Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-15 / 139. szám

Hazai krónika 1996. június 15., szombat Adócsökkentés várható... ...jövőre, mondják a Pénzügy­minisztérium meg az adóhi­vatal vezetői. Teljes négy szá­zalékkal lesz kisebb a szemé­lyi jövedelemadó felső hatá­ra, mint idén. Ami nem nagy kunszt, tekintve, hogy tavaly ugyanannyi volt: 44 száza­lék. Vagyis egy évre meg­emelték a felső határt, aztán most nagy csinnadrattával visszahozzák, ami volt. Arra persze, még nincs válasz, hogy milyen mértékű lesz az adósávok változása — vajon a 44 százalékos sávba fognak esni az átlagos jövedelmek? Ugyanilyen reklámot kap mostanában az is, hogy terve­zik a tb-járulék csökkentését. Ez most ugyebár 44 százalék, ez lesz kisebb2,5 százalékkal. Hatalmas sikere lesz, előre lá­tom. Tolongani fognak a munkaadók, hogy befizethes­sék alkalmazottaik után a 41,5 százalékot, hiszen ez már maga a kánaán. A családi jövedelemadózás elemei is feltűnnek majd a jövő évi rendszerben — hall­juk. A családi jövedelemadó­zás ellenben szóba sem jön — mondják ugyanakkor. Egyelőre tehát hallani sem akarnak a pénzügyek vezérei arról, ami pedig egészen ter­mészetesnek tetszhet. Neve­zetesen: ha két házaspár ugyanannyit keres, akkor az, amelyik két gyermeket nevel, kevesebb adót fizessen, mint az a házaspár, amelynél nincs eltartott gyermek. Voltak ér­vek eddig is: nem időszerű, nem jó, nem... Nemrég egyér­telmű jelzés érkezett, amikor kimondták: kevesebb lenne az adóbevétel, tehát nem jó. Mindent a jövőért. Van egy város ••• ...a ködös Albionban, amely igen érdekes, bár ott nem szokatlan. St. Albans a neve, Londontól húsz mérföldre fekszik, és úgy nevezik az ön- kormányzatát, hogy St. Albans és kerülete (környéke) önkor­mányzata. Azaz: közös igaz­gatás alá tartozik az ódon St. Albans városka és — ha a tér­képen jól számoltam — nyolc kisebb környékbeli település. Az átszervezés 1974-ben tör­tént, akkor alakult meg először a „City and District of St. Albans-i“ önkormányzat, mely ma összesen 128 ezer ember életét irányítja. Mindez arról jutott eszem­be, hogy mostanában igen sok szó esik egymáshoz kö­zeli települések együttműkö­déséről, illetve együtt nem működéséről. Halljuk példá­ul a székelyi elmérgesedett helyzet fejleményeit, ahol sok egyéb akut probléma mellé felsorakozott az is, hogy a képviselő-testület tervbe vet­te: a szomszédos falu iskolá­ja és a székelyi iskola szer­veződjön valamilyen laza szövetségbe, hátha úgy köny- nyebb lesz. Nem ismerem kö­zelebbről a helyzetet, nem is akarok belebonyolódni. Az viszont tény: a lakosság he­vesen ellenez a szomszédvár­ral való bármilyen együttmű­ködést! S nincsenek egyedül. Számos más településen ala­kult ki valamiféle furcsa fó­bia, amely miatt a szomszé­dokkal képtelenek együttmű­ködni. A ránkszakadt demokrácia egyik hajtása volt, hogy csak­nem duplájára nőtt az önálló igazgatású települések száma az országban. Az annak előt­te a lakosság megkérdezése nélkül, felsőbb rendelkezés­re összevont tanácsú falvak szétváltak, s ma is sorolják az akkori sérelmeket. Közben nyomorognak, csődbe men­nek. Holott teljesen világos: ha egy sor dologban közösen lépnének fel — a hivatali munkától az intézmények fenntartásán át a kisebb-na- gyobb fejlesztésekig —, ak­kor sokat spórolhatnának. Ám sajnos, még ott tartunk: „inkább belepusztulunk mind a ketten, de nem műkö­dünk együtt“. Ennek pedig az a vége, hogy tényleg bele­pusztulnak. Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben a falvak harmada a csőd közvetlen árnyékában vege­tál. Nem emelik a béreket... ...az ÁPV Rt.