Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-02 / 153. szám
UJ KELET Megyei krónika 1996. július 2., kedd 3 Civilkurázsi?! Bürget Lajos jegyzete Döcögve alakuló demokráciánkban sokat beszélünk arról, milyen sokat segíthetnek a civil szerezetek egy-egy ügy gyorsabb megoldásában. Kétségtelen, a hivatalos kezdeményezéseket éppúgy felgyorsíthatja a polgár segítsége, mint ahogy egy-egy hivatali lépés megtételét is befolyásolhatja a civil közösség, vagy az állampolgárok kisebb-nagyobb csoportja. Sok jelét ennek nem látni, egy-egy iskolával kapcsolatos tüntetés mutatja csupán: próbálkoznak az emberek. A civil szervezetek, a polgári tömörülések ugyanakkor az esetek többségében megmaradnak annál, hogy mohognak, netán az újságban tiltakoznak, ami több a semminél, de nem az igazi. Nem arra gondolok, hogy a politikát kell kivinni az utcára, mert ez sosem vezet jóra. Arra viszont igen: a kritikus közügyekben legyen látható, jól hallható jele annak, hogy a polgár bátor, s létezik az a bizonyos civilkurázsi. Serkentésre vagy éppen korlátozásra éppúgy használható ez az eszköz. Gondolok mondjuk arra, hogyha egyszer Nyíregyházán, az Ungvár sétányon, ami sétálóövezet, a lakók élőlánccal vagy a földön ülve gátolnák meg a gátlástalan autósokat, hogy ott kocsikázzanak, ahol tilos, akkor az talán végre megmozdítaná a hivatal lelkiismeretét is, és tennének valamit magyarázat helyett. De komoly segítséget kapna az ön- kormányzat akkor, ha mondjuk nyilvánosságra hozná, mely boltok nem fizetik az üzlet bérletét, és akkor a polgár bojkottja megszorongathatná a notórius nemfizetőt. Nem lenne hatástalan az sem, ha a nagycsaládosok és a mozgássérültek közös felvonulással fejeznék ki elégedetlenségüket amiatt, hogy nem tudnak bejutni boltba, bankba, áruházba, nem tudnak közlekedni kocsikkal, tolókocsikkal a városban. Értsen ebből, akinek kell, figyeljen gondjukra a köz. És miért ne fordulhatna elő, hogy egy-egy önkormányzati képviselő lakossági indíttatású javaslatát éppen az érdekeltek támogatnák meg, valamilyen figyelmet felkeltő módon lobbizva ügyük érdekében? És végtére bátorság kell néha akkor is, ha valaki igazán jó ügy érdekében lép fel. Sürgethetné a városlakó: legyen gyakorlat Nyíregyházán, hogy egy-egy városrendezési, építési, beruházási elképzelést mindenki láthasson, ahhoz hozzászólhasson, arról véleményt alkothasson. Tegyük hozzá: felelősséggel, ami aztán később is kamatozik. Vagy teremtsék meg a lehetőséget mondjuk a környezetért aggódó szervezetek ahhoz, hogy partnerként lehessenek jelen erdő- telepítésnél, kivágásra ítélt fák kijelölésénél, környezetet veszélyeztető városi gócpontok szemléjekor— s itt csupán néhány dolgot említek, de ami még mindig több, mint az elégedetlen morgás vagy néhány utcai felirat. Lehetne civil kezdeményezés tárgya a városban lévő üzletek portáljainak külleme, a várost néha pókhálóként behálózó fityegő hirdetések minősége és esztétikája, de a gondos polgár beleszólhatna abba is, hogy a cégtáblák gusztustalan orgiájával szemben mit tudna ajánlani. Persze, a sor végtelen. Felvetésükhöz kell ötlet, gondosság, bátorság, felelősségtudat, átgondoltság. A civil kezdeményezés akkor jó, ha aktuális, folyamatos, célratörő, reális, megoldást serkentő. A több mint százezer nyíregyházi biztosan többet lát, mint a hivatalnok vagy a képviselő. Ha valahol összetalálkoznak kezdeményezések, lépések, javaslatok és együttműködési szándékok, akkor szólhatunk majd városszeretetről, lokálpatriotizmusról, városi