Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-18 / 141. szám
Hazai krónika Fordítva ülünk a lovon? t ! 1996. június 18., kedd Németh Miklós volt magyar miniszterelnök, aki ma a londoni EBRD elnökhelyettese, az Európai Unióhoz csatlakozásunk esedékességéről úgy vélekedett: nem érett még rá a magyar gazdaság, több lenne a kára, mint a haszna a sietségnek. Megjegyzéséről a régi székely vicc jut eszembe: Hosszas szekerezés után a felkéredzkedő utas megkérdezi a bakon ülő székelyt, hogy messze vannak-e még az úticéltól. Az tömören így válaszolt: most már bizony messze! Véleményem szerint mi is fordítva ültünk a lóra, ellenkező irányba indultunk, mint amerre menni akartunk és a hosszabb, de sokkal nehezebb utat választottuk. Ma a magyar társadalom legalább kétharmada sokkal rosszabb helyzetben van a sikeres nyugat-európai integráció szempontjából, mint volt 1989-ben és legfeljebb egy- tizede nyert a piaci átmenetnek és rendszerváltoztatásnak általunk követett útjával. Úgy akartak felkészülni az integrációra az 1989 utáni magyar kormányok, hogy átmenet és védelem nélkül megnyitották piacaikat a nyugati termékek, tőke és kormányzási módszerek előtt. Pusztuljon a régi, jöjjön az új! Ez volt a magyar modell, amiből azonban nem erősebben, hanem sokkal gyengébben került ki az ország és további erőtlenedés látható. Nagyjából ismert, hogy mit tettünk hibásan, érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy mit kellett volna tennünk, mert még ma is ez lenne a gyógykúra. Védeni kellett volna a belföldi piacot, még ma is megindulhatunk ezen az úton. Nem kellett volna eladni a belföldi monopóliumokat, az energetikát és a kereskedelmet. Még van esély a föllendülésre A hajó itt elment, de ne adjunk el többet és bizony lassan el kell tűnődni azon is, hogy az új külföldi állami tulajdonosokkal szemben hogyan érvényesíthetjük a magyar érdekeket! A kis- és középvállalatokat sok állami kedvezménnyel, főként azonban egy korrekt, kiszámítható és a foglalkoztatást kedvezményező adórendszerrel kellett volna segíteni. Most sem késő egy második adóreform, ami a kicsik közép- vállalattá növését erősíthetné! Építeni kellene lakást, házat, utat, vasutat, mindent, ami infrastuktúra és segít abban, hogy az ország minden területe azonos eséllyel kapcsolódjon be a nemzetközi versenybe. Ez munkahelyeket teremtene, elsősorban belföldi termékek iránti nagyobb keresletet, jobb közérzetet és optimizmust. A bankkonszolidációk helyett infrastruktúrát finanszírozzunk! Németh Miklósnak igaza van abban, hogy ma az ország lakóinak többsége elveszítené munkahelyét, egzisztenciáját egy azonnali uniós tagság esetén. Ez azonban nem istenítélet, hanem az eddig követett gazdaságpolitika következménye. Most már hosszabb felkészülési időt kell kérnünk és fordítanunk kell a kormány (szekér) rúdon, hogy ne kerüljünk még messzebbre céljainktól. szüt'iDÖ.-litván Icísfiaw az összes pénzünk , kétszázezer fez ecfn el cq leszés utj-na a naqijmaniletz o wsjJ a uyuadijibcl (Jondeskod-k rólsd iskola kezdési3 !■. Tudóstalálkozó Több mint 300 magyar tudós részvételével hétfőn reggel Budapesten megkezdődött a Magyarok Millecentáriumi Tudós Találkozója. A Magyarok IV. Világkongresszusához kapcsolódó kétnapos rendezvény megnyitóján Göncz Árpád köztársasági elnök arról beszélt, hogy az ország a rendszerváltás óta eltelt időben 80—100 esztendőnyi utat tett meg, ezért a magyarság nem tekinthető sikertelen nemzetnek. Rámutatott: a felzárkózáshoz ennél lényegesen hosszabb időre van szükség, és türelemre intett, hangsúlyozva: a jövőt nem lehet előre látni, de azt ma kell alakítani. Magyar Bálint művelődési miniszter azt hangsúlyozta, hogy hazánk ismét kulturális váltás előtt áll. Most megint az a tét—ami a kereszténység felvétele és az ipari forradalom időszakában volt —, hogy a perifériára kerülünk-e vagy felzárkózunk a fejlett világhoz. Az információs társadalom kialakulása Magyarország számára nagy kihívást jelent, amelyben — mint mondta — rendkívüli felelőssége van az általa vezetett tárcának. Ezt a felelősséget húzta alá a konferencia fővédnöke Oláh György is. Az Amerikában élő Nobel- díjas tudós videófelvételről bejátszott köszöntőjében an-nak a véleményének adott hangot, hogy a nemzetek jövője alapvetően az oktatás és a képzés fejlettségétől függ. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a tudomány nemzetközi. Magyar Minőség Társaság A Magyar Minőség Társaságot az angol National Quality Assurence BS EN ISO 9001 szabvány szerint tanúsította — jelentették be a társaság vezetői hétfői sajtótájékoztatójukon. A tanúsítvány elnyerése igazolás arról, hogy a szervezet a nemzetközi követelményeknek megfelelően tevékenykedik. Elmondták: a nemzetközileg tanúsított társadalmi és oktatási szervezetnek jelenleg mintegy 700 tagja van, s szolgáltatásai iránt egyre nő a kereslet. A társaság rendszeresen szervez tanfolyamokat menedzsereknek és minőségbiztosítási vezetőknek, előadásokat rendeznek a hazai és nemzetközi minőségügyi aktualitásokról. A témák között szerepelnek a termékfelelősség kérdései, a környezetvédelem és a minőség összefüggései, valamint a közbeszerzés tudnivalói. A társaság az idén ötödik alkalommal rendezi meg a „Magyar Minőségi Hetet”, ahol a közönség megismerkedhet a hazai vállalatok itthon és külföldön elért eredményeivel, a legfejlettebb minőségbiztosítási rendszerekkel és az ehhez szükséges technikákkal. A tájékoztatón elhangzott: Magyar- országon ma már több mint 400 olyan cég működik, amely ISO- szabványok alapján állítja elő termékeit. A közeljövőben e vállalkozások száma ismét 10—12-vel gyarapszik. Az ipari és kereskedelmi tárca az idén 150 millió forint támogatást nyújt a vállalatoknak a tanúsítások megkezdéséhez. Környezet-egészségügy A levegő és a vizek minőségének javítása, a hulladékok ártalmatlanítása, valamint a munkakörnyezet biztonságosabbá, egészségesebbé tétele — e területeket kezeli elsőrendű fontossággal a magyar kömyeze-tegészség- ügyi programtervezet. A dokumentum, amely Európában az első ilyen jellegű programtervezet, ősszel kerül a parlament elé — nyilatkozta az MTI-nek hétfőn Kökény Mihály népjóléti államtitkár, aki az elmúlt héten Luxemburgban tájékoztatta az elképzelésekről az Európai Környezetegészségügyi Bizottságot. Az államtitkár rámutatott: a halálozások 20—25 százaléka összefügg a környezetszennyezéssel; az egészséget károsító, illetve veszélyeztető tényezők visszaszorítása ezért rendkívül fontos feladat. A magyar program tíz területen — víz- és levegőszeny- nyezés, hulladékártalmatlanítás, zajártalom, kémiai, sugár- és élelmiszerbiztonság, közlekedés, munka- és lakókörnyezet —jelöli meg a feladatokat. Ezek közül a legégetőbb mindenképpen a levegő és a vizek minőségének javítása, a hulladékok környezetkímélő megsemmisítése, valamint a munkakörnyezet biztonságosabbá, egészségesebbé tétele. Az ezekkel kapcsolatos programokra a környezetvédelmi, illétve a népjóléti tárcának már a jövő évben szüksége lesz néhány százmillió forintra a költségvetésből — mondta Kökény Mihály. Az államtitkár szerint a teljes körű program 10—15 év alatt valósulhat meg, és sok milliárd forintot igényel. Jó esély van ugyanakkor arra, hogy az egyes konkrét részprojektekre nemcsak technikai, hanem anyagi támogatást is kaphatunk az Európai Uniótól — tette hozzá. Magyar—holland mezőgazdasági tárgyalások Hollandia eddig mintegy 33 millió dollárral támogatta hazánk mezőgazdaságának átalakítását. A támogatásra továbbra is lehet számítani. Mindezt Jozias