Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-06 / 157. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. július 6., szombat 3 Új engedélyek vámraktárhoz Munkatársunktól Az 1995. április 1. előtt ki­adott konszignációs (vám) raktárak üzemeltetésének en­gedélyei 1996. szeptember 27-ével lejárnak — tájékoz­tatta lapunkat Lupkovics György őrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Parancsnokságának he­lyettes vezetője. — Aki a to­vábbiakban is hasonló tevé­kenységet — bizományosi, vevőszolgálati szerződés — kíván folytatni, annak magán vámraktár létesítésére kérel­met kell előterjesztenie a Vám- és Pénzügyőrség terü­letileg illetékes megyei pa­rancsnokságához. — Mit tartalmazzon a ké­relem? — A raktár címét, helyraj­zi számát, alapterületét (a be­épített vagy beépítendő hasz­nos terület nagyságát), a léte­sítés gazdasági indokoltságát. A vámraktárba fel nem vehe­tő azon áruk körét, amelyeket sajátosságaik miatt nem tud­nak vagy nem szándékoznak tárolni. A kérelemhez csatol­ni kell a cégbejegyzést vagy az egyéni vállalkozói enge­délyt, az adóbejelentkezési lapot, a raktárhelyiség tulaj­donjogát vagy bérletét igazo­ló okiratot, a raktárengedélyt kérő és a raktárvezető három hónapnál nem régebbi erköl­csi bizonyítványát. Ugyan­csak csatolni kell a bankga­ranciát (mértéke: a tárolni kí­vánt vagy tárolt vámárut ter­helő éves vámteher négy szá­zaléka tízezer forintra kerekít­ve), nyilatkozatot arról, hogy nem áll csőd-, illetve felszá­molási eljárás alatt, és nincs folyamatban a végelszámolá­sa sem. Be kell nyújtani a rak­tár helyszínrajzát és helyrajzi kivonatát, az üzleti tervet, va­lamint a vámraktárra és az abban tárolt vámárukra vonat­kozó érvényes biztosítási szerződést. A vámraktárenge­délyek kiadásának határideje 60 nap. Ezen határidőbe az esetleges hiánypótlásokra for­dított idő-nem számít bele. Tűz „Chicagóban” Munkatársunktól ________ Te gnap negyed kettőkor ér­kezett a jelzés a tűzoltóság ügyeletére, hogy tűz ütött ki Nyíregyházán, az Ungvár sé­tány 1. szám alatti épület pin­céjében. A helyszínre nagy erőkkel kivonuló tűzoltók a la­kók nagy csodálkozására nem az alagsor felé vették az irányt, hanem a lépcsőházba szaladtak. Áramtalanítani kellett az épü­letet, és a két emelet közötti megakadt liftből ki kellett men­teni egy kismamát a gyereké­vel. Csak ezután kezdhettek az oltáshoz. Nagy pánik és riadalom tört ki a gomolygó füst láttán, de szerencsére sikerült hamar megfékezni a lángok továbbter­jedését. A tűz keletkezésének okát ottjártunkkor még nem si­került egyértelműen megállapí­tani, de feltételezhető a szándé­kos gyújtogatás, mert a pince­folyosó menekülési útvonalá­ban csaptak fel először a lán­gok. A baleset következtében az egyik pincerekeszben lakó hajléktalan férfi enyhébb fütsmérgezést szenvedett. Őt elszállították a mentők, de nem­sokára saját felelősségére elen­gedték a kórházból. A lángok martaléka lett az alagsori rész elektromos-, tele­fon- és kábeltévé-hálózata. A nagy melegtől megrongálódott a szennyvízvezeték alagsori szakasza is. Kérdéses, hogy mennyi idő alatt tudják mind­ezt rendbe hozni. Nincs még egy hete sem, amikor szintén ebben az épületben keletkezett tűz, és szintén ugyanazt az em­bert kellett kórházba szállítani. Ezután nem ráz? Kátyúzzák a közúti igazgatóság munkásai Vaján a főutcát Fotó: Dojcsák Nem pipakupakok voltak Hatházi Andrea Ismét