Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-31 / 178. szám

9 Nagy házak árnyékában — Most járunk B kategóri­ás járművezetői tanfolyamra. Én már túl vagyok az elméle­ti vizsgákon, de Zoli barátom elsőre megbukott KRESZ- ből. Addig nem tud a forga­lomban vezetni, míg nem si­kerül. Gyorsított tanfolyam­ra járunk és már tíz órán túl vagyok. Huszonegy levezetett óra után lehet vizsgázni. Úgy ér­zem, jól megy a kocsi irányí­tása, de azért tartok egy kicsit tőle. Jobb így, mert csak nyá­ron van időnk a tanulásra. Mindent összevetve harminc­ezer forintba kerül, de úgy érezzük, megéri. A nyíregyházi Búza téren szép napsütésben várakozó em­bereket szólítottunk meg, és a címben szereplő kérdést tet­tük fel nekik. íme néhányan a válaszadók közül: — Még mindig az bosszant a legjobban, hogy volt képük fél százalék nyugdíjemeléssel kiszúrni a szemünket. De erről már nem is szeretek be­szélni. Itt lakom a Búza téren, és borzasztóan szemetes a környékünk. A saját házam előtt napjában négyszer-öt- ször is sepregetnem kell, hogy úgy ahogy elfogadható tiszta­ság legyen. A szomszédom­tól meg épp a minap tulajdo­nítottak el két kukát. Már min­dent lopnak, ami nincs lebe­tonozva. Elég zajos a kör­nyék. Verekednek, veszeked­nek, kiabálnak és trágár sza­vakat használnak. Békés kis utca volt a mienk valamikor. Amióta ideköltöztették a cigá­nyokat, azóta nagyobb a ren­— Most jártunk a társada­lombiztosítónál, de bár ne mentünk volna, az ördögnek tartoztunk ezzel az úttal. Egy rokonunknak akartuk elintéz­ni, hogy kaphasson gyest, de csak az egyik helyről a má­sikra küldözgettek. Minden ajtó előtt sorba kellett állni, és csak odabent derült ki, vala­milyen irat mégis hiányzik, különben nem is oda kellett volna mennünk. A végére el­fogyott a türelmünk és ott­hagytuk az egészet. ESIK ATTILA ES HUDAK ZOLTÁN: JUHOS LAJOS detlenség. Az utcán györörű gömbjuhar fák voltak. Lerug­dosták a kérgét, lecsupaszítot­ták az ágakat. Érdemes be­nézni az udvarukra, hogy néz ki. DÉR MARIANN Milyen lesz a „háromfedeles” könyvtár? helyen Minden kölcsönzés egy Átalakítják a könyvtárat Fotó: Racskó Tibor Fekete Tibor (Új Kelet) Hétfőtől három hétre bezár­ta kapuit az olvasók előtt a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Me­gyei és Városi Könyvtár. Nem a nyári szabadságolás miatt nem lehet kölcsönözni, hanem mert nagyszabású átalakításba fogtak az épületen belül. Vál­toznak a könyvtárba járó em­berek igényei, és ehhez kell iga­zítani a feltételeket. Könyvtá­ros berkekben stílusosan egy-, két- vagy háromfedeles biblio­tékákról beszélnek aszerint, hogy hány funkciót tud ellátni az intézmény. Ezek közül a leg­ismertebb a tömegigényeket is kielégítő kölcsönzői gyorsszol­gáltatás. A második fedele a képzeletbeli könyvnek a kuta­tómunka háttérkiszolgálása. Régebben erre a célra elegen­dő volt egy csendes sarok, de ma már olyan sokan jelentkez­nek egy időben, hogy bővíteni kell a férőhelyet. Egy teljesen új lap a fedelek sorában a vir­tuális könyvtár. Egyre többen igénylik az Internet szolgálta­tásait, de nem tudják megfizet­ni az önálló működtetés költ­ségeit. Most remény van rá, hogy a könyvtárlátogatók is