Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-26 / 148. szám

4 1996. június 26., szerda Hazai krónika UJ KELET Létszámcsökkentés, vagyonnyilatkozat Bogárdi Zoltán, az MDF képviselőcsoportjának helyettes vezetője a közalkalmazotti létszám csökkentéséről fejtette ki ál­láspontját. Kíváncsi volt, hogy pontosan hány ezer közalkalma­zottat kívánnak elbocsájtani. Hozzáfűzte azt is, hogy az ilyen , lépések teljesen elbizonytalanítják ezt a szférát és ez intézmé­nyek szétesését eredményezheti. Pusztai Erzsébet felszólalásá­ban a képviselők vagyoni helyzetének nyilvánosságra hozatalát sürgette. Az MDNP frakcióvezető-helyettese pártja nevében azt javasolta, hogy a honatyák önkéntesen hozzák nyilvánosságra az 1994-es és a jelenlegi vagyoni helyzetük rögzítését tartalma­zó dokumentumaikat. A javaslathoz Torgyán Józsefe Kisgazda- párt, Pokorni Zoltán pedig a Fidesz nevében csatlakozott. Deme­ter Ervin MDF-frakcióvezető hangsúlyozta: nem az a baj, hogy a „szegények pártja” jelszavával győzött az MSZP a legutóbbi választásokon. — Az a baj, ha a „fel, fel te éhes proletár” című indulót éneklik a politikusok 100 milliós villáikban. Sikerpropaganda és támogatás Az azonnali kérdések sorát Torgyán József (FKGP) nyitotta meg, aki sikerpropagandának nevezte a kormánynak azt a be­jelentését, hogy a kabinet rekordmennyiségű bevételre tett szert a privatizáció során 1995-ben. A kormány ugyanis a befolyó 400 milliárd forintnyi összeg mellett 300 milliárd forintnyi ga­ranciát vállalt és a magánosítás költsége is elérte a 100 milliárd forintot. A kisgazda képviselő azt is nehezményezte, hogy a parlament nem jut megfelelő információkhoz a privatizációs bevételekről. Kuncze Gábor válaszában arra emlékeztette a képviselőket, hogy a magánosítás korábbi szakaszában is sor került hasonló garanciavállalásokra. Az energiaszektor privati­zálása kapcsán vállalt kormányzati garanciák azonban meg sem közelítik az elért bevételt. A belügyminiszter utalt arra is, hogy a privatizációs miniszter—kérés esetén—beszámol az illeté­kes parlamenti bizottság előtt a bevételekről. Balsay István (Fidesz) azonnali kérdésében kevesellte azt a hat százalékot, amellyel az önkormányzatok költségvetési támogatása fog nőni jövőre. Kuncze Gábor úgy vélekedett, hogy egyelőre még ko­rai lenne a konkrét számokról beszélni, helyesebb ezt a vitát a költségvetési törvény szavazása előtt lefolytatni. Agrártámogatás és prostitúció Szilágy iné Császár Terézia (KDNP) arra emlékeztette az FM államtitkárát, hogy korábban megígérte: a tárca pályázatán részt vevő gazdák május 20-áig megkapják az igényelt támogatást. A pénz azpnban még mindig nem érkezett meg a termelőkhöz. Kis Zoltán válaszában leszögezte, hogy a kifizetés megindult, heten­te 60—70 gazda kapja kézhez a támogatást. Kónya Imre (MDNP) rámutatott arra, hogy tavaly az ismertté vált bűncselekmények száma meghaladta a félmilliót. A közbiztonság romlásának egyik leglátványosabb jele, hogy prostituáltak jelentek meg a főváros utcáin és közterületein, valamint az országutak mentén. A bel­ügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi szabályozások miatt a rendőrségnek nincs eszköze a kérdés megoldására; az ügy rendezéséhez megfelelő jogi szabályozásra van szükség. Életfogytig tartson Új Kelet-információ A Fidesz — Magyar Pol­gári Párt eljuttatta lapunk­hoz álláspontját a halál- büntetéssel, illetve Szájer József frakcióvezető önálló képviselői indítványát