Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-05 / 156. szám
4 1996. július 5., péntek mami Tiltakozó megyék Vas és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési tanácsainak elnökei csütörökön levélben fordultak Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez. Ebben kifogásolják, sőt „diszkriminatívnak”, az országos területfejlesztési célokkal ellentétesnek minősítik a területfejlesztésre és területi ki- egyenlítésre szánt két decentralizált alap tervezett felosztásának módját. MTI Mint arról Pusztai Gyula, a Vas megyei Területfejlesztési Tanács elnöke az MTI munkatársát tájékoztatta: a napvilágot látott kormányelőterjesztés szerint a 9,7 milliárd forint összegű keretből a két megye csupán 111 millió forinttal részesedhet. Ez a szétosztandó pénzösszegnek nem több mint 1,1 százaléka. Győr-Moson- Sopron megye a hasonló nagyságú Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztésére szánt összegének így csak 3,9 százalékát kapja meg. A két térség között tehát huszonötszörös különbséget feltételeznek a támogatások elosztói. A két megyei elnök — mint a miniszterhez küldött levélben is kifejtették — egyetért az elmaradott térségek fölzárkóztatásának elvével, ám megítélésük szerint a fejlettebb megyék folyamatos hátrányos megkülönböztetése az egész ország számára káros lehet. Nem ismerik ugyan a megyénkénti GDP számítás részleteit, de annál figyelembe kellene venni, hogy a külföldi befektetők kedvezményei miatt azok egyelőre nem növelik a két megye pénzügyi eszközeit. . , A PHARE-Interreg programok a határ menti térségek speciális problémáit kezelik és nem. két megyében, mint ahogy az az előterjesztésben szerepel. Ha azt mégis korrekciós tényezőként kezelik, az előterjesztésben az összes PHARE-programot szerepeltetni kell. A két megye jelentős területe aprófalvas szerkezetű, ennek problémáját a kistérségi besorolások sem igazán tudják kezelni. Ugyanakkor mindkét régióban olyan környezeti és természeti értékek vannak, amelyeknek megóvása többletterhet jelent. Pusztai Gyula rámutatott: a megyei területfejlesztési tanácsok csak akkor válhatnak a területfejlesztés igazi intézményévé, ha megfelelő anyagi eszközök felett rendelkezhetnek. Viharkárosultak védelmében Új Kelet-információ ______ A Kereszténydemokrata Néppárt Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei szervezetének elnöke, Szilágyiné Császár Terézia országgyűlési képviselő parlamenti felszólalásában az orkánszerű vihar miatt szerencsétlenül járt emberek mellett foglal állást. „Ilyen katasztrófa hírére a világon mindenütt, az állampolgáraiért felelősséget érző kormányok azonnal a károsultak segítségére sietnek.” Beszédében számonkéri a kormányt, mert nem hívott össze rendkívüli kormányülést, hanem hosszú polémiát folytatott arról, hogy az e célra felhasználható katasztrófa- alapban mennyi szabad forrás van még ötven- vagy huszonhét és fél millió forint. Nem keresett más forrást a kormány taralékalapjából, de nem kezdeményezett parlamenti döntést igénylő előterjesztést sem a segítségnyújtáshoz szükséges források biztosítására. Szilágyiné Császár Terézia szerint azért nem született döntés az ügyben, mert a két kormánypárt a Horn-villa ügyével volt elfoglalva. A vitában az MSZP ügyvezető elnöke a köz lelkiismeretére apellált, amikor kijelentette: nagyon kellene szégyellnie a hazának, ha miniszterelnöke politikai pályájának befejezése után nem lakhatna olyan körülmények között, ahol az egész családjával együtt élhet. „Eközben családok százai fedél nélkül várják a segítséget.” A képviselőasszony végezetül két kérdéssel fordul a miniszterelnökhöz: „Ön szerint kinek kell szégyenkeznie, a hazának, aki nem üzen vissza, hogy úgy, mint minden magyar állampolgárnak, a magyar miniszterelnöknek is joga van családjával együtt emberi körülmények között lakni, vagy a kormánynak, aki elmulaszotta kötelességét, nem sietett a viharkárt szenvedett családok azonnali támogatására? Milyen segítségre számíthatnak még a viharkárosultak a továbbiakban?” Nem a jelent, a Ma Nincs tartalék és kitörési pont Négy ellenzéki párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselője félidős kormányzati értékelésre hívta tegnap a sajtó képviselőit. Dr. Kávássy Sándor (FKgP) távolmaradása miatt — az ő nevében is — dr. