Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-12 / 188. szám
UJ KELET Megtartani az intézményeket Kevés a tanuló Bakó Dániel polgármester 51. évét tapossa, két gyerekkel és két unokával büszkélkedhet. Korábban egy gyermekotthonban dolgozott 21 és fél évig, majd a fehérgyarmati Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskolában volt gazdasági vezető, amikor 1990-ben polgármesterré választották. Ez volt az első kapcsolata az állam- igazgatással, de sikerült beletanulnia, ezt bizonyítja az a tény, hogy a falu lakói négy év múltán újra bizalmat szavaztak neki. Mint mondta: néha visszasírja korábbi munkáját, mert a halmozottan hátrányos helyzetű Cégénydányádon nem köny- nyű feladat szép jövőt építeni. — A településen hasonló gondjaink vannak, mint más kistelepüléseken: Szabolcs- Szatmár-Bereg, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és részben Békés megyében — kezdte a beszélgetést Bakó Dániel. — Ipari üzemek nincsenek, egyedül a mezőgazdaságra lehet támaszkodni. A téeszek összeomlásával megszűntek a munkahelyek, vállalkozókra, sok szolgáltatásra nincs szükség. Az embereknek újra meg kell tanulni, hogyan lehet a mező- gazdaságból megélni. A tanácsi vezetőség 1970- ben Szamosújlakot és Gyürét Cégénydányáddal közigazgatásilag összekapcsolta, itteni székhellyel. A rendszerváltás idején felmerült a szétválás ötlete, de a társközségek nem akartak önállóak lenni, ezért együtt maradtunk, körjegyzőségben. Ez minden területen költségmegtakarítást jelent, közösen működtetünk általános iskolát és óvodát. Cégénydányádon van egy szociális konyha, ahol ellátjuk a három település időseinek étkeztetését is. A gyerekeknek az iskolai étkezés ingyenes, az öregek, ha az egy főre eső jövedelmük nem éri el a havi 9600 forintot, akkor szintén ingyenesen kapják, ellenkező esetben a normát fizetik. A legnagyobb gondunk, hogy nagyon alacsony az iskolai létszám. A 320 férőhelyes iskolában 160-an tanulnak. A három településnek adott pénznek szinte minden fillérét oktatásra kell fordítani. Fejlesztésre ezért 1992 óta nem is gondolhatunk. A kezdetekben tudtunk még járdát építeni, bővíteni a villanyhálózatot, kiépítettük a gázhálózatot és egy különleges engedéllyel ugyanabban a munkaárokban a telefonkábeleket is lefektették. A település saját bevételéből építettünk 1992-től egy ravatalozót, ami tavaly készült el. Azóta nem kezdtünk nagyobb beruházásba, az erőnket a működtetésre koncentráljuk. Az óvodát, iskolát mindenáron fenntartjuk, mert tudjuk, hogy amelyik település megszünteti az oktatást és felszámolja intézményhálózatát, az aláírja a halálos ítéletét. A fennmaradás érdekében napközis tanulócsoportot és óvodás csoportot szüntettünk meg. Ezzel nemcsak a legvédtelenebbeknek, a gyerekenek ártottunk, hanem dolgozókat is el kellett bocsátani, de az állam azzal, hogy nem adott elég pénzt a működtetéshez, rákényszerített minket erre a lépésre. A képviselő-testület mindenesetre nagyon elszánta magát arra, hogy megtartsa intézményeit. Többletbevételt próbálunk teremteni, ennek érdekében ősszel saját földjeinkből 11 hektárt meggy- és szilvafákkal ültetünkbe. Számításaink szerint öt év múlva ez már fejlesztésekre is lehetőséget adó bevételt fog hozni. Művelését szeretnénk rábízni falubeli családokra, akiknek ez megélhetési forrást jelentene. Falujáró Kis falu a Szamos partján 1996. augusztus 12., hétfő 5 Gyerekek a kastélyban Cégénydányád kis település, a Szamos partján terül el, Fehérgyarmattól néhány kilométerre. Korabeli források szerint Czégény szerzetesrendek lakóhelye és monostora volt, I. Lajos király adományaképpen 1344-től a Széchenyiek birtokában volt. Az 1900-as évek elején egyesítették a Kende család