Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-17 / 166. szám

4 1996. július 17., szerda Hazai krónika UJ KELET Magyar Távirati Iroda Egy kritizált dokumentum A magyar kormány értékelése szerint a hónap eleji, úgyne­vezett magyar—-magyar csúcson elfogadott közös nyilatko­zat egy olyan politikai dokumentum, amelynek jogi érvénye nincs, az abban deklarált elvek azonban érvényesíthetők a mindennapos munkában — jelentette ki szokásos keddi saj­tótájékoztatóján Szent-Iványi István külügyi szóvivő. Az igazságszolgáltatás reformja A Fidesz egy eseti parlamenti bizottság felállítását javasol­ja az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatban — jelen­tette ki Ader János, a Fidesz — Magyar Polgári Párt ügyvezető alelnöke keddi sajtótájékoztatóján. A párt e javaslatát a na­pokban már a T. Ház elé terjesztette. Ader János reményét fejezte ki, hogy a parlament a Fidesz elképzeléseit kedvezően fogadja. Benzingőz okozta a tűzet A rendőrségi vizsgálat szerint egy lezárt marmonkannában felgyülemlett benzingőz berobbanása okozta azt a tüzet a Heves megyei Poroszló község csónakkikötőjében, amely­nek következtében hétfőn összesen kilenc, a vízen horgony­zó kirándulóhajó gyulladt ki. Közülük öt teljesen leégett, több milliós kárt okozva tulajdonosainak. Nulladik változat A szocialisták már tavaly kidolgozták az etikai-magatartási normákra vonatkozó elképzeléseik “nulladik változatát” és javaslatukat átadták a koalíciós partner szabaddemokraták­nak — közölte Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke egy keddi sajtóbeszélgetésen. Emlékezetes, hogy Horn Gyula miniszterelnök korábban jelezte: kívánatosnak tartja, hogy a kormányzópártok a nyár folyamán megegyez­zenek bizonyos etikai alapelvekben. Kósáné Kovács Magda újságírók előtt elmondta, hogy a tavalyi koalíciós egyezteté­si sorozat eredményeként tízpontos megállapodást kötöttek, amelynek egyik passzusa az etikai normák kidolgozására vonatkozik. A magatartási szabályok elkészítését tehát már egy éve elhatározta az MSZP és az SZDSZ. A szocialisták részéről Gál Zoltán, Hegyi Gyula és Katona Béla el is készí­tette a nagyobbik kormányzópárt elképzeléseit rögzítő első tervezetet, amely alapjául szolgálhat a szabaddemokratákkal folytatandó egyeztetésnek. A szocialista párt ügyvezető alel­nöke szerint a Koalíciós Egyeztető Tanács keretében kellene megvitatni az etikai normákat. E testület összehívása a mi­niszterelnök hatáskörébe tartozik. Kósáné Kovács Magda úgy véli, hogy augusztus vége felé esedékes a KÉT ülése. Lesz elég tankönyv Lesz elegendő tankönyv az iskolák kapunyitására — tudta meg az MTI kedden Abrahám Istvántól. A Nemzeti Tankönyv- kiadó Rt. vezérigazgatója elmondta, július 31-éig elkészül és augusztus 16-ára a nagykereskedők raktáraiba kerül az rt. tan­könyvlistáján szereplő 1400 féle kiadvány. Ellenkező eset­ben a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. jelentős kötbért fizet a nagykereskedőknek. Új kavicsbánya Délegyházán A Délegyházi Önkormányzat és az üdülőtavi kotrásra szerződött német Faber cég közös társaságot kíván alapítani új kavicsbánya nyitására. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások második fordulója július 25-én lesz. A mederkotrásra eddig kijelölt tavakból ugyanis csak olyan kevés kavicsot lehet ki­termelni, hogy a további medertisztítást a'Faber cég az új bánya megnyitásából származó jövedelemből kívánja finan­szírozni. Pitbull-mars Szegeden MTI A szegedi önkormányzat közelmúltban hozott helyi rendelete alapján a Tisza-par- ti városban és közigazgatási területén is tilos a különösen veszélyes, támadó ebek — a pitbull terrier, a Staffordshire terrier és ezek kereszteződé­seinek — tartása. Aki a ren­deletet nem tartja be, sza­bálysértést követ el, s a pénz­bírság mellett számíthat arra is, hogy kutyáját elkobozhat­ják. A fokozott ellenőrzést az utcákon és a tereken az ön­kormányzat a rendőrséggel közösen végzi, s a közgyű­lés a tervek szerint szeptem­berben tárgyal a rendeletben foglaltak