Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-21 / 144. szám
UJ KELET Pénz, piac, gazdaság 1996. június 21., péntek 7 Amit a tőzsdéről tudni illik Értéktőzsde Negyvenkét év szünet után a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 1990. júniusban nyílt meg ismét, mint önkormányzó és önszabályozó szervezet az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet ellenőrzése alatt.A tőzsde díjfizető tagjai 1993 óta csak értékpapír-forgalmazó cégek lehetnek, valamint a Magyar Nemzeti Bank, így a szabályzat értemében több mint ötven tagja van az értéktőzsdének. A magyar tőzsdei forgalomban jegyzett részvények, forgalmazott részvények, kötvények, befektetési jegyek, állampapírok, külföldi és nemzetközi pénzügyi szervezetek által kibocsátott értékpapírok lehetnek.A BÉT ideiglenes forgalmi mutatója 1995. januárban vált hivatalossá. A neve: Budapesti Tőzsdemutató, amelynek rövidítése a BUX. Ezen index legalacsonyabbra 1993. májusban süly- lyedt, míg 1996. februárban a fennállásának rekordját érte el. A BUX-ra is lehet határidős üzletet kötni. A Budapesti Értéktőzsdén hétfőtől péntekig, naponta Árutőzsde A Budapesti Árutőzsde (BÁT) szintén több mint negyvenévi szünet után nyitotta meg kapuit. Az értéktőzsdéhez hasonlóan önszabályzó szervezet.Az árutőzsdén forgalmazható árunak számít minden vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes, birtokba vehető jószág. Hasznosítható természeti erőforrás, devizaérték, vagyoni értékű jog, és az előzőek tetszőleges csoportjaiból képzett mutatószám. A.törvény szerint a tőzsde működéséhez legalább ötven szereplőre van szükség. A bejegyzett szervezeteknek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságoknak, szö10.30 és 13.00 óra között van kereskedelem. Az ötnaposnál nem régebbi záróárhoz, ennek hiányában a nyitóárhoz viszonyítva 20 százalékosnál nagyobb ármozgáskor a tőzsde felfüggeszti a kereskedést, és a nap hátralévő részében az adott értékpapírra nem lehet üzletet kötni. Ha az ármozgás az előbbiek szerint számítva csak 10 százalékos, az adott értékpapír kereskedelme körülbelül 10 percig szünetel. A Budapesti Értéktőzsdén az üzletkötések napi átlaga az 1990-es 27-ről öt év alatt 289-re nőtt. A piaci értéken számított napi forgalom a nyitóévi 550 ezer dollárról 1995-re 4,8 millió dollárra nőtt. A BÉT egyetlen jegyzett részvénnyel indult 1990. júniusban, s az értékpapírok száma 1995 végére már elérte a 140-et. A tőzsdei értékpapírok teljes piaciértéke 47 millió dollár volt 1990-ben, ami 1995 végére 8 milliárd dollárra emelkedett. A külföldiek is csaknem minden értékpapírfajtával kereskedhetnek. vetkezeteknek vagy állami vállalatoknak kell lenniük. A BÁT rekordforgalmat könyvelt el 1995-ben. Ekkor több mint 175 milliárd forint volt a forgalma. A teljes öszegből 162 milliárd forint, azaz 95 százalék a pénzügyi szekcióra jutott. A devizák határidős piacán nincs meghatározva napi- ármozgás-határ, mindazonáltal az azonnali teljesítésre szóló kereskedést átmenetileg felfüggesztik, ha egy ár lefelé vagy fölfelé 3 forinttal eltér az előző napi teljesítési ártól. A gabonakereskedelem 1995-ben 12,5 milliárd forintot tett ki, s a maradék a húskereskedelemből adódott. Exporthitel-biztosítás Mindenre van fedezet! Az exporthitel-biztosítás hazai szerve a Magyar Exporthitel-biztosító részvénytársaság (MEHIB Rt.), amely százszázalékos állami tulajdonú cég. Az exporthitel-biztosítás az áruhitelt nyújtó exportőr hitelezési kockázatának átvállalását jelenti biztosítási díj ellenében, kereskedelmi, illetve politikai bizonytalanság esetén. A kereskedelmi kockázat elleni biztosítás a külföldi vevő nem fizetése, csődje esetére vonatkozik. Ezt a biztosítási formát az OECD-tagállamokba irányuló exportnál lehet igénybe venni. A MEHIB Rt. kereskedelmi kockázat elleni biztosítási tevékenysége mögött vezető nyugat-európai viszontbiztosítók állnak. E szervek ezenkívül vevő- és hitelinformációkat adnak, valamint kárbehajtáskor is lehet számítani a segítségükre. A MEHIB Rt. a külkereskedő kérelmének elfogadásakor úgynevezett hitellimitet ad. Ez a magyar exportőr összes vevőjére egy biztosítási évre érvényes. A szerződés a lejáratot követően meghosszabbítható. A hitellimit nagyságát a vevő ország kockázata, a vásárló megállapítható pénzügyi helyzete, valamint a MEHIB Rt. saját