Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-05 / 156. szám
2 1996. július 5., péntek A román ellenzék javaslata A román ellenzék két legnagyobb tömörülése, a Demokratikus Konvenció és a Szociáldemokrata Unió egymással konzultálva, külön-külön lépéseket tesz annak érdekében, hogy a román kormány által hétfőn elhatározott energia-, üzemanyag- és kenyéráremelés következményeinek megvitatására hívja össze a parlament rendkívüli ülésszakát Elmarad a hadgyakorlat Tansu Ciller, török külügyminiszter asszony csütörtökön bejelentette, hogy Törökország és Görögország — kölcsönös megállapodás alapján — az Égei-tengeren nem tartja meg a július 1-jétől szeptember 1-jéig terjedő időszakra előirányzott légi és tengeri hadgyakorlatokat. Ankara és Athén így szeretné elkerülni, hogy a két ország szembe kerüljön egymással bármiféle incidens miatt. Javier Solana NATO-főtitkár e tárgyban a következő napokban hivatalos bejelentést is tesz. Mészárlás Burundiban Több mint hatvan embert mészároltak le Burundiban szerdán egy teaültetvény elleni támadásban — közölte csütörtökön a burundi állami rádió. Független források által meg nem erősített értesülések szerint a teaültetvényt hutu törzsbeli lázadók rohanták le a burundi fővárostól északnyugatra fekvő Tezában. Az áldozatok a teaültetvény munkásai és helyi lakosok. A hutu lázadók felgyújtották az ültetvény több létesítményét. A burundi hadsereg szóvivője nem tudta megerősíteni az áldozatok számáról szóló jelentést. A ruandai rádió katonai forrásokra hivatkozva viszont úgy tudja, hogy a lemészároltak száma meghaladhatja a nyolcvanat. Négy ország nyilatkozata Az a négy nyugati ország, amelynek összesen öt állampolgárát kasmíri muzulmán szélsőségesek túszul ejtették egy évvel ezelőtt, csütörtökön közös nyilatkozatban ítélte el a terroristákat és fogadkozott, hogy elfogja és törvény elé állítja az emberrablókat. Az Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia, Németország és Norvégia kormányai valószínűnek tartják, hogy a túszok — a tavály meggyilkolt norvég Christian Ostroe kivételével — életben vannak, de bizonyosat nem tudnak felőlük. A négy kormány követeli az elraboltak azonnali és feltétlen szabadon bocsátását. Iliescu elégedetlen Csütörtöki román lapértesülések szerint a román kormány vezető pártjának szerda este véget ért ülésén Ion Iliescu államfő arra szólította fel a párt vezetőit, hogy válasszanak a politika és üzleti érdekeltségeik között. Egyúttal azt kérte, hogy előzetesen mutassák be neki a párt képviselő- és szenátorjelöltjeinek listáját. Mint az Adevarul írja, az államfő elégedetlen volt azzal a globális elemzéssel, amelyet Viorel Hrebenciuc kampányfőnök készített a pártnak a helyhatósági választásokon mutatott szerepléséről. A lengyelek is válaszoltak Lengyelország a tervek szerint határidőre eljuttatja Brüsszelbe az európai uniós csatlakozást előkészítő, 23 témakört felölelő kérdőívet. A varsói kormány európai ügyekért felelős különmegbízottjának tájékoztatása szerint már elkezdődött a válaszok fordítása. Ä hivatalban kezdetben általános volt a vélekedés, hogy a rendelkezésre álló idő túl rövid lesz a kérdések kimerítő megválaszolására, ám jelenleg már csupán néhány témában folynak egyeztetések. A kérdőívek megválaszolása Lengyelországban nem váltott ki vitát. A kormány és az ellenzék ugyanis teljes mértékben egyetért abban, hogy a válaszoknak a lehető legjobb képet kell mutatniuk az országról Brüsszelben. Elmarad a szúnyogfogó vb MTI Törölni kellett a szervezőknek az idei finnországi szabadfogású, azaz puszta kézzel folyó szúnyogfogó világbajnokságot, mivel túl kevés a résztvevő — a szúnyogok részéről. A Reuter jelentése szerint nemhogy az immár három éves múltra visszatekintő viadal állandó helyszínén, a lappföldi Pelkosenni- emi faluban nincs szúnyog, hanem az egész vidéken alig lézeng néhány vérszívó, mondhatni, lámpással sem találni belőlük. A szúnyogokra vérszomjas versenyzők számára rendkívül szomorú szúnyogszegénység oka nagyrészt az, hogy szokatlanul hideg a nyár. A vb szervezői ökológiai katasztrófának kiáltották ki a vészes szúnyoghiányt, és most a viadallal éppen ellentétes tettre buzdítanak: nem agyoncsa- pásra, hanem szúnyogszaporításra keresnek önkénteseket és adományokat. Helyzetüket nehezíti, hogy a világon nagyon kevesen foglalkoznak szúnyogtenyésztéssel. Tavaly