Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-19 / 168. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. július 19., péntek 3 Száj- és körömfájás járvány a Balkánon Védelem a határzár A balkáni térségben tomboló állati száj- és körömfájás járvány miatt a Földművelésügyi Minisztérium azon­nali hatállyal megtiltotta az élő állatok és az állati erdetű termékek behozatalát az érintett régióból, Albániából, Macedóniából, Szerbiából, Görögországból és Törö­kországból. A határozat értelmében tilos behozni álla­tot, ezek szaporítóanyagát, a betegség terjesztésére alkalmas állati eredetű élelmiszert és -alapanyagot, tárgyakat és állatszállító járműveket. A déli határon megszigorították az egészségügyi ellenőrzéseket. K. Z., — V. P. (Új Kelet) Magyarországon utoljára a 70-es évek elején volt megta­pasztalható, hogy milyen a ví­rusos járvány pusztító hatása. Akkor több — többek között Szabolcs-Szatmár-Bereg — megyében is az állatállomány jelentős részét — a nem fertő­zött állatok védelmében — ki kellett irtani. Ma e régióban, a legfrissebb állatszámlálás ada­tai szerint, az amúgy is folya­matosan csökkenő állományból 45 ezer szarvasmarha, 290 ezer sertés és több mint 110 ezer juh potenciálisan megbetegedhet. Mindezt Magyar József, a megyei állategészségügyi köz­pont igazgatóhelyettes főállat­orvosa is alátámasztotta. Mint elmondta, a ragadós száj- és körömfájás járvány elsősorban a hasítottkörmű állatokra, a szarvasmarhákra, a juhokra, a kecskékre, de még az őzekre és a szarvasokra is veszélyes. A vírus többek között azért is ve­szélyes, mert Szinte mindenen keresztül — nyállal, takar­Kozma Ibolya (Új Kelet) Harmincéves egészségügyi és szociális munkája elismeré­seként Mónus Albertné, Lujzika néni a közelmúltban Battyhányi Stratman László-díjat vett át a Népjóléti Minisztériumban. 1975-től a Megyei Tanács egészségügyi osztályán a szo­ciális gondoskodás felügyeletét látta el. Jelenleg nyugdíjas, az Emlékezzünk Alapítvány kura­tóriumi titkára. Emellett Nyír­egyházán, a kistelekiszőlői Tóth András Szeretetotthon mentálhigiénés szakdolgozó­ja. Lujzika néni a családjától gondoskodó, szeretetteljes ne­veltetést kapott. Húszévesen ment férjhez, évekig anyósával éltek. — Tizenegy éven át gondoz­mánnyal, alommal, de még a szállító járművel is — ter­jed. A határzárlat emiatt koránt­sem véletlen. Egy állományba bekerülő vírus napok alatt, elő­ször fizikailag legyengíti az ál­latokat, majd magas láz kísére­tében a vesztüket okozza. Az emberi szervezet gyakor­latilag immunis ellene, de az orvosok a húsz évvel ezelőtti járványkor már találkoztak olyan állattartóval, akinél ki­mutatták a vírusnyomot. A betegség ellen a leghatáso­sabb védekezés és megelőzés, ha a megfertőzött állatállo­mányt azonnal kiirtják. Ezt ren­delet szabályozza, amelyet az állategészségügyi szervek azonnal végre is hajtanak. Értesüléseink szerint, az uk­rán, a román és a szerb határ- szakasz átkelőhelyein szerdától szigorúbban ellenőrzik a határ­őrizeti szervek a turisták élel­miszercsomagjait és a fertőzés esetleges hordozóit, a nem hőkezelt állati eredetű terméke­ket elkobozzák. A végek vá­tam kedvesanyámat — mondja Lujzika néni. — Halála után a sóstói szociális otthonban kezd­tem dolgozni. Idős emberek között lenni megnyugtató érzés számomra. Szeretettel fogad­nak mindenkit, és igénylik a szeretetet, a gondoskodást. Tudják, még egy pohár víz el­fogadásánál is, hogy szívből, vagy szolgálatból adja az em­ber. A munkám során nem min­dig volt közvetlen kapcsolatom a rászorulókkal. Nagyon hiány­zott a visszajelzés, hogy lássam, ki mikor és milyen törődést igé­nyel és elégedett e a segítség­gel. Egy-egy hatósági ügy fel­lebbezésének elbírálásakor kér­ték véleményünket. Ilyenkor mindig elmentünk a családok­hoz, és magunk mértük fel a rá­szorultság jogosságát. mosait kérdeztük megyénkben