birtokában lévő Cégényt és a Kölcseyek tulajdonaként számontartott Dányádot, így jött létre a mai falu. A cégénydányádi kastélyt Kende Zsigmond építette az 1830-as években. Körülötte 100 holdas park, gyümölcsös és kertészet volt. Napjainkra 16 hektár maradt meg belőle, amelyet 1954- ben védetté nyilvánítottak. A kastélyban árva és félárva gyerekek ifjúsági nevelőotthona működik. Ez több szempontból is jó a községnek. Egyrészt munkahelyeket ad, másrészt pedig növeli a cégényi iskola tanulólétszámát, ami napjaink oktatási rendszerében nagyon fontos szempont. Ami gond, a gyerekek papíron nem itteni lakosok, ezért az önkormányzat csak az iskolai fejkvótát kapja meg az államtól, a helyi lakosokra járó pénzt nem. Ez egy- egy évben közel kétmillió forintos kiesést jelent az önkormányzatnak, ami nagyon hiányzik az infrastrukturális feladatokra szolgáló keret felosztásakor. A gyerekek gyönyörű környezetben élnek. A testvérGyermekek az otthonban párokat két, úgynevezett családotthonban helyezték el, hétvégenként főznek, úgy élnek, mint egy kis család. Ennek mintájára átalakítják a többi szobát is, 4 galériát alakítottak ki, a többi — testvéri kötelék mellett az életkor szempontjából összeállított — gyerekcsoport számára. Mindegyikhez tartozik egy kis teakonyha, ahol hétvégeken főzni tanulnak a gyerekek. A napokban végeznek a folyosó festésével, átalakítják a fürdőszobákat, ősszel pedig két lakóhelyiséget új bútorokkal rendeznek be. Cégény vallási központ volt Református település írott források szerint a mai Cégénydányád területén már 1181-ben monostor volt. A szerzetek lakóhelyeként szolgáló kolostortól a monostor annyival jelent többet, hogy utóbbi egyben oktatási intézményként is funkcionált. Cégény vallási központ volt. Az erdélyi reforSzociális foldprogram Cégénydányádon száznál több munkanélküli él, de közülük csak 50—52 ember jogosult valamilyen szociális ellátásra. A többiek tulajdonképpen nem tudni miből élnek. Az önkormányzat alkalmanként tud segélyt adni, de rendszeres ellátáshoz nincs ereje, ezért saját földterületén elindította a szociális földprogramot. Saját gépeikkel, közmunkásokkal felszántják, bevetik, meghúzatják, aztán további művelésre átadják a földet a rászorulóknak. Ők megkapálják, azután betakarítják. Van, aki kukoricát, mások burgonyát, napraforgót termelnek benne. Egy másik földterületen, szintén saját földjén napraforgót termel az önkormányzat. A művelést itt a betakarításig közmunkások végzik. A szociális földprogram kiadásait, a közmunkások bérét, a gázolaj árát és más költségeket a napraforgó bevételéből fedezik. A többletbevételt visszaforgatják a szociális földprogramba, a maradékból pedig három-három malac vásárlására adtak pénzt 20 családnak. A malacokat saját költségükre nevelik fel az emberek, majd hat hónap után, egymázsás korában egy disznót leadnak az idősek napközi otthonának konyhájára. így forgatják be a többletbevételt a szociális étkeztetésbe. További spórolási ötlet, hogy a zöldségek egy részét is megtermelik maguknak. Az állattartást is propagálják. Amelyik család megtartja fejőstehenének borját, az 40 ezer forint támogatást kap. Ha a borjút felneveli vagy újabbakat állít be, akkor ezt a pénzt nem kell visszadni az önkormányzatnak. A legelőt is ingyen használhatják a falubeli gazdák, még az állatok őrzését is közmunkásként alkalmazott ember végzi. A közmunkások brigádvezetője Barabás Ferenc. Korábban az Állami Gazdaságban volt műhelyvezető 60— 70 ember dolgozott a keze alatt, nem idegen számára az irányítási munka. Munkanélküli lett, jövedelempótló támogatást kapott, ezért keresték meg az önkormányzattól, hogy vállalja el a közmunka irányítását. A feladatot jól tudja