-nél az idén, mert a kormány túl magasnak tart­ja a jelenlegi fizetéseket — újságolja tegnap Hazai úr, akit minden érdekel. A cég­nél, amely milliárdok sorsa felett rendelkezik, a mai átla­gos kereset 203 ezer forint, az ügyvezető igazgatók bére 357 ezer. Hogy hányán van­nak, azt nem tudni. — Azt olvasom — mondja Hazai úr —, hogy 1994—95- ben összesen 28 százalékkal emelkedtek a bérek a cégnél. Ez szerény számításaim sze­rint azt jelenti, hogy 1993- ban körülbelül 160 ezer fo­rint lehetett az átlagkerese­tük. Ez pedig nagyon nem annyi, mint a mai 160 ezer... Hazai úr azt akarja monda­ni, hogy az ÁPV Rt. munka­társai — akárhogyan is ne­vezték a céget akkoriban — mindig is jól meg voltak fi­zetve. S mit tesz isten, eddig a kormány(ok)nak valahogy nem szúrt szemet, hogy ma­gasak a bérek. Igaz — teszi hozzá sokat sejtetően Hazai úr —, túljutott a félidőn a '94- ben választott csapat, köze­lebb van a végéhez, mint az elejéhez. Ilyentájt már illik a jövőre is gondolni — az vi­szont nagyban függ a válasz­tók hangulatától. A hangulat- javító intézkedéseknek pe­dig komoly hagyományai vannak kis hazánkban... Vélemény az államháztartási reformról Nagyobb adórész maradjon helyben Új Kelet-információ _______ Lapnuk tegnapi számában olvashatták Lamperth Móniká­nak, az Országgyűlés szocialis­ta-frakció helyettes vezető­jének, a parlament önkormány­zati és rendészeti bizottsága alelnökének elemzését az ál­lamháztartási reform önkor­mányzatokat érintő részét. Mint mondotta: az oktatást, az egészségügyet, a szociálpoliti­kát az ország teherbíró képes­ségéhez kell igazítani. A Megyei Jogú Városok Szö­vetsége és a Megyei Önkor­mányzatok Szövetsége együt­tes ülésén vitatta meg a reform­nak a helyi önkormányzatokat érintő elemeit. Az értekezlet résztvevői véleménye szerint az önkormányzati szövetségek ér­deke a decentralizáció, a köz­szektor hatékonyabb működé­se. A települések a romló külső feltételek mellett számottevő eredményeket értek el a fejlesz­tések, a lakosság ellátása terü­letén. Ebben nagy szerepet ját­szott önállóságuk, az ebből adódó rugalmasságuk és a he­lyi erőforrások hatékonyabb kihasználása. Meg kell azonban teremteni az összhangot az ön- kormányzati, az államháztartá­si és az ágazati törvények kö­zött. A városok, községek veze­tői abban érdekeltek, hogy a bevételek növekedése mellett a központi elvonások ne emel­kedjenek. Az önkormányzati rendszert és ezen belül a forrás- szabályozást kell felülvizsgál­ni. A feladatok és az ahhoz szük­séges pénzügyi háttér fokozó­dó ellentmondása különösen súlyosan érinti az önkormány­zatokat. Az említett önkormányzat­ok vezetői javasolják az álla­mi és az önkormányzati szin­teken a feladatok meghatáro­zását, és a kötelező önkor­mányzati teendők finanszíro­zását. Az új, jogszabályilag meghatározott feladatokat kövesse az anyagi források bővülése. A GDP, az összter­melés-növekedés mértékének megfelelően több pénz jusson a településeknek. Az állami támogatások reálértékét meg kell határozni. Növelni célsze­rű az önkormányzatok része­sedését a jövedelmi, fogyasz­tási és vagyon típusú adó­bevételekből. A polgármeste­rek fontos szerepet szánnak a helyi ingatlan-, vagyonadó bevételeknek. Véleményük szerint, a teljes illetékbevétel maradjon önkormányzati for­rás. A normatív rendszert cél­szerű úgy finomítani, hogy a térségi feladatok ellátásánál a „fejpénzek” közelítsenek az átlagköltséghez. .....együttes akarat kell!” Ma gyarok Világtalálkozója Opusztaszeren MTI___________ Pé nteken Ópusztaszeren megkezdődtek a Magyarok IV. Világtalálkozójának ese­ményei. Több száz résztve­vőjét Csoóri Sándor, a Ma­gyarok Világszövetségének elnöke köszöntötte. Nehez­ményezte, hogy hivatalos ál­lami megemlékezést nem ren­deztek a honfoglalás tisztele­tére. E kitérőt követő törté­nelmi visszaemlékezésében a trianoni békeszerződést olyan szakadéknak nevezte, amely szentesítette a magyar­ság végzetét, és ez a végzet Börtönt a tenyésztésért Új Kelet-információ A pitbullok és egyéb küzdő ebek által okozott támadások, a genetikailag sérült, ölésre ki­képzett vadállatok párviadala már jelentős társadalmi prob­lémává vált. Megengedhetet­len, hogy az adófizető állam­polgárok ne közlekedhesse­nek, sportolhassanak, pihen­hessenek a közterületeken, mert bármely pillanatban egy küzdő eb áldozatává válhat­nak. Tegnap sajtótájékoztatón jelentette be Selmeczi Gabriel­la és Kövér László (Fidesz-Ma- gyar