az életfogytiglani büntetéssel kapcsolatban. Kifejtik: a halálbüntetés eltörlése óta az erőszakos, életellenes bűncselekmé­nyek száma mintegy 50 szá­zalékkal emelkedett. A köz- biztonság javításának szük­sége mindenki számára nyilvánvaló. Ennek egyik eszköze a büntetés vissza­tartó ereje. Nem engedhető meg, hogy gyilkosságot el­követő, a polgárok életét ve­szélyeztető elemek ismét szabadlábra kerüljenek, ezért az életfogytig kisza­bott büntetés valóban az élet végéig tartson. Mivel a kormány koráb­bi ígéretei ellenére sem szi­gorította a halálbüntetés el­törlése után a legszigorúbb kiszabható büntetés mérté­két, a Fidesz — Magyar Polgári Párt önálló képvise­lői indítvánnyal fordult az Országgyűléshez. A Fidesz egyetért a halálbüntetés el­törlésével. Ezáltal azonban nemcsak a főbüntetések egyik formája, hanem egy büntetési fokozat is meg­szűnt. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a jelenlegi maximum 25 évig tartó sza­badságvesztés helyett a büntetés valóban életfogytig tartson. Az életfogytig tar­tó szabadságvesztések vagy­lagos jellege továbbra is megmaradna — erről a bí­róságok döntenek —, de az eddigi maximum tizenöt év helyett emelkedjen a bünte­tési tétel 25 évre. A fuvarosok is sárga rendszámtáblát kapnak Büntethető, aki kontár Kontárnak minősülnek azok a fuvarozók, akik július 1- jétől az új feltételeknek megfelelő árufuvarozói enge­dély és sárga színű rendszámtábla nélkül fuvaroznak. Az így végzett tevékenység szabálysértési eljárást von maga után, végső esetben a hatósági jelzések bevoná­sát eredményezheti — tájékoztatta a Közlekedési Főfel­ügyelet kedden az MTI-t. MTI Tudatták: a fuvarozók szá­mára másfél év állt rendelke­zésre a megújított engedélyek megszerzésére. A nyilvántar­tott 24 ezer vállalkozás 55 ezer járművéből a belföldi árufuva­rozói engedélyt azonban júni­us 24-éig csak 12 713 vállal­kozás 37 368 gépjárműve sze­rezte meg. A nemzetközi köz­úti árufuvarozáshoz korábban kiadott 8471 darab tevékenysé­gi engedély közül pedig csak 3206 darabot cseréltek ki. Ez a kiadott nemzetközi engedé­lyeknek mindössze 33,8 szá­zaléka. A vizsgakötelezettség alól azok mentesülnek, akik az utóbbi 10 évben 5 évig szak­mai vezetőként vagy fuvaros magánvállalkozóként dolgoz­tak. A vizsgakötelezettek közül június 10-éig 18 167-en próbál­ták meg letenni a szakmai al­kalmasságot igazoló belföldi vállalkozói vizsgát. A jelent­kezők 57 százaléka vette siker­rel ezt az akadályt. Az új engedélyek bevezeté­sét az tette szükségessé, hogy igyekeznek a közúti közlekedé­si szolgáltatások feltételrend­szerét egységesíteni, az európai uniós előírásokhoz közelíteni. Ennek megfelelően az 1995. március végén megjelent kor­mányrendelet a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvaro­zás engedélyezési eljárását egy­másra építve egységesítette. Július 1 -jétől a közúti árufuva­rozást csak belföldi, illetve nemzetközi közúti árufuvarozói engedéllyel szabad végezni. A belföldi fuvarozói engedé­lyeket a területi Közlekedési­Felügyeletek, a nemzetközieket pedig a Közlekedési Főfel­ügyelet adja ki. A belföldi en­gedély kiadásához igazolni kell a vállalkozás vezetőjének sze­mélyes megbízhatóságát, szak­mai alkalmasságát, illetve megfelelő pénzügyi teljesítő- képességét. Az engedély a vál­lalkozás nevére, 8 évre, meg­határozott számú járműre és teherbírás-kapacitásra szól. Az engedély kiadásával egyidejű­leg a járművek sárga rendszám- táblát