Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-07 / 132. szám
1996. június 7., péntek Hazai krónika Népszavazással szentesibe Csütörtökön ismét plenáris ülést tartott az Országgyűlés. A nap egyetlen témája az új alkotmány szabályozásának elveiről benyújtott országgyűlési javaslat volt. A délelőtti hozzászólások sorát a szocialista Bihari Mihály nyitotta meg. A képviselő egyebek között kifejtette, hogy alkotmányjogilag a parlamentet jelenleg semmi nem kötelezi az új alaptörvény megerősítésére szolgáló népszavazás kiírására. Létezik ugyan népszavazási törvény, ám ezt — mint Bihari Mihály fogalmazott — „lerontja” a magasabb szintű alkotmány, amely viszont nem írja elő a népszavazást. A helyzet áthidalására javasolta, hogy rögzítsék magában az alkotmányban, miszerint a megerősítésre egyszeri és egyedi népszavazás útján kerüljön sor. Hozzátette mindazonáltal, hogy a politikai akarat és a megegyezés már most is megvan a népszavazás kiírására. Bihari Mihály szerint kérdés az is, hogy a vaskos alkotmánykoncepciónak mely része legyen az, amit népszavazásra kell bocsátani. A képviselő elegendőnek tartaná, ha az általános részről és a főbb elvekről kérdeznék meg a népet. Az alkotmányban lefektetve Dörnbach Alajos (SZDSZ) elsősorban az Alkotmánybírósággal kapcsolatban fogalmazta meg véleményét. Utalt arra, hogy a különféle bírálatok ellenére a testület a társadalom széles köreiben nagy tekintélyt vívott ki. Ezzel együtt utalt arra, hogy az alkotmánybíróság működésével, intézményével kapcsolatban számos részletkérdés még szabályozásra vár. A korszerű megoldás az — mutatott rá —, ha az alkotmány maga tartalmazza a legfontosabb szabályokat. Ezért egyetértés van abban, hogy az alaptörvény részletezze a még hiányzó szabályokat és azokat egészítse ki az alkotmánybíróságra szóló törvény. A képviselő kívánatosnak ítélte azt is, hogy az alkotmánybírák választásának feltételeit az alkotmánybírósági törvényben szabályozzák. Nem négy évre szél Hasznos Miklós (KDNP) hangoztatta: az alkotmány nem válhat egy parlamenti ciklus idejére szóló intézménnyé, az ország egészének jogfejlődését kell tükröznie, megszabnia. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a rendszerváltozás még nem fejeződött be, még nem alakult ki a szociális piacgazdaság. Mivel ez a folyamat még nem zárult le, nem érzi szükségszerűségét annak, hogy feltétlenül alkotmányozni kellene. A képviselő megfogalmazta azon véleményét, hogy mindez egyfajta hiánypótló cselekvés a kormány részéről. Kisgazda nemtetszés A Független Kisgazdapárt nem tartja időszerűnek az alkotmányozás időpontját sem, hiszen hazánkban ziláltak és kaotikusak a társadalmi viszonyok, sőt az állampárti diktatúra jelei egyre nyilvánvalóbban mutatkoznak meg. Ilyen körülmények között nem lehet időtálló és jó alkotmányt készíteni. Torgyán József utalt arra is, hogy a parlamenti többség, a kormány, a miniszterelnök és a köztársasági elnök olyan hatalmi súlyt jelent, amelyet jelenleg semmi nem tud kiegyenlíteni. Ezért addig nem lesz demokrácia Magyarországon, amíg nem teremtik meg a kétkamarás parlamentet és amíg nem a nép választhatja meg a köztársaság elnökét. A halálbüntetéssel kapcsolatban a kisgazdák szónoka leszögezte: az FKGP az emberi élet védelmében szeretné a legsúlyosabb büntetési formát ismételten bevezetni Magyarországon. Vita a kormány gazdasági politikájáról Anti vagy nem anti Ungvárszki Agnes, a Magyar Munkaadók Szövetségének közgazdasági igazgatója kétlelkűnek nevezte a kormányt antiinflációs politikáját illetően. Egyfelől a kabinet deklarálja az infláció elleni küzdelmet, másfelől azonban egy sor pénzromlást gerjesztő intézkedést hoz. Az igazgatónő úgy vélte, hogy a költségvetésnek több a nyeresége az inflációs politikán, mint a vesztesége, így bizonyos mértékig még érdekelt is annak fenntartásában. Orosz Sándor az MSZOSZ képviseletében kifejtette: a szakszervezeti szövetség által kidolgozott árfigyelési és árbefolyásolási rendszer alkalmazható lenne az infláció visszaszorításában. Ezt azonban a kormányzat elutasította arra