egy nyíregyházi fiatal emberre mosolygott a szeren­cse a Coca-Cola jóvoltából, aki Budapesten közgazdasági ta­nulmányait folytatja. Inkogni- tója érthető, öröme irigylésre méltó. Éppen egy szűkkörű há­zibuli alkalmával találták meg a nyertes kupakot. De halljuk a részleteket: — Négyesben barátaimmal ünnepeltük a sikeres vizsgákat, a vizsgaidőszak befejezték mi­kor a tévében az Aranyláz sor­solása következett. Mindannyi­an gyűjtöttük a kupakokat,igy a képernyőre figyeltünk. A ko­sárlabdát, az ökölvívást és a lo­vaglást sorsolták ki aznap. Tud­tuk, hogy ezekközül kettő meg­található a gyűjteményben, a harmadikat pedig az asztalon lévő Fantás üveg tetején leltük meg. Nem igazán hittünk a sze­rencsénknek, csak mikor más­nap a megadott telefonszámon jelentkezve gratulált a cég, és a közjegyző is elfogadta hiteles­nek a fedeleket. Rajtunk kívül még ketten jelentkeztek a nye­reményért, de közülük az egyik nem volt megfelelő. így ketten maradtunk a 24 millióra. Ter­mészetesen feleztünk, azután pedig a barátokkal negyedel­tünk, így rám 3 millió jutott. Nagyon szeretek játszani, de eddig csak kisebb nyereménye­im voltak totón, borítékos sors­jegyen, na és a Kenón szinte mindennap nyerek annyit, hogy az árát behozza. Nem volt egy percig sem kérdés, hogy a csa­láddal együtt keressük meg en­nek a nagyobb nyereménynek a helyét. Nem akartuk gyorsan elherdálni, így nagyobb utazás, vásárlás nem is került szóba. Nagyobbik részével korábbi vállalkozásunkat fejlesztjük to­vább, másik hányadát pedig befektetjük értékpapírokba, hogy a későbbiekben élvezhes­sük kamataival együtt. Egy hét után kaptuk meg a pénzt, de csak értékpapírok formájában, így nem volt olyan látványos a nyeremény. Érdekes, hogy nem névre szóló, így ha idejekorán valaki megszerzi, akár ő is fel­vehette volna. Valójában még ma sem hiszem el igazán, hogy én voltam, azaz mi voltunk ezek a szerencsések. Majd ha látom, hogy ebből sikerül fejlődnünk, továbblépnünk, akkor majd talán. A tudat jó, de a felszabadult öröm még várat magára. Pénzcsere az MNB-nél Sikli Tímea (Új Kelet) Amikor 1946-ban a pengőt felváltotta a forint, mindenkép­pen számítani lehetett arra, hogy előbb-utóbb ezen a téren is lesz néhány változás. Arról, hogy pontosan mi is történik most a pénz világában, Huncsik Andrásáét, a nyíregyházi Ma­gyar Nemzeti Bank csoportve­zetőjét kérdeztük. — 1992-ben végleg bevonták a kettő- és ötfilléreseket, majd tavaly nyáron piacra került az új egy-, kettő-, öt-, tíz- és húsz- forintos. A bevonás ugyan meg­történt, de a Magyar Nemzeti Bankhoz a kintlévő érméknek csak jó ötven százaléka ment vissza. A többi kintmaradt a gyűjtőknél. Bár még ma is so­kaknak szokatlan, de már las­san két éve ismerkedhetünk a fém ötvenesekkel, melynek pa­pír változatát június 30-ától ki­vonták a forgalomból. Már ta­valy óta folyamatban van a 10 és 20 filléresek bevonása, mely ez év szeptemberében ér véget. A nagyobb kereskedelmi ban­koknál és a postákon azonban jövő év december 31-éig még elfogadják az említett aprópén­zeket. Az ötvenfilléres minden­képpen forgalomban marad, hiszen Magyarországon a forint váltópénze a fillér. Az elképzelések szerint a jövő év első felében forgalom­ba kerül a tízezer forintos bankjegy, melynek egyik ol­dalán az államalapító Szent István, míg hátoldalán egy esztergomi látkép kap helyet. 