Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-04 / 155. szám

Magyar Távirati Iroda Árvíz Kínában Szerdán közölt adatok szerint már 107 halálos áldozata van Kínában az ország keleti és déli részén pusztító áradá­soknak. A kínai sajtójelentéseket összegző AFP úgy tudja, hogy 67-en a déli Kujcsouban, 40-en pedig két keleti tarto­mányban, Anhujban és Csöcsiangban estek áldozatul az ele­mi csapásnak. Kujjangban, Kujcsou tartomány fővárosában 16-an a város pályaudvarán vesztették életüket az oda zúdu­ló sártömeg alatt. A China Daily című, angol nyelvű kínai lap a helyi hatóságok becsléseit összegezve 120 millió dol­lárra teszi az áradások által okozott anyagi kárt. Július a monszunesők évadja Kína keleti részein. Ilyenkor évről évre nagy károkat okoznak az áradások. Választás tűzharc közben Hét orosz katona megsebesült a lázadó csecsen fegyvere­sekkel vívott tűzharcban —jelentette szerdán az Interfax hír- ügynökség az orosz főparancsnokságra hivatkozva. A dpa moszkvai ketezésű tudósítása szerint szerdán reggel folyta­tódott az orosz elnökválasztás második fordulója a nyugta­lan kaukázusi területen. Csecsenföld egyes részein már ked­den is leadhatták szavazataikat a jogukkal élni kívánó vá­lasztók. A tisztek Karadzic mellett A jugoszláv hadsereg 126 magas rangú tisztje felhívta Slobodan Milosevic szerb elnököt: ne adja ki az ENSZ hágai Nemzetközi Törvényszékének a háborús bűnökkel vádolt Ratko Maldic tábornokot, a boszniai szerbek legfőbb kato­nai parancsnokát. Az elnökhöz intézett petíció szövegét a Nedeljni Telegraf című belgrádi hetilap hozta nyilvánosság­ra szerdán megjelent legfrissebb számában, nem nevezve meg senkit a kérelmezők közül. A szóban forgó katonatisztek sze­rint a szerb nép újabb, mérhetetlen veresége lenne, ha meg­történne Mladic kiadatása. „Mladic minden katonai tudásá­val a szerb népet, annak nemzeti érdekeit és becsületét szol­gálta, s Ön is e célokért száll síkra” — írták Milosevicnek. Chirac—Arafat megbeszélés Jacques Chirac francia államfő kedden telefonon tárgyalt Jasszer Arafat palesztin vezetővel, és hangot adott Francia- ország reményének, hogy hamarosan folytatódik a közel- keleti békefolyamat, s addig egyik fél sem tesz a békét lejá­rató lépéseket. Catherine Colonna elnöki szóvivő Párizsban újságíróknak azt mondta: Chirac azért hívta fel Arafatot, hogy „biztosítsa őt, Franciaország minden tőle telhetőt kész meg­tenni a békefolyamat előmozdítása érdekében”. A Reuter ismertetése szerint Chirac megerősítette, hogy Párizs állás­pontja a palesztinok önmeghatározási jogának tiszteletén, a már megkötött egyezményeken és „a területet a békéért” el­ven alapul. Új űrrepülőgép készül Az Egyesült Államok űrkutatási hivatala, a NASA a Lock­heed Martin céget bízta meg az új generációjú X-33-as űrrepülőgép megépítésével és első próbarepüléseinek vég­rehajtásával — jelentette be Al Gore amerikai alelnök ked­den a kaliforniai Pasadenában. Az új űrrepülőgép-program, amelynek finanszírozását a NASA elképzelése szerint foko­zatosan átveheti a műholdak felbocsátásában egyre inkább érdekelt magánszektor — 2003-ban indul majd, s feladata elsősorban az lesz, hogy anyagokat, berendezéseket és sze­mélyzetet szállítson az Alpha nemzetközi űrállomás építésé­hez, amely jövőre, 1997-ben kezdődik el. A három évre szó­ló, 941 millió dolláros előszerződéseket a Rockwell International és a McDonnell Douglas óriáscégekkel szem­ben nyerte el a Lockheed Martin. Harckocsiakna