Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-02 / 153. szám

Kultúra Üzleti szakközépiskola a Korányiban UJ KELET mm—m N Akik éppen itthon vannak I. Bárány Frigyes színművész 1996. július 2., kedd 9 Gyüre Agnes (Új Kelet) Felsőfokú szakképzettsége­ket adó oktatás indul nappali tagozaton 1996 szeptemberétől a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium épületében. Itt a békéscsabai székhelyű Európai Üzleti Szakközépiskolával má­jusban kötött megállapodás ér­telmében megkezdi működését a School of Business Nagy­kállói Üzleti Szakközépiskola. A képzés gazdasági informati­kus, menedzserasszisztens és mérlegképes könyvelő szakon indul. Szakképesítéssel nem rendelkezők számára ingyenes, szakképesítéssel már ren­delkezők számára félévenként 36 ezer forint. Beiratkozáskor egységesen 2000 forintos re­gisztrációs díj fizetendő. A je­lentkezés feltételei: érettségi bizonyítvány, kitöltött jelentke­zési lap, kézzel írt önéletrajz és az 1200 forintos jelentkezési díj befizetését igazoló csekkszel­vény. Jelentkezési határ­idő: 1996. június 28., egyetem­re felvételizőknek 1996. július 31. A napi 5—6 tanóra tömbö- sítve követi majd egymást. A kétéves gazdasági informa­tikus szakon az alábbi tárgyak­ból kell vizsgázni: Bevezetés az informatikába, Hardver, A programozás alapjai, Szá­mítógéphálózatok, Operációs rendszerek, Szövegszerkesztés, Táblázat-kezelés, Adatbá­ziskezelés, Információs rend­szerek tervezése, Üzleti mate­matika, Üzleti statisztika, Vál­lalkozások tervezése, Üzleti jog, Marketing, Pénzügyi alap­ismeretek, Számvitel, Gazda­ságtan, Üzletszervezés, Idegen nyelv. A szintén kétéves menedzser- asszisztens szakon az oklevél megszerzéséhez egy középfokú és egy alapfokú nyelvvizsga szükséges. A képzéshez külső vállalati szakmai gyakorlat tar­tozik, mely elősegíti az elhe­lyezkedést. A vizsga témakörei: Vállalkozói és gazdasági isme­retek, Üzleti jog, Pénzügyi alapismeretek, Kommunikáció és nyelvművelés, Tárgyalás- technika, Marketing, Üzletszer­vezés, Számvitel, Titkársági és levelezési ismeretek, Gépírás és szövegszerkesztés,Táblázat- és adatbázis-kezelés, két idegen nyelv. A mérlegképes könyvelő szak másfél éves, igény esetén levelező tagozaton is megszer­vezik. Vállalkozások pénzügyi és számviteli tevékenységének önálló vezetésére, mérleg ké­szítésére, elemzésére és ellen­őrzésére készít fel. Egyszeres és kettős könyvvitel vezetését sa­játíthatják el a diákok. A vizsgatémakörök: Vállal­kozás gazdaságtan, Üzleti jog, Pénzügy, Számvitelszervezés és -vezetés, Számvitel és elem­zés, Ellenőrzés. További tárgyak: Üzletszer­vezés, Vezetési ismeretek, Szö­vegszerkesztés, Táblázatkeze­lés, Gépi könyvelés-adatfeldol­gozás, Üzleti statisztika, Idegen nyelv. Bővebb információt a Korá­nyi Gimnáziumban (Korányi Frigyes u. 25.) és a 263-443-as telefonszámon adnak. Szerdán­ként 8 és 14 óra között ügyele­tet tartanak. Nyár van. Amilyen, olyan. Az időjárás hiába is járatja velünk a bolondját, a naptárt azért nem csaphatja be. Itt a nyaralás ideje! Hogy ki hol tölti a nyarat, az sok mindentől függ. Pénztárcától, szabadságtól, szokások­tól, a helyzettől. Van aki a Kanári-szigeteken, van aki Tivadarban, van aki otthon, vagy a „mamáéknál” tölti szabadságát. A pihenés szempontjából végtére is mind­egy. Akkumulálódni akkor is kell, ha nincs miből, ha nincs mikor, vagy ha éppen nem lehet... Palotai István (Uj Kelet) Bárány Frigyessel, a Móricz Zsigmond Színház többszörö­sen kitüntetett vezető színészé­vel beszélgettünk nyárról, nya­rakról, pihenésről. — Régebben, ahogy vége volt a színházi szezonnak, azonnal elutaztam Pestre. Az­tán három év után megváltozott az életem, és ezzel a nyaralási szokásaim is. Elvettem felesé­gül Zsókát, és ezzel magam is nyíregyházivá váltam. Azóta jobbára itthon nyaralunk saját kertünkben, az árnyas fák alatt. — Külföldre sohasem jár­nak? — Egyszer voltunk a Tátrá­Kántomé, az első Gertrudis (1791—1854) . . a, ■ . ..." ' - - ' ■ ■ Sikerre vitte a Bánk bánt Berki Antal (Új Kelet) _____ Sz ületése körülményeiről nem sokat tudunk. Nem tudjuk, ki volt az apja, ki volt az édes­anyja. Csak sejthető, hogy egy német vándorszínész pár tör­vénytelen gyerekeként látott napvilágot 1791-ben. A szülők nem sokat törődtek a kölönc­ként nyakukra szakadt csöpp­séggel. Helyettük egy másik német színész nevelte egészen serdülőkoráig. Róla sem sokat tudunk. Valószínűleg Engel­hardt vagy Hartmann lehetett a vezetékneve. Abból lehet erre következtetni, hogy lány­korában Engelhardt Annának ismerték, halálakor pedig Hartmann Anna nevet vésnek a sírkövére. A lánykori neve körüli bonyodalom nem igazán érdekes. Híressé, igazán nagy művésszé Kántoráé néven vált. Az biztos, hogy szülei és ne­velője révén valósággal bele­született a színészetbe, igaz, a német színészetbe, de mégis csak a színház körül kezdte első lépéseit. Nevelőapja szerelme­se szakmájának, a kislánnyal szinte csak a színjátszásról be­szélget — németül. Anna nem is tud más nyelven. Később, amikor első ízben lép színpad­ra a Hacker-szálában, még mindig nem beszél tökéletesen magyarul. A furcsán ejtett ma­gyar szavak ellenére tehetsége messze kiemeli kortársai közül. Két embernek köszönheti szí­nészi életét. Az egyik Láng Adám, az akkori idők hőssze­relmese, aki felfedezi a csú­nyácska gyereklányban a nem mindennapi talentumot. Sokat beszélget vele úgy, hogy meg­tanítja magyarul és ami a leg­főbb, ő vezeti be Engelhardt Annát az írás-olvasás rejtelme­ibe. A másik segítő Kántor Gerzson, a korszak népszerű komikusa, aki feleségül veszi a közben királynői termetűvé érett fiatal lányt. Ettől kezdve Kántomé néven szerepel. Ne­vét férje halála után sem változ­tatja meg, ezen a néven vonult be a magyar színházművészet panteonjába. A férj nagyon érti szakmáját, tudását szívesen osztja meg feleségével. Mire a debreceni évek véget érnek, Kántomé az egyik legművel­tebb, szakmailag legfelkészül­tebb színésznő az akkori Ma­gyarországon. Férje korai halá­la után vándorszínésznek szerződik, bebarangolja az egész országot. Nem szokatlan ez neki, hiszen nevelőapja mel­lett hozzáedződött a nomád élet viszontagságaihoz. Mindenütt ott van, ahol történik valami; Kassán, Székesfehérvárott és Pesten. O az első Gertrudis Ka­tona örökbecsű drámájában. Az egykori Honművész így ír róla: „Mindenha koszorút érdemel ő a tragikai szerepben, melyben a közvélemény szerint minden magyar színjátszó társaságok­nál hozzá hasonló nem találta- tik, s így az első tragikai szí­nésznőnek méltán nevezhet­jük”. Még a tanítómesternek számító német színészek is di­csőítik. Nem egyszer télvíz ide­jén átkelnek csónakon a Dunán, csak hogy a várban játszó tra- gikát láthassák. Fájdalmas fél­reértés miatt nem került be az Állandó Pesti Színházba, pedig az építkezés alatt ingyen, nap­számosként a maltert hordta az épülő falakra. A későbbi igaz­gatók megpróbálják jóvátenni Földváry Gábor és Bajza József hibáját, de akkor már a híres színésznő is hajthatatlan. Bartay kérlelésére ezt válaszol­ja: „Nem akarok hold lenni ott, ahol valamikor nap voltam”. A színpadtól 1852-ben bú­csúzott. Még két évet élt. A méltánytalanság halálában is elkísérte. Sírját nem gondozta senki, csakhamar besüppedt, eltűnt. Szerenécsre későbbi utódjának, Prielle Kornéliának eszébe jutott, hogy mivel tarto­zik a magyar színészet ennek a sokat szenvedett művésznek. Felkutatta és rendbe tette a sírt, sírkövet emeltetett rá, leróva háláját mások helyett is. ban, Stari Smokovecen, de ír­jon nyugodtan Ótátrafüredet, mert az jobban hangzik... Elhi­szem, hogy szép a világ, de Magyarország is gyönyörű. Minek ez a nagy rohangálás? — Tehát minden nyarukat itt­hon, Nyíregyházán töltik... — Nem, szó sincs róla. Ez csak egy része, de fontos része a pihenésnek. Voltunk Ba- latonszéplakon, ahol a színház bérelt egy nyaralót, Tihanyban is voltunk már az újságíró-üdü­lőben, de az utóbbi hat—hét évben Hévízre járunk. Tó, masszázs, pihenés. Összekötjük a kellemetlent a haszontalan­nal...