Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-17 / 166. szám

Világkrónika 2 1996. július 17., szerda UJ KELET Találat a csecsen vezér házán Csecsenföldön harci helikopterekről kilőtt rakéták találták el hétfő este Zelimhan Janderbijev, a csecsen felkelők vezére szüleinek házát Sztarije Atagi településen, 15 kilométerre délre Groznijtól. Egy gyermek megsebesült, halálos áldozata nincs a támadásnak. Hét helikopter vett részt a támadásban, és több épületet vettek célba, a többi között Janderbijev szüleinek házát. Peresz első nyilatkozata Simon Peresz volt izraeli miniszterelnök — a törvényhozá­si választások elvesztése óta adott első televíziós nyilatkoza­tában — erőteljesen bírálta utódját, és kétségbe vonta, hogy Benjamin Netanjahu politikája békét teremthet a térségben. Peresz hétfőn egy televíziós talk-show-ban kifejtette: nézete szerint az új Likud-kormány súlyos hibákat követ el, ame­lyek Izraelt rendkívül nehéz helyzetbe hozzák. Pokolgép robbant Kijevben Távirányítású pokolgép robbant kedd reggel Kijevben Pável Lazarenko ukrán kormányfő elhaladó gékocsija mellett. A robbanás súlyosan megrongálta az autót, de a merényletnek nincs áldozata — közölte az Interfax orosz hírügynökség, jól tájékozott forrásokra hivatkozva. Kijevi biztonsági források is megerősítették azt a hírt, hogy pokolgép robbant kedden Pavel Lazarenko ukrán miniszterelnök gépkocsija közelében, miközben a kormányfő konvoja a kijevi repülőtér felé haladt. Mázsányi kokain Peruban A perui rendőrség 750 kilogramm tiszta kokaint foglalt le a hét végén két különböző akció során Amazónia területén (Li­mától északkeletre). Az egyik alkalommal 650 kilogramm kokaint találtak egy titkos repülőtéren Ucayali megyében, 840 kilométerre Limától. A múlt héten egy kolumbiai repülőgép, amely illegálisan hatolt be Peru légterébe, s a pe­rui légvédelem a nyomában volt, ebben az övezetben zuhant le. A második, mintegy száz kilogrammos kokainszállítmányra a Maranon folyón egy csónakban bukkantak rá, Loreto térsé­gében. A tiltakozás élő lánca Groznij csecsenföldi fővárosban kedden tüntetők követel­ték, hogy a hatóságok derítsék ki 12 ember meggyilkolásá­nak körülményeit. A városba északról bevezető utakon az emberek élő láncot alkottak. Hétfő este Pervomajszkojéban, a csecsenföldi főváros északnyugati elővárosában két, felségjel nélküli páncélozott harci jáműből tüzet nyitottak három sze­mélygépkocsira, s 10 ember életét vesztette. Új helytartó Hongkongban Hongkongba látogatott kedden a helyőrség leendő (a brit koronagyarmat Peking fennhatósága alá kerülése utáni) kínai parancsnoka — jelentette a Reuter. A kínai néphadsereg ma­gas rangú tisztje először járt Hongkongban. Bryan Dutton vezérőrnagy, a hongkongi brit fegyveres erők parancsnoká­nak meghívásának eleget tevő Liu Csen-Vu vezérőrnagy láto­gatását egy gurkha század rövid szemléjével kezdte. ^ A dalai láma előadása Peking álláspontja szerint kárt okoz Nagy-Britannia és Kína kapcsolataiban az, hogy a dalai láma, Tibet száműzetésben élő vezetője — brit meghívásra — kedden előadást tartott a londoni törvényhozók előtt. Ezt a kínai külügyminisztérim szóvivője közölte kedden Pekingben. A brit parlament „tibe­ti csoportja” a dalai láma meghívásával, és a számára biztosí­tott parlamenti felszólalási lehetőséggel a dalai lámának az anyaország kettészakítását célzó tevékenységét segíti elő — vélekedett a pekingi külügyi szóvivő.