Harckocsiaknára futott és felrobbant egy autóbusz Bosznia észak-nyugati részén. A súlyos hétfői balesetben — amelyről kedden számolt be a nemzetközi béketeremtő erők szarajevói szóvivője — két ember meghalt, 21 pedig megsebesült. Tom Moyer IFOR-szóvivő elmondta, hogy „a valószínűleg szerb polgári személyeket” szállító busz Sipovo településtől hét kilométerre délre egy már megjelölt aknamezőn haladt át éppen, amikor bekövetkezett a robbanás. A sebesültek kö­zül tíznek az állapota nagyon súlyos. Irak vádjai Irak ENSZ-képviselete kedden azzal vádolta meg az Egye­sült Államokat, hogy szándékosan „mérgezi a légkört” és akadályozza az úgynevezett „olajat élelmiszerért” akció vég­rehajtását, amikor ellenzi, hogy az iraki lakosságnak szánt humanitárius segélyeket maguk a bagdadi hatóságok osszák szét. Irak a nyilatkozattal reagált Madeleine Albright ameri­kai ENSZ-nagykövet előző napi megjegyzésére, miszerint Bagdad eltorzítja az akció eredeti célját azzal, hogy telefon- központokat, számítógépeket és helikopteralkatrészeket is be kíván szerezni a világszervezet engedélyével eladott iraki olaj fejében. Világkrónika Az orosz választás szerdán délben MTI Az oroszországi elnökválasz­tás döntő, második fordulója Jelcin elnök gyengélkedése és az egészségi állapotával kap­csolatos találgatások jegyében zajlik, miközben a részvétel az első fordulóban jegyzettnél 5—6 százalékkal alacsonyabb­nak ígérkezik. Tápot adva a megromlott egészségével kapcsolatos talál­gatásoknak, Jelcin a koráb­bi gyakorlattól eltérően nem Moszkvában, hanem a főváros melletti rezidenciájában, a saj­tó távollétében voksolt. Szava­zatának leadása előtt felhívta a választópolgárokat, hogy járul­janak az urnák elé. Jurij Luzs- kov moszkvai polgármester rá­dióüzenetben igyekezett felráz­ni az apatikus választókat. A második forduló előtt az el­nök gyengélkedésével kapcso­latos találgatások kedden este tetőztek, miután állítólag olyan híreszteléseket terjesztettek MTI A hágai Nemzetközi Tör­vényszék szerdai ülésén azzal vádolták Ratko Mladicot, a boszniai szerb hadsereg pa­rancsnokát és fegyveres erőit, hogy őket terheli a felelősség az elmúlt év júliusában Sreb- renicában elkövetett tömeg­gyilkosságokért. Jean-René Ruez, az ENSZ vizsgálóbizottságának tagja ta­núvallomásában elmondotta, hogy Srebrenica elfogalása után a muzulmán férfiakat el­választották az asszonyoktól és gyermekektől, majd meggyil­kolták őket. Az áldozatokat hosszú sorban állították fel, és leszúrták, vagy agyonlőtték őket. A hullákat a foglyok szed­ték össze, majd őket is kivégez­ték. Az áldozatok közül soknak elvágták a torkát, vagy levág­ták a fejét, míg másokat gráná­tokkal öltek meg. A tömeges kivégzések után a hóhérok a nyugati tőzsdei alkuszok, hogy Jelcin meghalt. A számos he­lyen hírként és nem híreszte­lésként tálalt értesüléseket a moszkvai tömegtájékoztatás teljességgel figyelmen kívül hagyta. Az orosz fővárosban Jelcin betegségéről ugyan fo­lyamatos a találgatás, de halál­hírét senki sem költötte. Mindazonáltal olaj volt a tűzre, hogy Jelcin Moszkva Krilatszkoje negyede helyett az orosz főváros melletti Band­itában lévő elnöki rezidencián szavazott; a közvélemény az elnök környezetéhez tartozók megnyugtatónak szánt magya­rázataival volt kénytelen beér­ni. Viktor Csernomirgyin kor­mányfő, Alekszandr Lebegy, a nemzetbiztonsági tanács titká­ra, és Szergej Medvegyev elnö­ki szóvivő egybehangzóan cá­folta, hogy a tavaly két