demokráciáról. Ezt senki nem fogja szervezni. Ez a civilek ügye. Nem érdemes hát várni, hogy valaki valamit kitalál. Ettől civil a dolog, és ettől demokratikus. Munkanélküliekből élelmiszer-feldolgozók ABA (Új Kelet) Ünnepélyes tanévnyitóval kezdődött ez a hét 54 munka- nélkülinek Fehérgyarmaton. Ennyien kezdik meg azt a képzést, melyet a megyei munkaügyi központ támogatásával indított a Papp-Ker Kft. Suller János üzemigazgató, a gyakorlati oktatás felelős és Tornyicza István humánpolitikai osztály- vezető tájékoztatta a hallgatókat, hogy a hat hónapos átképzéssel zöldség- és gyümölcsfeldolgozó szakképesítést szereznek. Ehhez közel ezerórás oktatást kell igazolniuk a munka- nélkülieknek. A 680 órás gyakorlati képzésen, a munkaügyi központtal kötött megállapodás szerint a tanulók két műszakban vehetnek részt. Megismerkedhetnek a szamóca, a meggy, az uborka, a paprika feldolgozásával. A gyakorlati oktatás keretében a tanulók váltott beosztásban, a feldolgozástól a csomagolásig minden technológiát folyamatosan elsajátítanak, majd az elméleti képzés október 12-én indul azok számára, akik a gyakorlati munkában megfeleltek. A következő év januárjában vizsgával zárul az átképző tanfolyam, és az eredményesen végzőket a Papp-Ker Kft. a fehérgyarmati konzervüzemben alkalmazza. Vályogvetés, kékfestés, fafaragás Taligás Ildikó Tegnap kezdődött a sóstói Múzeumfaluban a hagyomány- őrző tábor második turnusa, ahol ezen a héten 44 gyermek ismerkedhet meg ükapáink mindennapjaival, életével. — Az a célunk — mondta Bősze Katalin, a Múzeumfalu munkatársa —, hogy közel vigyük a gyerekekhez ezt a feledésbe merült, de rendkívül érdekes, sokszínű világot, és otthonosan mozogjanak a régiségek között. A hangsúly tehát nem annyira a múzeum, inkább a falu megismertetésén van. A táborozók bemehetnek a házakba, megfoghatják a tárgyakat, valósággal belakják ezt a látogatók számára élettelennek tűnő helyet. Az 5—13 éves résztvevők kézművesek irányításával, kiscsoportos foglalkozásokon kóstolhatnak bele a legkülönbözőbb tevékenységekbe: a vályogvetés, meszelés, gyöngyfűzés, kékfestés, fafaragás és még sok más mesterség fortélyaiba. A srácok egymás szavába vágva sorolták kedvenc foglalatosságaikat. A legtöbben a korongozás, a batikolás, a mézeskalácssütés mellett voksoltak. Alig várják, hogy melegebbre forduljon az idő, hisz „igazi” nagymosásra készülnek mángorlóval, parazsas vasalóval, sőt, a gyertyaöntés, szövés is terítékre kerül a hét folyamán. Szabad idejükben régi népi játékokkal játszhatnak. Ottjártunkkor éppen a gólyalábon való közlekedéssel és a karikahajtással próbálkoztak. A nagyszerű programok, az itt kötött barátságok miatt sokan vágynak vissza évről évre. A 12 éves Kovács Zoli például már harmadjára van itt. Szinte már mindenhez ért, arra a legbüszkébb, hogy már pásztorkunyhót is épített. — Napközis táborunk legfőbb érdeme az — folytatta a szervezőnő —, hogy a gyerekek érdeklődését sikerül felkeltenünk a hagyományok, a népi kultúra iránt. így talán élővé válnak, s fennmaradnak értékeink, melyek nélkül sivárabb lenne kissé túlcivilizált életünk. Az sem elhanyagolható szempont azonban, hogy a fiúk, lányok friss levegőn vannak, kikapcsolódnak, jól érzik magukat, s mi vigyázunk rájuk. így legalább egy hétig biztosak lehetnek a szülők abban, hogy jó helyen van csemetéjük. A részvételi díjat is igyekszünk minél alacsonyabbra szabni, hogy ez ne jelentsen túlzott többletkiadást a családnak. Valószínűleg ez is oka annak, hogy