Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-04 / 155. szám
UJ KELET Kultúra 1996. július 4., csütörtök 7 Népviseleti verseny | püváry Gyula (1841-1908)|^^^HH^HH A párbajból lett házasság Palotai István (Új Kelet) Jákó Vera szerte a világban, ahol fellépett, mindig vitt magával 3—4 magyar népviseleti ruhát is, hogy bemutassa népünk művészetének egy-egy kis szeletkéjét. Ezt a régi hagyományt célozza feléleszteni a Jákó Vera Alapítvány Legszebb Magyar Népviselet 1996 című versenye. A szervezőknek egyebek között az a céljuk a most először egyéni bemutatással megrendezendő versennyel, hogy Európához csatlakozásunkkor ne csak politikailag, gazdaságilag mutassuk meg magunkat, hanem büszkén viseljük azt, amit elődeink viseltek, vagy éppenséggel nagyon sok helyen ma is hordanak. Rendezvényünkkel azt szeretnénk elérni, hogy hagyományt teremtsünk. Ne csak „világszépe” verseny, hanem „népviseleti világszépe” verseny is legyen a következő esztendőkben. Ennek bevezetőjeként szántuk az ez évi első itthoni versenyt abban a reményben, hogy sokan — talán milliók — egyetértenek ezzel. Az idegenforgalom szempontjából is nagyon fontos, hogy a hozzánk látogatók megismerjék dalainkat és népviseleteinket. A versenyt négy kategóriában rendezik: gyermek (leány vagy fiú), felnőtt (nő vagy férfi 16 éves kortól), menyasszony és vőlegény, I idősek (nő vagy férfi). Minden kategória győzte- | se elnyeri A legszebb magyar ; népviselet 1996 kitüntető cí-1 met és serleget. A verseny va- ' lamennyi résztvevőjéről vi- I deofelvétel és fotó készül. Az : előzsűrizés 12 tagú szakmai • bizottság feladata. A döntőn másik, de ugyancsak 12 tagú I zsűri ítéli oda a díjakat. A ' részvétel költségeit mindenki saját maga fedezi. A ver- í senyt augusztus 4-én (vasárnap) Budapesten, a Budai Parkszínpadon rendezik meg délelőtt 10 órai kezdettel. Kategóriánként öt-öt személy kerül a délutáni, illetve az esti döntőbe, melyet a Kék búzavirág című műsor keretén belül mutatnak be a Budai Parkszínpad 2300 fős közönsége előtt. A versenyre bárki nevezhet határainkon belülről és túlról. A második és harmadik kategória győztesei 1996 novemberében hétnapos amerikai utazást, a második helyezettek, továbbá az első és negyedik kategória győztesei hatnapos magyarországi üdülést, a harmadik helyezettek és az utóbbi két csoport tagjai kétnapos budapesti kirándulást nyernek. A szavazólapokat a Jákó Vera Alapítványtól (1300 Budapest, Pf. 14. címen) lehet kérni. Részletesebb felvilágosítást a 06-1-269-7482-es telefonszámon adnak. Berki Antal (Új Kelet) 1841. július 4-én született Vízváry Gyula, a régi Nemzeti Színház meghatározó tagja, a legendás Paulay-korszak komikusa. Magánéletében keserű, rosszkedvű ember volt. Sok komikus színész vágyakozik tragikus szerepek után, és ez a kettősség megkeserítheti a legjobb adottságokkal rendelkező vígjátéki színész életét is. Ez történt Vízváryval is. „Az még rendben lenne, hogy színpadon nevetnek rajtam — mondogatta —, de a magánéletemben tiszteljék bennem a komoly művészt!” Persze, a közönség nem hajlandó az ilyen megkülönböztetésekre, akár tetszik, akár nem, azonosítja a művészt a színpadon látott szereppel. Ha meglátták az utcán vagy a kávéházban, felvidultak az arcok, Vízváry Gyula az emberek mosolyogtak. Vízváry, szegény, ilyenkor még komorabb lett; íme, hiába viselkedik méltóságteljesen, a publikum az utcán is mulat rajta. így még a színészi pályát megédesítő népszerűség, köz- ismertség is erősítette keseredettségét. Mindig is vágyott a nagy drámai szerepekre, Hamlet, Othello szeretett volna lenni, de még a Lear királyban is a bolond szerepét kapta. Ebben a szerepben aztán kiélhette szíve minden bánatát, megmutathatta a komikus vonások alatt rejtőzködő emberi tragédiát. A Hamletben sem osztották rá a címszerepet, de azt a sírásót úgy formálta meg, hogy évtizedekre példát mutatott az utána jövő karakterszínészek nemzedékének. Nehéz természete összeférhetetlenné tette. Akivel lehetett, összeveszett. Még házasságát is egy ilyen afférnak „köszönhette”. Leánya, Vízváry Mariska, aki szintén tagja volt a már legendák világába rejtezett Nemzeti Színháznak, mesélte, hogy édesapja kezdő színész korában durván megsértette