-— Hogy éli meg Bárány Fri­gyes, a „nők bálványa”, hogy Hévízre jár a gyógyfürdőbe? — Nem „rokkantilag” me­gyünk! Tényleg nagyon szeret­jük a helyet. Van ott egy csalá­di ház, amit rendszeresen kive­szünk. Gyönyörű a kert is, van minden, ami kell. Kimondottan kellemes ott. Naponta egy órát vesz el a fürdő, illetőleg fél órát, mert a víz radioaktivitása miatt csak ennyit engedélyeznek, de az öltözködéssel, cihelődéssel együtt kitesz egy órát. Séta le, séta föl, aztán szabadfoglalko­zás. Olvasás, pihenés, alvás, nyaralás. — Kirándulni nem szoktak? . Végtére is ott a Balaton... — Eleinte mentünk, de egész egyszerűen lehetetlen. Lellén van egy barátom, egyszer ne­kiindultunk, hogy meglátogat­juk. Rettenetes volt. Az utak járhatatlanok. Beindul az autó- forgalom, és csak lépésben le­het menni. Két óra alatt értünk Lellére. Cak éjjel lehetne köz­lekedni, de hát, az meg nem pi­henés... Keszthelyre be szok­tunk menni, ha van egy-egy hangverseny, de messzebb nem merészkedünk. — Hogy telnek a napok az indulásig? Mik a tervek itthon? — Most két hét unokázás következik. Már előre,/élünk”. A legkisebbet nem mertük vál­lalni, mert őt még pelenkázni kell, de a négy- és az ötéves kisunokám is meglehetősen komoly feladat lesz... — Mikor indulnak Hévízre? — Július 29-én már ott va­gyunk. Most egészen biztos, hogy nem lesz semmi kirándul- gatás, mert jön az olimpia! — Merne tippelni? Hány aranyat nyerünk? — Nyolcat! — vágja rá Bá­rány Frigyes határozottan, és valami tűz csillan meg a szemé­ben... Ezüstöt még többet, hi­szen azt könnyebb... — Mi lesz a focicsapattal? Ön szerint nagyon „kitömnek” minket? Mondjuk Nigéria? — Ilyen nagy dolgokban nem nyilatkozom — nevet fel kamaszos vidámsággal a szín­művész. — Lehet az is, hogy nyerünk! Vagy nem? — Olimpiai aranyat? Foci­ban? — ...no comment! — vála­szolja gyakorlott politikusi for­dulattal. — Hogy utaznak Hévízre? — A Lada Szamaránkkal. Arrafelé az a biztos. Azt nem lopják Hévízen. Ott az Audi a „cikk”. — Mikor láthatjuk viszont a városban? — Augusztus 21-én, az évad­nyitón már itthon leszünk... Támogatókra vár az olvasótábor Tudósítónktól Több mint két évtizede már annak, hogy a Móricz Zsig­mond Megyei Könyvtár olva­sótábort szervez Ibrányban, a Tisza-parton. Az utóbbi öt év­ben a megyénkbeli, hátrányos helyzetű, tehetséges gyerekek mellett Erdélyből és Kár­pátaljáról is fogadtak 7—8. osztályos tanulókat. így lett nemzetközi az olvasótábor, nevével — Szomszédoló — is jelezve ezt. Az idén bizonytalan, hogy lesz-e olvasótábor, amely jú­lius 30-án nyitná, s augusztus 9-én zárná kapuit. Hiába ké­szült el a Honfoglalás 1100. éve jegyében a tábor korábbi­nál is gazdagabb programja, a szervező megyei könyvtár költségvetéséből még hiány­zik a táborozáshoz feltétlenül szükséges 60 ezer forint. Mint azt Tóth Lászlótól, az olvasó­tábor szervezőjétől megtud­tuk, az idén a pályázataikra sokkal kevesebb pénzt kaptak, míg a táborozás költségei — így az élelmezésé, a szállásé és az utaztatásé — lényege­sen emelkedtek. Azért, hogy a költségek csökkenjenek, a táborban előadásokat tartó írók, előadóművészek, ta­nárok lemondtak a tisztelet­díjukról. Ám még így is kel­lene segítség. Ezért is kérik a szervezők az intézménye­ket, kft.-ket, magánszemé­lyeket, segítsenek abban, hogy idén is megvalósulhas­son a nemzetközi olvasótá­bor. Az anyagiak mellett bár­milyen felajánlást szívesen vesznek, hiszen a vendég külföldi gyerekeket szeret­nék egy-egy kólával, vagy fagylalttal is megkínálni. Akik segíteni szeretnének, pénzt a Nyíregyháza Szak- irodalmi Ellátásért Alapít­vány, az OTP 11744003- 20902935 számlájára fizet­hetnek be. A bármilyen jellegű más felajánlást, a megyei könyv­tár a 42/411 -844-es telefon­ján Tóth László szervezőnél tehetik meg azok, akik segí­teni szeretnének.

Next

/
Thumbnails
Contents