-— Hatéves bűnöző MTI Felfüggesztették az eljárást egy életveszélyes testi sértés­sel vádolt hatéves kisfiú ellen, mert a bíróság úgy döntött, hogy a gyermek nem lenne ké­pes kiállni a tárgyalást. Step­hen K. Easton ifjúsági ügyek­ben illetékes bíró kijelentette: az ifjúsági igazságszolgáltatá­si eljárásokat nem hatéves gyer­mekekre találták ki, s egy ilyen korú gyermek nem tudja még védelmét sem segíteni a vád ellen, ami jelen esetben súlyos testi sértésből és birtokháborí­tásból áll. A hatéves kisfiú egy nyolcéves ikerpárral karöltve még áprilisban betört a szom­széd lakásba, hogy egy három­kerekű biciklit lopjon. A vád­lott fiúcska azonban nem elé­gedett meg pusztán a zsák­mánnyal, hanem megverte a lakásban felügyelet nélkül ha­gyott egyhónapos csecsemőt, úgy, hogy a baba életveszélyes sérüléseket szenvedett el. A csecsemő ugyan túlélte a sú­lyos bántalmazást, de az orvo­sok szerint maradandó agyi ká­rosodást szenvedett. A nyolc­éves ikerpárt szüleik felügye­letére bízták. Észak-írország: Viszonylagos nyugalom Politikai romeltakarítás Második napját kezdte ked­den viszonylagos nyugalom­ban az északír tartomány, ahol az egyheti, polgárháborús mé­reteket öltő zavargások után a jelek szerint lassan megkez­dődik a politikai romeltakarí­tás, amely azonban hosszas fo­lyamatnak ígérkezik. Belfast­ban kedden ismét tárgyalóasz­talhoz ültek a konfliktusban érintett pártok, felújítva azt a megbeszéléssorozatot, amely még június 10-én kezdődött a tartomány alkotmányos jövő­jéről. A legfeszültebb figyelem azonban nem az északír főváros szélén emelkedő Stormont- kastélyra, hanem Dublinra Äs Londonra irányul, mivel álta­lános vélemények szerint a múlt heti ulsteri események a legnagyobb pusztítást a két ország amúgy is törékeny vi­szonyában okozták. Dick Spring, ír miniszterelnök-he­lyettes és Sir Patrick Mayhew brit északír-ügyi miniszter kedd délután Belfastban kezdett megbeszéléseket, s ezzel első ízben vette fel egymással a hi­vatalos kapcsolatot a két kor­mány a súlyos zavargások ki­robbanása óta. Az északír brit­ellenes katolikus mozgalom mellett erőteljesen kiálló Dub­lin — és személyesen John Bruton ír kormányfő is — az összecsapások napjaiban szin­te példátlan hevességű bírála­tokkal illette Londont, amiért az „meghajolt a protestáns csőcselék nyomása előtt”, a brit kormány viszont „szerencsét­lennek” minősítette a katolikus oldalt nyíltan támogató ír fellé­pést. Spring a kedden kezdődött megbeszélések előtt kijelentet­te: „tengernyi kemény kérdés vár megválaszolásra” a fagy­pont alá hűlt brit—ír viszony helyrehozataláig, de az északír válság kezelésében „minden­képpen helyre kell állítani a politika primátusát”. London­ban eközben folytatódott az a nagyszabású rendőri akció, amelynek eredményeképpen előző éjjel rendkívüli mennyi­ségű pokolgép-alkatrészt foglalt le a Scotland Yard és a belső elhárítás. Kedden azt a robba­nóanyag-mennyiséget igyekez­tek a hatóságok megtalálni, amelyhez a rendőrség gyanúja szerint a már fellelt gyújtószer­kezeteket illesztették volna az akció során letartóztatott felté­telezett IRA-terroristák. Az előállított hét személy kihallga­tása még kedden is folyt, de a Yard szerint máris bizonyos, hogy az északír katolikus ter­rorcsoport újabb, súlyos pokol­gépes hadjáratának sikerült ele­jét venni a sikeres dél-londoni razziával. A rendőrség úgy véli, hogy az IRA ezúttal a délkeleti országrész és a főváros energia- ellátó rendszerének megbénítá­sát tervezte. — Ha