kapnak. Nemzetközi közúti árufuva­rozói engedélyt csak az a bel­földi közúti árufuvarozói enge­déllyel rendelkező vállalkozás kaphat, amely legalább két éve rendszeresen végez belföldi áruszállítást. Vezetője igazolja szakmai alkalmasságát, és olyan járművel rendelkezik, amelyet a területi közlekedési felügyelet külföldi kilépésre alkalmasnak minősít. Az enge­dély a vállalkozás nevére és rendszámra szól. A 20 tonnánál nagyobb te­herbírású és a különleges fel­építményű járművekre a most is élő 4800 darabos keret tovább­ra is érvényes. Ilyen járművek­kel nemzetközi fuvarozást új vállalkozás jelenleg nem kezd­het. Nemzetközi fuvarozást csak legfeljebb 3,5 tonna teher­bírású járművel lehet indítani. A július elsejei határidő kö­zeledtével a közlekedési ható­ságnál megnőtt az ügyfél- forgalom. Az utóbbi 3 hét so­rán 2600 vállalkozás 9700 jáművére váltották ki a bel­földi, 1000 járműre pedig a nemzetközi árufuvarozói en­gedélyt. Ellenzéki vélemény Nemmel szavaznak Az ellenzék egységesen nemmel szavaz mind a nyug­díjkorhatár emelését, mind az egészségügyi ellátás át­alakítását célzó törvényjavaslatra. Ezt öt ellenzéki frak­ció képviselői jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon. MTI Pusztai Erzsébet (MDNP) legsúlyosabb kifogása az, hogy az egészségügy átalakításáról szóló javaslat egyetlen adatból a 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyszámból indul ki, és nem veszi figyelembe az ennél jó­val fontosabb elérhetőségi mu­tatókat. Erről a népjóléti tárca nem is rendelkezik adatokkal. Selmeczi Gabriella (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágyszámleépítés nem lehet egy egészségügyi reform kez­dete, legfeljebb következmé­nye. Kis Gyula (MDF) bejelen­tette: minthogy a törvényjavas­latot pártja alkotmánysértőnek tartja, az Alkotmánybírósághoz fordul majd. Győriványi Sán­dor (FKGP) szerint a most sza­vazásra váró törvények a társa­dalom teljes elerőtlenedéséhez, a népesség további csökkené­séhez vezetnek. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) nem a nyugdíjkorhatár-emelés szük­ségességét, hanem a módját vi­tatja: véleménye szerint az előző ciklusban elfogadott tör­vénymódosítást kellett volna hatályba léptetni, ami hosszabb átmeneti időt tartalmazott. így kiszámíthatóvá lett volna az egyén életútja, stabilabb a csa­ládok helyzete. Tanárverés MTI Megtámadta gyermeke tanárát a tanévzáró ün­nepségen B. E. debreceni lakos, mert a nevelő rossz jegyet adott fiának maga­tartásból. A „példamuta­tó” apa június 19-én több száz szülő és gyermek előtt bántalmazta és szidalmaz­ta a tanárnőt, akit tanár­társai és néhány szülő csak nagy nehézségek árán tud­tak kimenteni a dühöngő férfi karjaiból. A Debrece­ni Városi Rendőrkapitány­ság közfeladatot ellátó sze­mély elleni erőszak bűntet­te, valamint könnyű testi sértés vétsége miatt kezde­ményezett büntetőeljárást. A június 21-ei tárgyaláson B. E.-t három hónap sza­badságvesztésre ítélték, amelynek végrehajtását egy évre felfüggesztették. MIG-ügy: lezárul a vizsgálat MTI Ma lezárul a magyar vadász­gépek lengyelországi éleslövé­szete kapcsán indított parla­menti vizsgálat. Mécs Imre (SZDSZ), az Országgyűlés honvédelmi bizottságának el­nöke elmondta, hogy a koráb­bi tervektől eltérően vasárnap mégsem utazott el a bizottság hét tagja Izraelbe, az ottani repülőgépipar tanulmányozá­sára, és így lehetővé vált a vizs­gálat lezárásának előrehozása. (Az elmúlt héten még július 3- ára