infark­tuson is átesett 65 éves Jelcin­nek komolyabb baja lenne. Azt állították, hogy múló gyen­gélkedésről van szó, amelyet hullák közé állva azt kérdezték, hogy él-e még valaki? Ha va­laki jelentkezett, megkapta a „kegyelemlövést”. A szerbek levágták a menekültek ajkát, orrát és ujját, a szemüket ki­szúrták. Életben maradt szem­tanúk beszámolói szerint egy szerb katona odalépett egy nőhöz, és megkérdezte, hogy a karján ülő gyermek fiú-e vagy lány. Amikor az asszony azt válaszolta, hogy fiú, a katona késével leszúrta a csecsemőt. A szerdán elhángzott tanú- vallomások szerint egy szerb megkérdezte az egyik muzul­mán asszonytól, hogy miért sír a gyermeke. Mikor a nő azt vá­laszolta, hogy a gyermek éhes, a szerb mosolyogva jelentette ki, hogy már többé nem lesz éhes, és a kisgyermeket meg­ölte. Az egyik katona felvágta az egyik kisfiú hasát, kivette onnan egyik belső szervét, és egy muzulmán férfinak megpa­rancsolta, hogy egye meg. Az ilyen és hasonló jelenetek lát­Jelcin megfázása okozott, és magabiztosan nyilatkoztak az elnök esélyeiről. Mindamellett a szavazás me­nete arra utal, hogy a részvétel elmarad a június 16-aitól. Szergej Filatov, Jelcin kam­pánystábjának vezetője szerint 5—6 százalékkal kisebb a vá­lasztói aktivitás. Jurij Luzskov, moszkvai polgármester nyilat­kozata viszont már komoly ag­godalmat tükrözött. Luzskov a moszkvai rádióadókon kérte az apatikus választókat, hogy já­ruljanak az urnák elé. Általános vélemény szerint jórészt a megjelenés függvénye a választás kimenetele. Áz első fordulóban 69 százalékos rész­vétel mellett 3 százalékos kü­lönbséggel nyert Jelcin. Vele szemben a fegyelmezett szava­zótáborral rendelkező Zju- ganov győzelmi esélyeit javít­ja, ha 60 százalék alatt marad­na a részvételi arány. Maga Zjuganov magabiztosan nyilat­kozott esélyeiről. tán sokan öngyilkosságot kö­vettek el, míg mások megőrül­tek — vallották a hágai Nem­zetközi Törvényszék szerdai ülésén kihallgatott tanúk. A bemutatott filmfelvételek egyikén Mladic tábornok volt látható, amint az elfoglalt Srebrenicában muzulmánokkal beszélgetve arról biztosította őket, hogy nem lesz bántódá- suk. Alig hangzott el Mladic ígérete, Srebrenicában megkez­dődött a muzulmánok tömeges kivégzése — írta a dpa. Közben Alex Ivanko ENSZ- szóvivő szerdán Szarajevóban közölte, hogy a boszniai szer- bek nem engedélyezték finn szakemberek számára a Sre­brenicában meggyilkolt muzul­mánok kihantolását. Az eluta­sítást azzal indokolták, hogy a kérés későn érkezett, és a hely­színt még nem sikerült akna­mentesíteni. A dpa viszont úgy tudja, hogy a kérést illeté­kes szervek korábban jóvá­hagyták. ÚJ KELET \ Hírről hírre Palotai István jegyzete A világ második—termé­szetesen a szovjet tagállam­okon felüli—tartósan kom­munista állama az 1924-ben létrejött Mongol Népköztár­saság, a választások eredmé­nyeként minden bizonnyal áttér a polgári demokratikus fejlődés útjára. Hogy mi­ként, arról viszont a világon senkinek sincs a leghalvá­nyabb sejtése sem... Egy biztos: a kommunis­ta uralomnak befellegzett. Ez a területileg óriási (fél Európányi) ország a maga két és fél milliónyi többsé­gében nomád lakosságával 1924-ben letért az évezredes múlt útjáról, és az ókori tí­pusú sztyeppéi — sivatagi legeltető társadalomból átlé­pett egyenesen a kommuniz- musba. Mivel korábban semmi sem létezett, ami egyáltalán a legújabb kori „rend” része lett volna, min­den szovjet—orosz típusú import áruként épült be