Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-29 / 151. szám

ÚJ KELET Mi Nyíregyházáról jelentjük .tA.—1'.. _ÍM_‘■■^'< 1 _U;_v -—. - '-L Ko vácsvölgyi Zoltán (Új Kelet) Sorban megy a Soros-pénz A megyeszékhelyen olyan hírek kaptak szárnyra, hogy a város általános iskolái nem, vagy csak részben jutnak hozzá ahhoz a pénzhez, amely a Soros Alapítványtól jár az intézmé­nyeknek. László Géza, a polgármesteri hivatal gazdasági iro­dájának vezetője érdeklődésünkre elmondta: — Az utóbbi hónapokban Nyíregyházának likviditási gond­jai voltak, ez olykor jelentkezett az intézményi számlák kifize­tésében is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem teljesí­tettük fizetési kötelezettségeinket, de valóban később történtek meg az átutalások. A pénzügyi gondok rendezésére egyes in­tézményekkel kölcsönszerződést kötünk, az átvett pénzt banki kamattal fizetjük vissza. A Soros Alapítványból járó összeget is a lehetőségekhez mérten fizettük, eddig több mint 18 millió forintot utaltunk át az iskoláknak. Esetleg az kelthet visszatet­szést, hogy az alapítvány pénzét egyes alapfokú oktatási intéz­mények például táboroztatásra használják fel, ez azonban a megállapodások értelmében teljesen szabályos. Alul- és túlfinanszírozva Hétfőn tárgyalja a nyíregyházi képviselő-testület a megye- székhely ez évi költségvetési tervének igen komoly módosí­tását. A közgyűlés pénzügyi bizottsága péntek délután meg­tárgyalta és jóváhagyta a tervezetet, amely alapján a város alulfinanszírozott intézményeinek 72 millió forintot csopor­tosítanának át. A túlfinanszírozott intézmények számára az előterjesztés 36 millió forint pótelőirányzatot kér. A bizott­ság tagjai megszavazták elnökük, Tóth András azon javaslatát, hogy az utóbbi intézmények vezetői —- szám szerint nyolc — ellen a közgyűlés vagy a polgármesteri hivatal humán irodája fegyelmi eljárást kezdeményezzen. A költségvetés módosítása értelmében a bevételi és kiadási sarokszámok — egységesen — a 7 milliárd 567 millió forintról 8 milliárd 698 millió forint- raemelkednek, ha a közgyűlés a javaslatot elfogadja. Új helyen a főiskola? Az MSZP Nyíregyházi Szervezet szokásos péntek délutáni fórumának tegnap Belus Tamás önkormányzati képviselő, a köz­gyűlés városfejlesztési bizottságának elnöke volt a házigazdája. Mint elmondta, a jelenlegi polgármester-választási kampányában nagyszabású beruházásokat ígért, amely megvalósítását a pénz hiánya akadályozta meg. A megyeszékhely fejlesztésében a fő­csapás irányát a sóstói beruházások, felújítások jelentik. Pályá­zati pénzek felhasználásával komoly változások várhatóak. A belváros részletes rendezési tervét még nem fogadta el a közgyű­lés, de az elképzelés szerint az Egyház és Síp utca átépítése után ott épülne a görög katolikus hittudományi főiskola új épülete. Vinnélek, vinnélek... A nyíregyházi polgármesteri hivatal illetékesétől kapott infor­máció alapján—mint lapunkban már olvashatták—a megszün­tetett 5. Számú Általános Iskola nyolc oszálya, a szülőkkel egyez­tetve, a 19-es iskolába kezdi a következő tanévet. Lapunkhoz több forrásból eljuttatott értesülés alapján az utóbbi intézmény kierőszakolja, hogy az osztályok tanulói minél hamarabb átvigyék oda a bizonyítványt, leadják az iskolatávozási nyomtatványt. — Nem erőszakolunk semmit, várjuk a gyerekeket — tájé­koztatta lapunkat Szabó László, a 19-es igazgatója. — A tanulók és a szülők jönnek, átadják a bizonyítványokat, az iskolaváltoz­tatási papírt azonban nem. Arra hivatkoznak, hogy nem kapták meg az ötösben. Természetesen minél hamarabb szeretnénk a dolgokat rendbe tenni, hiszen a pedagógusoknak nem tudjuk még megmondani, hogy szeptembertől milyen tantárgyat, mely osz­tályokban tanítják, nem tudjuk a tantárgyfelosztást elkészíteni. — A korábbi