az akkor már országos hírű Szigeti Józsefet. Az esetből párbajkihívás lett, de szerencsére a segédek kibékítették az acsarkodó ellenfeleket. A békítés olyan jól sikerült, hogy Vízváry feleségül kérte Szigeti Jolán nevű lányát, aki szintén tagja volt a Nemzetinek. „Ha apám mindenkinek elvette volna a lányát, akivel összeveszett — tette hozzá nevetve Vízváry Mariska —, hát akkor több felesége lett volna, mint a bibliai Salamon királynak, akinek volt vagy hétszáz.” Komikus szerepeinek hosszú sorát egy ilyen megemlékezés keretében lehetetlen felsorolni. Legendákat mesélnek Szel- lemfi alakításáról. Mondják, Szigligeti: Liliomfi című darabja éppen az ő alakításának köszönheti évszázados diadalút- ját. Ma születésének 155. évfordulójára emlékezünk. A Zelena Patra a Kaláka Fesztiválra készül Senki nem jár olyan botolóst, mint ők Gyüre Ágnes (Új Kelet) Sokáig voltak tévképzeteink a cigány népzenéről. Azt hittük, tiszta forrásból erednek a különböző éttermekben hallható, folklórmuzsikának hirdetett, „Jó ebédhez szól a nóta” stílusú produkciók, vagy a Horváth István- és Bangó Mar- git-féle „Adjatok egy kanalat” típusú dalok. Kozma András, Ravi Shankar magyar tanítványa mesélte, hogy egyszer a mester Budapesten járt, s kérte: olyan helyen vacsorázzanak, ahol autentikus roma ritmusok-dal- lamok szólnak. Nem találtak ilyen vendéglőt. Sebők Sándor, Balogh Sándor és Szöcsi Kálmán Aratás (Soltész Aibert tusrajza) Bármikor, úton-útfélen találkozhattunk ugyan azzal, hogy romák egymás közt nem magyarul beszélnek, mégis reve- lációnak számított néhány évvel ezelőtt a Rostás—Farkas- féle magyar—cigány és cigány—magyar szótár kiadása. Ekkor már ideológusok sem hivatkoztak arra, hogy ez a nyelv tulajdonképpen nem is létezik, hiányos a nyelvtana, stb. Körülbelül ez idő tájt kezdett meredeken emelkedni a Kalyi Jag együttes karrierjének íve. Őket követte az Ando Drom s még sok igazi hagyományőrző csoport. (Mindkét megnevezett zenekarnak vannak sza- bolcs-szatmár-beregi származású tagjai.) Főként a budapesti munkásszállásokon egyre gyakrabban állt össze egy-egy pléh- kannás-kanalas, szájbőgőző banda. Zelena Patra cigányul annyit jelent: zöld levelek. Ez egy Nyírvasváriban élő, tizennégy tagú roma hagyományőrző együttes neve. A csapat legidősebb tagja a 70 éves Rostás Péter, a legifjabb pedig a tízéves Rostás Anita. Péter bácsi neve a néprajzosok között fogalomnak számít. Néhai Martin György, a néptáncmotívumokat gyűjtő etnográfusok egyik legnevesebbike értékes adatokat gyűjtött és írt le tőle, 1962-ben pedig filmen is rögzítették a táncát. Olyan különleges, improvizációkban gazdag botolóst senki sem tud járni, mint ő — mondják a szakemberek. Mostanában a Zelena Patra is befutni készül. Tavasszal nagy sikert arattak a Népstadionban egy seregszemlén, körülbelül két hete a TV 2 adásában is szerepeltek, július 13-án pedig a XVII. Nemzetközi Kaláka Folkfesztivál verseny- programjában lépnek fel. Az együttes három tagját, Sebők Sándort, Balogh Sándort és Szőcsi Kálmánt kértük, számoljanak be a munkájukról: — Nyírvasváriban 1956 óta működik cigány népzenei együttes, a Rostás zenekar. Ebből vált ki három évvel ezelőtt a Zelena Patra. Azért választottuk ezt a nevet, mert ez jelképezi az oláh cigányokat, akik lovasszekérrel és sátrakCsonka Róbert felvétele kai vonultak helyről helyre, és tisztásokon heveredtek le. Nem véletlen, hogy a befutott roma hagyományőrző együttesek tagjai közül sokan származnak Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből. Hiszen itt, Románia és Ukrajna közelében jobban megőrződtek az oláh cigányok tradíciói. A dallamok, énekek és táncok, amiket előadunk, körülbelül négyszáz évesek. A koreográfiáinkat Szőcsi Kálmán találja ki, aki rövid ideig a Kalyi Jagnak is tagja volt. Hetente háromszor próbálunk három- négy órát, sokszor az utcán. Bárkit szívesen látunk vendégként. A Kaláka Fesztiválra egy stilizált történetet megelevenítő, öt ven perces műsorral készülünk. Reméljük, értő közönségre találnak azok a ritmusok, amiket tudomásunk szerint csak mi játszunk. Önálló hanghordozónk még nincs. Erre is vágyunk, meg arra is, hogy egyszer majd ősforrásokat tanulmányozhassunk Egyiptomban és Indiában.
