Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-31 / 178. szám
6 1996. július 31., szerda Gazdaság UJ KELET (At)álláskeresés Nagyot változik a világ egy évtized alatt. Amíg a nyolcvanas évek közepén még hatóságilag üldözték a kmk- sokat, a közveszélyes munkakerülőket, addig mára a munkavállaláshoz való jog már nem természetes juttatása az államnak. Magyarországon a rendszer- váltásig papíron nem volt az a kapitalista csökevény, amelyet munkanélküliségnek hívnak. Ugyan rejtett, többletmunkaerő-alkalmazás létezett, de az államilag elfogadott volt. Az addigi munkavállalók legnagyobb döbbenetére az új kormányzat alkalmazkodva a nemzetközi piac nyomásához, hamar módosította az alkotmány munkával kapcsolatos cikkelyeit, s a gazdaság bebizonyította — nem a szabályzásváltozás miatt —, hogy igenis létezik a munkanélküliség. Munkatársunktól _______ No s, az 1989-es társadalmi, gazdasági váltás után kiderült, hogy sokan feleslegessé váltak. illetve a fellendülő privatizáció és piacgazdasági átállás miatt egyértelművé vált: hatékonyabb munkaszervezéssel kevesebben, több terméket képesek előállítani. Hazánkban 1990-ig mérsékelten emelkedett a munkanélküliek száma, de utána meredeken elszabadult a „pokol”. A gazdasági átrendeződés első szakaszának végén, 1992-ben érte el a tetőfokot az állástalanok száma, ekkor az országos átlag szerint minden nyolcadik, tizedik munkaképes korú állampolgár,felesleges” volt. Ezután megkezdődött a külföldi tőke beáramlása, az ipar elkezdett talpra állni, vállalkozások alakultak, amely sok korábbi állástalannak munkahelyet kínált. Mára a munkanélküliségi ráta kevéssel tíz százalék felett „stabilizálódott”. Persze átlagosan, mert régiónként hatalmasak az eltérések: Nyugat-Magyaror- szágon helyenként nem haladja meg az öt százalékot, de például Szabolcs-Szatmár- Beregben van olyan település, ahol a polgárok harmada— fele állástalan. A szomszédos országok közül Csehországban a legalacsonyabb e ráta, még a csúcsidőben sem érte el tartósan az öt százalékot. Ez összefüggésbe hozható a német beruházók gyors piachódításával, de a cseh privatizációs törvény sajátosságával is, a fokozott dolgozói részaránytulajdon szerzéssel. A volt KGST-országok között a mai napig Lengyelország viszi a prímet, náluk minden negyedik—ötödik felnőtt, kényszerből az állás- ajánlatokat böngészi reggelente. A szlovák dolgozók Csehszlovákia felbomlása után érezték meg igazán a munkanélküliek keserű kenyerének ízét, de ugyanez kimutatható hatást gyakorolt a cseh munkaügyi minisztériumra is. Mindemellett mindkét ország viszonylag gyorsan úrrá lett a helyzeten, bár különböző szintről indulva, de egyenletesen nő a foglalkoztatottak száma. Munkahelyteremtés és infrastruktúra Kozma Ibolya tudósítása A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács legutóbbi ülésén döntöttek a régiónak ítélt több mint egy- milliárd forint támogatás pályázati kiírásáról. Eszerint a területfejlesztési célelőirányzat-támogatás címen járó 524,9 millió forintra elsősorban vállalkozók pályázhatnak a megyei fejlesztési ügynökségen átvehető formanyomtatványokkal. Nagy László programmenedzser lapunk kérésére elmondta, hogy nagyon sokan érdeklődnek a támogatási forma iránt, a nyomtatványokból csaknem háromszáz darabot vittek el a vállalkozók. A területfejlesztési célelőirányzat-támogatás projektjeinek elbírálásánál előnyt élveznek a munkahelyteremtést elősegítő programok. A területi kiegyenlítést szolgáló 601,4 millió forint támogatásra főként önkormányzatok vagy önkormányzati társulások pályázhatnak. A Fejlesztési Ügynökség valamennyi önkormányzatnak elküldte az említett nyomtatványokat. A közel hat- százmillió forint alkalmas infrastrukturális feladatok ellátására és befejezésére. A területfejlesztési célelőirányzat alap harminc, míg a területi kiegyenlítést szolgáló alap hetven százalékos támogatást élvez. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács döntése alapján a projekteket elbíráló szakmai team tagjai sorába is pályázati formában lehet bejutni. Nagy László szerint a vártnál többen jelentkeztek a szakmai teambe. Az ismert, tapasztalt szakemberek mellett egyre több fiatal szeretne bekerülni a szakértői csoportba. Német—magyar kapcsolat: jeles Növekvő külkereskedelmi hiány Magyarország külkereskedelmi mérlegének hiánya az év első felében túllépte az éves tervezett időarányos részét, már meghaladja a 1,2 milliárd dollárt. A főbb kereskedelmi partnerek közül csak Németország, Lengyel- ország, Románia és Szlovénia esetében nagyobb a hazai export a behozatalnál. Legdinamikusabban a Cseh Köztársasággal nőt az elmúlt évhez képest a kiviteli forgalom, amely meghaladta a harminc százalékot, de emellett Svédországgal is több mint 20 Vitéz Péter (Új Kelet) A külkereskedelem területén Németországgal a legnagyobb Magyarország kereskedelmi forgalma, amely közel három- milliárd dollárt tett ki az esztendő első felében. Sorrendben másodikként Ausztria következik valamivel több mint egy- milliárd dolláros árucserével, majd Oroszország zárkózik fel a harmadik helyre. Ukrajna és Oroszország irányában összesen 542,6 millió dollár értékű áru hagyta el az országot, s 705,9 millió dollárnyi termék érkezett be, többnyire Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti kapuján, Záhonyon keresztül. Hazánk legfontosabb kereskedelmi partnerei közül tizenhét európai ország mellett az KÜLKER lEKFORGALOM KIVITEL BEHOZATAL Egyesült Államok, Oroszország és Japán adatait figyelembe véve az összes kivitel 4,9 milliárd, a behozatal 6,2 milliárd dollár volt az első félévben. százalékos gyarapodás volt tapasztalható. Legnagyobb mértékben viszont a spanyol és a belga export esett vissza, ezeknek mértéke húsz százalék körüli. 443 OROSZ- UKRAJNA SZLOVÁKIA ROMANIA ORSZÁG Pihenésre is jut idő Munkatársunktól Már tíz éve dolgozik az EKO Kft.-nél Kissné Harman Judit. Kálmánházi születésű, iskoláinak befejezése után a község termelőszövetkezetében titkárnői feladatokat látott el. Házasságkötése után Nyíregyházára költözött, s a konzervgyárban kapott állást. Kezdetben gyártástechnikai ellenőrként dolgozott, mivel vegyész- technikus végzettsége van, ez a tevékenység nem okozott különösebb gondot Judit számára. Hat évvel ezelőtt változott a munkaideje, s három műszakot a két gyermeke mellett képtelen lett volna vállani. Akkoriban nevezték ki főnökét, Décsi Tibort termelési igazgatónak, aki — mivel elégedett volt beosztottja munkájával—felkérte, legyen a termelési igazgatóság titkárnője. Judit jól ismeri az üzemben folyó munka minden egyes fázisát, így nemcsak az irodából, papírról ismeri a gondokat, hanem tapasztalatai és ismeretei is vannak. Örül, hogy nemcsak egyszerűen dolgozik, de cége tréningekre, tanfolyamokra is küldi, így jobban fel tud készülni munkájára. Jelenleg angol tanfolyamra jár. melynek költségeit a kft. állja. Nem csoda, ha az EKO termékeire esküszik, amelyeket háztartásában is használ. A munka után legszívesebben családja körében ával. A közelmúltban tért vissza időzik. Hétvégén biciklizni, ki- szabadságáról, amit a Balaton- rándulni jár férjével, nyolcéves nál töltött. Most újult erővel, pi- kislányával és tizenegy éves fi- henten végzi titkárnői feladatát. Ötvenezer forintot ér a legnagyobb görögdinnye Új Kelet-információ _ He ves megye a dinnyetermesztés hazai központja, ezért úgy döntöttek a helybéliek, hogy pályázatot írnak ki az ország legnagyobb görögdinnyéje címére. Á tét ötvenezer forintos fődíj, melyre legkésőbb augusztus 10-én kilenc óráig lehet benyújtani