Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-17 / 166. szám
4 1996. július 17., szerda Hazai krónika UJ KELET Magyar Távirati Iroda Egy kritizált dokumentum A magyar kormány értékelése szerint a hónap eleji, úgynevezett magyar—-magyar csúcson elfogadott közös nyilatkozat egy olyan politikai dokumentum, amelynek jogi érvénye nincs, az abban deklarált elvek azonban érvényesíthetők a mindennapos munkában — jelentette ki szokásos keddi sajtótájékoztatóján Szent-Iványi István külügyi szóvivő. Az igazságszolgáltatás reformja A Fidesz egy eseti parlamenti bizottság felállítását javasolja az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatban — jelentette ki Ader János, a Fidesz — Magyar Polgári Párt ügyvezető alelnöke keddi sajtótájékoztatóján. A párt e javaslatát a napokban már a T. Ház elé terjesztette. Ader János reményét fejezte ki, hogy a parlament a Fidesz elképzeléseit kedvezően fogadja. Benzingőz okozta a tűzet A rendőrségi vizsgálat szerint egy lezárt marmonkannában felgyülemlett benzingőz berobbanása okozta azt a tüzet a Heves megyei Poroszló község csónakkikötőjében, amelynek következtében hétfőn összesen kilenc, a vízen horgonyzó kirándulóhajó gyulladt ki. Közülük öt teljesen leégett, több milliós kárt okozva tulajdonosainak. Nulladik változat A szocialisták már tavaly kidolgozták az etikai-magatartási normákra vonatkozó elképzeléseik “nulladik változatát” és javaslatukat átadták a koalíciós partner szabaddemokratáknak — közölte Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke egy keddi sajtóbeszélgetésen. Emlékezetes, hogy Horn Gyula miniszterelnök korábban jelezte: kívánatosnak tartja, hogy a kormányzópártok a nyár folyamán megegyezzenek bizonyos etikai alapelvekben. Kósáné Kovács Magda újságírók előtt elmondta, hogy a tavalyi koalíciós egyeztetési sorozat eredményeként tízpontos megállapodást kötöttek, amelynek egyik passzusa az etikai normák kidolgozására vonatkozik. A magatartási szabályok elkészítését tehát már egy éve elhatározta az MSZP és az SZDSZ. A szocialisták részéről Gál Zoltán, Hegyi Gyula és Katona Béla el is készítette a nagyobbik kormányzópárt elképzeléseit rögzítő első tervezetet, amely alapjául szolgálhat a szabaddemokratákkal folytatandó egyeztetésnek. A szocialista párt ügyvezető alelnöke szerint a Koalíciós Egyeztető Tanács keretében kellene megvitatni az etikai normákat. E testület összehívása a miniszterelnök hatáskörébe tartozik. Kósáné Kovács Magda úgy véli, hogy augusztus vége felé esedékes a KÉT ülése. Lesz elég tankönyv Lesz elegendő tankönyv az iskolák kapunyitására — tudta meg az MTI kedden Abrahám Istvántól. A Nemzeti Tankönyv- kiadó Rt. vezérigazgatója elmondta, július 31-éig elkészül és augusztus 16-ára a nagykereskedők raktáraiba kerül az rt. tankönyvlistáján szereplő 1400 féle kiadvány. Ellenkező esetben a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. jelentős kötbért fizet a nagykereskedőknek. Új kavicsbánya Délegyházán A Délegyházi Önkormányzat és az üdülőtavi kotrásra szerződött német Faber cég közös társaságot kíván alapítani új kavicsbánya nyitására. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások második fordulója július 25-én lesz. A mederkotrásra eddig kijelölt tavakból ugyanis csak olyan kevés kavicsot lehet kitermelni, hogy a további medertisztítást a'Faber cég az új bánya megnyitásából származó jövedelemből kívánja finanszírozni. Pitbull-mars Szegeden MTI A szegedi önkormányzat közelmúltban hozott helyi rendelete alapján a Tisza-par- ti városban és közigazgatási területén is tilos a különösen veszélyes, támadó ebek — a pitbull terrier, a Staffordshire terrier és ezek kereszteződéseinek — tartása. Aki a rendeletet nem tartja be, szabálysértést követ el, s a pénzbírság mellett számíthat arra is, hogy kutyáját elkobozhatják. A fokozott ellenőrzést az utcákon és a tereken az önkormányzat a rendőrséggel közösen végzi, s a közgyűlés a tervek szerint szeptemberben tárgyal