Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-26 / 174. szám
6 1996. július 26., péntek Pénz, piac, gazdaság UJ KELET Fejlesztési pályázat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének, a nemrégiben elfogadott területfejlesztési törvény alapján, mint az ország leginkább rászoruló térségének, több mint egymilliárd forintos felzárkóztatási, megpályázható pénzalapot különített el a szaktárca. Ennek az ősz- szegnek a kisebb része, 524,9 millió forint, a megyei fejlesztési tanács támogatási kerete. Ezt az összeget gyakorlatilag a megyei gazdasági élet valamennyi — bel- és külföldi, jogi és magánszemély, illetve nem jogi személyiségű társaság — szereplője megpályázhatja. A megyei fejlesztési ügynökséghez augusztus 23. 16 óráig juttathatók el a kérvények. A fejlesztési elképzeléseket fontossági sorrendben értékelik, s bírálják el. Elsőséget élvez a munkahelyteremtő beruházásról szóló, a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac- és termékszerkezetváltást elősegítő pályamunkák. Sorrendben a következő az agrárgazdaság szerkezet- átalakítását előmozdító pályázatok, a mezőgazdasági művelési ágú földterületek nem mezőgazdasági hasznosítását megcélzó projektek, valamint a falusi turizmus fejlesztése. Harmadsorban sikerrel pályázhatnak a vállalkozásokat támogató innovációs centrumok, inkubátorházak, ipari parkok és munkahelyteremtéssel járó oktatási-nevelési intézmények kialakítása. A térség- fejlesztési programok megvalósítása és végrehajtása negyedsorban támogatott a helyi társadalom fejlődését, önszerveződését előmozdító programok készítésével együtt. Utolsóként maradt a szempontrendszerben a speciális, a helyi gazdasági fejlődést segítő célprogramok, rész- és közmunka-foglalkoztatás, illetve a közhasznú munkavégzéshez kapcsolódó problémák fontossága. Általában elmondható a megpályázható pénzalap feltételeiről, hogy többek között a mezőgazdasági termelő, például egy traktorvásárláshoz ugyanúgy kérheti a megyei fejlesztési tanács támogatását, mint szélső esetben a talaj minőségjavítási munkák elvégzéséhez. Természetesen nem feltétlen az igényelt összeg tejles mértékét kaphatják meg a kérvényezők, de mindenképpen a beruházás megvalósítását elősegítő forráshoz juthatnak. A megyei agrárkamara a napokban összehívta a fejlesztési tanács mellett majdan működő szakértői csoportba delegálandó munkatársait, s pályázatkészítői tréninget tartottak számukra. Kiszáradt kutak, apadó folyók Szabolcsi sivatagosodás A tavalyi rendkívül száraz év után, a tavaszi csapadékos időjárást látva bizakodtak a termelők: véget ért a hét aszályos esztendő. Az aranyat érő májusi esők miatt gazdag termésre számított az agrárágazat minden szereplője, az árak sohasem látott magasságba szöktek, jelentős exporttöbbletre számítottak a kereskedők. A vérmes reményeket a júniusi és a júliusi időjárás nemcsak lelohasztot- ta, hanem a hangulatot tragikussá változtatta. Azzal kezdődött a baj, hogy a sokéves átlagtól több mint egy fokkal alacsonyabb volt az első félévi átlaghőmérséklet. Ez magában nem nagy gond, viszont eső is alig esett a megyében. Az áprilisi, meglévő 41 milliméteres nedvességhiány májusban 19-ére csökkent, de a júniusi átlagosan mindössze 16 milliméteres csapadékhullás 82 milliméterre növelte a vízhiányt. Helyenként, például Kállósemjénben 4, amíg Tisza- szalkán összesen 3 milliméter eső esett. A vízügyi szakemberek véleménye