hasznosítani, mert kapcsolódik a szakmájához. A falunak van két traktora és munkagépei, ezzel művelik a földet. Ezen túl csinálnak mindent, amit máshol is a közmunkások. Füvet nyírnak, á síremlék felújításán dolgoznak és karbantartják az ön- kormányzati intézményeket. Van saját földje is, részaránytulajdonként gyümölcsöst, szilvát és almát kapott, bérelt földön napraforgót, kukoricát termel, így sok munkával, de megtalálja a számítását. mátus szellemiségű földesurak hamar megbarátkoztak a protestantizmussal, hatásukra eresztett gyökeret Cégénydányád térségében is a reformáció. Varga Árpád a 99 százalékban református Szamosújlak, Gyügye és Cégénydányád községek lelkipásztora, 11 éve él Szamosújlakon. Ezt megelőzően 25 évig a Dunántúlon szolgált. Munkája sokrétű. Hetente 19 hittanóra van, amit egy cégénydányádi óvónővel közösen tartanak. Három gyülekezetben a gyerekeknek konfirmációs oktatást, bibliaórákat'tart, ezentúl persze ott vannak a templomi elfoglaltságok és az elöregedő falvakban sajnálatosan gyakori temetések. Az egyház visszakapott épületében kialakítottak egy gyülekezeti termet, ha pedig megkapják az elvett egyházi épületekért járó kártalanítást, akkor az épület másik felében ifjúsági házat hoznak létre. Kialakítása már elkezdődött, de a befejezéshez még hiányzik 300 ezer forint. Az egyház alapítványt tett a „Szép Magyar Beszédért”, ennek keretében a tanárok javaslata alapján könyvjutalomban részesítik az arra érdemes gyerekeket. A millecentenáriumra az önkormányzattal együtt készülnek. Nagyváradi Ajtay Sámuel főrendiházi tag, gazdag ember volt. Cégény és Dányád templomát 1863-ban kibővíttette, meglévő alapterületét kétszeresére növelte és vett bele két harangot. A monda szerint idősen is jó egészségnek örvendett, 102 éves korában főrendiházi tagként kétórás előadást tartott, papír nélkül! A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a Nagyváradi Ajtay család kriptáját újítják fel, melyet október 27-én avatnak fel, összekapcsolva a reformáció emlékünnepét a millecentená- riummal. Varga Árpád Az oldalt írta és a felvételeket készítette: Dojcsák Tibor Megélni a földből A faluban élő vállalkozók többsége a mezőgazdaságból próbál pénzhez jutni. Nem könnyű feladat. Ebben az évben viszonylag jó árat kapnak árujukért, de csak azért, mert kevesebb termett gabonából, kukoricából, meggyből és szinte minden egyébből, mint az elmúlt években. Ezekkel az árakkal számolva a falusi emberek is meg tudnának egy kis földből, és persze két kezük munkájából élni. Vannak né- hányan Cégénydányádon, akik mezőgazdasági vállalkozóként próbálnak boldogulni, mint például/nMsz András és fia is. Juhász András mindig a mezőgazdaságban dolgozott, itt élt, soha nem vándorolt, egyből kettőt szeretett csinálni — mondja mosolyogva a kaszanyélre támaszkodva. Kárpótlási jegyéből is földet vásárolt, családját a mai napig a tanácsokon túl munkájával is segíti. Ottjártunkkor éppen a kombájnt szedték rendbe, hogy a búza után a kukoricát és a napraforgót is gond nélkül le tudják aratni. Nagy György is gazdálkodásból él, szinte születése óta. A katonaság után röviddel, 1984-ben kezdett mezőgazda- sági kistermelőként dolgozni. Ma bérelt és saját földön egyaránt termel, elsősorban a jószágállományának takarmányt. Lovat, juhot és szarvasmarhát tart. A szarvasmarhának nincs ára, de a takarmánynak igen, idén onnan jött bevétel. Ezt is, azt is ad el, így gazdaságilag két lábon áll, hogy folyamatosan nyújtson jövedelmet családja számára. Ami hiányzik, az az államilag koordinált mezőgazdasági termelés, garantált árak, kiszámítható jövedelem, ami megszüntetné az állandó létbizonytalanságot. Ä i *'« \ i _______________— Juhá sz András