való hivatkozással, hogy nem látja azt az eszközrendszert és technikát, mellyel egy esetleges árfigyelő fórum vagy bizottság működőképes lenne. Az MSZOSZ ezért újabb javaslatot készített, melyben az árfigyelő és árbefolyásoló intézményt egy nonprofit érdekeltségű alapítványi kuratórium működtetné, irányítaná. Minderre annál inkább szükség van, mivel szerinte az idén kialakuló infláció nagyban meghatározza a jövő évi áremelkedés mértékét. A mindenkori értéket pedig elsősorban a kormányzat gazdasági döntései befolyásolják. Az infláció gyors és drasztikus csökkentése nem lehetséges. Ennek ellenére szükség van olyan inflációellenes gazdaságpolitikára, amely összehangolt intézkedésekkel az infláció szintjét 20 százalék alá szorítja. Az ilyen gazdaságpolitika érvényesítése pedig a kormány felelőssége — hangoztatták a Magyar Munkaadók Szövetségének kibővített ülésén csütörtökön, amelyen jelen voltak az Érdekegyeztető Tanács Gazdasági Bizottsága mellett működő munkaadói szakértői testület tagjai is. Hegedűs Miklós, a gazdaság- kutató munkatársa szerint az idei átlagos 24—25 százalékos infláció megfelelő kormányzati erőfeszítésekkel 19,5—20 százalékra szorítható 1997-ben. Az inflációért ugyanakkor nem okolhatók kizárólag a kormányzati döntések. Az árnövekedést ugyanis befolyásolja az árképzés új rendszere és a belső egyensúlytalanság nagysága. Fidesz, MDF, KDNP és PDSZ x Atpasszírozott törvény A Fidesz, az MDF, a KDNP és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a közoktatási törvény módosítását a nyári szünetig át lehet ugyan „passzírozni” a parlamenten, a törvény azonban betarthatatlan lesz, és konfliktusokhoz vezet az iskolafenntartók és az intézmények között. A három ellenzéki párt és a PDSZ csütörtökön a közoktatás hosszú távú stratégiai kérdéseiről tartott megbeszélést. Az ezt követő sajtótájékoztatón Kovács Kálmán (KDNP) elmondta, hogy elsőként a közoktatás hosszú távra szóló stratégiáját kellett volna kidolgozni, és csak azután megalkotni a Nemzeti Alaptantervet, illetve a vizsgaszabályokat. Alapvető hibának tartotta, hogy a NAT szabályozása 16 éves korig szól, az MSZP oktatáspolitikusai viszont a törvénymódosításban a tankötelezettség 18 éves korig történő kiterjesztését szorgalmazzák. Pokorni Zoltán (Fidesz) rámutatott arra, hogy az ellenzéki pártok lényegében elfogadják a gyakornoki rendszerre, a pedagógus-szakvizsgára és a továbbképzési rendszerre vonatkozó elgondolást, úgy látják azonban, hogy a kivitelezéssel bajok vannak. Ombudsman Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának ajánlását elfogadva Medgyessy Péter pénzügyminiszter Magyar Bálint művelődési miniszterrel együtt intézkedett arról, hogy — az 1993 óta esedékes — 305 millió forint értékű vagyonpótlás utolsó részletét utalják át a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány számlájára. ÜJ KELET Baromfivész A tavalyi 25 százalékos mennyiségi növekedés és minőségjavulás után ez év első öt hónapjában krízis- helyzetbe került a hazai baromfiipar. Ennek egyik fő oka a költségek soha nem tapasztalt emelkedése volt, illetve ma is az. A kilábalás leghatékonyabb módja a termelékenység hatékonyságának további javítása. Minderről Papócsi László, a Bábolna Részvénytársaság vezérigazgatója beszélt csütörtökön Bábolnán, az immár hatodszor megrendezett nemzetközi baromfi- tenyésztési konferencián két és félszáz hazai, valamint 16 európai és tengerentúli országból érkezett szakember előtt. A vezérigazgató kijelentette: a krízishelyzet kialakulásában az is közrejátszott, hogy egy év alatt — a világpiaci gabonaár-robbanás következtében — 65 százalékkal nőttek a takarmányárak. A kis- és nagytermelőket egyaránt nehéz helyzetbe hozta a kormány azzal, hogy lényegesen csökkentette a nekik nyújtott támogatásokat. A döntés helyességét sokan még ma is vitatják, mert véleményük szerint annak következtében visszaesés várható a baromfiexportban. Ez pedig nemcsak a termelők bevételeit csökkenti, hanem az államét is. A talponmaradáshoz szükséges világszínvonalú biológiai alapok, valamint az