végrehajtásáról. A városatyák módosították a csak szájkosárral sétáltatha­tó kutyák listáját is. Az eddi­gi 14 fajta helyett ezentúl 20 fajta szerepel a listán. Főként a nagy testű állatokra, így például a német juhászra, a dogra, a dobermannra, a ku­vaszra, a komondorra, rott- weilerre és a terrierekre kell szájkosarat tenni, ha gazdá­juk sétáltatni akarja őket. Természeti katasztrófa? Barlangászok mulasztása? Boros Csaba és egy cseppkőcsoda „Elkerül a baj...” A kül- és a belpolitikai in­formációkat olykor „lepipál­ják” bizonyos gyorshírek, honi vonatkozású szenzá­ciók. Az utóbbi napokban magyar barlangászok franciaországi tragédiájá­ról harsogott az elektroni­kus és az írott sajtó, szin­te együtt lélegezhettünk a bajba jutott sportemberek­kel. Ladányi Tóth Lajos (Új Kelet) A Berger-barlangban történt események az elmúlt évek leg­nagyobb franciaországi föld alatti mentőakciójaként kerül­nek a krónikákba. A mentés több mint egymillió frankba került, és a hattagú expedíció­ból végül négyen kerültek élve a felszínre. Egy brit és egy magyar barlangász lelte halá­lát a mélyben. Boros Csaba, a Pedagógus Természetbarát Egyesület „De­nevér” Barlangjáró Csoportjá­nak vezetője személyesen is ismerte hírekben szereplő tár­sait. Ő közel másfél évtizede foglalkozik barlangászattal (korábban a Honvéd Bottyán SE keretein belül...), tehát van annyi gyakorlata, hogy véle­ményt alkothasson az efféle időtöltésről. — Csakis a tragédia miatt kerültünk középpontba. Ha ez nem következett volna be, ak­kor lehet, hogy a sikeres bar­langjárás ténye bele sem kerül az újságokba. Inkább nevezem a történteket természeti kataszt­rófának, mintsem barlangászok mulasztásának. Persze, ilyen távolságból felelősségem tuda­tában nem alkothatok véle­ményt, az biztos, hogy ezek után még szigorúbbak lesznek az előírások. Két hete Pilis- szentkereszten még találkoz­tunk az azóta már magyar föl­dön tartózkodó három társunk­kal, csakúgy, mint az elhunyt Torda Istvánnal. Ők hazai vi­szonylatban profiknak, felké­szültnek számítanak, ezért is megdöbbentő mindaz, ami tör­tént. Egy barlangjáró-expedíció megkezdése előtt az a rend, hogy előzetesen be kell jelent­kezni a barlang „kezelőjénél”, aki a szervezett csoport számá­ra igény szerint túravezetőről gondoskodik. Egyedül semmi­féleképpen nem szabad elin­dulni! Veszélyes sportnak tar­tom hobbinkat, viszont a biz­tonsági előírások betartásával, kellő felkészültséggel elkerül­hető a baj. Nálunk is vannak különböző erősségi szintek, akárki nem mehet el például a Berger-barlangba. Mi legköze­lebb az Aggtelek-Jósvafőn található Béke-barlangban for­gatunk videofilmét. Aki komo­lyan érdeklődik hobbink iránt, szeptember 13—15. között az Aggteleken rendezendő Nyílt Barlangi Napokon megismer­kedhet a föld alatti világ szép­ségeivel. Nem szabad általáno­sítani a tragédia miatt, Magyar- országon nincsenek ennyire ki­számíthatatlanul veszélyes barlangok... Palotai István (Új Kelet) Medgyessy Péter színre- léptévei... ...és a választások lassú közeledtével érezhetően más szelek kezdenek fújdo- gálni a magyar gazdaság te­rületén. A szlogen még mindig a régi: „az úton tovább kell menni”, azonban a háttér­nyilatkozatok ettől merőben eltérnek, még ha százszor is igyekeznek cáfolni ennek té­nyét. Főleg a közgazdászok vé­leménye változott meg szem­betűnően. A jelenlegi hely­zet az, hogy egyöntetűen és szinte egy emberként támad­ják a fogyasztás csökkené­sének elvét, és azt vallják, hogy a reálbérek csökkené­séből nem következik az infláció megszűnése, mert önmagában nincs árletörő hatása. Kijelentették, hogy sokkal hatékonyabb ebből a szempontból az, ha a terme­lés növekedtével nő a kíná­lat, és a nagyobb kínálat megszüli a maga árverse­nyét. Logikus és igaz tételek, olyannyira, hogy tavaly, ta­valyelőtt, sőt, bármikor is igazak voltak! Milyen kár, hogy ennek az igazságnak pédául Bokros úr pénzügyi országlása alatt „hallgass” volt a neve. Milyen kár, hogy ez az igazság most is csak akkor láthatott napvilágot, amikor a kormány már ki­mondta