van Aartsen holland mezőgazdasági, környezetgazdálkodási és halászati miniszter mondta hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján, amelyet Lakos László földművelésügyi miniszterrel közösen tartott. A holland miniszter háromnapos hivatalos látogatása alatt emlékeztetőt írt alá a két ország mezőgazdasági és vidékfejlesztési együttműködéséről. A sajtótájékoztatón elhangzott: fontosnak tartják, hogy Hollandia segítse Magyarország európai uniós integrációját, valamint a felkészülést a csatlakozásra. Kétéves munka- programokat készítenek elő az egyes részterületek csatlakozási folyamatának támogatására. Az együttműködéshez a forrásokat a holland mezőgazdasági, környezetgazdálkodási és halászati minisztérium biztosítja. Egyes projekteket a PHARE-segélyprogramba is be lehet illeszteni, így EU-források is bevonhatók a finanszírozásba. Újságírói kérdésre válaszolva van Aarsten kifejtette: a magyar csatlakozás Hollandia számára a mezőgazdaság területén kihívást jelent. Ugyanakkor jelezte, hogy hazánk jövőbeni EU-tagságá biztosra vehető. Elmondta azt is, hogy az itt-tar- tózkodása során született megállapodás szerint a burgonyatermesztés korszerűsítését Hollandia 2 millió guldennel támogatja. AZ OLDALT MTI-ANYAGOKBÓL ÁLLÍTOTTUK ÖSSZE Világkongresszus A XX. század nagy csodája a motorizáció, de előnyei mellett számos negatív hatása is van. A világban évente mintegy 700 ezren halnak meg az utakon, és 15 millióan szenvednek sérülést balesetekben. Ezért közös érdek a közlekedés biztonságosabbá tétele. Ezt Kuncze Gábor belügyminiszter hangsúlyozta hétfőn, amikor megnyitotta a Nemzetközi Balesetmegelőzési Szervezet (PRI) VII. Világ- kongresszusát Budapesten. A rendezvényre, amelynek az Atrium Hyatt Szálló adott otthont, 39 országból érkeztek a vendégek. A tudományos tanácskozással egy időben és azonos helyszínen rendezték meg a Preventex ’96 kiállítást, a balesetmegelőzés gyakorlati módszereinek bemutatóját. A belügyi tárca vezetője, aki egyben a rendezvény fővédnöke is, kijelentette: a tanácskozás legnagyobb ho- zadékának azt tartaná, ha a tapasztalatcsere nyomán egységesülne a közúti balesetek elleni fellépés. Demszky Gábor főpolgármester beszédében arra mutatott rá, hogy Budapest Európa más nagyvárosaihoz hasonló problémákkal küzd. Elmondta, hogy a főváros irányítói a tömegközlekedés fejlesztését tartják szem előtt. A feladatok között szerepel --- egyebek mellett a — korszerű parkolásgazdálkodás kialakítása és további kerékpárutak építése is. Hangsúlyozta, hogy az iskolákban a fiatalokat a biztonságos közlekedésre kell nevelni, hiszen a közlekedési morál kiüresedő fogalmának csak együtt adhatunk új tartalmat. Ugyanakkor örömének adott hangot, hogy Budapesten a személyi sérülésekkel járó balesetek száma évek óta nem növekszik. Léon Nilles, a PRI elnöke a közlekedésbiztonságot alapvető emberi jogként határozta meg, amit mindenki köteles tiszteletben tartani és védeni. Álláspontja szerint a biztonságosabb közlekedés érdekében nemzetközi információcserén alapuló, általános, jól felépített stratégiára, a kutatások támogatására, a szakemberképzés intézményesítésére és a politikai döntéshozókkal való rendszeres párbeszédre van szükség. Pintér Sándor, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője elmondta: a magyar rendőrség egyik kiemelkedő feladatának tekinti a közlekedés biztonságának fenntartását. Jelezte, hogy a rendőrség balesetmegelőzési stratégiájába beépültek azok az elemek, amelyek a PRI ajánlásaiban, kutatási eredményeiben fogalmazódtak meg. Beszámolt arról, hogy általános balesetmegelőzési tevékenységük mellett előtérben van a közlekedésben fokozottan veszélyeztetettek, az idősek, a gyerekek megóvása, az ittas vezetés visszaszorítása. ÚJ KELET