a rendeletben foglaltak végrehajtásáról. A városatyák módosították a csak szájkosárral sétáltatható kutyák listáját is. Az eddigi 14 fajta helyett ezentúl 20 fajta szerepel a listán. Főként a nagy testű állatokra, így például a német juhászra, a dogra, a dobermannra, a kuvaszra, a komondorra, rott- weilerre és a terrierekre kell szájkosarat tenni, ha gazdájuk sétáltatni akarja őket. Természeti katasztrófa? Barlangászok mulasztása? Boros Csaba és egy cseppkőcsoda „Elkerül a baj...” A kül- és a belpolitikai információkat olykor „lepipálják” bizonyos gyorshírek, honi vonatkozású szenzációk. Az utóbbi napokban magyar barlangászok franciaországi tragédiájáról harsogott az elektronikus és az írott sajtó, szinte együtt lélegezhettünk a bajba jutott sportemberekkel. Ladányi Tóth Lajos (Új Kelet) A Berger-barlangban történt események az elmúlt évek legnagyobb franciaországi föld alatti mentőakciójaként kerülnek a krónikákba. A mentés több mint egymillió frankba került, és a hattagú expedícióból végül négyen kerültek élve a felszínre. Egy brit és egy magyar barlangász lelte halálát a mélyben. Boros Csaba, a Pedagógus Természetbarát Egyesület „Denevér” Barlangjáró Csoportjának vezetője személyesen is ismerte hírekben szereplő társait. Ő közel másfél évtizede foglalkozik barlangászattal (korábban a Honvéd Bottyán SE keretein belül...), tehát van annyi gyakorlata, hogy véleményt alkothasson az efféle időtöltésről. — Csakis a tragédia miatt kerültünk középpontba. Ha ez nem következett volna be, akkor lehet, hogy a sikeres barlangjárás ténye bele sem kerül az újságokba. Inkább nevezem a történteket természeti katasztrófának, mintsem barlangászok mulasztásának. Persze, ilyen távolságból felelősségem tudatában nem alkothatok véleményt, az biztos, hogy ezek után még szigorúbbak lesznek az előírások. Két hete Pilis- szentkereszten még találkoztunk az azóta már magyar földön tartózkodó három társunkkal, csakúgy, mint az elhunyt Torda Istvánnal. Ők hazai viszonylatban profiknak, felkészültnek számítanak, ezért is megdöbbentő mindaz, ami történt. Egy barlangjáró-expedíció megkezdése előtt az a rend, hogy előzetesen be kell jelentkezni a barlang „kezelőjénél”, aki a szervezett csoport számára igény szerint túravezetőről gondoskodik. Egyedül semmiféleképpen nem szabad elindulni! Veszélyes sportnak tartom hobbinkat, viszont a biztonsági előírások betartásával, kellő felkészültséggel elkerülhető a baj. Nálunk is vannak különböző erősségi szintek, akárki nem mehet el például a Berger-barlangba. Mi legközelebb az Aggtelek-Jósvafőn található Béke-barlangban forgatunk videofilmét. Aki komolyan érdeklődik hobbink iránt, szeptember 13—15. között az Aggteleken rendezendő Nyílt Barlangi Napokon megismerkedhet a föld alatti világ szépségeivel. Nem szabad általánosítani a tragédia miatt, Magyar- országon nincsenek ennyire kiszámíthatatlanul veszélyes barlangok... Palotai István (Új Kelet) Medgyessy Péter színre- léptévei... ...és a választások lassú közeledtével érezhetően más szelek kezdenek fújdo- gálni a magyar gazdaság területén. A szlogen még mindig a régi: „az úton tovább kell menni”, azonban a háttérnyilatkozatok ettől merőben eltérnek, még ha százszor is igyekeznek cáfolni ennek tényét. Főleg a közgazdászok véleménye változott meg szembetűnően. A jelenlegi helyzet az, hogy egyöntetűen és szinte egy emberként támadják a fogyasztás csökkenésének elvét, és azt vallják, hogy a reálbérek csökkenéséből nem következik az infláció megszűnése, mert önmagában nincs árletörő hatása. Kijelentették, hogy sokkal hatékonyabb ebből a szempontból az, ha a termelés növekedtével nő a kínálat, és a nagyobb kínálat megszüli a maga árversenyét. Logikus és igaz tételek, olyannyira, hogy tavaly, tavalyelőtt, sőt, bármikor is igazak voltak! Milyen kár, hogy ennek az igazságnak pédául Bokros úr pénzügyi országlása alatt „hallgass” volt a neve. Milyen kár, hogy ez az igazság most is csak akkor láthatott