Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-31 / 178. szám
9 Nagy házak árnyékában — Most járunk B kategóriás járművezetői tanfolyamra. Én már túl vagyok az elméleti vizsgákon, de Zoli barátom elsőre megbukott KRESZ- ből. Addig nem tud a forgalomban vezetni, míg nem sikerül. Gyorsított tanfolyamra járunk és már tíz órán túl vagyok. Huszonegy levezetett óra után lehet vizsgázni. Úgy érzem, jól megy a kocsi irányítása, de azért tartok egy kicsit tőle. Jobb így, mert csak nyáron van időnk a tanulásra. Mindent összevetve harmincezer forintba kerül, de úgy érezzük, megéri. A nyíregyházi Búza téren szép napsütésben várakozó embereket szólítottunk meg, és a címben szereplő kérdést tettük fel nekik. íme néhányan a válaszadók közül: — Még mindig az bosszant a legjobban, hogy volt képük fél százalék nyugdíjemeléssel kiszúrni a szemünket. De erről már nem is szeretek beszélni. Itt lakom a Búza téren, és borzasztóan szemetes a környékünk. A saját házam előtt napjában négyszer-öt- ször is sepregetnem kell, hogy úgy ahogy elfogadható tisztaság legyen. A szomszédomtól meg épp a minap tulajdonítottak el két kukát. Már mindent lopnak, ami nincs lebetonozva. Elég zajos a környék. Verekednek, veszekednek, kiabálnak és trágár szavakat használnak. Békés kis utca volt a mienk valamikor. Amióta ideköltöztették a cigányokat, azóta nagyobb a ren— Most jártunk a társadalombiztosítónál, de bár ne mentünk volna, az ördögnek tartoztunk ezzel az úttal. Egy rokonunknak akartuk elintézni, hogy kaphasson gyest, de csak az egyik helyről a másikra küldözgettek. Minden ajtó előtt sorba kellett állni, és csak odabent derült ki, valamilyen irat mégis hiányzik, különben nem is oda kellett volna mennünk. A végére elfogyott a türelmünk és otthagytuk az egészet. ESIK ATTILA ES HUDAK ZOLTÁN: JUHOS LAJOS detlenség. Az utcán györörű gömbjuhar fák voltak. Lerugdosták a kérgét, lecsupaszították az ágakat. Érdemes benézni az udvarukra, hogy néz ki. DÉR MARIANN Milyen lesz a „háromfedeles” könyvtár? helyen Minden kölcsönzés egy Átalakítják a könyvtárat Fotó: Racskó Tibor Fekete Tibor (Új Kelet) Hétfőtől három hétre bezárta kapuit az olvasók előtt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár. Nem a nyári szabadságolás miatt nem lehet kölcsönözni, hanem mert nagyszabású átalakításba fogtak az épületen belül. Változnak a könyvtárba járó emberek igényei, és ehhez kell igazítani a feltételeket. Könyvtáros berkekben stílusosan egy-, két- vagy háromfedeles bibliotékákról beszélnek aszerint, hogy hány funkciót tud ellátni az intézmény. Ezek közül a legismertebb a tömegigényeket is kielégítő kölcsönzői gyorsszolgáltatás. A második fedele a képzeletbeli könyvnek a kutatómunka háttérkiszolgálása. Régebben erre a célra elegendő volt egy csendes sarok, de ma már olyan sokan jelentkeznek egy időben, hogy bővíteni kell a férőhelyet. Egy teljesen új lap a fedelek sorában a virtuális könyvtár. Egyre többen igénylik az Internet szolgáltatásait, de nem tudják megfizetni az önálló működtetés költségeit. Most remény van rá, hogy a könyvtárlátogatók is bekapcsolódhassanak a világ- hálózatba. Az átalakítást már a múlt héten elkezdték a kőművesek. Kibontották a falat a gyermekkölcsönző és a nagy előadóterem között, és a szintkülönbség miatt lépcsővel kötik egybe a két teret. A funkcióját vesztett színházterem jellegű nagy előadó helyére költözik a könyv- és médiakölcsönzés. Ezzel a gyermekkönyvtár összeépítésével a családok mindent egy helyen intézhetnek el. A színházi széksorok helyére több mint 110 folyóméter könyvesés videópolc kerül, de természetesen a teljes könyvállomány csak egy része fér el a szabadpolcokon. A raktárakra és a könyvliftre továbbra is szükség lesz. Az emeleti, jelenlegi kölcsönzőtermet tágas olvasószobává alakítják. A tervek szerint presszóasztalokkal bútorozzák be, és a mostani harminchat ülőhellyel szemben közel kétszer annyian tudnak egy időben helyet foglalni. Nem tűnnek el a napilapok és a folyóiratok sem a könyvtár szolgáltatásaiból, hanem leköltözik az is a földszintre, a kölcsönzőterembe. Az így felszabadult területen kényelmes és főleg csendes sarkot alakítanak ki a kutatók részére. A ritka vagy egypéldányos könyveket eddig sem lehetett kikölcsönözni. Mostantól ezek is az emeleti olvasószobába kerülnek a szabadpolcokra. Egyre drágábbak a könyvek, és az utóbbi időben jelentősen megnőtt a könyvlopások száma. A tágasabb elrendezéstől a könyvtárosok azt is remélik, hogy jobban tudnak figyelni majd a könyvekre, különösen a ritka és egyedi példányokra, hiszen pótolhatatlanok. Nyíregyháza Irodalmi Ellátásáért néven alapítványt hoztak létre a könyvtárosok. Úgy