egyébként negyvenfős volt a szúnyogfogó vb mezőnye — az emberek részéről —, akik legjobbika az ötperces csap- kodási idő alatt 21 szúnyogos eredményt ért el. Az orosz elnökvállasztás visszhangjai Ez a demokrácia győzelme? Borisz Jelcint újabb négy évre Oroszország elnökévé választották szerdán. A szavazás döntő, második fordulóját meggyőző fölénnyel nyerte kommunista ellenfele, Gennagyij Zjuganov ellenében. MTI A szavazatok 92 százalékának összeszámlálása alapján Jelcin elnökre 36,3 millióan — a választók 53,3 százaléka — adták voksukat, kommunista ellenfelét, Gennagyij Zjuga- novot pedig 40,5 százalék támogatta, ami 27,5 millió vok- sot jelentett. A szavazópolgárok 4,9 százaléka mindkét jelölt ellen voksolt. A végeredménytől legfeljebb tört százalékokban eltérő, véglegesnek tekinthető eredményt Alek- szandr Ivancsenko, a központi választási bizottság elnöke jelentette be Moszkvában csütörtökön reggel. Elmondta, hogy a részvétel 67,25 százalékos volt, ami alatta maradt mintegy három százalékkal a június 16- án tartott első fordulóbeli megjelenésnek. Az eredmény az Oroszországi Föderáció 88 tagjában összeszámlált szavazatok alapján alakult ki, miután Csecsen- földről nem kapott adatokat a választási bizottság. A 88 terület közül ötvenötben Jelcin nyerte a szavazást, harmincháromban pedig Zjuganov végzett az élen. Moszkvai megfigyelők szerint Jelcin meggyőző fölénye ellenére a szavazás rávilágított az ország megosztottságára, ami után elkerülhetetlennek tűnik az ellenzék kormányzásba való bevonása, és egyfajta koalíció. Az újraválasztott Borisz Jelcin elnököt várhatóan augusztus 6-án iktatják be az elnöki tisztségbe. Az alkotmány, illetve a választási törvény alapján a jelenlegi kormánynak be kell adnia lemondását. Az új kabinetre az elnök hivatott javaslaton tenni a dumának. Jelcin az előzetes értesülések alapJelcin a Kremlben MTI Szergej Medvegyev orosz elnöki szóvivő csütörtökön ismét cáfolta az újraválasztott Borisz Jelcin megromlott egészségi állapotáról szóló híreszteléseket, amelyeknek a szavazás napján ismét tápot adott az államfő, a sajtó távollétében adva le voksát a rezidenciáján. — Az elnök jó formában van, és reggel óta a Kremlben, rezidenciáján dolgozik. Elsőként Viktor Cserno- mirgyin kormányfőt fogadta, majd Jurij Luzskov polgár- mesterrel vitatta meg az elnökválasztás előzetes eredményét. Jelcin találkozik az elnöki adminisztráció vezetőjével, Nyikolaj Jegorovval, illetve a győzelmét elősegítő elemzőcsoport tagjaival — közölte a szóvivő. Csemomirgyin és az elnök több tanácsadója sajtóértekezleten kommentálja az első forduló eredményét. Gennagyij Zjuganov a hivatalos eredmény nyilvánosságra hozásáig egyelőre tartózkodott a szavazás kimenetelének kommentálásától. Előzőleg lemondta éjszakai sajtóértekezletét is. ján meg akarja tartani Viktor Csernomirgyint a miniszterelnöki székben, aminek árát viszont a dumában többséget alkotó kommunistáknak felajánlott kormányposztok jelenthetik. A nyugtalan Nyugat „a jövőnek a múlt feletti győzelmeként” értékelte Borisz Jelcin választási győzelmét, de nyíltan megkérdezte, vajon meddig lehet örülni az eseménynek — így foglalta össze csütörtökön az oroszországi helyzettel kapcsolatos véleményeket a Reuter. Clinton amerikai elnök „a demokrácia győzelmének” nevezte az elnökválasztás eredményét. Még a szavazatok összeszámlálásának befejezése előtt írásos nyilatkozatban jelentette ki: „Ez a választási folyamat megmutatta, milyen messzire jutott az elmúlt öt évben Oroszország politikai reformja”. MTI A beiktatás alkalmával Havel azt kívánta az új kormánynak, hogy folytassa a reformokat, a társadalmi és a gazdasági átalakítást, és tegyen meg mindent azért, hogy a „valódi stabilitás” kormánya lehessen. Klaus miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy új kormánya folytatni kívánja azt a munkát, amelybe az előző kabinet vágott bele. A miniszterelnök utóbb újságíróknak elmondta, hogy új kormánya programját várhatóan Valéry Giscard d'Estaing, volt francia köztársasági elnök üdvözölte a „régi kommunista gárda” feletti győzelmet, de megkérdőjelezte, vajon Jelcin egészségi állapota lehetővé teszi-e azt az energikus kormányzást, amire Oroszországnak szüksége van. „Oroszországnak nagyon hatékony és módszeres kormányzásra van szüksége. Most az a kérdés, vajon Jelcin képes lesz-e ennek