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP), dr. Takács Péter (MDF) és Mádi László (Fidesz—MPP) elemezte a Horn-kabinet kétéves munkáját. Szilágyiné kifejtette: K. Z. (Új Kelet) ___________ — A kormányzatnak csak választási ígéretei voltak, ám szociális és egészségügyi politikája nincs. Feladták az állami felelősségvállalást a legkiszolgáltatottabb rétegek mellett; ezek a gyermekek, a nyugdíjasok és a munkanélküliek. Terjed a kábítószer-fogyasztás, szétzüllenek a családok, virágzik a gyermekkereskedelem és a prostitúció. Eltűnt az ország lakója mint ember. A szociális feszültségek miatt újból megjelenik a szegények betegsége, a tbc. Az egészségügy reformálása a kormánynak csak a kórházi ágyszám csökentését, a nyugdíjrendszer átalakítása pedig a korhatár kitolását jelenti. Orvosilag indokolatlanul fognak emberek elhunyni. A társadalombiztosítás hiánya újabb szigorító intézkedéseket hozhat. A kormányzati munkára a kapkodás, az erőszakosság, a szakszerűtlenség és a jogszerűtlenség a jellemző. Ősszel a parlamentben törvényjavaslatot nyújtunk be, amely a nyugdíj- emelés mértékét szabályozná. Az eredményt tekintve pesszimisták vagyunk, hiszen a kormánypártok javaslatainkat eddig sorozatban leszavazták. Gál Zoltán a T. Házról MTI Az elmúlt hat évet tekintve ebben a félévben ülésezett legtöbbet az Országgyűlés és az eredeti törvényalkotási program 70-80 százalékát megvalósította. A törvényhozás a most lezárult féléves ciklusban 36 új törvényt alkotott meg, 29-et módosított és 63 országgyűlési határozati javaslatot is elfogadott. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke csütörtöki összegző sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az elmúlt félévben a törvényhozás szintjén is megjelentek az államháztartási reformhoz kapcsolódó kezdeményezések, a nagy elosztó rendszerek átalakítását célzó jogszabályok. Az alkotmányozással kapcsolatban a házelnök leszögezte: mindenkinek be kell látnia, hogy e témakörben a huzakodással nem lehet pártpolitikai előnyökhöz jutni. — A társadalomért felelős kormány a világon sehol nem dolgozott ilyen rosszul, mint az utóbbi két évben hazánkban — jelentette ki Takács Péter.—A politikai, gazdasági folyamatok egy szűk klikk érdekében zajlanak. Az oktatási törvény módosításával a kormánypártok több képviselője sem értett egyet. A voksoláskor nem támogatták, vagy részt sem vettek a szavazáson. Az új törvény csak egy szűk elitnek kedvez, az ország nagy része a harmadik világhoz hasonlóan kerül hátrányos helyzetbe. A nemzeti alaptanterv alapján a falusi iskolák hatosztályosra ítéltetnek. Nem az esélyegyenlőség csökkentése a kormányzat célja. A felsőoktatási törvényben pozitívnak ítélem meg a normatív támogatás bevezetését és a kötelező kutatásokat. A vállalkozások világában azonban a munkaerőpiaci előrejelzések alapján felvételi létszámhatárt húznak meg, azon felül évente MTI Tisztában vagyunk vele, hogy rövid távon a most elfogadott törvények nem emelik a kormány népszerűségét, de tudomásul kell venni, hogy ezek az intézkedések elkerülhetetlenek voltak — hangsúlyozta Szabó György népjóléti miniszter csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján. A tárca vezetője ezzel az Országgyűlés előző napi döntéseire utalt, amikor a 160—180 ezer forintért lehet tanulni. Nem a jelent, a jövőt rombolják. Mádi László a gazdasági helyzetet elemezte. E területen, mint mondotta: — A gyógyszer elérte hatását, csak éppen a beteg belepusztult. A gazdasági életben olykor megcsillannak