értékelése határozza meg. A MEHIB Rt. az elszenvedett kárt 75—90 százalékosan megtéríti, de legfeljebb azonban a hitellimit összegéig. A kárfizetés fejében a károsult kereskedő a behajtásból származó bevételt a részvénytársaságnak engedi át. A politikai kockázat elleni biztosítás a magyar állami költség- vetés készfizető kezessége mellett az országkockázatból eredő károk mérséklését segíti. Ezt a formát a fejlődő országokkal és a FÁK-tagállamokkal folytatott kereskedelemben célszerű igénybe venni. Biztosítékot nyújt a vevő fizetését meghiúsító állami intézkedések, államcsőd, háborús helyzet kialakulása esetén. A megkötendő szerződésben egy hazai piacvédelmi kritérium is benne foglaltatik: a szállítandó árunak vagy szolgáltatásnak legalább 90 százalékban magyar származásúnak kell lennie. Mindezeken túl különleges biztosítás köthető nemzetközi pénzügyi intézmények által finanszírozott tenderekre is. Amennyiben a pályázó a tendert nem nyeri meg, a projektajánlat költségeinek 70 százalékát megtéríti a biztosító. PHARE-pénzaiap van, pályázat nincs Szegénységben dúskálva? Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét gazdaságilag elmaradottnak, infrastrukturálisan fejletlennek minősítették a régióba látogató szakemberek. Az előadói pulpituson hozzájuk intézett, a kitörési lehetőségeket feszegető kérdésekre általában karjukat széttárva semleges választ adnak. Egyedül talán Lengyel László, a Pénzügy- kutató Rt. vezetője fogalmazta meg a problémát a legmarkánsabban. Véleménye szerint az EU hatalmas pénzalapokat hozott létre, hogy azokat megpályázva felzákózhassék hazánk s az északkeleti régió. A baj csupán az, hogy kevés a hasznosítható projekt. Az egyik ilyen lehetőség az 1989-ben beindított PHARE- program, amelynek az volt a célja, hogy a tervgazdasági irányítást levető kelet-európai államokban megteremtse a piac- gazdaság kialakulásának alapjait. Nos, a program jól működik, s várhatóan az ezredfordulóig rendelkezésre állnak a pénzalapjai. Tavaly a magyar kormány és az EU felelős bizottsága megállapodást kötött az úgynevezett PHARE Országprogramról. Ez közel 85 millió ECU-s keretet különít el egy tucat olyan szakterület támogatására, amelyre javaslatot tett a magyar küldöttség. A közigazgatás reformjának előmozdítására 3, az oktatásképzés fejlesztésére 16, a szociális támogatási és nyugdíj- rendszer kialakítására 2, a mezőgazdaság és a földnyilvántartási hálózat átalakítására 10, a vállalati szerkezetváltásra és a privatizáció folytatására 5, a regionális felzárkóztatásra 5, a turizmusra 1, a közlekedési és a távközlési rendszer továbbépítésére 17, a tranzitforgalom fejlesztésére 8, a korszerű vízgazdálkodás kialakítására 5, az energiagazdálkodás hatékonyságának növelésére 4, és a korszerű környezetvédelmi fejlesztésekre 7 millió ECU-s keret áll rendelkezésre, amelyeket 1998-ig kell felhasználni. Szabolcs-Szatmár-Bereg települései e tizenkét támogatott célprogram közül legalább tízben érdekeltek. Kínáljuk magunkat! a a & «-» Az állami vagyon több mint 50 százalékát sikerült már privatizálni 1990 óta. Az akkori 1857 vállalatból 648-ban volt még állami tulajdon. Ezek közül 356-ban teljes vagy többségi, 284-ben kisebbségi állami tulajdonrész maradt, és 8 vállalat hagyományos formájú állami üzemként működött tovább. Magánosítási határidő nélkül 89 társaságban továbbra is fenntartotta az állam az irányítást. Ezen utóbbi cégek sorsáról az 1995. júniusban hozott privatizációs törvény határoz.Magyarországon magáf űtásra általában nyilvános, zártkörű, meghívásos versenytárgyalásokat is alkalmaznak, amelyeket rendszerint nemzetközi szervezők és tanácsadók támogatnak. Az utal- ványos vagy tömeges privatizáció nem jellemző. A cégvezetés és az alkalmazottak részvényszerzését segíti a kisebb társaságok egyszerűsített priva- tizációja.A privatizációs miniszter és a pénzügyminiszter ellenőrzése alatt áll az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÄPV Rt.), amely a magánosítási feladatokat koordinálja. Az ÁPV Rt. döntéseit a kormány elfogadja. 