Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-08 / 158. szám

Hazai krónika 1996. július 8., hétfő Palotai István (Új Kelet) Ahhoz képest... * ...hogy most kellene „ünne­pelnünk” a politikai uborka- szezont, elég szép számmal történnek olyan események, amelyek borzolják az idege­inket. Elég, ha a szakszerve­zetek jogos és heves reakció­jára gondolunk a meg nem szavazott alkotmánykoncep­ció tárgyában, vagy éppen a kenyér árának száz forint fölé emelkedésének hírére... No de nézzük, mit várha­tunk a héten? Clinton elnök felesége — európai útjának ötödik állo­másaként — hazánkba érke­zett. Nyilatkozata szerint el­hozta férjének jókívánságait annak az országnak, amelyik a „demokratikus államrend megszilárdításáért már eddig is sokat tett...”. A diplomácia nyelvére fordítva ez annyit jelent, hogy férjének még vannak elvárásai, azaz van még mit tennünk. Hogy aztán melyek ezek az elvárások, azt a kabinetnek jobban kell tud­nia, mint nekünk, akik az er­dőtől nem látjuk a fát... Vagy fordítva... Végtére nem is a mi dolgunk az ilyesmi, mert a mi jussunk érezni csak azt, amit éppen éreztetni óhajta­nak velünk. Hogy aztán ezen felül gyakorlati nyűgjeink vannak? Hát, édes Istenem, mindenkinek a maga feje fáj. A baj ott kezdődik, amikor azt próbálják elhitetni velünk, hogy csalnak az érzékszerve­ink, és amit érzünk, az nincs, csak hallucinálunk, vagy ne adj Isten, türelmetlenkedünk. Az meg aztán mindennek a teteje, amikor azt sugallják, hogy megoldás sincs, ponto­sabban csak egy van, a türe­lem és a lemondás. Igazán üd­vös lenne, ha azok is elmon­danák koncepcióikat, akik te­hetnek is a megoldásért vala­mit, nem csak azoknak taná­csolnák a türelmet, akik a helyzet passzív elviselői kénytelenek lenni. Ahhoz ugyanis, hogy mindent ránk testáljanak, igazán nem szük­séges kormányzati pozíció­ban lenni!... Várhatóan nagy vihart fog kavarni... ...ezen a héten a harcikutya- ügy, főleg azért, mert Buda­pest XVI. kerülete határozott intézkedést hozván kitiltotta területéről a harci ebeket. A pro és kontra vélemények kemény összecsapásai várha­tók, a harcikutya-tulajdono- sok hivatkoznak demokrati­kus jogaikra, valamint arra a valóban igaz tényre, hogy minden eb olyan lesz, ami­lyenre nevelik. Kétségtelen. Csak éppen az a kérdés; a gaz­dákat hogy lehet „megszűr­ni”? Nyilván sehogy. Ebben az agresszív, minden szépet és jót sutba hajító világban, ahol csak a pénz, az erő és az erőszak az isten, ahol fogai­kat összeszorító emberi „egyedek” csörtetnek az ut­cán és törtetnek a gazdaság­ban, igazán lehetetlen kiszűr­ni azokat, akik esetleg vé­rengző fenevaddá „fejlesz­tik” kutyájukat. Mivel azon­ban tenni kell valamit — el­végre az mégis tarthatatlan, hogy egyre érkeznek a hírek a szétmarcangolt emberekről —, az egyetlen megoldás va­lóban radikális kell hogy le­gyen, és jobb híján a kutyák ellen kell hogy szóljon. De­mokrácia ide vagy oda, ér­vek, ellenérvek jobbra vagy balra, mégis az ember a leg­főbb érték! Aki pedig ezt nem érti, az nem is akarja ér­teni! Mégiscsak enyhe túlzás lenne az emberi élet szentsé­ge fölé helyezni a félreértel­mezett demokráciát, hiszen demokrácia csak akkor van, ha van kinek legyen... Remekül időzített... ...a kormányzat és az igen­nel szavazó honatyák, amikor megszavazván az új oktatási törvényt, az egészségügyi koncepciót és a közalkalma­zottakra vonatkozó karcsúsí­tásokat, erre olyan időt vá­lasztottak, amikor nincs, nem lesz kivel vitatkozni. A par­lament nyári szünete alatt majd nyilván lécsillapodnak kissé a kedélyek, az érintet­tek pedig beletörődnek sor­sukba, és talán már kacérkod­ni kezdenek az átképzéssel is. Előreláthatólag, ha csak az egészségügyben várható „nagytakarítás” adatait vizs­gáljuk, hatezer