1997 második fele is tartogat meglepetéseket, hiszen kiad­ják az új kétszáz forintos bank­jegyeket és a tervek közt sze­repel az új ezres és kétezres papírpénzek kibocsátása is. 1998 végére a százforintos­ok is mindenhol fémpénzzé válnak, mert míg a papír vál­tozat egy év alatt tönkremegy, az érme csak tíz év alatt évül el. A papír százasok ettől füg­getlenül mindaddig forgalom­ba maradnak, míg tart a nyo­mott példányokból. Királyi autogram Vajának Palotai István (Új Kelet) Balogh Gyula, Vaja polgár- mestere szerezte meg az író — dr. Filkorn Pál — özvegyétől a Vay Ádámtól a britt király­nőig című kötet egyszeri kiadá­sijogát, amelyet az IN FORMA kiadó gondozásában meg is je­lentetett. A kötet valóban remekbe si­keredett, és ezért eljuttatták a brit királyi házhoz is, ahol az ősi uralkodói család Vay ágá­nak igen nagy a népszerűsége. Úgy tűnik, a kötet valóban megnyerte a királyi család tet­szését, mert Lady Digby báró­nő, az angol birodalom dámá­ja, az angol királyi ház főispánhelyettese tegnap Vaján személyesen adta át Balogh Gyulának a könyv Károly her­ceg által dedikált példányát. Lady Digby különben négy napot tölt megyénkben Kállay Kristóf kíséretében, aki a Szu­verén Máltai Lovagrend vatiká­ni nagykövete. A magas rangú vendégek Balogh Gyula meghívására ér­keztek megyénkbe. Garabonciás tábor Nagyhalászban Fekete Tibor (Új Kelet) Idén tizenötödik alkalom­mal szerveztek irodalmi és képzőművészeti tábort Nagyhalászban. Másfél év­tizeddel ezelőtt még rajztá- bomak indult, és csak ké­sőbb csatolták hozzá az ol­vasótábor nevet. Az utóbbi években egyre több gyerek jelentkezik a másfél hetes kurzusra. Ennek csak rész­ben oka az, hogy a szülők­nek egyre kevésbé jut pén­zük gyermekeik üdültetésé­re. Az idén harminc általá­nos és középiskolás diák tíz napra megszállja a művelő­dési házat. Jó időben az ud­varon sátorban alszanak, rossz időben pedig a szín­padon hálózsákban töltik az éjszakát. Minden évben választa­nak egy központi témát. Va­lamikor a népmesékkel kezdték, később a lovagko­ron és a reneszánszon át egé­szen napjaink irodalmi érté­keiig jutottak el. így lettek garabonciások. Mivel a sor végére értek, ezért most is­mét visszatértek a népme­sékhez. A pipakupak gyerek című népmesét dolgozzák fel a garabonciás diákok. A gyerekek készítik a drama­turgiát, a koreográfiát, a díszletet és a jelmezeket is. A tábor zárásakor bemutat­ják a kész darabot a szülők­nek és az érdeklődőknek a művelődési ház színpadán. Hogy ne legyen túlságo­san egyoldalú a tábor, kiegé­szítésként gyöngyfűzéssel, batikolással, ruhafestéssel és agyagozással is megismer­kednek a diákok. Szerencsé­re a művelődési háznak ele­gendő alapanyaga van a kéz­műves foglalkozásokhoz, így a szülőknek csak az ét­kezési díjat kell megfizetni­ük. A tábor végén kiállítást nyitnak az elkészült mun­kákból, amit később haza is vihetnek a gyerekek. Pihenésre és kikapcsoló­dásra is lesz lehetőségük. Játék, foci, éjszakai számhá­ború színesíti majd a prog­ramot. Mint azt Nagy Erika tanárnőtől, a tábor vezetőjé­től megtudtuk, nem követel­nek spártai szigorral fegyel­met. Csak az alapvető sza­bályokat kell betartaniuk a gyerekeknek, ezen túl min­dent szabad. A tíz nap alatt szerzett ismeretanyag na­gyon jól kiegészíti az isko­lában szerzett tudást, játsz­va oktat és nevel ez a kép­zési forma. A korábbi évek tapasztalata is az, hogy a ki­csik és a nagyok jól elférnek egy gyékényen.

Next

/
Thumbnails
Contents