Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-02 / 153. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. július 2., kedd 3 Civilkurázsi?! Bürget Lajos jegyzete Döcögve alakuló demokráciánkban sokat beszélünk arról, milyen sokat segíthetnek a civil szerezetek egy-egy ügy gyor­sabb megoldásában. Kétségtelen, a hivatalos kezdeménye­zéseket éppúgy felgyorsíthatja a polgár segítsége, mint ahogy egy-egy hivatali lépés megtételét is befolyásolhatja a civil közösség, vagy az állampolgárok kisebb-nagyobb csoportja. Sok jelét ennek nem látni, egy-egy iskolával kapcsolatos tün­tetés mutatja csupán: próbálkoznak az emberek. A civil szer­vezetek, a polgári tömörülések ugyanakkor az esetek többsé­gében megmaradnak annál, hogy mohognak, netán az új­ságban tiltakoznak, ami több a semminél, de nem az igazi. Nem arra gondolok, hogy a politikát kell kivinni az utcára, mert ez sosem vezet jóra. Arra viszont igen: a kritikus köz­ügyekben legyen látható, jól hallható jele annak, hogy a pol­gár bátor, s létezik az a bizonyos civilkurázsi. Serkentésre vagy éppen korlátozásra éppúgy használható ez az eszköz. Gondolok mondjuk arra, hogyha egyszer Nyír­egyházán, az Ungvár sétányon, ami sétálóövezet, a lakók élő­lánccal vagy a földön ülve gátolnák meg a gátlástalan autó­sokat, hogy ott kocsikázzanak, ahol tilos, akkor az talán vég­re megmozdítaná a hivatal lelkiismeretét is, és tennének va­lamit magyarázat helyett. De komoly segítséget kapna az ön- kormányzat akkor, ha mondjuk nyilvánosságra hozná, mely boltok nem fizetik az üzlet bérletét, és akkor a polgár boj­kottja megszorongathatná a notórius nemfizetőt. Nem lenne hatástalan az sem, ha a nagycsaládosok és a mozgássérültek közös felvonulással fejeznék ki elégedetlenségüket amiatt, hogy nem tudnak bejutni boltba, bankba, áruházba, nem tud­nak közlekedni kocsikkal, tolókocsikkal a városban. Értsen ebből, akinek kell, figyeljen gondjukra a köz. És miért ne fordulhatna elő, hogy egy-egy önkormányzati képviselő la­kossági indíttatású javaslatát éppen az érdekeltek támogat­nák meg, valamilyen figyelmet felkeltő módon lobbizva ügyük érdekében? És végtére bátorság kell néha akkor is, ha valaki igazán jó ügy érdekében lép fel. Sürgethetné a városlakó: legyen gyakorlat Nyíregyházán, hogy egy-egy városrende­zési, építési, beruházási elképzelést mindenki láthasson, ah­hoz hozzászólhasson, arról véleményt alkothasson. Tegyük hozzá: felelősséggel, ami aztán később is kamatozik. Vagy teremtsék meg a lehetőséget mondjuk a környezetért aggódó szervezetek ahhoz, hogy partnerként lehessenek jelen erdő- telepítésnél, kivágásra ítélt fák kijelölésénél, környezetet ve­szélyeztető városi gócpontok szemléjekor— s itt csupán né­hány dolgot említek, de ami még mindig több, mint az elége­detlen morgás vagy néhány utcai felirat. Lehetne civil kez­deményezés tárgya a városban lévő üzletek portáljainak kül­leme, a várost néha pókhálóként behálózó fityegő hirdetések minősége és esztétikája, de a gondos polgár beleszólhatna abba is, hogy a cégtáblák gusztustalan orgiájával szemben mit tudna ajánlani. Persze, a sor végtelen. Felvetésükhöz kell ötlet, gondos­ság, bátorság, felelősségtudat, átgondoltság. A civil kezde­ményezés akkor jó, ha aktuális, folyamatos, célratörő, reá­lis, megoldást serkentő. A több mint százezer nyíregyházi biztosan többet lát, mint a hivatalnok vagy a képviselő. Ha valahol összetalálkoznak kezdeményezések, lépések, javas­latok és együttműködési szándékok, akkor szólhatunk majd városszeretetről, lokálpatriotizmusról, városi demokráciáról. Ezt