kórházi ágy szűnik meg, ezzel elvész tizenkétezer egészségügyi „középkáder” munkahelye, és mintegy másfél ezer orvos az utcára kerül! A törvényal­kotók zseniális kiskapuja, miszerint a kórházakból kiakólbólított sebészek pél­dául visszajárhatnak operál­ni, megint a mi pénztárcán­kat nyitogatja, hiszen mi a gutának menne egy doktor vissza oda, ahonnan kirúgták, ha nem másért, mint hogy egy kis plusz keresethez jus­son? Az Egészségbiztosító Pénztár ezért neki egy buznyákot sem fog adni, hi­szen éppen azért szüntették meg a státusát, hogy csök­kentsék a kiadásokat... Nem ügy. Majd mi „pengetünk”. Úgyis van miből! A fogyasz­tást már úgysem kell állító­lag művi eszközökkel kordá­ban tartani, és az igazán meg­ható, hogy a kormányzat mindezek ellenére mégis magára veszi annak terhét, hogy helyettünk megoldást találjon, hová is tegyük azt a rengeteg pénzt, amit kere­sünk... Az pedig, hogy a nyugíjkorhatárt szépen, min­den tiltakozásunk, felháboro­dásunk ellenére jóval az át­lagéletkor fölé, 62 évre emel­ték, igazán hálára kötelez minket, mert segít belátni azt az igazságot, hogy a vak em­bert igenis át kell vezetni az úttest másik oldalára, akkor is, ha nem akarja! Kormá­nyunk ezenirányú „megvilá­gosodása”, reméljük, prece­dens értékű lesz a jövőre néz­ve, és még számtalan olyan törvény születik ezután, ame­lyek ellen az egész ország til­takozik! UJ KELET Hillary Clinton látogatása Találkozás civil szervezetekkel MTI ___ ___ Hil lary Clinton, az Egyesült Államok elnökének felesége vasárnap délelőtt — budapesti látogatásának második napján — felkereste a Nap Segítő Szol­gálat Alapítvány elnevezésű jó­zsefvárosi roma családsegítő központot, ahol cigányszerve­zetek képviselőivel a romák helyzetéről, gondjairól váltott szót. Az elmaradott néprétegek felzárkóztatásának kulcsa — hangsúlyozta ez alkalomból — az oktatás és a nők felvilágosí­tása. Simon Zsuzsa, az alapít­vány elnöke a First Ladynek el­mondta, hogy megítélésük sze­rint Magyarországon a rend­szerváltás áldozatai a cigányok, nagy részük nyomorban él, a lakás- és egészségügyi helyze­tük katasztrofális, körükben magas a munkanélküliség, és terjed az írástudatlanság. Hor­váth Aladár, a Roma Polgárjo­gi Alapítvány elnöke ehhez hozzátette, hogy a cigánygyer­mekek fele nem végzi el 16 éves koráig az általános isko­lát, s mindössze három száza­lékuk tanul tovább középisko­lában. Kijelentette, hogy a po­litikai pártok szűklátókörű, MTI A kormányzati munka zava­rai őszre súlyos, kilátástalan helyzetbe sodorják a kistelepü­lések önkormányzalait és a kis­embereket. Ezt Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke jelentette ki szombati, Baranya megyei látogatása so­rán tartott sajtótájékoztatóján. Az MDF vezetője szerint a kormány gazdasági és törvény­kezési stratégiájának hiányával jellemezhető helyzetben a ké­tezernél kevesebb lélekszámú kistelepülések számára— úgy tűnik — nincs kiút. A törvényhozás a Bokros­csomagénál is keményebb jog­szabályok elfogadásával nyi­tott utat e községek és a kisvá­hatalmi érdekeik miatt nem vál­lalják fel a cigányság ügyét, ezért a legnagyobb felelősség a civil szervezetek vállán marad. Hillary Clinton leszögezte, hogy a diszkrimináció, a faji előítéletek komoly próbatételt jelentenek a demokratikus át­alakulásban. Meghallgatva a találkozón jelen lévő gyerme­kek véleményét, a nyolcadik osztályos Berghaffer Szabiná­nak azt tanácsolta, hogy feltét­lenül fejezze be az általános is­kolát, és folytassa középfokon is tanulmányait. Az egyik kis­fiú az iskolában tapasztalható megkülönböztetésre panaszko­dott. Válaszában Clinton asszony ismét aláhúzta, hogy „ha felhagynak emiatt a tanu­lással, akkor öngólt lőnek”. A First Lady nagy érdek­lődést