Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-25 / 173. szám

UJ KELET Városlátogató 1996. július 25., csütörtök 5 UJ KELET NAGYHALÁSZBAN m Jellemző a vidéki kis településekre — még akkor is, ha város —, hogy a déli órákban elnéptelenednek az ut­cák. Elvétve találkozni egy-egy lakóval. Talán még arra is jut idejük az embereknek, hogy ebéd után szunyó­káljanak egyet. Aztán ahogy a nap sugarai gyengül­nek, folytatják az abbahagyott munkát a mezőn vagy a kertekben. Inkább a fiatalok mozgolódtak, de ők is a hűs helyeket keresték, mint például a város központjá­ban lévő fagyizót. Mi is kedvet kaptunk egy háromgöm­bösre, és közben beszélgetőtársunk is akadt. Kis csapat, két lány és egy fiú érkezett, kezükben tízest, húszast szorongatva. Biztosan megkapták otthon a napi fa­gyiadagra valót, és azt jöttek „elherdálni”. Legelevenebb köztük Kádár János, aki a beszédéből ítélve nem szabolcsi gyerek. A gya­nú beigazolódik, két hete Bu­dapestről érkezett a nagy- nénjéhez nyaralni, de még itt lesz vagy három hétig — tud­juk meg a hetedik osztályos fi­úcskától. — Jó pár éve visszatérő nya­raló vagyok az unokatesó- mékhoz. Nagyok szeretek itt lenni, még a levegő is más, mint Pesten. Ha rossz az idő, akkor sem unatkozunk, ha meg jó, akad tennivaló bőven. Játékkal telik el az egész nap, az itteni srácokkal már jó haverságban vagyok. Legjobban azt szere­tem, amikor pecázni megyünk, igaz, ritkán fogunk halat, de nagyon izgalmas. Kár, hogy gyorsan telik az idő, bár lassan a honvágyam is megjön... Bakó Renata Kádár János Bakó Renáta sem unatkozik, ő azon fiatalok közé tartozik, akik munkával töltik a szün­időt. A fagylaltozó egyszemé­lyes mindenese, beosztott és főnök is egyben. — Nekem más ez a nyár, mert most érettségiztem, és szeptembertől esti iskolában szerzek könyvelői képesítést. Ez a munka jól jött, mert kell a pénz, csak beosztott vagyok, de nem panaszkodom a fizet­ségre. Nem zavar, hogy egész nyáron itt vagyok. Azért jut idő szórakozásra is. A bará­tommal rendszeres látogatói vagyunk a helyi diszkóknak, ami igen népszerű a város, de a környék fiataljai körében is. A fagyit is imádom, főleg a csokit, de napi 3—4 gömbnél nem szoktam többet fogyasz­tani. Arra még nem is gondol­tam, hogy ősztől hol fogok dolgozni, mert ez a munka csak nyár végéig van, utána bezár a fagyizó. De majd lesz valahogy, a lényeg az, hogy továbbtanulok... Malom-monopólium és vegyi anyag A kenyér filozófiája A két—három hete megkezdődött búzaaratással lassan végez a nagyhalászi termelőszövetkezet, a kenyérga­bona a magtárakba, onnan a malmok garatjára, majd az új liszt a pékségek dagasztóteknőjébe kerül. Az el­múlt egy hónapban újfent kitört egy búza—liszt—kenyér mizéria, s a határozottan kijelentett kormányzati védő­intézkedés-tervezet ellenére a kenyérár vészesen emel­kedik. Diós Sándortól, a nagyhalászi sütőüzem üzem­vezetőjétől érdeklődtünk: milyen lesz az új kenyér? —Arra, hogy milyen ízű lesz az új kenyér, még legalább két hónapot várni kell — mondta a szakember. — Egyelőre még a tavalyi lisztből sütünk. Au­gusztus közepétől kezdjük az új, addig pihentetett őrölt bú­zát hozzáadni az óliszthez. Először csak negyedrészt, s az adagot fokozatosan emelve körülbelül október elejére te­hető az az időszak,.amikor már száz százalékban az idén leara­tott búzából sül a kenyér. Az íze egész biztosan jó lesz, de az ára miatt valószínűleg kese­reghetünk majd. Negyven éve dolgozom a szakmában, s szomorúan tapasz­talom, hogy a piacgazdaság e szektorban sem egészen műkö­dőképes. Régebben a malmok versengtek a sütödék „kegyei­ért”, hogy a tőlük vásárolt alap­anyagból készítsük termékein­ket. Fokozatosan egymás árai alá licitáltak. Ma kicsit megvál­tozott a helyzet: gyakorlatilag tökéletesen mindegy melyik malomtól vásárolunk lisztet. A megyei hat—nyolc gabona­Szépirodalom gyerekeknek Szinte minden városi csa­ládnak hatalmas problémát jelent, hogy a nyári vakáció alatt gyermekük milyen hasz­nos elfoglaltsággal kösse le magát, amíg a szülők dolgoz­nak. A nagyhalászi művelődési központ megpróbált segíteni a szülőknek: életre hívták a Garabonciás tábort, amelynek sikeressége, mint utólag kide­rült, felülmúlta az előzetes várakozásokat. A tíznapos irodalmi—mű­vészeti tábor programjain kö­zel harminc kisgyermek vett részt, s lelkesen alakítgatták ki saját ízlésüknek megfele­lően a napi programokat. A résztvevők a magyar irodalom legmívesebb alkotásaival nem csupán megismerkedtek, hanem önmaguk készítette jelmezekbe bújva el is játszot­ták az időnként szép számmal forgalmi vállalatban két dolog közös: az áraik egyformák — a választásnál