senki nem fogja szervezni. Ez a civilek ügye. Nem érde­mes hát várni, hogy valaki valamit kitalál. Ettől civil a do­log, és ettől demokratikus. Munkanélküliekből élelmiszer-feldolgozók ABA (Új Kelet) Ünnepélyes tanévnyitóval kezdődött ez a hét 54 munka- nélkülinek Fehérgyarmaton. Ennyien kezdik meg azt a kép­zést, melyet a megyei munka­ügyi központ támogatásával in­dított a Papp-Ker Kft. Suller János üzemigazgató, a gyakor­lati oktatás felelős és Tornyicza István humánpolitikai osztály- vezető tájékoztatta a hallgató­kat, hogy a hat hónapos átkép­zéssel zöldség- és gyümölcsfel­dolgozó szakképesítést szerez­nek. Ehhez közel ezerórás ok­tatást kell igazolniuk a munka- nélkülieknek. A 680 órás gya­korlati képzésen, a munkaügyi központtal kötött megállapodás szerint a tanulók két műszak­ban vehetnek részt. Megismer­kedhetnek a szamóca, a meggy, az uborka, a paprika feldolgo­zásával. A gyakorlati oktatás keretében a tanulók váltott be­osztásban, a feldolgozástól a csomagolásig minden techno­lógiát folyamatosan elsajátíta­nak, majd az elméleti képzés október 12-én indul azok szá­mára, akik a gyakorlati munká­ban megfeleltek. A következő év januárjában vizsgával zá­rul az átképző tanfolyam, és az eredményesen végzőket a Papp-Ker Kft. a fehérgyar­mati konzervüzemben alkal­mazza. Vályogvetés, kékfestés, fafaragás Taligás Ildikó Tegnap kezdődött a sóstói Múzeumfaluban a hagyomány- őrző tábor második turnusa, ahol ezen a héten 44 gyermek ismerkedhet meg ükapáink mindennapjaival, életével. — Az a célunk — mondta Bősze Katalin, a Múzeumfalu munkatársa —, hogy közel vigyük a gyerekekhez ezt a fe­ledésbe merült, de rendkívül érdekes, sokszínű világot, és otthonosan mozogjanak a régi­ségek között. A hangsúly tehát nem annyira a múzeum, inkább a falu megismertetésén van. A táborozók bemehetnek a há­zakba, megfoghatják a tárgya­kat, valósággal belakják ezt a látogatók számára élettelennek tűnő helyet. Az 5—13 éves résztvevők kézművesek irányításával, kis­csoportos foglalkozásokon kóstolhatnak bele a legkü­lönbözőbb tevékenységek­be: a vályogvetés, meszelés, gyöngyfűzés, kékfestés, fafara­gás és még sok más mesterség fortélyaiba. A srácok egymás szavába vágva sorolták kedvenc fogla­latosságaikat. A legtöbben a korongozás, a batikolás, a mé­zeskalácssütés mellett voksol­tak. Alig várják, hogy mele­gebbre forduljon az idő, hisz „igazi” nagymosásra készülnek mángorlóval, parazsas vasaló­val, sőt, a gyertyaöntés, szövés is terítékre kerül a hét folya­mán. Szabad idejükben régi népi játékokkal játszhatnak. Ottjártunkkor éppen a gólyalá­bon való közlekedéssel és a karikahajtással próbálkoztak. A nagyszerű programok, az itt kötött barátságok miatt so­kan vágynak vissza évről évre. A 12 éves Kovács Zoli például már harmadjára van itt. Szinte már mindenhez ért, arra a leg­büszkébb, hogy már pásztor­kunyhót is épített. — Napközis táborunk leg­főbb érdeme az — folytatta a szervezőnő —, hogy a gyere­kek érdeklődését sikerül felkel­tenünk a hagyományok, a népi kultúra iránt. így talán élővé válnak, s fennmaradnak értéke­ink, melyek nélkül sivárabb lenne kissé túlcivilizált életünk. Az sem elhanyagolható szem­pont azonban, hogy a fiúk, lá­nyok friss levegőn vannak, ki­kapcsolódnak, jól érzik magu­kat, s mi vigyázunk rájuk. így legalább egy hétig biztosak le­hetnek a szülők abban, hogy jó helyen van csemetéjük. A rész­vételi díjat is igyekszünk minél alacsonyabbra szabni, hogy ez ne jelentsen túlzott többletki­adást a családnak. Valószínű­leg ez is oka annak, hogy nép­szerű a táborunk, már hato­dik