kedvező jelek, de alapjában e szféra stagnál. Csökken az ipari termelés és beruházás. A előrejelzések alapján 1997-ben további életszínvonal-romlás várható. Megyénk gazdasági élete igen megsínylette a szociál-liberális kormányzat eddigi intézkedéseit. Példának okáért, a beruházások az utóbbi négy évben harmadával csökkentek. A munka- nélküli ellátórendszerből kike- rülteknek csak ötödé talált állást. A statisztikák szerint Sza- bolcs-Szatmár-Beregben 1996 első negyedévében 16 százalékos volt a reálbércsökkenés. Megyénkben nincsenek tartalékok és kitörési pontok. plénum -név szerinti szavazással — elfogadta az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről szóló törvényt. Szabó György indoklása szerint e régóta húzódó döntést nem lehetett tovább halogatni, e nélkül ugyanis a nyugdíjalapból 1998 és 2010 között csaknem 240 milliárd forint hiányozna. így viszont 2010-ben a számítások szerint 45 milliárd forint lesz a megtakarítás. Pótfelvételi Miskolcon nyelvek, keleti nyelvek es művelődéstörténet indít a Pótfelv ételit hirdet a/ 1996/ következő tanévben. Az idén 97-es tanév re a Miskolci Böl- es a korábban érettségizettek csesz Egyesület. Az 1989-ben augusztus 20-ig adhatják be alapított intézmény graduális jelentkezési lapjukat. A képes posztgraduális képzés ke- zés tandíjköteles, a tő szakok- retében több szakot teoló- ra félévenként 60 ezer forin- gia. társadalom-és természet- tot kell űzetniük a felvételt tudomány, modern idegen- nyerteknek. Népszerűtlen intézkedések Miniszteri vélemény ÚJ KELET \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Szeptember 30-án végső búcsút kell vennünk filléreinktől. No nem fizetésünk (nyugdíjunk, juttatásaink) romjairól beszélek, amitől általában már a hó közepe felé érzékeny búcsút veszünk, hanem a magyar fillérektől. Nem lesz többé tíz- és húszfilléresünk. Akárhogy is fáj, túl fogjuk élni, mint ahogy túléltük a lyukat kettes halálát is, bármily jópofa kis pénzecske volt. Az én bánatom sokkal nagyobb, mintsem érmeink ,.kopása”. Ennél sokkal nehezebb lesz elviselni a tízezer forintos bankjegyet, amely tavasszal most már minden bizonnyal meglátja a napvilágot... Tudom, tudom. Az, hogy vannak nagy névértékű bankjegyek, még nem jelenti egy valuta silányságát. Példa erre az amerikai 5000 dolláros (a Madison- portrait), vagy a svéd 10 000 koronás is. Mindazonáltal nem tudok megszabadulni a gondolattól, hogy a tízezer forintos nem ugyanazon szándékból látja meg a napvilágot, mint a Madison-portrait, ami va- lójában nem utcai fizetőeszköz, hanem értékes „ajándéktárgy”. Vagy ha igen, akkor mondjuk ugyanezt a jugoszláv egymillió dínárosról is! A másik hivatalos és megnyugtató szándékú érv az szokott lenni a fillér megszűnésével kapcsolatban, hogy az olaszoknak, sőt, a japánoknak sincs váltópénzük. Érvnek jó, csak éppen azt kell hozzá elfelejteni, hogy nekik nem is volt soha... Az illetékes úr a tévében azt nyilatkozta, hogy „reméli, nagyobb névértékű bankjegyet a közeljövőben már nem kell nyomni”. Mit mondjunk erre? Mi is reméljük! És mi lesz a szép magyar mondásainkkal? Ugyan milyen alapon bánkódhatok mondjuk október elsejétől, hogy „egy árva fillérem sincs”? Senkinek sem lesz! Unokáink és fiaink ugyanúgy nem fogják majd tudni, hogy miről beszélünk, mint mi, amikor azt hallottuk, hogy nincs egy garasom sem... Mert ugye mi is az a garas? Bocsánat, a fillér. Tudom, hogy ma már nincs jelentősége, hiszen filléres ár (nem is beszélve a filléres áruról) ma már nem létezik, mégis kissé kellemetlenül érzem magam. Talán azért, mert vége egy „álomnak”. Annak, hogy „fillérekből lesz forint”... Kisgazdák a Hom-villáról MTI __________________ Ös szegyűlt a megfelelő számú aláírás a vizsgálóbizottság felállításához, amit a Kisgazdapárt kezdeményezett a Hom-villa ügyében — jelentette be a Független Kisgazdapárt csütörtöki sajtótájékoztatóján Lányi Zsolt, a frakció szóvivője.