jól értem, Körösi Csorna úr, ön nem Európába, hanem Ázsiába szeretne eljutni. Holbrooke legújabb küldetése Szabad kéz az IFÖR-nak Richard Holbrooke néhány órával elutazása előtt hétfőn azzal vádolta meg Jugoszláviát és a boszniai szerbeket, hogy “komoly mértékben” nem működnek együtt a daytoni békemegállapodásban előírt rendel­kezések megvalósítása érdekében. Robert Burns ame­rikai külügyi szóvivő Holbrooke legújabb délszláv kör­útja küszöbén közölte, hogy a volt külügyi államtitkár­helyettes keményen figyelmeztetni fogja Belgrádot: visszaállíthatják ellene a korábbi nemzetközi szankci­ókat, amennyiben Radovan Karadzic és Ratko Mladic, a két boszniai szerb vezető nem tűnik el a politikai színtérről. MTI Holbrooke, a daytoni béke­megállapodás kovácsa, az idén februárban leköszönt politikai tisztéről, azóta bankárként te­vékenykedik a Wall Streeten. Kapcsolata az amerikai kor­mánnyal azonban nem szakadt meg, s jelenleg is tanácsadó­ként segíti annak munkáját. A békeközvetítő, amerikai idő szerint hétfőn este utazott Sza­rajevóba, majd onnan szerdán Belgrádba és csütörtökön to­vább Zágrábba. A boszniai, ju­goszláviai és horvátországi vezetőkön kívül találkozik Leighton Smith tengernagy- gyal, a béketeremtő erők főpa­rancsnokával, Carl Bildt főköz­vetítővel és más, a délszláv vál­ság rendezésében kulcsfontos­ságú politikusokkal. Hol­brooke „a háborús bűnök kér­désére, Karadzic és Mladic ügyére fog összpontosítani... ez küldetésének legfőbb célja” — mondta Burns. A volt külügyi államtitkár-helyettes legújabb körútja azokat a növekvő ame­rikai aggodalmakat tükrözi, hogy a daytoni békemegálla­podás, melynek megvalósítá­sát Washington 20 000 ameri­kai katonával segíti, össze­omolhat, súlyos gondokat okozva az újraválasztásáért küzdő Bili Clinton elnöknek — írta a Reuter. „A daytoni megállapodás vonatkozó pontja felhatalmaz­za az IFOR-erők parancsnokát, hogy szükség esetén megte­gyen minden olyan lépést, amely biztosíthatja az egyez­mény sikerre vitelét” - mondta Richard Holbrooke kedd reg­geli brüsszeli sajtóértekezletén. Az egyezményt annak idején tető alá hozó egykori amerikai államtitkár-helyettes arra a kér­désre válaszolt, vajon elkép­zelhető volna-e, hogy egy amerikai vezetésű kommandó­akció keretében kíséreljék meg Radovan Karadzic és Ratko Mladic letartóztatását, vagy hogy aktívabb szerepvállalást lehetővé téve kiszélesítsék az IFOR-erők megbízatását. Hol­brooke — úton a délszláv tér­ségbe — néhány órára állt meg a belga fővárosban, s rövid meg­beszélést folytatott Javier So­lana NATO-főtitkárral és Ge­orge Joulwan tábornokkal, a szövetségi erők főparancs­nokával. Holbrooke belgrádi és zágrábi tárgyalásairól csupán annyit volt hajlandó elárulni, hogy Bili Clinton elnök és Warren Christopher külügymi­niszter kérte fel arra, hogy tu­dassa a érintettekkel: az Egye­sült Államok nincs megeléged­ve azzal, ahogyan a daytoni megállapodásban foglaltak végrehajtása folyik, különösen nem a boszniai szerbek, illetve Szerbia részéről tapasztalt hoz­záállással. Az amerikai diplo­mata egyúttal rendkívül nagy­ra értékelte azt az erőteljes tá­mogatást, amelyet missziójához a NATO-főtitkár és a szövetsé­gi főparancsnok részéről kapott brüsszeli villámlátogatása so­rán. „Remélem, mindez világos­sá teszi a térség számára, hogy a NATO és az Egyesült Államok — mint mindig - most is szoros egységben” lép fel a kihívással szemben — tette hozzá. Jelcin jól van Borisz Jelcin, orosz