bekapcsolódhassanak a világ- hálózatba. Az átalakítást már a múlt hé­ten elkezdték a kőművesek. Kibontották a falat a gyermek­kölcsönző és a nagy előadóte­rem között, és a szintkülönbség miatt lépcsővel kötik egybe a két teret. A funkcióját vesztett színházterem jellegű nagy elő­adó helyére költözik a könyv- és médiakölcsönzés. Ezzel a gyermekkönyvtár összeépíté­sével a családok mindent egy helyen intézhetnek el. A szín­házi széksorok helyére több mint 110 folyóméter könyves­és videópolc kerül, de termé­szetesen a teljes könyvállo­mány csak egy része fér el a szabadpolcokon. A raktárakra és a könyvliftre továbbra is szükség lesz. Az emeleti, jelenlegi köl­csönzőtermet tágas olvasószo­bává alakítják. A tervek szerint presszóasztalokkal bútorozzák be, és a mostani harminchat ülőhellyel szemben közel két­szer annyian tudnak egy időben helyet foglalni. Nem tűnnek el a napilapok és a folyóiratok sem a könyvtár szolgáltatásai­ból, hanem leköltözik az is a földszintre, a kölcsönzőte­rembe. Az így felszabadult te­rületen kényelmes és főleg csendes sarkot alakítanak ki a kutatók részére. A ritka vagy egypéldányos könyveket eddig sem lehetett kikölcsönözni. Mostantól ezek is az emeleti olvasószobába kerülnek a szabadpolcokra. Egyre drágábbak a könyvek, és az utóbbi időben jelentősen megnőtt a könyvlopások szá­ma. A tágasabb elrendezéstől a könyvtárosok azt is remélik, hogy jobban tudnak figyelni majd a könyvekre, különösen a ritka és egyedi példányokra, hiszen pótolhatatlanok. Nyíregyháza Irodalmi Ellátá­sáért néven alapítványt hoztak létre a könyvtárosok. Úgy tű­nik, a szponzorok jóvoltából elegendő pénz jut majd számí­tógépek vásárlására és az In­ternet-hálózatba történő bekap­csolására. A komputerek az adományozók tulajdonában maradnának, de amikor ők nem használják, akkor bárki leülhet a gépek elé. Mint azt Nagy László, az intézmény vezetője érdeklődésünkre elmondta, szeretnék a diákokat, közülük is leginkább a középiskoláso­kat szervezett formában meg­tanítani az Internet-hálózat használatára. Az átalakítás nem kevés pénzbe kerül, de az intézmény saját bevételei terhére fizeti a számlát. A kőművesmunkákért 50-60 ezer forintot kell majd kifizetniük, a földszinti nagy­terem polcrendszerét közel hat­százezer forintért készítették el. A kölcsönzőkártya — a vonal­kódos olvasójegy — továbbra is száz forintba kerül (ennyi az előállítás díja), de a pluszszol­gáltatásokért felárat kell majd fizetni. Vállalkozóknak és üz­letembereknek, akiknek köz­vetlen hasznuk is származik az Internet, vagy az elektronikus postai szolgáltatásokból klub­tagság formájában évi tízezer forint tagsági díjat tizemének. A hétköznapi könyvtárlátoga­tó továbbra is a könyvtárhasz­nálati díjért ülhetne le a számí­tógépek elé. Az idén már nem jut rá pénz, de jövőre szeretnék folytatni az átépítést. A könyv- kötészet leköltözne a garázsba, és annak a helyére kerülhetne a feldolgozóosztály, így meg­üresedne a gyermekkönyvtár­ral szemközti oldal. Ha ezt egy­benyitnák a kölcsönzőte­remmel, akkor 200—220 négy­zetméternyi egybefüggő sza­badpolcos kölcsönző fogadná az olvasókat. Csak két perc hiányzott, és mégis megbüntették