tűnik, a szponzorok jóvoltából elegendő pénz jut majd számítógépek vásárlására és az Internet-hálózatba történő bekapcsolására. A komputerek az adományozók tulajdonában maradnának, de amikor ők nem használják, akkor bárki leülhet a gépek elé. Mint azt Nagy László, az intézmény vezetője érdeklődésünkre elmondta, szeretnék a diákokat, közülük is leginkább a középiskolásokat szervezett formában megtanítani az Internet-hálózat használatára. Az átalakítás nem kevés pénzbe kerül, de az intézmény saját bevételei terhére fizeti a számlát. A kőművesmunkákért 50-60 ezer forintot kell majd kifizetniük, a földszinti nagyterem polcrendszerét közel hatszázezer forintért készítették el. A kölcsönzőkártya — a vonalkódos olvasójegy — továbbra is száz forintba kerül (ennyi az előállítás díja), de a pluszszolgáltatásokért felárat kell majd fizetni. Vállalkozóknak és üzletembereknek, akiknek közvetlen hasznuk is származik az Internet, vagy az elektronikus postai szolgáltatásokból klubtagság formájában évi tízezer forint tagsági díjat tizemének. A hétköznapi könyvtárlátogató továbbra is a könyvtárhasználati díjért ülhetne le a számítógépek elé. Az idén már nem jut rá pénz, de jövőre szeretnék folytatni az átépítést. A könyv- kötészet leköltözne a garázsba, és annak a helyére kerülhetne a feldolgozóosztály, így megüresedne a gyermekkönyvtárral szemközti oldal. Ha ezt egybenyitnák a kölcsönzőteremmel, akkor 200—220 négyzetméternyi egybefüggő szabadpolcos kölcsönző fogadná az olvasókat. Csak két perc hiányzott, és mégis megbüntették Sárga lap a sárga jegynek Májer Zita (Új Kelet) Reggel 8 óra előtt pár perccel idős, vidéki úr érkezett az autóbuszállomás Petőfi téri menetjegy-árusító helyéhez. Bizonyosan nemrég szállt le arról a vonatról, amely otthonából a számára kevésbé ismert megyeszékhelyre hozta. Csak egy buszjegyet kért, és kapott is, sárga színűt. Nem kérdezték tőle mikor szeretné felhasználni — gondolták, mire (úgyis néhány perc múlva) felszáll a bácsi, már 8 óra lesz. Rögtön a megállóba kanyarodott a 12-es jelzésű autóbusz, melynek első ajtaján fellépett utazótársaival együtt. A következő megállóban ellenőrök szálltak fel a járatra. Mint ahogy szokás, mindenkitől kérték a jegyeket, bérleteket. Az öregúr is sorra került. Mivel a pontos idő, 7 óra 58 perc volt(s nem 8 óra), ezért megbüntették. Hősünk értetlenkedve nézett az őt kö- rülálló és hangoskodásukkal megszégyenítő ellenőrökre. Felajánlotta, hogy a buszvezetőtől vesz egy másik jegyet, de ha úgy kívánják, leszáll a következő megállóban. Arrogáns hangnemben a „nem” választ kapta, s megbüntették a kisnyugdíjast. Ezen a buszon nem ő volt az egyetlen, akit az érvényes buszjegy színe miatt bírságoltak meg. Bizonyára többeket zavar meg a színes buszjegyek használhatóságának időtartama. Ennek tisztázására Danku Andort, a nyíregyházi Szabolcs Volán személyforgalmi üzletágvezetőjét kértük meg. —Valóban ennyire lényeges a két perc eltérés? — Igen. Mivel a menetjegyen is egyértelműen fel van tüntetve, hogy a kedvezményezett (sárga színű) menetjegy 8 órakor, és az utána megkezdett, 13 óráig befejezett utazásra szól. A zöld színű vonaljegy egész nap felhasználható. —Július 1-jétől életbe lépett a nyári menetrend. A törzsvonalakon (például: 5-ös, 8-as, 12-es) a menetidő' 15—20 percre növekedett. Miért vált szükségessé a változtatás? — A korábbi évek tapasztalata az, hogy a nyári hónapokban nagymértékben visszaesik a város utasforgalma. Kevesebben járnak már busszal a strandra, a tóra, a Sóstói parkba. De más vonal sincs teljesen kihasználva. —A március végi utasszámlálásnak van-e már részletes eredménye? — Az adatok már rendelkezésünkre állnak. Ennek feldolgozása, összesítése még folyamatban van. A Közlekedéstudományi Intézet szeptemberben fogja közölni velünk az eredményt. Ez alapján minősíti a helyi közlekedést, és javaslatot tesz az ésszerűsítésre. Annyi már ma is látszik, hogy a kérdéses napokon a buszok statisztikai férőhelyét meghaladó utasszám — a napi közel 1300 indított járathoz képest — nem túl nagy. Mindössze 31 járművön fordult elő ilyen. Ebből zsúfoltnak tekinthető 7 járat, ami gyakorlatilag 15 százalékkal haladja meg a férőhelyeket. — Mennyire veszik komolyan az ellenőrzést? — A legkomolyabban. Ahogy a közlekedési viteldíjak emelkedtek, és drágább lett az élet, egyre többen próbálkoztak, hogy a közlekedésen spóroljanak. Az első ajtós megoldás ezt igyekszik kiküszöbölni. Az utasok többsége — a nyugdíjasok és a középkorúak — ezt megértette. Különben az élet számtalan területén, ahol jegyváltással lehet belépni (strand, mozi, színház) ott is az ajtóban ellenőrzik a belépőjegyet.