tanúsított, amikor a ci­gány nők helyzetéről esett szó. Hallhatott arról, hogy a lány­gyermekeket a cigány csalá­dokban nemigen taníttatják, in­kább a család ellátására, gyer­meknevelésre készítik fel; mi­vel nincs szakképzettségük, nem tudnak elhelyezkedni, s így teljesen kiszolgáltatottak a csa­ládnak. Hillary Clinton ezzel kapcsolatban a szemléletváltás rosok sorvadása előtt. Emiatt, illetve a családok védelmében hirdették meg demonstrációju­kat október 5-ére a Parlament elé — mondta Lezsák Sándor. Az állam tehervállalása nem csökkenthető a végletekig -fej­tette ki az ellenzéki pártvezető —, a rendszerváltozás nagy vesztesei, a nemzet jövőjét hordozó családok a gondjait ugyanis nem lehet csupán ala­pítványokkal és jótékonyko­dással enyhíteni. Pártja helyze­tét elemezve az elnök hangoz­tatta: az MDF nemcsak veze­tésében, hanem politikájában is megújult, önkormányzati küzdelmekben edződött új vezetőkkel az élén folytatja a munkástanácsok, a falutagoza­tok szervezését. fontosságára helyezte a hang­súlyt, s kijelentette, hogy először a fejekben kell végbe­menni a változásoknak. Hillary Clinton vasárnap lá­togatást tett a Primavera Women nevű civil szervezetnél is; ennek elnöke Vera Blinken, az Egyesült Államok budapes­ti nagykövetének felesége, tag­jai a közéletben szerepet válla­ló nők, köztük két parlamenti képviselő: Kóródi Mária, az Országgyűlés SZDSZ-es alel- nöke és Kósáné Kovács Mag­da, az MSZP ügy vezető alelnö- ke. A találkozón Kóródi Mária arra hívta fel a First Lady fi­gyelmét, hogy a rendszerváltást követő első választás után a par­lamentben 23-ról mindössze 7 százalékra csökkent a nők ará­nya az Országgyűlésben. 1994- ben ugyan ez az arány 12 szá­zalékra nőt, de — mint mondta —, ez korántsem jelenti azt, hogy másképp ítélnék meg a nők szerepét a társadalomban. Mi több — mutatott rá — a köz­vélemény-kutatások szerint a magyar nők többsége sem lát­na szívesen nőket a politikai ve­zetésben. Kósáné Kovács Mag­da ezzel szemben arról beszélt, hogy sok szemrehányást kapott A pártközi együttműködések tengelyében a KDNP-vel és a Fidesszel való kapcsolatok fej­lesztése áll. Mindkét párttal előrehaladott tárgyalásokat folytattak arról, hogy őszre egyeztethessék az 1998-as vá­lasztásokra történő felkészülé­süket. Ugyanakkor úgy vélte, nem a választási győzelem a legfontosabb, hanem az, hogy az ország nyerjen azon. A Ma­gyar Demokrata Néppárthoz fűződő kapcsolatot firtató kér­désre Lezsák Sándor szűksza­vúan csak annyit mondott, hogy Szabó Ivánék frakciópárt­jával az MDF a parlamentben töretlenül együttműködik, de pártközi kapcsolatokról egyelőre nincs szó. nőtársaitól, mert lemondott mi­niszteri posztjáról. Ezt ő kedvező jelként értékeli, mert szerinte azt jelenti, hogy a nők keresik helyüket a politikában, és maguk közül szeretnének vezetőket választani. Emlékez­tetett arra, amit Hillary Clin­ton a pekingi nőkonferencián mondott, hogy a világ szegé­nyeinek 70 százaléka nő. A szegénységnek Közép-Kelet- Európában is női arca van - fogalmazott a képviselő asz- szony. Kifejtette, hogy csökkent a nők foglalkoztatási aránya, mind nagyobb méreteket ölt az időskori szegénység, ami szin­tén főleg a nőket érinti. Kósáné kitért arra, hogy a törvények ugyan tiltják a faji és nemi ala­pon történő diszkriminációt, mégis él a különbségtétel a munkahelyeken. Elmondta azt is, hogy a munkahelyi szexuá­lis zaklatás jogi szankcionálá­sában évek óta nem sikerül semmilyen eredményt elérni. Hétfőn — jószolgálati látoga­tásának zárónapján — Hillary Clinton Göncz Árpád köztár­sasági elnökkel találkozik, majd felkeres egy gyermek- gyógyászati klinikát. Megemlékezés A több mint félévszázada el­hunyt magyar zsidó mártírokra emlékeztek vasárnap Budapes­ten a Dohány utcai zsinagóga melletti emlékműnél. Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsi­dó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója beszédé­ben hangsúlyozta: ennyi idő után azért kell megbocsátani, hogy megbékélés költözhessen a lel- kekbe, az egykori üldöző és ül­dözött, valamint utódaik leiké­be. Szólt a megtörténhetetlennek hitt targédiáról, azokról, akik emberi méltóságukat elvesztve hagyták magukat fegyveres nyi­lasoktól kísérni, akik némán beletörődve sorsukba, ellenállás nélkül vonultak a halálba. Vannak akik úgy vélik, ha nem lett volna a Holocaust, Iz­rael sem lenne, mert a zsidó ál­lamot a világ lelkiismerete hoz­ta létre. Ha ez így volna igaz - mondta -, az túl nagy ár lenne egy országért. Zoltai Gusztáv említést tett azokról a keresz­tényekről is, akik zsidó embere­ket bújtattak, mentettek meg. Ezt követően Israel Lau, Izrael Állam főrabbija beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a történ­teket sohasem szabad elfelejte­ni, a zsidó nép több ezer évvel ezelőtti üldöztetéseit sem felej­ti, ezekre emlékezik ünnepeiben. A magyar zsidóság — han­goztatta— köszönetét mondhat Istennek, mert közülük sokan túlélték a tragédiát, nem úgy, mint a lengyel, a litván vagy a galíciai zsidók. Annak a gene­rációnak a nevében, amely már csak emlékezik az ötvenkét év­vel ezelőtt történtekre, Marko- vics Zsolt rabbi beszélt. Ervin Herling, az Emanuel Alapítvány elnökségének tagja a neonácik­nak üzente: bármit tesznek, nem sikerül kiirtaniuk a zsidó népet, mint ahogy az senkinek, - sem a fasisztáknak, sem a spanyol ink­vizíciónak - nem sikerült a tör­ténelem során. Ezt követően a hatszázezer magyar zsidó már­tír emlékére hat gyertyát gyúj­tottak, majd elmondták a gyász­imát. A megemlékezésén jelen volt Joel Álon Izraeli Állam ma­gyarországi nagykövete is. Kádár János halálának évfordulója MTI Innen üzenjük a szocialis­ta és liberális miniszter urak­nak, hogy elég volt a hét szűk esztendőből — hangoztatta Thürmer Gyula, a Munkás­párt elnöke szombaton, Ká­dár János sírjánál a párt által rendezett megemlékezésen. Az egykori MSZMP-főtitkár halálának 7. évfordulóján né­hány ezren gyűltek össze a Fiumei úti temetőben. A po­litikai nagygyűléssel egybe­kötött megemlékezés Kádár egyik 1985-ös beszédének be­játszásával vette kezdetét, majd Koncz Gábor színművész szavalta el József Attila Ars Poetica című versét. Ezután a fiatalok, illetve a nyugdíjas korosztály egy-egy képviselője szólt az egybegyűltekhez. Thürmer Gyula, a megemlé­kezés fő szónoka Kádár János unokáinak nevezte pártját. Ki­fejtette: a jobboldal téved, ami­kor azt mondja, hogy a Hom- kormánynak nincs nemzetstra­tégiája. Van ilyen, mégpedig az, hogy csak az a magyar, aki feltalálja magát a zava­rosban, csak az a magyar, aki gazdag. A Munkáspárt elnö­ke úgy vélekedett: a régi vezetők között is voltak olya­nok, akik loptak és csaltak, de ők „kiscserkészek” a ma­iakhoz képest. Thürmer Gyu­la végezetül felhívott min­denkit, hogy 1998-ban sza­vazzanak a Munkáspártra, amely „Magyarország utolsó reménysége”. Sétahajó a F első-tiszán MTI lekedik. Az első járat — amely szombaton dél­után 3 órakor indult útnak — első száz utasát in­gyen szállította. A Tisza magyarországi 585 ki­lométeres szakaszán 21 személyhajó-kikötő ta­lálható. A folyón négy 150 személyes motoroshajó és egy 45 személyes siklóhajó al­kotja a személyhajó-flottillát. Hosszú szünet után szombattól ismét sétaha­jó közlekedik a Tisza észak-magyarországi sza­kaszán. A Mahart Passnave Társaság Csege el­nevezésű hajója ezentúl Tiszacsege és Kisköre, illetve Tiszaújváros és Tiszacsege között köz­Lezsák Sándor Pécseit Kevés a jótékonykodás

Next

/
Thumbnails
Contents