szerint a szűkén mért égi áldás a sokévi átlag húsz százalékát sem érte el az első nyári hónapban. Amennyiben e hónapban nem lesz számottevő zápor, zivatar, abban az esetben akár 115 milliméteres is lehet a tartós talajnedvesség-hiány. A folyók medertelítettsége, ahol nincs vízduzzasztás — a Tiszán, a Túron, vagy a Krasz- nán — nem éri el a tíz százalékot sem, de például a Szamoson 3—4 százalék körüli ez az érték. Emiatt a korábbi eszközhiány miatti öntözés-elmaradás oka mára a tartós vízhiány lett. A talajvíz is a sokéves átlaghoz képest 50—150 centiméterrel mélyebbre húzódott, s Nyíregyházán van olyan kút, ahol 167 centiméterrel alacsonyabban (közel 5,5 méter mélyen) találták az első nedves nyomokat. Az általános vízkészletcsökkenés erősen kihat a tározók kapacitására is. A potenciálisan 26 millió köbméteres feltölthető mennyiségnek mindössze 41 százalékában található öntözésre alkalmas víz úgy, hogy e mennyiség fokozatosan csökken a kényszerű locsolások miatt. A rohodi és a nagyréti víztározók kiszáradtak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vegyes talaja 1931 óta fokozatosan veszít nedvességtartalmából. A háromévenkénti összehasonlításokból kitűnik, hogy a 65 évvel ezelőtti évi 600 milliméteres csapadékösszeg mára közel hatod részével lecsökkent, s a folyamat várhatóan tovább tart. Grafika: Vitéz Kétszázmillió a levegőben. Támogatás a termőföldekre Az alacsony termőértékű földeken gazdálkodók termelési támogatásának kifizetése már megkezdődött a megyei adó- és pénzügyellenőrzési hivatalban. A statisztikai hivatal adatai szerinti lehetséges igényeknek mindössze 81 százalékát pályázták meg a megyei termelők. Kétszázmillió forintra nem érkezett igény. Ennek oka a máig rendezetlen földtulajdoni viszonyokban keresendők. Bíró Miklós, a megyei agrárkamara alelnöke, a köztestület legutóbbi tájékoztatásán beszámolt a 19 aranykorona alatti értékű földterületen gazdálkodók termelési támogatásának eredményességéről. Mint a szakember elmondta, e pályázati lehetőség már tavaly is a termelők rendelkezésére állt, de akkor településenként lehetett megpályázni a pénzalapot. Idén országosan, mintegy nyolcmilliárd forint állt rendelkezésre, amely összegből Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyére 995 millió „jutott”, ugyanis a megye földjeinek 75 százaléka, 341 ezer hektár 19 aranykorona alatti értékű. Az agrárkamarához több mint 33 200 igénylést juttattak el a gazdálkodók. Ez alapján átlagosan hektáronkénti háromezer forintos támogatást kaphatnak. A kamara alelnöke sajnálkozva mondta, hogy a rendelkezésre álló pénzalapnak csupán 81 százalékára érkezett be kérelem. Ennek okaként utalt arra, hogy sok pályázó amiatt esett el e lehetőségtől, hogy nem tudták hitelt érdemlően igazolni földjük aranykorona értékét, területét. Ez pedig a máig rendezetlen földtulajdoni viszonyoknak volt köszönhető. Az agrárkamarai gazdajegyzők által összegyűjtött igények a megyei földhivatalhoz kerültek további feldolgozásra, s az adó- és pénzügyellenőrzési hivatal már egy hónapja folyamatosan fizeti a támogatásokat. Az alelnök a termelők türelmét és megértését kéri: minden rászoruló hozzájuthat a pénzéhez, de az adatfeldolgozás időbe kerül. Riválisa lett a Balatonnak a Tisza-tó, amely létrejöttét a Tisza II. vízlépcsőnek köszönheti. A tó partján lévő települések lakói közül sokan köszönhetik megélhetésüket a fejlődő idegen- forgalomnak. A