Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-25 / 173. szám
UJ KELET Városlátogató 1996. július 25., csütörtök 5 UJ KELET NAGYHALÁSZBAN m Jellemző a vidéki kis településekre — még akkor is, ha város —, hogy a déli órákban elnéptelenednek az utcák. Elvétve találkozni egy-egy lakóval. Talán még arra is jut idejük az embereknek, hogy ebéd után szunyókáljanak egyet. Aztán ahogy a nap sugarai gyengülnek, folytatják az abbahagyott munkát a mezőn vagy a kertekben. Inkább a fiatalok mozgolódtak, de ők is a hűs helyeket keresték, mint például a város központjában lévő fagyizót. Mi is kedvet kaptunk egy háromgömbösre, és közben beszélgetőtársunk is akadt. Kis csapat, két lány és egy fiú érkezett, kezükben tízest, húszast szorongatva. Biztosan megkapták otthon a napi fagyiadagra valót, és azt jöttek „elherdálni”. Legelevenebb köztük Kádár János, aki a beszédéből ítélve nem szabolcsi gyerek. A gyanú beigazolódik, két hete Budapestről érkezett a nagy- nénjéhez nyaralni, de még itt lesz vagy három hétig — tudjuk meg a hetedik osztályos fiúcskától. — Jó pár éve visszatérő nyaraló vagyok az unokatesó- mékhoz. Nagyok szeretek itt lenni, még a levegő is más, mint Pesten. Ha rossz az idő, akkor sem unatkozunk, ha meg jó, akad tennivaló bőven. Játékkal telik el az egész nap, az itteni srácokkal már jó haverságban vagyok. Legjobban azt szeretem, amikor pecázni megyünk, igaz, ritkán fogunk halat, de nagyon izgalmas. Kár, hogy gyorsan telik az idő, bár lassan a honvágyam is megjön... Bakó Renata Kádár János Bakó Renáta sem unatkozik, ő azon fiatalok közé tartozik, akik munkával töltik a szünidőt. A fagylaltozó egyszemélyes mindenese, beosztott és főnök is egyben. — Nekem más ez a nyár, mert most érettségiztem, és szeptembertől esti iskolában szerzek könyvelői képesítést. Ez a munka jól jött, mert kell a pénz, csak beosztott vagyok, de nem panaszkodom a fizetségre. Nem zavar, hogy egész nyáron itt vagyok. Azért jut idő szórakozásra is. A barátommal rendszeres látogatói vagyunk a helyi diszkóknak, ami igen népszerű a város, de a környék fiataljai körében is. A fagyit is imádom, főleg a csokit, de napi 3—4 gömbnél nem szoktam többet fogyasztani. Arra még nem is gondoltam, hogy ősztől hol fogok dolgozni, mert ez a munka csak nyár végéig van, utána bezár a fagyizó. De majd lesz valahogy, a lényeg az, hogy továbbtanulok... Malom-monopólium és vegyi anyag A kenyér filozófiája A két—három hete megkezdődött búzaaratással lassan végez a nagyhalászi termelőszövetkezet, a kenyérgabona a magtárakba, onnan a malmok garatjára, majd az új liszt a pékségek dagasztóteknőjébe kerül. Az elmúlt egy hónapban újfent kitört egy búza—liszt—kenyér mizéria, s a határozottan kijelentett kormányzati védőintézkedés-tervezet ellenére a kenyérár vészesen emelkedik. Diós Sándortól, a nagyhalászi sütőüzem üzemvezetőjétől érdeklődtünk: milyen lesz az új kenyér? —Arra, hogy milyen ízű lesz az új kenyér, még legalább két hónapot várni kell — mondta a szakember. — Egyelőre még a tavalyi lisztből sütünk. Augusztus közepétől kezdjük az új, addig pihentetett őrölt búzát hozzáadni az óliszthez. Először csak negyedrészt, s az adagot fokozatosan emelve körülbelül október elejére tehető az az időszak,.amikor már száz százalékban az idén learatott búzából sül a kenyér. Az íze egész biztosan jó lesz, de az ára miatt valószínűleg kesereghetünk majd. Negyven éve dolgozom a szakmában, s szomorúan tapasztalom, hogy a piacgazdaság e szektorban sem egészen működőképes. Régebben a malmok versengtek a sütödék „kegyeiért”, hogy a tőlük vásárolt alapanyagból készítsük termékeinket. Fokozatosan egymás árai alá licitáltak. Ma kicsit megváltozott a helyzet: gyakorlatilag tökéletesen mindegy melyik malomtól vásárolunk lisztet. A megyei hat—nyolc gabonaSzépirodalom gyerekeknek Szinte minden városi családnak hatalmas problémát jelent, hogy a nyári vakáció alatt gyermekük milyen hasznos elfoglaltsággal kösse le magát, amíg a szülők dolgoznak. A nagyhalászi művelődési központ megpróbált segíteni a szülőknek: életre hívták a Garabonciás tábort, amelynek sikeressége, mint utólag kiderült, felülmúlta az előzetes várakozásokat. A tíznapos irodalmi—művészeti tábor programjain közel harminc kisgyermek vett részt, s lelkesen alakítgatták ki saját ízlésüknek megfelelően a napi programokat. A résztvevők a magyar irodalom legmívesebb alkotásaival nem csupán megismerkedtek, hanem önmaguk készítette jelmezekbe bújva el is játszották az időnként szép számmal forgalmi vállalatban két dolog közös: az áraik egyformák — a választásnál legfeljebb a minőség dönt —, s időnként kapunk tőlük egy levelet, hogy például a jövő héttől drágábban kapjuk a lisztet. Kész, ennyi, ez van. Az utóbbi időben nagyon sok kis sütöde alakult. így a korábbi napi 35—40 mázsás termelésünkkel szemben ma csak 14— 15 mázsa pékárut állítunk elő. Folyamatosan alkalmazkodnunk kell a fogyasztói szokásváltozáshoz. Manapság egyre inkább a félbarna kenyeret vásárolják az alföldi helyett, de ebben az esetben szerintem az előbbi olcsóbb ára a döntő tényező. Érdekes a magyar ember. Azt vallja: „amíg fehér kenyeret eszem, addig jólétben élek”. összegyűlő érdeklődök előtt. A szervezők véleménye szerint a gyermekeknek nagyon Időnként kilyukad a kenyér a kemencében, s az esztétikailag selejtes terméket áron alul árusítjuk. Szinte mindet elviszik az emberek, de az összes rozskenyér a nyakunkon marad, lehetetlen túladnunk rajta. Próbálunk a piacon maradni, de nem könnyű a helyzet. Az élelmiszertörvény szabályzása szerencsére a mi „malmunkra” hajtja a vizet: egyre inkább tiltják a kenyérbe adagolható vegyi anyagokat, az úgynevezett „puffasztókat”. Erről a szakma azt mondja: a vegyi anyag az észt helyettesíti, az igazi pék kovásszal süt. E mondásnak komoly szakmai tartalma van, nem beszélve arról, hogy a kovászos kenyér olcsóbb is, mert a laboratóriumi szerek nagyon drágák... tetszett a tíznapos Garabonci- ás-diákosdi, sokan érdeklődtek a program folyatása felől. Sarmasági nyár Nagyhalász még nagyközség volt 1992-ben, amikor a település önkormányzata felvette a kapcsolatot a romániai Sarmaság vezetőségével. Az azóta eltelt idő alatt szorosra fűzte a baráti együttműködést a két település. Tavaly nyáron közel harminc erdélyi kisiskolás vakációzott Nagyhalászban, s idén a szabolcsi városból kirándultak a Kárpátokba kisdiákok. A húsz iskolás és az őket kísérő öt tanár hétfőn utazott el Sarmaságba, ahol egy hetet tölthetnek el. Az erdélyi község polgár- mestere, Balogh Zoltán egy szépen előkészített iskolai szálláson várta a csoportot. Az északkeleti síkságon felnövő gyerekek számára minden bizonnyal hatalmas élmény lesz a hegyek közé tervezett sok-sok túra, kirándulás, a hideg, de a frissen csípős hegyi levegő zamata is. A nagyhalászi gyerekek a hátizsákjukban ajándékként magukkal vittek otthon már kiolvasot, nélkülözhető mesekönyveket, versgyűjteményeket, tankönyveket, ugyanis az eddigi tapasztalatok alapján Erdélyben a mai napig kincsnek számít a magyar nyelvű könyv. A könyvajándéknak egyébként már hagyománya van: idén a város már eljuttatott a sarmasági könyvtárnak egy több száz kötetes szépirodalmi gyűjteményt. . Ministatisztika A megye egyik legfiatalabb városa Nagyhalász. A település lakóinak száma hatezer körül ingadozik. Az esztendő első félévében, július elsejéig 18 esküvőt celebráltak az anyakönyvvezetők, s összesen 31 nagyhalászi csecsemő látta meg a napvilágot. Sajnos, a város újszülötteinek száma fokozatosan csökken. A nyolcvanas évek végén ezen időszak alatt volt, hogy száz csecsemő is született, de az akkori „demográfiai csúcs” óta évről évre kevesebb gyermekkel gyarapodik a település. Garabonciás köpenybe bújva Államalapító Szent István ünnepén Tűzijáték és utcabál szakába nyúló utcabált szervezett a művelődési központ a piac melletti szabad területen. Az esti rendezvény szó szerinti fénypontja a tűzijáték lesz, amelynek költségeit a város vállalkozói vállalták magukra. A város anyagi lehetőségeit meghazudtoló gazdag programot kínál már régóta a nagyhalászi művelődési központ. A legközelebbi jeles városi rendezvényre, az augusztus 20-ai, millecentenáriumi ünnepségekre kétnapos programmal készül a kulturális centrum. A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére augusztus 17-én, mintegy felvezető eseményként egész napos légibemutatót szerveztek a városi sportpályán. Ezen a levegőben repülőgép- és sárkányrepülő- pilóták mutatják be tudásuk javát, a földön pedig egy fegyveres desszantalakulat tart önvédelmi bemutatót. A sportpálya mellett kézművesek állítják fel sátraikat, ahol többek között megismerkedhetnek a látogatók a tűzzománc, a gril- lázs, a mézeskelács-, a gyöngy- füzérkészítés fortélyaival. Népi mesterek kiállítást és vásárt is szerveznek legsikerültebb termékeikből. Államalapító Szent István király ünnepén avatják fel a Fafaragótáborban elkészült két műemléket: Újhelyi István Halász és Molnár József Emlékoszlop című alkotását. Délután a környék mozgást szerető polgárai több sportágban megmérkőzhetnek a Millecentenáriumi Kupáért, amely végén éj-