eddigi tapasztalataikról. —- Átkelőnk csak személy- forgalmat fogad, tehát teherau­tókon élő állat, vagy húskészít­mény nálunk nem halad keresz­tül — tájékoztatott Tóth Zoltán főtörzszászlós, a csengersimai vámhivatal munkatársa. — A turisták itt a jogszabályokban meghatározott élelmiszereket vihetik át a határon. — Záhonyban eddig is állat­egészségügyi szakemberek, és nem a vámosok döntötték el, hogy mely élőállat- vagy hús­készítmény-szállítmány jöhet be hazánkba — tudtuk meg Czap lst\’án őrnagytól, a kelet kapujának vámparancsnoká­tól. — Most az említett árufé­léket az illetékes minisztérium döntése alapján nem engedjük be az országba, akár hazánk a végcél, akár tranzitszállítmány­ról van szp. Eddig -— talán az idő rövidsége miatt — még nem jelentkeztek ilyen jellegű árut szállító kamionok belépésre a határon. A turisták csomagjait, főképpen az élelmiszerekét, az eddig megszokottnál alaposab­ban vizsgáljuk meg, szabályta­lansággal nem találkoztunk. A nyershúst nem, de a füstölt és a konzervált húsipari termékeket beengedjük az országba. A tu­risták elsősorban szendvicseket hoznak élelemként maguknak, azt azonban semmilyen szabá­lyozó nem tiltja. Sokévi munka után, húsz év­vel az érettségi vizsgám után felvettek a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola szociális szervező szakára. A gimnáziumban hiába voltam jó tanuló, az ötvenes évek politi­kai elvei miatt nem vettek fel az egyetemre. Nem adtam fel a reményt. Harmincnyolc évesen beültem az iskolapadba. Jeles eredménnyel szereztem meg a diplomát. 1982-ben szociálpo­litikai csoportvezetővé nevez­tek ki, a megye összes szociá­lis intézményének felügyelete hozzám tartozott. A rendszerváltás után némi­leg változott a feladatom. Két évvel ezelőtt mentem nyugdíj­ba. Tóth Andrásáé, Erzsiké néni 1992-ben keresett fel azzal, hogy a háza mellett lévő telket szeretné felajánlani olyan cél­ra, amely megőrizné elhunyt férje emlékét. Közös elhatáro­zással először egy bt.-t hoztunk létre, és pályázatokat nyújtot­tunk be alapítványokhoz, szer­vezetekhez. Egy holland alapít­ványtól támogatást nyertünk, s közben a telken, Erzsiké néni háza mellett elkezdtük építeni a szociális otthont. Az Emlé­kezzünk Alapítványt 1994-ben hoztunk létre. Szívesen dolgozom a meg­épült, új otthonban. Szeretek idős emberek között lenni. Ra­gaszkodnak hozzám és én is kötődöm hozzájuk. Harminc évi munkáért tüntették ki Szívből vagy szolgálatból Hány fokos cukorláz? (Folytatás az 1. oldalról) Az áremelés mértékéről kü­lönböző adatok láttak napvilá­got. Volt, aki tíz, de akadt, aki harmincöt százalékos drágulást jósolt. Megkerestük a téma leg- illetékesebbjét, Kovács And­rást, az Országos Cukortermék­tanács elnökhelyettesét, aki kérdésünkre elmondta, félreér­tésen alapul az egész vásárlási láz. A terméktanács még az első negyedév végén, a második negyedév elején 8—10 száza­lékos termelői áremelést jelen­tett be, de túl nagy készletek voltak raktáron, így nem tud­ták érvényesíteni az árakat. A múlt hónap végére már jelen­tősen megcsappant a készlet, ezért most akarják bevezetni a már korábban elhatározott ter­melői áremelést. A termékta­nácsnak nincs bejelentési köte­lezettsége, hisz a cukor szabadáras termék. Egyedül a szállítók felé kell időben jelez­ni, ha árat akarnak emelni. A cukorgyárak nagytételű vásár­lói kemény tárgyalópartnerek. A külföldi érdekeltségű ke­reskedő-hálózatok kis árréssel dolgoznak, és mivel egyszerre hatalmas mennyiségekre köt­nek szerződést, igyekeznek le­szorítani az árakat. Néha nem is eredménytelenül. A gyártók szerint a mostani termelői ár alacsonyabb, mint az előállítás költsége, tovább nem halogat­hatták a döntést. A felvásárlási láz nem ártott a cukorgyáraknak, inkább fel­készületlenül érte őket. Van elég cukor a raktárakban, csak a csomagolást nem győzik el­végezni olyan ütemben, aho­gyan