egymásra szorosan ráépülő termelési, feldolgozási és értékesítési vertikum adott. A termelőknek a ba- romfik mára már többségében elavult hízlalási technológiáján kell javítaniuk. Az ez irányú fejlesztések a mai árakon számolva két éven belül megtérülnek. A fejlesztésről a mostani nehéz pénzügyi, gazdasági helyzetben sem szabad lemondani — vélekedett Papócsi László. A világpiacon ugyanis — indokolta állítását — a magyar helyzet ellentétje tapasztalható: élénk a kereslet a jó minőségű baromfi iránt. Kevés vámper, magas perérték Évente csaknem ezer vámper indult az eltelt öt év során, ami viszonylag csekély a mintegy 30 ezerre tehető közigazgatási pertömeghez képest. Feltűnően magas viszont az össz-perérték ezekben ügyekben, egyes becslések szerint meghaladja az évi 50 milliárd forintot is - mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság bírája, és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének ügyvezető elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyet Arnold Mihály altábornaggyal, a VPOP parancsnokával együtt tartottak csütörtökön Budapesten. Lomnici Zoltán elmondta, hogy nagyon kevés, alig 120 bíró tárgyal közigazgatási pereket, és legalább 70 százalékuknak nincs ötéves bírói gyakorlata sem. Megítélése szerint a legtöbb vámper azért indult, mert a vámjogszabályok áttekinthetetlenek és nehezen értelmezhetőek voltak. Az esetek többségében nem a vámszervek tevékenységének jogszerűségét vitatták — hangsúlyozta Lomnici Zoltán —, hanem az adott jogi normát értelmezték eltérő módon az érintettek a vámhatóságtól. Olykor még a különböző szintű bíróságok sem tudták egyértelműen meghatározni a jogalkotó valódi szándékát. Éppen ezért a bírák nagy reményeket fűznek az április 1-jén életbe lépett új vámtörvényhez, és szerintük ennek hatására csökkennek a kiélezett jogviták. Lomnici Zoltán jogosnak tartja a panaszokat, amiért a vámperek 1,5—2 év után sem fejeződnek be. A gyorsításhoz az egyik szükséges lépés szerinte a mostani öt felülvizsgálati fokozat csökkentése lenne. Az is gondot okoz, hogy túl alacsony az a perérték, amivel a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni. Kenónyerőszámok A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a június 5-ei Kenó-sorsoláson a következő számok kerültek kisorsolásra: 7 11 12 14 20 25 26 31 35 36 50 51 52 57 62 64 66 67 69 76 Vezérkari főnök váltás Göncz Árpád köztársasági elnök, a fegyveres erők fő- parancsnoka beiktatta tisztségébe, egyúttal altábomaggyá nevezte ki Végh Ferencet, a Honvéd Vezérkar új főnökét és parancsnokát csütörtökön a Honvédelmi Minisztériumban tartott ünnepségen. Elődje, Németh Sándor altábornagy hat hónapos felmentési ideje végén eléri a hivatásos szolgálat felső korhatárát, az 55. évet, és nyugállományba vonul. (A vezérkari főnökváltásnak nincs köze az úgynevezett MIG-ügyhöz, hiszen a személycseréről már februárban döntés született. Az MTI információja szerint viszont a magyar vadászgépek lengyelországi gyakorlatával kapcsolatos vizsgálattal függ össze, hogy a szokásosnál jóval szűkebb körben tartották az ünnepséget, illetve a távozó vezérkari főnök nem kapott kitüntetést.) Rövid beszédében Göncz Árpád hangsúlyozta: a személycsere nem jelent törést a honvédség életében, és folytatódik a hadsereg korszerűsítése. A magyar IFOR-kon- tingens sikere kellő bizonyíték arra, hogy a magyar katonák képesek kifogástalanul ellátni a váratlanul érkezett feladatokat. Ebben pedig jelentős szerep jutott Németh Sándornak. Az államfő arra kérte a honvédelmi vezetést, hogy a későbbiek során is hasznosítsák a távozó vezérkari főnök szaktudását. Végh Ferenccel kapcsolatban elmondta, hogy beiktatása egyúttal fiatalítást jelent a hadseregben. Egyik feladata az lesz, hogy kiteljesítse a reformfolyamatot. Árra is felhívta a figyelmet, hogy szak- képzettségét részben az Egyesült Államokban szerezte, ami megkönnyíti az együttműködést a NATO-val. Keleti György honvédelmi miniszter elmondta: már csaknem két éve jelezte Végh tábornoknak, hogy kezdje meg a felkészülést a hadsereg irányítására.
