Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-16 / 165. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. július 16., kedd 3 Minimális követelmények Agyszámlálás kérdőjelekkel (Folytatás az 1. oldalról) Ennek átgondolását és a lehetséges átszervezést na­gyon gyorsan meg kell va­lósítani, mert ha az előbb említett törvényhez csatolt rendelkezésben foglaltaknak nem felel meg az osztály, il­letve az intézmény, az OEP nem finanszírozza a műkö­dését. — Mielőtt azonban az OEP elé kerülne az intéz­mény támogatási kérelme, a törvényi rendelkezés értel­mében az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat megyei hivatalának en­gedélyeznie kell a műkö­dést... — Való igaz, 1997. janu­ár 1-ig minden egészségügyi szolgáltatást végző személy­nek, vállalkozásnak és intéz­ménynek újra engedélyeztet­ni kell a működést. Ameny- nyiben nincsenek meg az el­látáshoz szükséges feltételek — ezeket a minimális köve­telményeket az egyes szak­mák képviselői határozták meg — nem adható ki mű­ködési engedély. Ezzel szemben azoknál az intéz­ményeknél, amelyekre nincs feltétlenül szükség, avagy átlépik a normatívákat, enge­délyt ugyan kaphatnak, de az OEP nem fogja finanszíroz­ni. — Soroljunk fel néhányat azok közül az alapvető kri­tériumok közül, amelyek hi­ánya esetén be kell zárni az intézményt! — A már említett minimá­lis követelményeken túl — szakemberállomány, felsze­relés stb... — a kórházban legalább 130 ágynak kell lennie, szülészet, sebészet, belgyógyászat és még egy meghatározott osztálynak kell működnie, valamint megfelelő diagnosztikai hát­térrel kell rendelkeznie. Ezek mellett egyéb megkö­tések is vannak, amelyek tel­jesítésére bizonyos határidőt kapnak a kórházak. Csak egy példát szeretnék említe­ni: minden osztályon 10 ágyanként és nemenként egy-egy hideg-melegvizes kézmosóval összekötött WC-nek kell lennie. Ez az egyik leggyakoribb hiányos­ság a megye kórházaiban. Az ilyen és ehhez hasonló átépítéseknek, átalakítások­nak a megvalósítására 2000. december 1-jéig szabott ha­táridőt a tárca. —Az újabb működési en­gedélyek kiadásához renge­teg mindent kell ellenőrizni­ük nagyon rövid idő alatt. Hogyan bírják majd az óriá­si munkát? — Az már előre látható, a feladat elvégzéséhez státu­sokat kell létesítenünk és szakembereket kell képez­nünk. Addig is, ahol lehet­séges, ott az ellenőrzéseket át kell ütemezni, és elsőként az intézményekre kell kon­centrálnunk. Lehullott a bilincs Mocsár kezéről Olaszék nem adják fel Fullajtár András Abban az állt, hogy Mocsár hét cellatársának elmondta, ho­gyan ölte meg Olasz Ritát a Sóstói erdőben. Emiatt a tár­gyalást elnapolták, hogy a hét tanút meghallgassák. Ez meg­történt július 8-án, de közülük csak egy állította, hogy Mocsár beszélt a gyilkosságról. A töb­biek egybehangzóan mondták, hogy a zárkatársuk csak arról beszélt, hogy ártatlanul van börtönben. Ezen a tárgyalási napon ismét nem maradt idő ítélkezésre. A tegnapi tárgyalásra már minden összeállt, hogy megszü­lessen a várva várt ítélet. De előbb a bíróság nyilvánosan is bemutatta azt a videokazettát, amelyet 1994. január 8-án ké­szítettek a holttestmaradvány megtalálásakor. Mocsár közre­Három a magyar igazság — mondja a népi bölcses­ség, nos, ez beigazolódott, hiszen a bíróság pontosan úgy ült össze három alkalommal egymás után, hogy végre ítéletet hoz. Először június 20-a volt az a nap, amikor lezárulni látszott az ügy. Ám a perbeszédek el­hangzása után dr. Balogh Éva ügyész váratlanul bizo­nyítási indítványt terjesztett elő. Ellenőrizetlen gépek, hanyag gazdák Három aratási tűz után Fekete Tibor (Új Kelet) A Nyíregyházi Városi Tőzoltóság mezőgazdasággal foglalkozó szakembere, Sze­pesi Gábor százados kérdé­sünkre elmondta, az elmúlt hat-hét évben tizedére esett vissza azon mezőgazdasági termelőegységek száma, ame­lyek az aratás előtt kérik a gépszemlét. Érthetetlen a do­log, mert jogszabály kötelezi a termelőket á betakarítást megelőző szemlére, és ráadá­sul ingyenes. Ha idejében fel­kérik a tűzoltókat, akkor szí­vesen kimennek, és megvizs­gálják az erőgépeket, munka­gépeket, és a szállító jármű­veket. A tüzek keletkezése szempontjából legveszélye­sebb a gépek elektromos rendszere. Ha dörzsölődés miatt lekopik a vezetékek szi­getelése, akkor