barackot a szalagról a zsákba, de sejtik azt is, hogy az ő bérük csak akkor biztos, ha a becsomagolt termék gazdára talál. Még több mint százötvenmillió forintot szeretne befektetni a hűtőüzem negyedik tárolójának befejezésére, amely már jövő nyáron üzemelni fog! De lesz akkorra elegendő dolgos kéz? Méghozzá egész évben, hisz nemcsak a szezonra, hanem mind a 12 hónapra képes munkát adni! Egyszóval néhány ember nem attól fél, hogy a hidegben beléfagy a szusz, hanem magát a munkát tartja vérfagyasztó ötletnek. Ami biztos, hogy a feladat kemény, és kitartást követel a Pongó-féle hűtőházakban. De egy munkahely — ma már — nem szociális intézmény, ahol a cigarettaszünetek tudatos nyújtásával kell kitölteni a nyolc órát. A munkanélküli segély, a jövedelempótló támogatás sem „jár”, hanem adható. Egy dolog ami jár. A szánk. Munkanélküliségről, nehéz megélhetésről, elmaradott térségről. Mindez létezik. De az is tény, hogy a Pongó Export Import Iroda szakmunkásokat szeretne képeztetni és dolgoztatni. Korrekten, biztos munkát és megélhetést kínálva. És ez, Magyarországon, az ezredfordulóhoz közeledve, épp itt, a keleti csücsökben, „hidegen” hagyja azokat, akiknek forró a lábuk alatt a talaj... Nyaralás ezer forintért Kozma Ibolya (Új Kelet) A nyaraláshoz pénzre, nagyon sok pénzre van szükség. Az infláció és az áremelkedések miatt a legtöbb család nem tud eljutni pihenni, szórakozni. A munkanélküli szülők már nem is álmodnak közös családi utazásokról, de sajnos gyermekeiknek sem tudnak megfelelő kikapcsolódást nyújtani a vakáció napjaira. Az Első Nyírségi Fejlesztési Tárasaság képviselője, Tisza Gabriella, munkanélküli szülők gyermekinek szervezett táborozást Domb- rádon. Tizenegy önkormányzat és a társaság támogatásával huszonöt gyerek nyaral egy héten át a Tisza partján. Olyan általános iskolások, akik máshová nem jutnának el. A hét napra mindössze ezer forintot kellett fizetni a résztvevőknek. Baráth Zoltán, a tábor egyik vezetője, a programot ismertette. Esténként szellemi vetélkedőket szerveznek, napközben sprotvetélke- dőket. Különböző foglalkozások közül választhatnak a tíz—tizennégy éves gyerekek, színpadi technikákkal és számítógépes programokkal ismerkedhetnek meg. A színjátszást iránt érdeklődők egy darab előadására készülnek, mely a honfoglaló ősök életét mutatja be. Éjszaka járőrözésre készülnek a polgárőrökkel, túrára a töltésen. Nem hiányozhat a tábor életéből a számháború, a strandolás és a diszkó sem. Szombat este tábortűz mellett búcsúznak egymástól és a dombrádi tábortól. Mekkora a korrupció? Raska István alezredes (Folytatás az 1. oldalról) — Nem tudom mire alapozta kijelentését Raska alezredes — tájékoztatta lapunkat Csíkos Endre ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Parancsnokságának vezetője. — Lopott gépkocsik csempészésének elősegítése miatt nem indult munkatársaim ellen eljárás. — Tudomásul kell venni, hogy a kisfizetésű rendőröknél, pénzügyőröknél és természetesen határőröknél nagy a kísértés — tudtuk meg Seres József ezredestől, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság vezetőjétől. — Kollégáim döntő többsége ellenáll a csábításnak. Sajnos volt néhány munkatársam, aki hasonló jellegű ügybe keveredett. Ä bíróság már elítélte őket és természetesen leszereltek a határőrség kötelékéből.