a kereskedelem igényel­né. Legnagyobb hiány az egy kilogrammos kiszerelésű kris­tálycukorból van. A gyárak még a szabadságon lévő dolgo­zóikat is berendelték, mégsem győzik a tempót. A fölös készleteket — mint az elnökhelyettes elmondta A-, kénytelenek lesznek külföldön értékesíteni. Nem öröm ez szá­mukra, mert a világpiaci ár ala­csonyabb, mint a hazai. Mégis kénytelenek nagyobb termőte­rületre szerződést kötni, ugyan­is a cukorrépa termésmennyi-, sége nagyon időjárásfüggő. Hogy az idei új cukor mennyi­ért kerül majd a boltokba, még nem tudják, nem döntöttek róla. (Nem lennénk meglepve, ha a cukorrépa feldolgozásának kez­detekor ismét áremelésekről szóló hírek látnának napvilá­got.) Elfogadhatatlan az áremelés Még el sem csendesültek az indulatok, amit a kenyér árának várható emelése váltott ki, máris itt az újabb sokakat bosszantó bejelentés. Szerényebb becslések szerint tíz, mások szerint harminc—harmincöt száza­lékkal emelik a cukor árát. Arra voltunk kíváncsiak, mit szól mindehhez a hétköznapi vásárló? Hárman a véletlenszerűen megkérdezettek közül: Nógrádi Erzsébet Nógrádi Erzsébet: — Most jövök a boltból, de sajnos nem tudtam venni cuk­rot, és nem is akartam cipeked- ni. Majd holnap kocsival jö­vünk és veszünk vagy tizenöt kilónyit. Egy—két százaléknyi áremelést még csak-csak el tud­nánk viselni, de ez már több a soknál. Ezt nem tudjuk nélkü­lözni, mert ugyanolyan alapve­tő élelmiszer, mint a kenyér, vagy a hús. Már nem járunk szórakozni, nem veszünk új ru­hákat, még ezt is el akarják ven­Horváthné Pécsi Ildikó ni tőlünk? Tudom, szabadáras termék, de mégis jó lenne, ha maximálnák a fogyasztói árát. Horváthné Pécsi Ildikó: — Még öt százaléknyi, vagy az alatti áremelést elfogadható­nak tartanék, de amit a napok­ban emlegetnek, az már nem tetszik. A mi fizetésünkhöz ké­pest így is sokba kerül. Ráadá­sul a gyerek miatt 4—5 kilónyi is elfogy havonta a kristálycu­korból. Az emberek elkezdték felvásárolni a boltokból a Csökken a feszültség (Folytatás az 1. oldalról) Az általuk javasolt ügyfe­leken kívül másokkal is tár­gyalhatnak az ónkormányza­tok, a megbeszéléseken azon­ban a cég képviselői is jelen lesznek. A gázvagyon-lulaj- donos önkormányzatok állás­pontja továbbra is az, hogy az eladás maximálását szolgáló versenyben az ITALGAZ vezetőinek is részt kell ven­niük. Erre már csak az is re­ményt adhat, hogy a tulaj­donosi vagyon jóval nagyobb arányt képvisel a részvények értékénél. Az ÉPIG veze­tői ígéretet tettek arra, hogy felértékeltetik a közműva­gyon!. 1 Czene Ferenc készleteket, de nekünk nincs miből tartalékolni. Annyi min­denen kell takarékoskodnunk, hogy ezen már nem lehet, már csak a gyerek miatt sem. A teát, a kakaót, a kávét mindennap meg kell főzni. Czene Ferenc:-— Teljesen ledöbbentett, amikor bejelentették, hogy elő­ször tíz százalékkal, majd az új cukor megjelenésekor még et­től is többel emelik az árát. Semmilyen arányú áremelést nem tartok indokoltnak. Az el­múlt évi termés és az idei vár­ható betakarítás nem teszi szük­ségessé a fogyasztói ár emelé­sét. Ez is egy a kormány be nem tartott választási ígéretei közül, de nem is lehet tőlük mást vár­ni. Amikor az ellenzék kriti­zálni merészeli tevékenységü­ket, még Horn Gyula sértődik meg. Minden piszlicsáré ügy­ből botrányt csinál a kormány. Májusban miért nem cir- kuszoltak, hogy a fél százalék kevés lesz a nyugdíjasoknak. Hóm Gyula szakértői kormányt ígért a választások idején, és közben ő akarja mindenkire rá­erőltetni az akaratát. Két év alatt már a harmadik pénzügy- miniszter ül a bársonyszékben, talán ez is mond valamit. Ha nem szégyellték a fél százalé­kos nyugdíjemelést megszavaz­ni, akkor most nem restelik har­madával emelni a cukor árát. Ebből a kevés jövedelemből nem lehet előre vásárolni, örü­lünk, ha a napi bevásárlásokra jut.

Next

/
Thumbnails
Contents