napvilágot, amikor a kormány már kimondta a varázsigét: nem óhajtja tovább folytatni a restrikciós politikát! Milyen kár, hogy addig, amíg a hatalom nem húzza fel a sorompókat, addig még szakmai-eszmei ellenvélemények sem surranhatnak be — bármily igazak is — a kormány „vegykonyháiba”. Milyen jó, hogy világosan kiderül: a kötelező kiadás- csökkentések valós mivolta ellenére a közgazdasági alaptételek azért nem változtak meg, és a gazdaság egyetlen egészséges állapota a fejlődés, a növekedés. A rendszerváltás harmadik eleme Az államháztartási reform önkormányzatokat érintő részéről, valamint a közoktatás átszervezésére vonatkozó legfontosabb feladatokról szólt Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője egy, a közelmúltban Nyíregyházán tett látogatásakor. Úri Mariann (Új Kelet) Várfalvi István lapunknak adott nyilatkozatában kifejtette, fontosnak tartja, hogy a közoktatás továbbra is ön- kormányzati kötelező közszolgáltatás legyen, és ne állami feladat. Ehhez azonban az iskolafenntartókat olyan helyzetbe kell hozni, hogy megfelelő színvonalú oktatást tudjanak nyújtani. Azaz, a szakmai tennivalókat szabályozó korrekt törvényi háttér mellett a megfelelő pénzügyi hátteret is meg kell teremtenie a kormánynak. Csak így valósulhat meg országszerte egy magas színvonalú közoktatás. Persze, ez az oktatás korántsem lesz egységes, minden településen magán viseli majd az ott élők elvárásait, igényeit és lehetőségeit, de ezek a helyi eltérések is valamiféle standard alapokra épülnek fel. Az államháztartási refomot illetően igencsak szarkiszti- kusan jegyezte meg, ideje lenne felocsúdni abból az illúzióból, hogy maholnap bekövetkezik és mindenkinek jó lesz. Mint mondta, ez egy hosszú folyamat része, a rendszerváltás harmadik eleme. Csakis a gazdasági és a politikai rendszerváltás után kerülhet sor az állami közszolgáltatások átalakítására. Ennek során az előző negyven év alatt megszokott szolgáltatások köre jelentősen leszűkül, persze továbbra is prioritást élvez majd a közoktatás, a szociálpolitika és az egészségügy. Ezzel párhuzamosan az állam- háztartási reformból semmiképpen sem maradhatnak ki az önkormányzatok, hiszen a lakosság szempontjából a közszolgáltatások jelentős része a polgármesteri hivatalokhoz kapcsolódik. Ugyanakkor a pénzügyi kérdéseket illetően reálisan azzal kell számolnunk, hogy a gazdaság nem tud a következő években sem jelentős többletforrást nyújtani, tehát meg kell keresni azokat a belső szervezési tartalékokat, amelyekre a közszolgáltatás-ellátásban szükség van. Például az oktatásnál racionálisabban kell szervezni a struktúrát. Nem biztos, hogy az arányaiban 30 százalékkal csökkenő gyermeklétszám mellett is ugyanazt a kapacitást kell finanszírozni, mint néhány évvel ezelőtt. A másik nagyon lényeges kérdés, hogy nem szabad fenntartani a kistelepüléseknél a mostani szétaprózódott oktatást, hanem három—négy, esteleg öt településnek kellene működtetnie egy iskolát. így a pénz is arányosabban oszlana el, és a kívánt színvonalat is tudnák tartani. A kistelepüléseknél ez elsősorban szakmai kérdés, a nagyobb városokban azonban inkább a pénzügyeket érinti az átszervezés. A főosztályvezető megbocsáthatatlan pazarlásnak tartja, hogy például a fővárosban félig kihasznált iskolaépületeket tartanak fenn, ahelyett, hogy néhánnyal kevesebbet működtetnének megfelelő körülmények között. A fejkvótarendszerről szólva elmondta, már a tavalyi évadban is emelkedett a gyermekek után járó állami támogatás, s az idén is szeretnék tartani a növekvő tendenciát. Ezzel párhuzamosan már az idén megmutatkozott egyfajta differenciáltság a finanszírozásban az egyes intézmények között, mint például kistelepülési iskola, társulás, bejáró gyerekek száma stb., de a rendszer további pontosítást igényel. A normatív támogatásokat továbbra is az önkormányzatoknak kell megkapniuk, és az összes forrás függvényében kell dönteniük arról, hogy mennyit is költenek a közoktatásra.