halasztották a bizottsági vizsgálat befejezését.) így most nincs akadálya annak, hogy ma délelőtt ismét ülésez­zen az ügyet vizsgáló albizott­ság, majd jelentését még aznap a honvédelmi bizottság plená­ris ülése elé terjessze. Mécs Imre bízik abban, hogy konszenzus alakul ki a bizottságban a történtekről és az abból levonandó elvi követ­keztetésekről. A felelősség mértékében és megoszlásában azonban nem biztos, hogy si­kerül egyezségre jutniuk. A Magyar Honvédség nyolc MÍG 29-es vadászgépe május 13. és 16. között Lengyelor­szágban hajtott végre éleslövé­szetet. Mint utóbb Póda Jenő MDF- es képviselő kiderítette: a gya­korlathoz hiányzott az alkot­mányban előírt parlamenti hoz­zájárulás. % Hírről __% hírre Pa lotai István (Új Kelet) A kulcsos gyerekek... ...megjelenésének idején — mint minden évben — itt az örök kérdés: miért kellett ennek az elszomorító gya­korlatnak kialakulnia? Egy azonban egészen bi­zonyos: nem a szülői nem­törődömség az oka! Az idei költségvetést meg­vizsgálva megdöbbentő adat­ra lelünk: az ország összes gyermekének üdültetésére 70, azaz hetvenmillió forintot kü­lönítettek el... Vizsgáljuk meg ennek az összegnek a gyakorlati érté­két: az országnak van — mondjuk az egyszerűség ked­véért — 10 millió lakosa. Ebből a dolgok örök rendje szerint mintegy 2 millió a ti­zennégy év alatti gyermek. Tegyük fel, hogy a tíz száza­lékuk — szüleik anyagi hely­zetének köszönhetően— kül­földön és itt-ott nyaralással, táborokkal töltheti a szünidőt. Mondjuk, van még tíz száza­lék, akik belföldön nyaralhat­nak. Még mindig marad 1,6 millió gyerek, akinek nem futja szervezett pihenésre. Négyszázezer lurkó eltölthe- ti az időt a rokonoknál, nagy­szülőknél, jó levegőn, vidé­ken. Marad 1,2 millió. Az ő számukra rendeltetett tehát a hetvenmillió — gyermek- üdültetésre. Ha elosztjuk ezt az összeget 1,2 millióval, megkapj uk azt a számot, ame- lyet államunk „biztosít”, kőkemény 83 forintot! Ha ezt megint elosztjuk het­vennel (körülbelül ennyi na­pig tart a nyári szünet), ez nem több és nem kevesebb, mint 1 forint és tíz fillér naponta! Ha nem cserélnék le a kor­mányszervek ötéves (és sze­rintük ezáltal már „elavult”) személygépkocsiparkját, ak­kor rögtön lenne vagy négy- milliárd arra, hogy gyermeke­ink legalább két hétig egy év­ben ne az aszfaltot koptassák és ne a füstöt szívják! Vasárnap délután az Úton... ...című Euro- tévéműsorban láthattuk az osztrák és a finn példát, nevezetesen azt, hogy ők hogyan tájékoztatták az or­szágot az EU-ba való belépés várható hatásairól. Természetesen mi még nem állunk a konkrét tárgyalások küszöbén, azonban annyira mégsem vagyunk távol tőle, amennyire fogalmunk nincs arról, hogy mit is jelent nekünk ez az egész. Számomra úgy tű­nik, hogy mi a rendelkezésre álló 250 millió forintnyi össze­get (amit a költségvetés a tájé­koztatásra szánt) inkább kam­pányszerű eseményekre költ­jük, mint folyamatos és átgon­dolt tájékoztatásra. Mert ugyan mennyivel rendelkezem — magunkra nézve—több infor­mációval, ha megtekintek egy Euro-régió rendezvényt, ami sokkal inkább az „összeszok- tatást’ ’ célozza? Az tény, aki va­lóban nagyon érdeklődik az iránt, hogy mit várhatunk az uniótól és melyek az ő elvárá­saik, az szerezhet, csipegethet információkat, viszont ez a tu­datos keresgélés nem várható el az emberek többségétől. Szavazni a tagságról pedig az „emberek többsége” fog. Minden esetre jó lenne, ha tudná: mire...

Next

/
Thumbnails
Contents