Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-19 / 142. szám
8 1996. június 19., szerda Közelkép Iskolák a város peremén Még emlékezhetünk, milyen ellenérzéseket és indulatokat váltott ki tavasszal az oktatási intézmények körüli hercehurca. Ha valamelyik iskola vagy óvoda neve — mint esetleg megszüntetendőé — szóba került, a szülők és a pedagógusok aláírásokat gyűjtöttek, sőt az ötös iskolából tüntetést szerveztek a városháza előtt. (A nyo-. másgyakorlás sikertelennek bizonyult, mert végül ezt szüntették meg.) Fekete Tibor (Új Kelet) A megszüntetés és az összevonások mellett az önkormányzat hozott egy olyan döntést is, hogy az intézmények vizsgálják felül, hogyan tudnának tíz százaléknyit lefaragni a kiadásaikból. Azóta elkészültek ezek az önrevíziók, és az igazgatók benyújtották javaslataikat a humán irodának. Annak idején felvetődött az a kérdés is, mi legyen a külterületi iskolákkal. A csoportösszevonás vagy a hatodik—hetedik osztályok megszüntetése egyértelműen ezeknek az intézményeknek a lassú sorvadásához vezetett volna. Szerencsére a városatyák nem így döntöttek, hanem ezekre az intézményekre is vonatkozott a tíz százalékos kiadáscsökkentés. Annak néztünk utána, hogy a városkörzeti iskolák mennyit és hogyan tudtak lefaragni a költségeikből. Az intézményvezetők körében általános az a vélemény, hogy a dologi kiadásokból már egy fillért sem tudnak elvenni. Még az is előfordulhat, hogy kevés is lesz erre a naptári évre. Megtakarítást csak bérből érhetnek el az iskolák. Volt, ahol túlteljesítették ezt a bizonyos tíz százalékot, de akadt, ahol még az öt százalékot is alig érték el. Ez abból adódik, hogy nem mindenütt egyformák a lehetőségek, hisz könnyebb helyzetben van az az igazgató, akinek be nem töltött, csak ígért álláshelyet kellett önként megszüntetésre felajánlani, és sokkal nehezebb helyzetben vannak azok, akiket már a korábbi években is „karcsúsítottak”. Az egyik ilyen a nyírszőlősi iskola és diákotthon. Az egy évvel ezelőtti átvilágítást követően már életbe léptettek megszorító intézkedéseket. Egy évve lezelőtt negyven pedagógus és 37 technikai dolgozó állt az intézmény alkalmazásában. Ma ugyanez a szám 36, illetve 31. Mint azt Császári János igazgató kérésünkre elmondta, csak nagy áldozatok árán tudtak további létszámcsökkentést elérni. A kollégiumban külterületi, tanyai gyerekek laknak, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett családi környezetből érkezett kisdiákok élnek. Utóbbiak csak addig, amíg meg nem oldódik az állami gondozásba vételük. Erre az időszakra is megpróbálják a gyerekek lelki sebeit gyógyítani. Ok nem fizetnek térítési díjat. A kisegítő iskolások 13—14-en vannak egy tanuló- csoportban, a többieknél 27— 28 fős a csoportlétszám. Egy gyermekfelügyelői álláshelyet szüntettek meg, de sokkal fájóbb, hogy egy takarítói és egy mosónői álláshelyet is fel kellett áldozniuk. Kérdéses, hogy nem kerül-e majd többe a patyolattal mosatni, mint amennyi a mosónő bére volt? (Úgy tűnik, a régi reflexek még mindig működnek, mert a mosás dologi kiadás, míg a megszüntetett álláshellyel bért takaríthatnak meg.) A két gépkocsivezető közül az egyik fűtői munkakört is ellát majd, míg a másik kocsit vagy az igazgató fogja vezetni, vagy a dolgozók közül az, akinek jogosítványa van. Rendbe hozatták a nyírszőlősi sportpályát, és hogy így is maradjon, kértek rá egy karbantartói álláshelyet. Nem kapták meg, és félő, hogy ismét ugyanolyan szeméttelep lesz, mint volt korábban. A ’94—95-ös tanév 105 túlórájával szemben a legutóbbiban már csak hetvenöt túlórájuk volt, de most ebből is elvettek 11-et — panaszolta az igazgató. A létszámhiány miatt csak egy idegen nyelv tanítását tudják ajánlani az ide jelentkező gyerekek szüleinek. Az intézményvezető úgy érzi, hogy így szó sem lehet esély- egyenlőségről, és a megszorító intézkedések őket jobban sújtják, mint a belvárosi iskolákat. A 8-as Számú Általános Iskola Rozsrétszőlőn van, de hozzájuk tartozik a felsősimái, a butykatelepi és a manda- bokori tagiskola is. Amint Szabó Miklós igazgatótól hallottuk, ők voltak azok, akik még túl is teljesítették az irányszámot 11,2 százalékra. Mivel az ön- kormányzat csak a csökkentés mértékét határozta meg (azt nem, hogy kiket kell elküldeni), ezért ők Butykatelepen két napközis álláshelyet kívántak megszüntetni, amelyikből az egyik betöltetlen volt. Felsősimán két F kategóriás pedagógus korengedménnyel nyugdíjba