a varázsigét: nem óhajtja tovább folytatni a restrikciós politikát! Milyen kár, hogy addig, amíg a ha­talom nem húzza fel a so­rompókat, addig még szak­mai-eszmei ellenvélemé­nyek sem surranhatnak be — bármily igazak is — a kor­mány „vegykonyháiba”. Milyen jó, hogy világosan kiderül: a kötelező kiadás- csökkentések valós mivolta ellenére a közgazdasági alaptételek azért nem változ­tak meg, és a gazdaság egyetlen egészséges állapo­ta a fejlődés, a növekedés. A rendszerváltás harmadik eleme Az államháztartási reform önkormányzatokat érintő ré­széről, valamint a közoktatás átszervezésére vonatko­zó legfontosabb feladatokról szólt Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője egy, a kö­zelmúltban Nyíregyházán tett látogatásakor. Úri Mariann (Új Kelet) Várfalvi István lapunknak adott nyilatkozatában kifej­tette, fontosnak tartja, hogy a közoktatás továbbra is ön- kormányzati kötelező köz­szolgáltatás legyen, és ne ál­lami feladat. Ehhez azonban az iskolafenntartókat olyan helyzetbe kell hozni, hogy megfelelő színvonalú okta­tást tudjanak nyújtani. Azaz, a szakmai tennivalókat sza­bályozó korrekt törvényi hát­tér mellett a megfelelő pénz­ügyi hátteret is meg kell te­remtenie a kormánynak. Csak így valósulhat meg ország­szerte egy magas színvonalú közoktatás. Persze, ez az ok­tatás korántsem lesz egysé­ges, minden településen ma­gán viseli majd az ott élők elvárásait, igényeit és lehe­tőségeit, de ezek a helyi elté­rések is valamiféle standard alapokra épülnek fel. Az államháztartási refomot illetően igencsak szarkiszti- kusan jegyezte meg, ideje lenne felocsúdni abból az illú­zióból, hogy maholnap bekö­vetkezik és mindenkinek jó lesz. Mint mondta, ez egy hosszú folyamat része, a rend­szerváltás harmadik eleme. Csakis a gazdasági és a politi­kai rendszerváltás után kerül­het sor az állami közszolgálta­tások átalakítására. Ennek so­rán az előző negyven év alatt megszokott szolgáltatások köre jelentősen leszűkül, per­sze továbbra is prioritást élvez majd a közoktatás, a szociál­politika és az egészségügy. Ezzel párhuzamosan az állam- háztartási reformból semmi­képpen sem maradhatnak ki az önkormányzatok, hiszen a la­kosság szempontjából a köz­szolgáltatások jelentős része a polgármesteri hivatalokhoz kapcsolódik. Ugyanakkor a pénzügyi kérdéseket illetően reálisan azzal kell számolnunk, hogy a gazdaság nem tud a kö­vetkező években sem jelentős többletforrást nyújtani, tehát meg kell keresni azokat a belső szervezési tartalékokat, ame­lyekre a közszolgáltatás-ellátás­ban szükség van. Például az ok­tatásnál racionálisabban kell szervezni a struktúrát. Nem biz­tos, hogy az arányaiban 30 szá­zalékkal csökkenő gyermeklét­szám mellett is ugyanazt a ka­pacitást kell finanszírozni, mint néhány évvel ezelőtt. A másik nagyon lényeges kérdés, hogy nem szabad fenntartani a kiste­lepüléseknél a mostani szétap­rózódott oktatást, hanem há­rom—négy, esteleg öt telepü­lésnek kellene működtetnie egy iskolát. így a pénz is arányosab­ban oszlana el, és a kívánt szín­vonalat is tudnák tartani. A kis­településeknél ez elsősorban szakmai kérdés, a nagyobb vá­rosokban azonban inkább a pénzügyeket érinti az átszer­vezés. A főosztályvezető megbocsáthatatlan pazarlás­nak tartja, hogy például a fő­városban félig kihasznált is­kolaépületeket tartanak fenn, ahelyett, hogy néhánnyal ke­vesebbet működtetnének megfelelő körülmények kö­zött. A fejkvótarendszerről szól­va elmondta, már a tavalyi évadban is emelkedett a gyer­mekek után járó állami támo­gatás, s az idén is szeretnék tartani a növekvő tendenci­át. Ezzel párhuzamosan már az idén megmutatkozott egy­fajta differenciáltság a finan­szírozásban az egyes intéz­mények között, mint például kistelepülési iskola, társulás, bejáró gyerekek száma stb., de a rendszer további ponto­sítást igényel. A normatív tá­mogatásokat továbbra is az önkormányzatoknak kell megkapniuk, és az összes for­rás függvényében kell dön­teniük arról, hogy mennyit is költenek a közoktatásra.

Next

/
Thumbnails
Contents