Tisza-tó gazdag élő- és vízivilága sok külföldi vendéget csábít az utóbbi években. A képen: a kiskörei vízlépcső és hajókikötő O, ió, ció,... infláció Minden nemzetgazdaság legnagyobb problémája az infláció és a munkanélküliség egyensúlyának megtartása. E két tényező egymásra gyakorolt hatása ma már korántsem olyan egyértelmű, mint a jelenség leírásának idején. Ettől függetlenül a probléma valós, s minden állam a maga eszközeivel kezeli a helyzetet. Nagy-Britanniában a Teacher- kormányzat négymillió munkanélkülit „gyártott”, de helyreállította a gazdasági egyensúlyt. Németország viszonylag hosszú idő óta stabilan tartani tudja a 2—4 százalékos, éves inflációs és a vele együttjáró munkanélküliségi rátát. A volt szocialista országok- | ban kicsit más a helyzet. A | pénz elértéktelenedés folyamata széles skálán mozog: a több ezer százalékos hiperinflációtól a tíz százalék alá szo- rítottig minden létező variáció megtapasztalható volt az elmúlt hét évben. A volt Jugoszláviát leszámítva Lengyelország viszi el a prímet az 1990 körüli, naponta elértéktelenedő zlotyijával, amelyet egy kemény gazdaságpolitikával mára 20 százalék körülire sikerült megzabolázni. A Visegrádi Szerződés további három országában a tervgazdálkodás mesterségesen fenntartott egyensúlya nagyjából egy időben, a ’80-as évek végén omlott össze. Abban az időben már Magyarországon 18—19 százalékos infláció volt, ami egy év alatt felpörgött 35 százalékra. Az Antall-kormány jókora eladósodás mellett mintegy tíz százalékot le tudott ebből faragni, de ez a tette a von- zatként jelentkező nagyarányú lakossági elszegényedés miatt szavahihetetlenné tette a kormánypártot. Új választásjött, új vezető elit, s újfent harminc százalék fölé nyomult az infláció. Ezzel együtt Magyarország nemzetközi megítélése nagyban leromlott, amelyeknek orvoslásaként bevezették a restikciós politikát, s a lakossági terhek növekedésével együtt valamelyest enyhült az inflációs nyomás. A szomszéd országok — Szlovákia és Csehország — 1991 körül voltak a pénzügyi mélyponton, s még 1993-ban is picit jobbak voltak a hazai mutatószámok. De amíg a „szomszédok” mára tíz százalék alá szorították az inflációt, addig a hazai még mindig majdnem a háromszorosa. Tanácsadás A kamarai tagok részére adó-, jogi és közgazdasági kérdésekben ingyenes szaktanács- adási szolgáltatást tart minden pénteken 12—14 óra között a megyei kereskedelmi és iparkamara. OMÉK ’96 A gödöllői 72. Jubileumi Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) megyei szervező és koordináló munkabizottsága legközelebb július 30-án, kedden tart tanácskozást, amelyen a szervezők ismertetik a közös kiállítási stand végleges helyét, méretét, a tervezett szolgáltatásokat, illetve a rendezvényt kísérő kulturális programokat. Az oldalt írta Vitéz Péter Minőségi Hét A Magyar Minőségi Társaság 1996. november 10. és 15. között Budapesten rendezi az V. Magyar Minőségi Hét rendezvénysorozatot, amelyen nemzetközi konferenciákat, szakosított előadásokat és minőségügyi kiállításokat szervez a társaság. A plenáris ülések témái között szó esik a szolgáltatások minőségbiztosításáról, a vállalatvezetés stratégiáiról, eszközeiről, a minőségtanúsítás, a versenyképesség és az akkreditálási lehetőségek kérdéseiről. Részletes információkat és jelentkezési lapot a megyei kereskedelmi és iparkamara munkatársától, Mike Andrástól kaphatnak az érdeklődők.