1996. elején a magánosításért felelős szerv kezelt vagyona 1165 milliárd forint volt, s ebből 799,7 milliárd forint számított még privatizálandó- nak. 1995-ben 214 társaságban lévő állami tulajdont privatizáltak, és ebből 102 cég került teljesen magánkézbe. Az eladásokból az ÁPV Rt. 1995-re elszámolt bevétele 466,3 milliárd forint volt, ami átlagosan 160 százalékos értékesítési árfolyamnak felelt meg. A résztulajdonosi kultúráért Milliós MÁS Program A Rész-Vétel Alapítvány 1989. évi megalakulása óta meghatározó szerepet játszott a munkavállalói résztulajdon gondolatának meghonosításában, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) törvény megalkotásában. Az elmúlt években a privatizáció eredményeként több mint 200 olyan cég jött létre közel 50 milliárd forint vagyonnal és megközelítőleg 80 000 dolgozót foglalkoztatva, ahol jelen van az MRP-tulajdon. Az alapítvány szakembereinek tapasztalatai szerint a munkavállalói résztulajdon potenciális előnyt jelent az adott cég számára. A részvételen alapuló cégvezetési filozófiával és a megfelelő szervezetfejlesztési technikákkal összekapcsolva az ilyen vállalatok tartós piaci sikert érhetnek el. Az USA tízezernél is több ilyen cégének összehasonlító adatai azt mutatják, hogy azok az MRP-s cégek, amelyeknél a részvételen alapuló vezetést alkalmazzák, minden fontos gazdasági teljesítménynövekedési mutatót tekintve 10 százalékos versenyelőnnyel rendelkeznek a hagyományos módon irányított MRP-s cégekkel szemben. Ez a versenyelőny fennáll azokkal a nem MRP-s cégekkel szemben is, ahol sikeresen alkalmazzák ugyan a részvételen alapuló vezetést, de a belőle származó többleteredményből csak korlátozottan részesítik alkalmazottaikat. A szervezet megalapítása óta fontos feladatának tekinti a részvételen alapuló vezetés elterjesztését, a tulajdonosi kultúra fejlesztését. Ézért kezdeményezte 1995-ben az MRP Átalakítása a Sikerért (MÁS) Projektet. Ezt az USA nemzetközi fejlesztési ügynöksége (USAID) egymillió dollárral támogatja. Az oldalt összeállította: Vitéz Péter Kimondott igazság Az évszázadokon keresztül formáló gazdasági körülményekhez sokáig csak alkalmazkodtak az emberek. Egy idő múlva a hatalom aktívan befolyásolni próbálta azt. Tehette mindezt addig, amíg a polgárság meg nem erősödött, s beleszólást kért a gazdasági élet alakításába. Miután az ipari forradalom végigsöpört a világ fejlettebb részén, a változást kihasználó érdekcsoportok gazdasági eszményét egységes rendszerbe foglalta egy angol közgazdász: Keynes Tanulmánya nagy hatást gyakorolt a pénzügyi elitre és a kormányokra. A Key- nes-i teóriaként megfogalmazott változásokat okozó „láthatatlan kéz”-elmélet alapköve az volt, hogy az állam milliónyi gazdasági szereplőjének mindenkori pillanatnyi döntése befolyásolja a piacot. E szabadversenybe az államnak nem lehet beleszólása. A XX. század vérzivataros évtizedei után talpra álló államok komoly következtetéseket vontak le a tapasztaltakból. Megdőlt a szabadverseny mindenhatóságába vetett hit, s a kormányok kemény kézzel, monetáris eszközökkel leszabályozták a belső piacok működési mechanizmusát. Az elképzelés kezdetben bevált, a háborús pusztításból gyorsan új gazdasági hatalmak emelkedtek fel. Az új világ piacszabályzási elveinek leírásáért, a monetarista közgazdaságtan megteremtéséért Nobel-díj- jal jutalmazták 1976-ban Milton Friedman amerikai közgazdászt. Nézete szerint a kormánynak a központi jegybankra gyakorolt hatásán keresztül lehet megteremteni egy ország belső piaci egyensúlyát. A tudományos díj odaítélése idején viszont már tapasztalhatók voltak bizonyos negatív hatások. A kormányok hiába gerjesztettek inflációt, nem csökkent a munkanélküliség, nem nőtt a termelékenység. E talányra talált választ Robert E. Lucas elméleti közgazdász. Véleménye szerint az eddigi elképzelések mind a múltbeli tapasztalatokra alapozottak voltak, miközben a gazdaság szereplői — racionálisan — a jövőre terveznek és várakoznak, illetve úgy cselekszenek, hogy a tippjük bejöjjön, mivel egy üzleten mindenki nyerni akar. Mindegy, hogy egy kormányzat milyen terveket hangoztat, miközben monetarista eszközökkel befolyásolja az ország belpiacát. Egy gazdaságpolitika csak akkor eredményes hosz- szú távon, ha a hangoztatói betartják ígéretüket, különben az állampolgár nem úgy viselkedik, amint azt elvárják tőle. Nem reagál semmire, mert rosszat sejt. Lucas elmélete volt az első, amely egyesítette a politika, a gazdaság és a fogyasztói magatartás változását. Elgondolásáért és annak matematikai megfogalmazásáért tavaly Nobel- díjjal tüntették ki. Sir*