elnök a Moszkva melletti Barviha sza­natóriumában kedden fogad­ta Al Gore amerikai aielnököt. Az eredetileg hétfőre kitűzött találkozó elhalasztása számos találgatásra adott okot Jelcin egészségi állapotával kapcso­latban. Gore a megbeszélés elején gratulált Jelcinnek meggyőző elnökválasztási győzelméhez. Az orosz állam­fő erre kijelentette: sikere az egész orosz nép közös győzel­me. A találkozón részt vett Viktor Csernomirgyin kor­mányfő is, aki Gore-ral közö­sen tájáékoztatta Jelcint az orosz—amerikai gazdasági és műszaki együttműködési ve­gyes bizottság moszkvai ülés­szakáról. A találkozón szót ejetettek a kétoldalú kapcso­latokról, az európai biztonsá­gi kérdésekről, a fegyverzet­csökkentésről, illetve az atom- kísérletek betiltásáról. Gore felvetette a csecsen háború ki- újulásának ügyét is, és kife­jezte Washington érdekeltsé­gét a válság békés rendezésé­ben. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Lassan már az egeket ostromolják... ...a hullámai annak a dip­lomáciai botránynak, amit a magyar—magyar csúcson aláírt nyilatkozat okozott. Szlovákiában már hazaáru­lásról, és a mentelmi jog fel­függesztésének lehetősége­iről beszélnek, magyarán arról, hogy a nyilatkozatot aláíró szlovákiai magyar po­litikusokat az egyik létező legsúlyosabb váddal bíró­ság elé állítják. A vitába beleszólt Horn Gyula miniszterelnök is, így várhatóan kormányelnöki szinten folytatódik a huza­vona, a „siketek” párbeszé­de. Kovács László külügymi­niszternek már majdnem si­került megtörni a lavómyi vízben kevert álvihar hullá­mait, amikor a miniszterel­nök a magyar nagykövetek szokásos nyári összejövete­le alkalmából tartott beszé­dében „sikeresen” újra fel­korbácsolta az érzelmeket. Szinte érthetetlen, hogy az az ember, akinek régen annyi kompromisszumkész­sége és diplomáciai értéke volt, mint Hornnak, hogyan eshetett át ekkora változá­son? Hangneme a vitapart­nerekkel szemben fenn- sőbbséges és kioktató, kije­lentései pedig sokkal in­kább kinyilatkoztatások. Az a régi empátiaérzék, ami jel­lemezte őt, és sikeressé tette külpolitikusként, eltűnt, mint a kámfor. Határozott hangon jelentette ki, hogy az aláírt nyilatkozatban „nincsen semmi sértő”. Hadd vitatkozzak el ezen anélkül, hogy magát, a nyi­latkozat tartalmát érintsem. Szerintem senki sem szab­hatja meg a másiknak, hogy mit tarthat sértőnek és mit nem. Sértő ugyanis az, amit az érintett annak érez! Ob­jektív mérce nincs, hiszen maga a sértődöttség is érzel­mi indíttatású. Arról nem is beszélve, hogy mindenki másra érzékeny. Egy ép, egészséges embernek azt is mondhatom viccből, hogy „na, hogy vagy, te sánca li- dérc?” Gondoljunk csak bele, hogy ugyanez a vicc­nek szánt kérdés milyen tra­umát válthat ki már abból is, aki csak egy kicsit biceg! Ha azt akarjuk, hogy ak­ceptáljanak minket, nincs tehát más kiút, nekünk is ezt kell tennünk! Beleképzelve magunkat a más bajába, helyzetébe. Tudom, hogy lassan már a közelgő választások is kezdik motiválni a politiku­sok kijelentéseit, az is vilá­gos, hogy Hornnak jól jön egy kis nacionalisztikus fel­hang — hiszen lassan már mindenki kozmopolitiz- mussal vádolja. Mindazo­náltal meg kéne már végre előre vizsgálni a dolgok politikai hozadékait, mie­lőtt valamibe belekezdünk, hiszen az egyetlen elfogad­ható cél csak az lehet, hogy a határon kívül rekedt ma­gyarok sorsa jobbra fordul­jon. Nem pedig az, hogy haza­árulással vád alá helyezzék őket!!!

Next

/
Thumbnails
Contents