könnyen szik­ra pattanhat ki. A másik nagy hibaforrás, a kenő- és az üzemanyagrendszer. Néhány évvel ezelőtt a tűzoltók olyan kombájnnal is találkoztak el­lenőrző kőrútjuk során, ame­lyikből szabályosan folyt a gázolaj, mégis arattak vele. A kenőolaj pedig azért veszé­lyes, mert aratás közben a szálló liha lerakódik az olajos Még alig kezdődött meg az aratás, máris három alka­lommal kellett a tűzoltóknak aratási helyszínre kivo­nulniuk. E hónap ötödikén Tamásbokor és Bashalom között tíz hektár vágott szalma égett el. Másnap Nagy­cserkeszen két hektár lábon álló búza vált a lángok martalékává. Július hetedikén két hektárnyi árpatar­lón csaptak fel a lángok. Naponta egy tűzeset. felületre, és a motor túlmeleg­szik. Akár a gyulladási hőfo­kot is elérheti. A másik nagy veszélyforrás a tarlóégetés. Ma már elég szi­gorú szabályai vannak az ara­tás utáni tűzgyújtásnak. Csak azokban a táblákban lehet a tarlót égetni, amelyek kárte­vőktől szennyezettek, és a környezetvédelmi felügyelő­ség erről igazolást is ad. Köz­úttól száz méteren belül tilos tüzet gyújtani. Aki a szabályt megszegi, az közlekedési vét­séget követ el, és szabálysér­tési bírsággal sújtható. A por- obó készülék nem minden esetben használható eszköz, mert például a bálázógé­peknél gyakorta a súrlódó fe­lületek, vagy a csapágyak tál­melegedése miatt keletkezik tűz. A poroltó elfojtja ugyan a lángokat, de nem hűti a fe­lületet, és a lángok ismét fel­csaphatnak. Mint a százados úr elmond­ta: tilos a gépeket a gabona­tábla közepén üzemanyaggal feltölteni, vagy karbantartást végezni rajta. A tartalék gáz­olajat, vagy kenőanyagot a termőföld szélétől legalább húsz méter távolságra kell tá­rolni. Ha bizonyítható, hogy kinek a hibájából történt a baleset, akkor akár harminc­ezer forint pénzbírsággal is büntethető az illető. Még akkor sem szabad el­feledkezni a tűzvédelemről, amikor befejeződött az ara­tás. Különösen az egyéni gazdák vannak nehéz hely­zetben, hova is tegyék a kaz­lakat? Lehetőleg ne a szom­széd ház falához. A szabály úgy szól, hogy lakóépülettől legalább nyolc méterre, na­gyobb kazlakat pedig leg­alább tizenöt méterre kell el­helyezni. Illdomos betartani ezt a szabályt, nehogy úgy járjanak, mint majd tíz éve Bökönyben, ahol majdnem egy egész utca leégett. működésével próbálták re­konstruálni az elkövetést, és a holttest elrejtését. Azonban a film nem győzte meg a bírósá­got arról, hogy valóban Mocsár lenne az elkövető. Többek kö­zött a vádlott, a holttestmarad­vány feltalálási helyétől mint­egy 375 méterre állt meg az er­dőben egy fatuskónál, hogy ott történhetett a bűncselekmény. A holttest elrejtéséhez vékony, ujjvastagságú gallyakat tör le, valójában a holttestet karvas­tagságú ágakkal, némi földdel és avarral takarták be. A bíró­ság több ellentmondást is em­lített az ítélet indoklásában. Például nem tisztázódott a tár­gyalás folyamán, hogy a bűn- cselekményt melyik napon és milyen napszakban követték el. Az sem derült ki, hogy egyál­talán hol történt az eset, az erdő jobb vagy bal oldalán? Vagy egyáltalán az erdőben? Mocsár az egyik vallomásában (amikor még nincs hulla) a jobb oldalt jelöli meg. Később a holttest feltalálása után említi a bal ol­dalt, ahol végül megtalálták. Mocsár vallomásaiban több változatot említ arra, hogyan vette észre a lányt. Van amikor azt mondja, szembetalálkoztak, de említ olyat is, hogy a lány egy farönkön ült, és hátulról közelítette meg, a bántalmazást is többféleképpen meséli el. Nem tisztázódott az sem, hogy milyen ruházat volt a lányon. Van amikor azt említi, hogy a melegítőjét térdig lehúzta, majd amikor a holttestet megtalálják, azt mondja, hogy levette róla... Mindezek az ellentmondások arról győzték meg a bíróságot, hogy nem Mocsár követte el a bűncselekményt, és ezért men­tették fel a vád alól. Jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor ki ölte meg Olasz Ritát, amikor 1993. június 9-én 18 és 19 óra között a lakásáról eltávozott. Mint ismert, a lány azon a bizonyos napon a szo­kásos futóedzésre indult el, és soha többé nem tért haza. Az eltűnése után nagy erőkkel ke­resték, kutatták, csatárláncban speciális kutyákkal, de mégsem találták. Végül 1994. január 8­án a Sóstói erdőben, a kórház­tól mintegy ötszáz méterre fa­kitermelő