népszerű a táborunk, már hatodik éve szervezzük főként iskolás korúaknak. Reméljük, jövőre ismét fogadhatjuk a gyerekeket. Torta, pezsgő és jókívánság Vitéz Péter (Új Kelet) A magyar biztosítási piac 1986-os felosztását követően alakult meg a Hungária Biztosító. A cég megyei igazgatósága a jubileumi ünnepség alkalmából összehívta a tíz évvel ezelőtt, július elsején született Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyermekeket és szüleiket, hogy ajándékozással egybekötve közösen ünnepeljenek. A jubileumi összejövetelen Szász Sándor, a biztosítási részvénytársaság megyei igazgatója elmondta: az országos rendezvény célja az volt, hogy minden olyan gyermek, aki a vállalat alapításával egy időben született, ajándékot kaphasson. Országszerte 411 családnak küldtek meghívót, s Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 20-an fogadták el a meghívást. A tizenkét kislány és nyolc kisfiú meglepetése egy személyenként százezer forint értékű, tízéves lejáratú életbizosítás volt. Az ajándék mellé egy-egy tortát és gyermekpezsgőt vehettek át, amit jó kívánságok mellett a cég megyei igazgatója nyújtott át. Egyetértés Lónyán Palotai István (Új Kelet) Az FKGP megyei elnöke, Kávássy Sándor a közelmúltban nagygyűlést tartott Lónyán, ahol nagy számban jelentek meg Lónya, Be- regdaróc, Barabás és az egyéb érintett községek állampolgárai. A nagygyűlést azért hívták össze, hogy meghatározzák a teendőket annak tükrében, hogy az Országgyűlés leszavazta Kávássy Sándor országgyűlési képviselő javaslatát: Ukrajna békés úton adja vissza azt a 8480 katasztrális holdat, amit jogtalanul használ, miután a Trianonban rögzített határokat sérti, azoktól eltér. A nagygyűlésen jelen voltak az érintett területek polgármesterei. Az összejövetel végeztével az érintettek arra az elhatározásra jutottak — pártállástól függetlenül —, hogy amennyiben ez békés úton lehetséges, minden eszközzel kíséreljék meg a területek visszaszerzését, és amennyiben erre nincs lehetőség, a kár kifizetését. A polgármesterek is egyetértettek abban, hogy ennek érdekében a megyénél ugyanúgy el kell járni, mint a Belügyminisztériumban, hangot adván immár a népi kezdeményezésnek. Kávássy Sándor kijelentette, hogy a kezdeményezést, amit most már a falvak lakossága indítványozott, önmagára nézve kötelező érvényű megbízatásának tekinti,, és ennek értelmében is jár el. Nyelvtehetségek Gyüre Ágnes (Új Kelet) A megye egyetlen két- tannyelvű (magyar—német) gimnáziuma, a nagy- kállói Korányi speciális tagozatán az idén már a negyedik évfolyam végzett. A két osztály 58 diákja közül 55 tett felsőfokú nyelvvizsgát. Tehát ennyien már ott érezhetik magukat valamelyik felsőfokú oktatási intézmény megfelelő tagozatán. Az elmúlt évi eredmények szintén azt igazolják, hogy az innen továbbtanulni szándékozók 90—95 százaléka sikerrel veszi az akadályt. Ez a megyében egyedülálló, s országos szinten is igen figyelemreméltó. A nagy- kállói alma mater már második éve a német Sprach- diplom (ottani állami nyelvvizsga) egyik vizsga- központja. Mind az 58 tanuló tudása megmérettetett ilyen szempontból is, és megfelelt a Sprachdip- lom követelményeinek. A megszerzett bizonyítvány nagyban elősegíti a német- országi munkavállalást és a tanulmányokat. A két speciális tago- za-tos harmadik osztályból 28-án tették le az osztrák nyelvvizsgát. (Erre azért is lehet szükség, mert az osztrákok ^s a németek egymás okmányait nem ismerik el.) Hagyományőrző tábor Százezres alándék húsz gyermeknek