Sárga lap a sárga jegynek Májer Zita (Új Kelet) Reggel 8 óra előtt pár perc­cel idős, vidéki úr érkezett az autóbuszállomás Petőfi téri menetjegy-árusító helyéhez. Bizonyosan nemrég szállt le arról a vonatról, amely ottho­nából a számára kevésbé is­mert megyeszékhelyre hozta. Csak egy buszjegyet kért, és kapott is, sárga színűt. Nem kérdezték tőle mikor szeret­né felhasználni — gondolták, mire (úgyis néhány perc múl­va) felszáll a bácsi, már 8 óra lesz. Rögtön a megállóba ka­nyarodott a 12-es jelzésű au­tóbusz, melynek első ajtaján fellépett utazótársaival együtt. A következő megállóban ellenőrök szálltak fel a járat­ra. Mint ahogy szokás, min­denkitől kérték a jegyeket, bérleteket. Az öregúr is sorra került. Mivel a pontos idő, 7 óra 58 perc volt(s nem 8 óra), ezért megbüntették. Hősünk értetlenkedve nézett az őt kö- rülálló és hangoskodásukkal megszégyenítő ellenőrökre. Felajánlotta, hogy a busz­vezetőtől vesz egy másik je­gyet, de ha úgy kívánják, leszáll a következő megállóban. Arro­gáns hangnemben a „nem” vá­laszt kapta, s megbüntették a kisnyugdíjast. Ezen a buszon nem ő volt az egyetlen, akit az érvényes buszjegy színe miatt bírságoltak meg. Bizonyára többeket zavar meg a színes buszjegyek hasz­nálhatóságának időtartama. Ennek tisztázására Danku Andort, a nyíregyházi Szabolcs Volán személyforgalmi üz­letágvezetőjét kértük meg. —Valóban ennyire lényeges a két perc eltérés? — Igen. Mivel a menetje­gyen is egyértelműen fel van tüntetve, hogy a kedvezménye­zett (sárga színű) menetjegy 8 órakor, és az utána megkezdett, 13 óráig befejezett utazásra szól. A zöld színű vonaljegy egész nap felhasználható. —Július 1-jétől életbe lépett a nyári menetrend. A törzsvo­nalakon (például: 5-ös, 8-as, 12-es) a menetidő' 15—20 percre növekedett. Miért vált szükségessé a változtatás? — A korábbi évek tapaszta­lata az, hogy a nyári hónapok­ban nagymértékben visszaesik a város utasforgalma. Keveseb­ben járnak már busszal a strandra, a tóra, a Sóstói park­ba. De más vonal sincs teljesen kihasználva. —A március végi utasszám­lálásnak van-e már részletes eredménye? — Az adatok már rendelke­zésünkre állnak. Ennek feldol­gozása, összesítése még folya­matban van. A Közlekedéstu­dományi Intézet szeptember­ben fogja közölni velünk az eredményt. Ez alapján minősí­ti a helyi közlekedést, és javas­latot tesz az ésszerűsítésre. Annyi már ma is látszik, hogy a kérdéses napokon a buszok statisztikai férőhelyét meghaladó utasszám — a napi közel 1300 indított járat­hoz képest — nem túl nagy. Mindössze 31 járművön for­dult elő ilyen. Ebből zsúfolt­nak tekinthető 7 járat, ami gyakorlatilag 15 százalékkal haladja meg a férőhelyeket. — Mennyire veszik komo­lyan az ellenőrzést? — A legkomolyabban. Ahogy a közlekedési viteldí­jak emelkedtek, és drágább lett az élet, egyre többen pró­bálkoztak, hogy a közlekedé­sen spóroljanak. Az első aj­tós megoldás ezt igyekszik kiküszöbölni. Az utasok többsége — a nyugdíjasok és a középkorúak — ezt megér­tette. Különben az élet szám­talan területén, ahol jegyvál­tással lehet belépni (strand, mozi, színház) ott is az ajtó­ban ellenőrzik a belépőjegyet.

Next

/
Thumbnails
Contents