megvalósítására?” „Kína tiszteletben tartja az orosz nép választását. Bízunk benne, hogy a két ország stratégiai partnersége az egyenlőség és a kölcsönös bizalom alapján fejlődik tovább” — jelentette ki Cuj Tien-kaj pekingi külügyi szóvivő, de a végleges eredmény kihirdetése előtt nem volt hajlandó kommentálni Borisz Jelcin újraválasztását. két hét múlva terjeszti a parlament elé. A most kinevezett kabinetnek, beleértve a miniszter- elnököt is, 16 tagja van, tehát hárommal kevesebb, mint eddig. A kulcstárcákat — a védelmi minisztériumtól eltekintve — az ODS tartja a kezében. Josef Zieleniec megtartotta a külügy-, Jan RumI a belügy-, Ivan Kocárník pedig a pénzügyminiszteri posztot. A védelmi minisztérium éléreMiloslav Vyborny került, aki elődjéhez, Vilém Holánhoz hasonlóan a KDU-CSL tagja. Karadzic visszalépett MTI Radovan Karadzic nem jelölteti magát a szeptemberi boszniai választásokra — jelentette a SRNA boszniai szerb hírügynökség szerdán este. A háborús bűnökkel vádolt szerb politikus helyett Biljana Plavsic aletnök vezeti majd a Szerb Demokratikus Párt választási listáját, amelynek az élén Karadzic több közeli munkatársa szerepel, így például Momcilo Krajisnik. a palei szerb parlament elnöke. Aleksa Bulin külügyminiszter és több más vezető. Vesna Pesic neves szerbiai ellenzéki politikus szerdai nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra. hogy Karadzic továbbra is a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, s hogy semmilyen változás sem várható a boszniai szerb politikában. Ez a boszniai polgárokra nézve jelenti a legnagyobb problémát, mivel így elesnek a külföldi támogatástól és kívül rekednek a boszniai föderációs intézményeken — mutatott rá. Letette az esküt az új cseh kormány Csehországinak új jobboldali kormánya van. Az ismét Václav Klaus miniszterelnök vezette kabinet csütörtökön délelőtt a prágai Hradzsinban letette az esküt Václav Havel cseh államfő előtt. \ Hírről V hírre ÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) Szerdán négy török katonát öltek meg kurd sze- paratisták a kelet-törökországi Tunceliben. A merénylet a hétfői öngyilkosakció folytatásának tűnik, amikor ugyanitt kilenc katona halt bele sérüléseibe. Minden valószínűséggel azért lángolt fel a küzdelem, mert a Kurd Munkapárt így akarta az újonnan megválasztott kormány tudtára adni, hogy nem partner a kormány által meghirdetett és a muzulmán testvériségre hivatkozó közlekedési kezdeményezésekhez. A kurdok a jelenlegi világ legnagyobb „hazátlan” népe. Legtöbbjük Törökországban él a keleti területeken. A Kurd Munkapárt 1974-ig kizárólag demokratikus eszközökkel próbált küzdeni az autonómiáért, majd sikertelensége láttán a terrorizmus eszközéhez nyúlt. Tény és való, hogy Törökország a legeslegkisebb autonómiai törekvéseket is tűzzel-vassal kiirtja, és az egyedüli „engedmény” az volt az elmúlt 22 évben, hogy az utcán használhatják nyelvüket, ami azelőtt tilos volt... Élnek még kurdok Irakban és Iránban, Azerbajdzsánban és Örményországban, azonban sehol nincs igazi hazájuk. A Szovjetunió összeomlásával megszűnt a Kurd- isztáni Autonóm Terület, az egyetlen olyan hely, ahol némileg a maguk urai lehettek, ahol élvezhettek némi autonómiát. Mindez a múlté. A nagyszámú, főleg európai kurd emigráció is erősen megosztott. A kommunista eszméket hirdető Kurd Munkapártot általában Európa minden országában terrorszervezetként kezelik, és tagjait figyeltetik. A párton kívüli kurdok is gyanúsak, pedig sokan közülük — főleg a magas értelmiség — a kompromisszumos megoldás hívei. Az emigráció egyetlen kapcsolata az „anyaországgal” az a műholdas tévéadó, amelyiknek a stúdiója „valahol” Nyugat-Európában van, és állandóan változtatja a helyét, hogy a török titkosszolgálat rá ne találjon. Az adó természetesen küzd Kurdisztán függetlenségéért, az államiságért, és nem elégszik meg az autonómiával, pedig az is elérhetetlennek látszik. Az Európai Unió és a NATO szégyene — a kurd kérdés — azért kap meglehetősen kevés hangot a médiákban, mert a terület, ahol a kurdok élnek, meglehetősen instabil katonailag, és „nincs mód” az éles vitákra. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy érdemes-e a kurdokat is az iszlám fundamentalizmus karjaiba lökni, mert ha rövid időn belül nem születik valamilyen békés megoldás, a kurdok is erre a sorsra jutnak.