legfeljebb a minő­ség dönt —, s időnként kapunk tőlük egy levelet, hogy például a jövő héttől drágábban kapjuk a lisztet. Kész, ennyi, ez van. Az utóbbi időben nagyon sok kis sütöde alakult. így a korábbi napi 35—40 mázsás termelé­sünkkel szemben ma csak 14— 15 mázsa pékárut állítunk elő. Folyamatosan alkalmazkod­nunk kell a fogyasztói szokás­változáshoz. Manapság egyre inkább a félbarna kenyeret vásá­rolják az alföldi helyett, de eb­ben az esetben szerintem az előb­bi olcsóbb ára a döntő tényező. Érdekes a magyar ember. Azt vallja: „amíg fehér kenyeret eszem, addig jólétben élek”. összegyűlő érdeklődök előtt. A szervezők véleménye sze­rint a gyermekeknek nagyon Időnként kilyukad a kenyér a kemencében, s az esztétikailag selejtes terméket áron alul áru­sítjuk. Szinte mindet elviszik az emberek, de az összes rozs­kenyér a nyakunkon marad, lehetetlen túladnunk rajta. Próbálunk a piacon maradni, de nem könnyű a helyzet. Az élelmiszertörvény szabályzása szerencsére a mi „malmunkra” hajtja a vizet: egyre inkább tilt­ják a kenyérbe adagolható ve­gyi anyagokat, az úgynevezett „puffasztókat”. Erről a szakma azt mondja: a vegyi anyag az észt helyettesíti, az igazi pék kovásszal süt. E mondásnak ko­moly szakmai tartalma van, nem beszélve arról, hogy a kovászos kenyér olcsóbb is, mert a labora­tóriumi szerek nagyon drágák... tetszett a tíznapos Garabonci- ás-diákosdi, sokan érdeklőd­tek a program folyatása felől. Sarmasági nyár Nagyhalász még nagyköz­ség volt 1992-ben, amikor a település önkormányzata felvette a kapcsolatot a ro­mániai Sarmaság vezetősé­gével. Az azóta eltelt idő alatt szorosra fűzte a baráti együttműködést a két tele­pülés. Tavaly nyáron közel har­minc erdélyi kisiskolás va­kációzott Nagyhalászban, s idén a szabolcsi városból ki­rándultak a Kárpátokba kis­diákok. A húsz iskolás és az őket kísérő öt tanár hétfőn utazott el Sarmaságba, ahol egy hetet tölthetnek el. Az erdélyi község polgár- mestere, Balogh Zoltán egy szépen előkészített iskolai szálláson várta a csoportot. Az északkeleti síkságon fel­növő gyerekek számára min­den bizonnyal hatalmas él­mény lesz a hegyek közé ter­vezett sok-sok túra, kirándu­lás, a hideg, de a frissen csí­pős hegyi levegő zamata is. A nagyhalászi gyerekek a hátizsákjukban ajándékként magukkal vittek otthon már kiolvasot, nélkülözhető me­sekönyveket, versgyűjte­ményeket, tankönyveket, ugyanis az eddigi tapaszta­latok alapján Erdélyben a mai napig kincsnek számít a magyar nyelvű könyv. A könyvajándéknak egyébként már hagyománya van: idén a város már eljut­tatott a sarmasági könyvtár­nak egy több száz kötetes szépirodalmi gyűjteményt. . Mini­statisztika A megye egyik legfiata­labb városa Nagyhalász. A település lakóinak száma hatezer körül ingadozik. Az esztendő első félévében, július elsejéig 18 esküvőt celebráltak az anyakönyv­vezetők, s összesen 31 nagy­halászi csecsemő látta meg a napvilágot. Sajnos, a vá­ros újszülötteinek száma fokozatosan csökken. A nyolcvanas évek végén ezen időszak alatt volt, hogy száz csecsemő is szü­letett, de az akkori „demog­ráfiai csúcs” óta évről évre kevesebb gyermekkel gya­rapodik a település. Garabonciás köpenybe bújva Államalapító Szent István ünnepén Tűzijáték és utcabál szakába nyúló utcabált szerve­zett a művelődési központ a piac melletti szabad területen. Az esti rendezvény szó szerin­ti fénypontja a tűzijáték lesz, amelynek költségeit a város vállalkozói vállalták magukra. A város anyagi lehetőségeit meghazudtoló gazdag progra­mot kínál már régóta a nagy­halászi művelődési központ. A legközelebbi jeles városi ren­dezvényre, az augusztus 20-ai, millecentenáriumi ünnepsé­gekre kétnapos programmal készül a kulturális centrum. A honfoglalás 1100. évfor­dulójának tiszteletére augusz­tus 17-én, mintegy felvezető eseményként egész napos légi­bemutatót szerveztek a városi sportpályán. Ezen a levegőben repülőgép- és sárkányrepülő- pilóták mutatják be tudásuk javát, a földön pedig egy fegy­veres desszantalakulat tart ön­védelmi bemutatót. A sportpá­lya mellett kézművesek állít­ják fel sátraikat, ahol többek között megismerkedhetnek a látogatók a tűzzománc, a gril- lázs, a mézeskelács-, a gyöngy- füzérkészítés fortélyaival. Népi mesterek kiállítást és vásárt is szerveznek legsikerültebb ter­mékeikből. Államalapító Szent István király ünnepén avatják fel a Fafaragótáborban elkészült két műemléket: Újhelyi István Ha­lász és Molnár József Emlék­oszlop című alkotását. Délután a környék mozgást szerető pol­gárai több sportágban megmér­kőzhetnek a Millecentenári­umi Kupáért, amely végén éj-

Next

/
Thumbnails
Contents