éve szervezzük főként isko­lás korúaknak. Reméljük, jövő­re ismét fogadhatjuk a gyere­keket. Torta, pezsgő és jókívánság Vitéz Péter (Új Kelet) A magyar biztosítási piac 1986-os felosztását követően alakult meg a Hungária Bizto­sító. A cég megyei igazgatósá­ga a jubileumi ünnepség alkal­mából összehívta a tíz évvel ezelőtt, július elsején született Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei gyermekeket és szülei­ket, hogy ajándékozással egy­bekötve közösen ünnepelje­nek. A jubileumi összejövetelen Szász Sándor, a biztosítási rész­vénytársaság megyei igazgató­ja elmondta: az országos ren­dezvény célja az volt, hogy minden olyan gyermek, aki a vállalat alapításával egy idő­ben született, ajándékot kap­hasson. Országszerte 411 csa­ládnak küldtek meghívót, s Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében 20-an fogadták el a meghívást. A tizenkét kislány és nyolc kisfiú meglepetése egy szemé­lyenként százezer forint értékű, tízéves lejáratú életbizosítás volt. Az ajándék mellé egy-egy tortát és gyermekpezsgőt ve­hettek át, amit jó kívánságok mellett a cég megyei igazgató­ja nyújtott át. Egyetértés Lónyán Palotai István (Új Kelet) Az FKGP megyei elnöke, Kávássy Sándor a közel­múltban nagygyűlést tartott Lónyán, ahol nagy számban jelentek meg Lónya, Be- regdaróc, Barabás és az egyéb érintett községek ál­lampolgárai. A nagygyűlést azért hívták össze, hogy meghatározzák a teendőket annak tükrében, hogy az Or­szággyűlés leszavazta Ká­vássy Sándor országgyűlési képviselő javaslatát: Ukraj­na békés úton adja vissza azt a 8480 katasztrális holdat, amit jogtalanul használ, mi­után a Trianonban rögzített határokat sérti, azoktól eltér. A nagygyűlésen jelen vol­tak az érintett területek pol­gármesterei. Az összejövetel végezté­vel az érintettek arra az el­határozásra jutottak — párt­állástól függetlenül —, hogy amennyiben ez békés úton lehetséges, minden eszköz­zel kíséreljék meg a terü­letek visszaszerzését, és amennyiben erre nincs lehe­tőség, a kár kifizetését. A polgármesterek is egyetér­tettek abban, hogy ennek ér­dekében a megyénél ugyan­úgy el kell járni, mint a Bel­ügyminisztériumban, han­got adván immár a népi kez­deményezésnek. Kávássy Sándor kijelentette, hogy a kezdeményezést, amit most már a falvak lakossága indít­ványozott, önmagára nézve kötelező érvényű megbíza­tásának tekinti,, és ennek ér­telmében is jár el. Nyelvtehetségek Gyüre Ágnes (Új Kelet) A megye egyetlen két- tannyelvű (magyar—né­met) gimnáziuma, a nagy- kállói Korányi speciális ta­gozatán az idén már a ne­gyedik évfolyam végzett. A két osztály 58 diákja kö­zül 55 tett felsőfokú nyelv­vizsgát. Tehát ennyien már ott érezhetik magukat va­lamelyik felsőfokú oktatá­si intézmény megfelelő ta­gozatán. Az elmúlt évi eredmények szintén azt igazolják, hogy az innen továbbtanulni szándéko­zók 90—95 százaléka si­kerrel veszi az akadályt. Ez a megyében egyedülálló, s országos szinten is igen fi­gyelemreméltó. A nagy- kállói alma mater már má­sodik éve a német Sprach- diplom (ottani állami nyelvvizsga) egyik vizsga- központja. Mind az 58 ta­nuló tudása megmérettetett ilyen szempontból is, és megfelelt a Sprachdip- lom követelményeinek. A megszerzett bizonyítvány nagyban elősegíti a német- országi munkavállalást és a tanulmányokat. A két speciális tago- za-tos harmadik osztály­ból 28-án tették le az oszt­rák nyelvvizsgát. (Erre azért is lehet szükség, mert az osztrákok ^s a németek egymás okmányait nem is­merik el.) Hagyományőrző tábor Százezres alándék húsz gyermeknek

Next

/
Thumbnails
Contents