Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-12 / 162. szám
U1KELET Riport 19%, július 12,, péntek 5 Fiktiv nevekre utólag számláznak Kiszolgáltatott kistermelők Egy felvásárlási jegy került a minap a kezembe. Ezen sok mindent feltüntettek: a vételárat, a kompenzációs felár mértékét a felvásárlási ár százalékában, még a statisztikai besorolást is, csak azt nem, hogy hány láda meggyet adott le az illető, és ebből mennyi volt a láda súlya. Ez alapján szinte lehetetlen reklamálni. Az átvételkor egy kistermelő sem meri megkockáztatni, hogy szót emeljen amiatt, mert átverték, hisz abban a minutumban minőségi kifogást emel a felvásárló. Még örülhet, ha nem zavarják ki a telephelyről. Szó, ami szó, még mindig a kistermelő van kiszolgáltatottabb helyzetben. Fekete Tibor (Új Kelet) Nagy meglepetés ért, amikor Holló Jánosné, a megyei Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője közölte, hogy ez bizony egy szabályos felvásárlásijegy. A hatályos jogszabályok tíz pontban sorolják fel, mit kell tartalmaznia a felvásárlást igazoló bizonylatnak. Ezekben nem szerepel sem a tárasúly, sem a darabszám megjelölése. Ezek megfelelnek az APEH-nak, de az átlagember nem tud rajtuk eligazodni. Ráadásul félreértésre adhatnak okot. A fogyasztásvédelemmel foglalkozó szakemberek ennek ellenére „próbavásárlásaik” során vizsgálják, hogyan vonják le az átvevők a ládák tárasúlyát az össztömegből. Mint azt a fogyasztásvédelem megyei vezetője kérdésünkre elmondta, a mezőgazdasági kistermelők jogvédelme inkább tartozna a kamarák hatáskörébe, mint őhozzá- juk, de amire jogosítványuk van, azt természetesen megteszik. Egy 1995-ös kormány- rendelet szabályozza, mit jogosultak ellenőrizni szakembereik. A felvásárlás nagykereskedelmi tevékenységnek minősül, akár termelőnek, akár viszonteladónak értékesít. Elég sok gond volt az idén az export faládák tárasúlyának kiszámításával. A fogyasztásvédelemhez eljuttatott panaszok esetén már nagyon nehéz utólag megállapítani, hogy az adott esetben milyen rekeszt használtak. Az öt-, illetve tízcentiméteres ládákat 92 és 106 dekás közöt- tinek mérték a munkatársak. Ezzel szemben a felvásárlók másfél, illetve két kilogrammnyit vontak le a beszállított súlyból. Nem nagy eltérés, gondolhatnánk, de sok kicsi sokra megy. Éppen ottj áriunkkor vizsgáltak egy olyan esetet, ahol az átevő egy kis füzetbe írta a ládanyilvántartást. Ezt az átPróba — szerencse Fotó: Bozsó Katalin vételi jegyekkel összevetve, kiszűrhetők a fiktív nevek. Azért lényeges, mert a tára- súlyeltérésből és a mérési pontatlanságból származó többletet valahogyan legalizálni kell. Ennek legegyszerűbb módja, ha nemlétező nevekre utólag átvételi jegyet tölt ki a felvásárló. Ha bebizonyosodik a törvénytelenség, akkor akár bűnvádi feljelentés is lehet a dolog vége. Eddig öt esetben ellenőrizték idén a felvásárlókat. Ebből három helyszínen nem volt hiteles a mérleg. Az egyik helyen azonban majdnem saját magát csapta be két kilóval a felvásárló. A mérleg ellensúlyát két kilogrammal visszaállították. Valószínűleg az történhetett, hogy pont akkor adta ő is tovább az áruját, és emiatt állította mínuszosra a mérleget. Azért kár így sem érte, mert a ládasúlynál visszavette a „hiányt”. A dolog pikantériája, hogy felvásárlási jegye nem volt, csak egy kockás füzetbe vezette a nyilvántartást. Ez nem bizonylat, csak öncélú feljegyzés. Annyi, mintha nem is lenne. A kompenzációs felárat is sok helyütt nem jól jegyzik. Ez a termelőt illeti meg és nem a felvásárlót, így az ellenérték részeként kell megjelennie. A felvásárlási árra kell rátenni és nem abból kivonni. A felvásárló nem tud vele visszaélni, de megtévesztésre alkalmas ez az eljárás. Sanyikénak egyszer... F eri világra jötte után rögtön az otthonba került. Anyagcsere-rendellenességgel, mozgási problémákkal született. Elvégezte képességeinek megfelelő iskoláit, munkát vállalt. Jelenleg semmi külső jelét nem mutatja fogyatékosságának. Lassan gyűltek a számláján a