Mongólia életébe. A Nagy Népi Hurál (parlament), a ta­nácsi rendszer, a pénz (tug­rik), maga a főváros, Ulan Bator (Bátor vitéz), a kolho­zok, a rádiók és a tévé (mindkettőt orosz területről sugározzák), és bármilyen hihetetlen, az írásosság is — hiszen csak cirill betűket használnak, sajátjuk nem lé­vén — mind erre utal. Az ország egyetlen vasút­vonala a fővárost érintő Moszkva—Peking útvonal. Szilárd burkolatú utak csak a fővárosban vannak, ami nem is csoda. Hiszen nem lenne mit mivel összekötni, lévén Ulan Bator az egyet­len város Mongóliában. Gyengécske ipara csak a textil- és az élelmiszer-fel­dolgozásra épül. Hogy eztán — 72 évnyi központi elosztás után — hogyan tud majd a nép ma­gára találni, az a jövő zené­je. Az a legfőbb kérdés, hogy vissza tudnak e vala­hogy térni a cserekereskede­lem és a legeltető nomád tár­sadalom életformájához, hi­szen ennek az országnak az éghajlati és földrajzi jel­lemzői más lehetőséget nem nagyon nyújtanak. A jelszó tehát: Előre a múltba! Az USA lengyel támogatást kér MTI Az Egyesült Államok sze­remé megnyerni Lengyelor­szág támogatását az ENSZ főtitkári posztján történő változás biztosításához. Erről folytatott megbeszé­lést szerdán Varsóban Ma­deleine Albright, az USA ENSZ-nágykövete Dariusz Rosati lengyel külügymi­niszterrel. Az amerikai politikus- asszony hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezet na­gyobb hatékonyságához gyors reformokra van szük­ség, s ehhez hozzájárulhat az Egyesült Államok és Len­gyelország együttműködése a Biztonsági Tanácsban. Francia és német miniszterek Pozsonyban MTI Vladimír Meciar, szlovák miniszterelnök tekintélyelvi módszerei nyugtalanítják a francia és a német vezetést. A két ország kormányá­nak európai ügyekkel foglal­kozó minisztere, aki a hét elején közösen tett látogatást Szlovákiában, feszült hangu­latú megbeszéléseket foly­tatott tárgyalópartnereivel — írja szerdai számában a Le Figaro című francia na­pilap. Az újság emlékeztet rá, hogy Michel Barnier és Wer­ner Floyer pozsonyi útja pre­miernek számít, hiszen a két politikus most először tett közösen hivatalos látogatást egy harmadik országban, ez­zel is mutatva a francia és a német diplomácia összehango­lásának szándékát. — Mostaná­ban nem túl sok külföldi láto­gató érkezik Pozsonyba, s ez is fokozza Barnier és Hoyer útjá­nak jelentőségét — teszi hozzá a Le Figaro. A francia lap elismeréssel ír Szlovákia gazdasági ered­ményeiről, de bírálja a politi­kai színtéren zajló „hideg pol­gárháborút”, amely — mint le­szögezi — sok szempontból összeegyeztethetetlen az Euró­pai Unióhoz való csatlakozást célzó szlovák törekvéssel. E hi­degháború jellemzőjeként a Le Figaro emlékeztet Meciar és az államfő, Michal Kovác ellenté­teire s arra a tényre, hogy a Meciar-vezetés az ellenzéket a környezetvédelem kivételével az összes parlamenti bizott­ságból kirekesztette. így az utóbbi a titkosszolgálatok, a privatizációs program, illet­ve az állami televízió ellenőr­zésében sem vehet részt. — A francia és német fél közös üzenete egyszerű volt: az Európai Unióhoz való csatlakozás nem pusztán a közösségi vívmányok, szabá­lyok teljes átvételét feltétele­zi, de a demokratikus mód­szerek meggyökerezését és a jogállamiság tisztelet- bentartását is — írja a lap. — Márpedig Szlovákiában még élnek az emberek fe­jében a kommunizmus­ból öröklött gyakorlatok — teszi hozzá ehhez a Le Fi­garo, egy diplomata vélemé­nyét idézve.

Next

/
Thumbnails
Contents