ment, így az F és D/5-ös kategória közötti különbözetet is megtakarításnak vehetjük. Mandabokorból egy pedagógus távozik, és itt is jelentkezik az F és a D/l kategória közötti különbözet. A külterületi iskolákban oktató tanároknak pótlék adható, amelyről önként (ha nem is dalolva) lemondtak a pedagógusok, álláshelyük védelme érdekében. Ez fejenként 2650 forintot jelent. A nagyon minimális dologi kiadásokat már ők sem tudják tovább csökkenteni, ezért ebből a keretből nem ajánlottak fel összeget. Oroson 5,7 százaléknyit tudnak a bérekből lefaragni — tudtuk meg Rusznák Miklósné igazgatónőtől. Ahhoz, hogy az iskola megőrizhesse működő- képességét, két pedagógus és két egyéb álláshelyet tudnak megszüntetni. Egy fő nyugdíjba vonul, míg egy pedagógus szerződése lejárt és nem hosz- szabították meg. Két technikai dolgozótól viszont kénytelenek voltak megválni. Az ő feladatukat szétosztják a többi dolgozó között. A távozó alkalmazottak végkielégítése viszonylag kevés, mert nemrég vannak alkalmazásban az iskolánál. Viszont 6—8 hónapos a törvényben előírt felmondási idejük, amely csak most kezdődik el. A dologi kiadásokra annyira kevés pénzük jut, hogy néha a számláikat sem tudják kifizetni. Az idén a normatív és rászorultsági támogatást, valamint a Soros Alapítvány ét- kezésidíj-támogatását sem kapták meg készpénzben, csak úgynevezett könyvjóváírással. Ez bevételként jelentkezik a pénztárkönyvükben, de parázs pénzt nem láttak belőle. Az igazgatónő szerint most úgy érzik, hogy az önkormányzat részéről egy időre eltűntek a viharfelhők, de az új oktatási törvény életbe lépésekor kezdődhet minden elölről. A Sóstóhegyi Szabó Lőrinc Általános Iskolában szintén nem lehet tovább faragni a dologi és fenntartási költségeken. Dr. Czövek Istvánná igazgatónő 8,5 százaléknyi megtakarítást tudott „összehozni” úgy, hogy ez még ne menjen az oktató-nevelő munka rovására. Négy pedagógus álláshelyet szüntettek meg, és mind a négyen zúgolódás nélkül tudomásul vették a tényt. Felmentési idejük általában 7—8 hónap, amely időszak június 16-ával kezdődött. Mint azt az igazgatónő hangsúlyozta, a legkisebb rossz elve alapján döntöttek így. Ettől sokkal nagyobb veszélynek tartaná, ha tanulócsoportokat vonnának össze, vagy ami az önkormányzati képviselők részéről fel is merült, hogy elvinnék az iskolából a hetedik és a nyolcadik osztályokat. Ez az intézkedés az iskola lassú halálát jelentené. És amelyik településnek vagy városrésznek nincs temploma, iskolája vagy orvosa, az előbb-utóbb elsorvad. Ezt már bizonyította a történelem. Mennyi az a tíz százalék? Szülők Klubja Szülőként írom le tapasztalataimat a Nyíregyháza, Szarvas út 24. szám alatt működő klubbal kapcsolatban. Az 1994—1995 tanév óta foglalkozik a korai fejlesztésben és a magántanulásban részesülő gyermekeinkkel Tóthné Rádai Éva gyógypedagógus, utazó pedagógusként. Hétről hétre lelkiismeretesen, nagy-nagv szeretettel és odaadással tanít- gat ja fogyatékos gyermekeinket. Megpróbálja felkutatni a sérült gyerekeket a háziorvosokon és a védőnőkön keresztül. A Szülők Klubja 1995. november 26-án alakult meg a korai fejlesztésben, és a magántanuló gyerekek szüleinek. Az összejövetelek azóta is rendszeresek, ez új volt számomra és a többi szülő számára is, mivel addig el voltunk szigetelve egymástól. Nagyon nagy örömmel vettem részt ezeken a találkozásokon, hiszen lehetőség adódott a gyerekeinkkel kapcsolatos problémák megbeszélésére. Legutóbbi találkozásunkkor vendégeink voltak a Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesületétől, Balogh Zoltánná és munkatársai, akik örömmel tájékoztattak bennünket és válaszoltak kérdéseinkre. Azért fogtam tollat, hogy e klubról minél szélesebb körben tudjanak. Van ilyen lehetőség, nem kell elszigetelten élnünk nekünk sem és a gyermekeinknek sem. Összejöveteleink célja: — a szülők elszigetelésének oldása — találkozzanak hasonló sorsú szülőkkel — problémáink megbeszélése — érdeklődésünknek megfelelő előadások hallgatása —és nem utolsósorban a szülők kötetlen beszélgetése. További cél: egészen korai életkorban történő felkutatás után a sérült gyermek szüleivel önkéntes szülők beszélgetnének el szükség esetén. A klub nyitott, ha fogyatékos a gyermeke, és úgy gondolja, hogy köztünk a helye, önkéntesen eljöhet összejöveteleinkre. Apukák is jöhetnek, szeretettel látunk minden fogyatékos gyereket nevelő szülőt. Demeter Mátyásné, szülő ÚJ KELET Fotók: Csonka Róbert