munkások találnak egy csontvázat felületesen el- hantolva. Majd egy évig csak azért húzódik a tárgyalás, hogy előbb Magyarországon, majd Olaszországban is elvégzik a DNS-vizsgálatot, hogy az azo­nosságot megállapítsák. A vég­eredmény igen valószínű kate­góriába sorolható, miszerint a holttestmaradvány szülei Olasz Lajos és Olasz Lajosné... Mocsár felmentése különö­sebben nem lepte meg az érin­tetteket, már az utóbbi tárgya­lásokon a fejleményekből lehe­tett erre az ítéletre következtet­ni. Mocsár József a tárgyalás után szinte fel sem tudta fogni, hogy mi történik körülötte. Amikor megértette, hogy sza­bad, a következőket mondta: „Az első percektől ezt vártam, mivel ártatlan vagyok. Bár fél­tem, amikor a cellatársaimat hallgatták ki, hogy nekik ad igazat a bíróság, pedig ők ha­zudtak. Sajnálom azt a lányt, nem félek a legfelsőbb bíróság­tól sem, mert nem vagyok bű­nös. Alig várom, hogy haza­menjek, vörösboros kólával fo­gok ünnepelni.” Mocsár édes­anyja örömében a könnyeivel küszködött: — Tudtam, hogy Józsi ártatlan, hiszen ismerem saját gyerekemet, én neveltem fel. Józsi kényszerből vallotta, hogy ő követte el. Őszintén megmondom, félünk, hogy va­lami történni fog velünk. Olasz Lajosné magába ros- kadva hagyta el a tárgyalóter­met. — Tudtam, hogy ez lesz az ítélet, de nem is lehetett más, én nyomon követtem az esemé­nyeket, nem ő tette. Én ugyan­ott vagyok, ahol voltam, de a harcot nem adom fel. Arról sem győztek meg, hogy egyáltalán a lányomat találták meg. Sok mindenben reménykedek, ígé­rem, hogy kiderítem, kinek van köze a lányom eltűnéséhez. Az ügyész a felmentés ellen fellebbezett, míg a vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette. Az ügy végére a pontot a legfelsőbb bíróság teszi, így az ítélet nem jogerős. A csődbűntett csak rágalom (Folyatás az 1. oldalról) A református egyház tel­jes egészében átvette a 2-es iskola épületét, de nem igénylik vissza a volt Kál- vineumot. A görög katoli­kus egyházzal is probléma- mentes volt a megállapodás, ez volt az egyetlen olyan in­gatlan, amiért az önkor­mányzat pénzt kapott, száz­húszmillió forintot. Ebből húszmillió forintot ez év második felében visszaad a nyíregyházi polgármesteri hivatal a görög katolikus épületek javítására és felújí­tására. Az evangélikus egyház 1992-ben megkapta a Kos­suth Lajos Gimnáziumot, a Dolgozók Gimnáziuma épületét is az egyház rendel­kezésére bocsátották. Ezen­kívül több ingatlant vásárolt az önkormányzat az evangé­likus egyház részére. A 4-es iskola ügyében azonban nincs egyetértés. Az önkor­mányzat szeretné megőriz­ni a Kodály Zoltán Általá­nos Iskola épületét, hiszen európai színvonalú zenei oktatási centrum akalult ki, s az intézmény mindent megtett az elismerésért. A hivatal azonban nem zárkó­zik el az egyházzal való to­vábbi együttműködéstől. Végezetül a polgármester asszony reagált a Városi Te­levízióban július 8-án sugár­zott műsorra, melyben Tö­rök Antal, egy kft. ügyveze­tője azt állította, hogy csődbűntettet követett el a nyíregyházi képviselő-tes­tület. Július 11-ei, csütörtö­ki számunkban dr. Helme- czy László, a jogi és ügyren­di bizottság elnöke nyilatko­zott lapunk munkatársának a televíziós beszélgetésről. A tegnapi sajtótájékoztatón is hasonló gondolatok hang­zottak el. Eszerint Török Antal válaszai alapján fenn­áll a rágalmazás gyanúja, s a hivatal vele szemben va­lószínűleg büntetőeljárást kezdeményez, ugyanis az önkormányzat részéről sem csődbűntett, sem „vagyon- kimentés” nem történt. Helmeczy úr a Fidesz vá­rosi elnökeként is visszauta­sította, hogy pártjának vaj­mi köze is lenne az UNI- TERV-hez. Hangsúlyozta továbbá, hogy az ügy kap­csán sem Felbermann End­re, sem más önkormányzati képviselő nem követett el törvénysértést. Konferencia az autizmusról Dr. Bánffy Eszter Gabri­ella. a Tiroli Autista Reha­bilitációs Központ vezetője tart előadást július 18-án, •• \ csütörtökön 18 órától a nyír­egyházi TIT Értelmiségi Klubban az Országzászló tér 8. szám alatt. A koferencián az autista gyerekek észlelé­si zavarairól, a családba, kö­zösségekbe való beilleszke­dés lehetőségeiről lesz szó. Nemcsak a megye gyógype­dagógusait várják a szerve­zők, hanem az érintett szü­lőket. a téma iránt érdeklő­dőket is

Next

/
Thumbnails
Contents