elképzeléseknek megfelelően az évzárón min­den gyermek a bizonyítvánnyal együtt megkapta az iskolatávo­zási papírt — tudtuk meg Takács Ferenctől, az ötös igazgatójá­tól. — Egy tanulócsoportnál — ahol az osztályfőnök nyugdíjba megy — voltak kisebb technikai problémák. Hétfőn kibővített tárgyalások lesznek a nyíregyházi evangélikus egyházi iskola alapításáról. Ez az utolsó remény, hogy az intzémény közössége — noha tulajdonosváltozással — együtt maradjon. Én azt kér­tem a szülőktől, hogy a tárgyalások sikertelensége esetén minél hamarabb gondoskodjanak gyermekeik elhelyezéséről. J. Robert Moore amerikai oboaművész, az oregoni egyetem professzora, valamint Barbara Gonzalez-Palmer osztrák zongoraművésznő hangversenyt adott pénteken a nyíregy­házi Zeneiskola Kürt utcai hangversenytermében. A nagy sikerű hangversenyen Bach, Hanson, Donizetti, Poulenc, Mozart és Gershwin művei szerepeltek Megyei krónika 1996. június 29., szombat Bőd Péter Ákos az EU-csatlakozásról A társulás három feladata (Folytatás az 1. oldalról) Ennek elkészülése után a Benelux fővárosban lázas számolgatás kezdődik, hogy mibe kerül majd egy vagy több, gazdaságilag szegé­nyebb állam csatlakozása. Ma — Lengyelország, Csehor­szág és hazánk „beolvasztásá­val” — ez az összeg mintegy 40—60 milliárd ECU-vel nyomná meg a közös költsé­geket. Ezt a terhet ma senki sem vállalja. Nem marad más, mint az, hogy segítenünk kell magun­kon. A felzárkózáshoz a gazda­ság fejlesztésének ütemét fo­kozni szükséges, hogy ennek tendenciája meghaladja az uni­óét. Ezzel párhuzamosan a ter­melési szerkezetet és annak háttérszabályozását kell átala­kítani, fokozatosan illeszteni az EU-ban elfogadott gyakor­lathoz. Ezek mellett talán a harmadik feltétel teljesítése lesz a legnehezebb: ez jogkö­vetési, szerződési fegyelem és magatartás. Nyíregyháza pénteki vendé­Sikli Tímea (Új Kelet) Tegnap délelőtt Nyíregyhá­zán, a TIT Országzászló téri köz­pontjában konferenciára ültek össze a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyugdíjas Egyesületek Szövetségének, valamint a Műszaki Természettudományi Egyesületek Szövetségének tag­jai, vezetői. Az összejövetelen je­len volt Csabai Lászlóné polgár- mester is, aki megnyitójában a következőket mondta el. —A választások idején a kép­ge, Bőd Péter Ákos — a londo­ni székhelyű Európai Beruházá­si és Fejlesztési Bank igazgató- tanácsának tagja, Magyaror­szág, Csehország, Szlovákia és Horvátország képviselője, volt pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke — villám- lágotatást tett a Start Vállalatnál. yiselő-testület megfogalmazta azt a feladatot, mely szerint meg­próbálunk nyitottak lenni a civil szervezetek felé. Mindenképpen szükségünk van arra, hogy a la­kosságtól véleményeket kéijünk, melyeket határozathozatal előtt fi­gyelembe tudunk venni. A testü­let minden tagja elvileg fontosnak érzi ezeket a kapcsolatokat. Óriá­si gond azonban, hogy bizonyos esetekben gyakran egy—két nap alatt kell döntenünk, és ez sok­szor megnehezíti a kapcsolattar­tást. Mégis megindult valami, A neves vendéget Balogh Zol­tán vezérigazgató fogadta, majd rövid tájékoztatót adott a reha­bilitációs vállalat tevékenységé­ről, életéről és problémáiról. A tárgyalást munkaebéd követte a Bujdosó étteremben, ahol Bőd Péter Ákos interjút adott lapunk munkatársának. amikor létrejött a szociális, köz- művelődési és kommunális ke­rékasztal. Ezáltal könnyebben tu­dunk kompromisszumokat kötni olyan esetekben, mikor a civil szervezetek sokkal olcsóbban és hatékonyabban tudnának ellátni egy-egy feladatot. A polgármester asszony sza­vai után Dr. Böhm Antal, a Magyar Tudományos Akadé­mia Politikatudományi Intéze­tének igazgatóhelyettese tartott előadást A társadalmi és civil szervezetek alkotmányos szere­pe a