forintok. Családi pótlék, saját kereset. Mikor nagykorúvá lett, családja figyelme, érdeklődése feléje fordult. Azaz talán kicsiny vagyonkája felé, ami több százezer forintra gyarapodott az évek során. A szüleihez került, de mikor a pénz elfogyott, Feri számára sem maradt hely. Próbálkozott hajléktalanszállón, de végül koszosán, fáradtan, magán viselt összes ruhájában gyalog indult vissza valódi otthonába, Kislétára. Nagy szeretettel, de még nagyobb csalódással fogadták volt nevelői, akik reménykedtek sorsának jobbra fordulásában. Jövőre lesz negyven éve, hogy Kislétán Egészségügyi Gyermekotthont és Szakosított Otthont létesítettek az egykori Gencsy-kúria és a hozzá tartozó birtok területén. Jelenlegi igazgató főorvosa dr. Vadász maradt képességek fejlesztése legalább ilyen fontos. Minden gyermeknek joga van játszani, lehetőségeihez mérten kreatívan hozzájárulni a környezetéhez. Nem az a lényeg, hogy milyen sikeres dolgokat tud felMária, aki a komplex rehabilitációs munkát irányítja, szervezi már tizenhat éve. A megyei érdekeltségű intézmény jelenlegi férőhelyeinek száma kettő- százhúsz, de további fejlesztésről, bővítésről szólnák a tervek. A bentlakásos intézményben egytől huszonöt éves korig találunk többszörösen sérült, beteg fiatalokat. Genetikai, születési, fejlődési rendellenességgel élőket, értelmi, testi fogyatékosokat, baleset miatt agysérülést szenvedetteket. Bevallom, félve léptem közéjük. Másfél óra alatt akartam megismerni életüket, de csak képeket láttam. Úgy gondolom, hogy a gyerekek közé mindig mosollyal az arcon kell érkezni, de ez a mosoly most inkább zavartságot leplezett. Félelmet, hogy szeretteim körébe is kerülhet ilyen jövevény, fájdalmat, hogy ezek az apró tekintetek tört fényűek, a testrészek összevissza igyekvők. *** Nóri egy tomászszőnyegen feküdt. Érkezésünkre felfigyelve elindult felém. Kúszott, minden igyekezete szerint. Hatéves körüli lehet. Lábamhoz érve törzsét, fejét nekem támasztva próbált felkapaszkodni hozzám. Természetes segítség- nyújtásra lendült kezem. O nem tud lábra állni — hallom a vezetőnőt valahonnan a messzi távolból —, csak így csúszkálva halad, ha kedve tartja. Van, aki napközihez hasonlóan naponta hozza-viszi gyermekét, van, aki a hétvégéket tudja csemetéjével tölteni, de olyanok is vannak, akiket sohasem látogatnak. Az ápolás, gondozás alapfeladat, akár családban, akár itt növekedik az apróság, de az elveszett és megHatházi Andrea riportja és Csonka Róbert felvételei mutatni a szakember, hanem hogy a kis emberke élvezettel vegyen részt benne, az élet örömforrás legyen számára és ne teher. Speciális óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, oligofrén pedagógiával foglalkozó nevelők segítségével munkaterápiás, szocializáló munka folyik. A műhelyekben rongyszőnyegek, textiljátékok, szőttesek, agyag korsók, bögrék, övtáskák, bőr faliképek készülnek a szorgos kezek között. *** Sanyika már húszas évei közepén jár. Kedvenc időtöltése a kötés. Büszkén mutatja saját készítésű pulóverét, és megtudtam, hogy az otthonból elkerültek számára is nagy szeretettel készíti a ruhadarabokat. Várja a szüleit, egyszer megígérték neki, hogy érte jönnek. Több éve volt már ez. A szemében kedves bizakodás. Az intézményben helyben elvégezhetők a legfontosabb egészségügyi ellátások. Laboratóriummal, fogászati röntgennel, rendelővel felszerelt. Gyógytornász, gyógymasszőr és fizikoterápiás kezelések segítenek a mozgási problémák rehabilitációjában. Az otthon egészségügyi felszereltsége országos viszonylatban is kuriózum. Sokakban felvetődhet a kérdés, hogy hol teljesebb az élete ezeknek a sérült gyerekeknek? A kérdésre nincs egyértelmű válasz. A legfontosabb, hogy minden szükségletüket— legyen ez gondozási, fejlődési vagy akár mentális — a legteljesebben próbáljuk kielégíteni akár családi, akár intézményi kereteken belül. Nem sajnálkozni kell. hanem tenni. Már én is vallom: nem sajnálni, tenni akarunk MgWnTfflS fu<i¥RS Hmm isit Slm ü j n 11 y %