a „pályamunkákat”. A verseny része egy egész napos rendezvénynek, melynek a Zöldségtermesztők Országos Találkozója és Kiállítása címet adták. Akik ellátogatnak Heves városba, az Eötvös József Középiskolába, azok jól járnak, ha rászánják az egész napot. A dinnyeversenyen kívül sok hasznos ismeretet szerezhetnek. Igen illusztris személyeket kértek fel előadóknak, élükön Bálint gazdával (dr. Bálint György címzetes főiskolai tanár, országgyűlési képviselő), aki arról tart előadást, hogyan készüljön a magyar kertész az európai uniós csatlakozásra. Dr. Nagy József, a Kertészeti Egyetem docense, A termesztéstechnológiai változatok a szabadföldi és hajtatott zöldségtermesztésben címmel tart tájékoztatót. A kis- és nagykerttulajdo- nosok gyakran panaszkodnak arra, hogy még a legújabb vegyszerek is egy idő után hatástalanná válnak a kártevőkkel szemben. A gomba és rovarkártevők néhány év alatt alkalmazkodni tudnak a méreggel szemben és már többszörös dózisban sem lehet ellenük védekezni. A legújabb növényvédelmi módszerekről is hallhatnak az érdeklődők. Piacra várva Bürget Lajos publicisztikája A fogyó félholdként Tiszán ülő megmaradt beregi táj mindig a szélrevetettség hona volt. Ma sincs ez másként, kevesen törik magukat annak érdekében, hogy az itt élő jobb sorsra jusson. A beregi ember, akiben Erős János lelke lakozik, persze nem tétlen, tesz amit tud, ha kell, kétszer megemel valamit, hogy az egyszer legalább megmozduljon. Ilyen és hasonló dolgokról beszélgettünk egy hűs falusi ház szobájában, miközben a ház asszonya sorra-rendre rakta ki a szekrényből a kézimunkákat. Az igazi beregi keresztszemeseket. Volt köztük több mint százéves, és olyan, amelyet éppen hogy befejeztek. Szekfűs, gránátalmás, gólyás, kaka- sos, búzaszemes, piros és kék, fekete és tarka. Millió és millió öltésből kibontakozó szépség tárult a szemem elé. És ekkor megszólal* Emma néni. Túl van már a nyolcvanon, de keze, esze olyan fürge, hogy megirigyeltem. Azt mondja: „vajon miért nem lehet egy beregi boltot nyitni Budapesten? Volna mit odaküldeni.” Megindult a szó arról, hogy ma is kézimunkáznak, szinte minden házban. Hogy aki jön és üzletet ajánl, az kizsákmányoló, hiszen filléreket ígér csak a keresztszemesért. Hogy nincs, aki felvállalná tisztességesen az itt készült munkák árusítását. Pedig... Pedig. Igen, a tehetség megvan, sok helyen még a házi vászon is a sifonban lapul. A minta kifogyhatatlan, a szorgalom dettó. Mi lenne, ha Budapesten, valahol a belvárosban, ott, ahol forog az idegen is, nyílna egy üzlet. Ahol lenne beregi kézimunka, dió, itten pergetett méz, beregi rettenetes, ami nem más, mint a szilva égető nedűje, meg szilkében szilvalekvár... És mindez úgy, ahogy az itt élő számára ez bevételt jelentene, ami a mai munkanélküliséggel terhes világban ugyancsak elkelne. Meg aztán nem heverne parlagon a tehetség, nem kényszerülnének elprá- dálni kis pénzért a nagy értéket, amin így más gazdagszik meg. Igen, mindez szép, de ki csinálja? Valóban: kinek lenne ez a munkája? Talán egy kis helyi, beregi szövetkezést kellene alakítani? Vagy lenne más menedzser, aki tisztességesen közelítene e kérdéshez? Kinek van tőkéje? És erre vajon adna- e a PHARE hitelt? Kérdések, kérdések, vég nélkül. Nos, mást tenni nem tudok, közreadom azt, amiről szó volt. Talán van, akinek kedve támad, talán akad becsületes vállalkozó, aki felismeri: van fantázia ebben a beregi piacra kívánkozás- ban. Még az is előfordulhat, hogy valamiféle vállalkozásélénkítő szervezet is lát jövőt ebben az ötletben. Nos, reménykedek, együtt- érezve a beregiekkel. Akik ma is meglehetősen magukra vannak hagyva. Hiszem, ők sem nyugosznak bele ebbe. Az Erős Jánosok ugyanis ha kell, kétszer emelnek. De egyszer biztosan győznek az emelésben.