helyi hatalomban címmel. Az év határőre Munkatársunktól Nádasi János alezredesnek, a Nyírbátori Határőr Igazgató­ság munkatársának ítélték oda 1996-ban Az év határőre ki­tüntetést. — Nyírgyulajon szület­tem, középiskolába Nagykál- lóba jártam. Miután leérettsé­giztem, megkaptam a behívót, azóta szolgálok. Sorkatona voltam 27 hónapig, és egy tiszteletreméltó parancsno­kom rábeszélt a hivatásos pá­lyára. Szakaszvezetőként ma­radtam bent 1968. február 15- ével. Ugyanazt a felderítői munkát végeztem, mint ma, csak alacsony beosztásban, segédelőadói poszton. Laktam Csengerben, Záhonyban, Ti- szabecsen, majd 1977-ben fel­vettek a Rendőrtiszti Főisko­lára. Azért oda, mert a katonai főiskolához már idős voltam. Azoknak a határőr tiszthelyet­teseknek, akik tovább akartak lépni, rendőrtisztit kellett vé­gezniük. Nyírbátorba kerültem 1982-ben, fővizsgálói beosz­tásba. Azelőtt helyszínen ké­szítettem a határhelyzetről szó­ló megfigyeléseket, majd el­küldtem a központba, ezután pedig már hozzám futottak be a jelentések, és én továbbítot­tam a feletteseimnek. —A mindennapok? — Azt hiszem, ezt mindig a határ túloldalán folyó ese­mények határozták meg. így a romániai helyzetet is meg- éreztük, 1985-től folyamato­san nőtt az Erdély felől érkező illegális határátlépők száma. Ez a folyamat a román forra­dalom idején csúcsosodott ki, amikor tíezerszámra jöttek az illegális bevándorlók. Most az Ukrajna felől ki­bontakozó migrációs hullám, a szervezett bűnözés és a fe­ketegazdaság, a benzin- és ámcsempészet visszaszorítá- I sa az elsődleges feladatunk. A volt szovjet köztársaságokból és a harmadik világbeli orszá­gokból jönnek elsősorban a bevándorlók, hazájuk nehéz gazdasági helyzete vagy az ott kalakult politikai zűrzavar miatt. — Az ön élete, különösen így, vezető beosztásban ál­landó készenlétet jelent. A családja megszokta már ezt a helyzetet? —Nagyon sokat köszönhe­tek a feleségemnek, neki is nagy része van abban, hogy megkaphattam Az év határőre kitüntetést. Egyébként van utódom a családban, a kiseb­bik lányom határőrtiszt lett, kiváló eredménnyel végezte a rendőrtiszti főiskolát, a Pécsi Határőr Igazgatóság személy­ügyi osztályán dolgozik. A nagyobbik lányom Budapes­ten tanít, a fiam pedig Máté­szalkán tanul a mezőgazdasá­gi szakközépiskolában. Büsz­kén mondhatom, hogy saját területükön valamennyien ki­váló eredményeket értek el. Milyen az élet a 92-es nélkül? Munkatársunktól Az utóbbi időben Euró­pában, és így hazánkban is csökkent az ólmozott üzem­anyagok felhasználása. Az Európai Unió szabványai­nak és a környezetvédelmi előírásoknak az AB-92-es ólmozatlan benzin nem fe­lel meg. így az említett ok­tánszámú benzin, melyet a hatvanas évektől gyártanak és forgalmaznak Magyar- országon, július 1 -jétől nem szabványos terméknek minősül, és forgalmazását az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium betiltja. Helyébe a 98-as számú benzin lép, bár a szakemberek ennek sem jó­solnak nagy jövőt. Az előre­jelzések szerint 2000-re ez az üzemanyagfajta is kiszorul majd a forgalomból. Most azonban még ezt tankolhat­ják az autósok a régi ólmozott benzin helyett, literenként 128,9 forintért. Valószínűleg sok autósnak okoz majd fejtörést, milyen benzint tankoljon autójába. Ezt könnyíti meg az a ben­zinkutaknál beszerezhető tájékoztató füzet, mely min­den, régebben 92-es benzin­nel működő autóhoz új ok­tánszámú üzemanyagot gjánl. így például a kétütemű Tra­banthoz és Wartburghoz 91-es keveréket, a négyüte­mű Trabanthoz, Wartburg­hoz, Ladához sima 91-est, az 1985 előtt gyártott Volkswa­genhez 91-es, 95-ös, Skodák­hoz típustól függően 98-as, 91-es és 95-ös, Polski Fiat 126-hoz 98-as benzint. Konferencia a civil szervezetek szerepéről Kapcsolat a mindennapokkal

Next

/
Thumbnails
Contents