Polgári Párt), hogy elké­szült törvényjavaslatuk az em­lített állatok tartásának szigo­rú szabályozása érdekében. Véleményük szerint ilyen vad­állatot csak büntetlen előéletű, nagykorú állampolgárok tart­hatnának — lakó tömbházban nem — a fegyvertartáshoz ha­sonló okmányokkal. Az ebeket kerítésen belül is zárt részen kellene elhelyezni, és közterü­letre még szájkosárral sem lehet­ne kivinni. A pitbullok tenyész­tőit és engedély nélkül tartóit két évi szabadságvesztéssel, az állatviadalokra tenyésztőket pedig három évi börtönbünte­téssel kellene sújtani. — mint mondta — ma már hétköznapi gyakorlatként je­lenik meg a szomszédos or­szágokban élő magyarok éle­tében. Ópusztaszer — han­goztatta ezt követően — szá­munkra nem pusztán a hon­foglaláshoz kötődő helység, mivel ez a hely eszünkbe jut­tatja a honvesztések tragiku­mait, és azt, hogy ma magyar­nak lenni meghasonulást je­lent. Ugyanakkor itt kell el­gondolkodnunk azon is, hogy mivé lett és mivé lehet a nemzet, ha továbbra is a széthúzás jellemzi. Csoóri Sándor a Mohács utáni magyar történelmet a kudarcok sorozatának nevez­te, kiemelve a határokon túli „hódoltsági” részen élők helyzetét. Véleménye szerint a magyarság feldaraboltságá- nak megszüntetéséhez első­sorban lélekre és együttgon­dolkodásra lenne szükség, nem pedig civakodásra a ha­zán belül. A belviszálytól hangos országoktól elfordul a világ, ezért előbb idehaza kell megerősödnie és lélek­ben. Ehhez kiérlelt gondola­tok és együttes akarat kell, s akkor a magyarság megviselt géniusza magára talál — mondta Csoóri Sándor. Az ün­nepségsorozat keretében fel­avatták az emlékparkban a Magyarok Világszövetség­ének kiállítási pavilonját, majd gyalogos és lovas hadi­tornával köszöntötték, szóra­koztatták a vendégeket. A nyugat-európai őrhajók maradnak Mohácson MTI További intézkedésig a Nyugat-Európai Unió dunai ellenőrző missziója folytatja a jugoszláviai embargó be­tartásának kontrollját a ma­gyar vízihatáron. Ezt Vin­cenzo Basso ezredes, misz- szióvezető jelentette be pén­teken délelőtt Mohácson, a nemzetközi rendőri kontin­gens működésének 3. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepségen. Basso ezredes szerint ezekben az órákban is tanácskoznak Brüsszelben az embargó fenntartásáról vagy eltörléséről, ezért a dunai misszió jövőjével kapcsolat­ban nem árt óvatosan fogal­mazni. Mint ismeretes, június 11- én éjfélkor megszűnt volna Mohácsnál a Jugoszlávia felé haladó hajók ellenőrzése, de az oslói konferencia eddi­gi sikertelensége miatt Briisz- szelben egyelőre az embargó fenntartása mellett döntöttek. A NYEU két őrhajója 1993 júliusa óta tartózkodik Mo­hácson. Német, holland, olasz és luxemburgi vízi­rendőrökből álló legénysége több mint kétezer ellenőrzést hajtott végre az elmúlt 3 év során, és különösen az első hónapokban számos embar­gósértést akadályozott meg. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága nevében Bacsa János alez­redes, a határőri főosztály vezetője mondott köszöne­tét a misszió eddigi munká­jáért, és Arnold Mihály tá­bornok nevében ezüst em­lékérmeket, illetve plakette­ket adott át a nemzetközi kontingens tagjainak. Mo­hács városa nevében Somo­gyi László jegyző méltatta a misszió tevékenységét, ki­emelve Gert Eberhardt alez­redesnek, az egység pa­rancsnokának a szolgálati viszonyon túlmutató barát­ságát a város vezetői és la­kossága iránt. Nyári ülésszak MTI ÚJ KELET Igazi nagyüzemet tart a jövő héten, a nyári rendkí­vüli ülésszak kezdetekor az Országgyűlés: négy napon át, általában reggeltől késő estig ülésezik. Kóródi Mária alelnök a házvezetés szokásos pénte­ki sajtótájékoztatóján el­mondta, hogy hétfőn meg­kezdi és le is zárja az általá­nos vitát a törvényhozás az idei, országgyűlési hozzá­járulást igénylő csapatmoz­gások ügyében benyújtott határozati javaslatról. Foly­tatódik a Ház asztalán lévő előterjesztések (oktatási­tör vény-módosítások, sporttörvény, nyugdíjkor­határ-emelés, alkotmány­koncepció) vitája. A hatá­rozathozatalok sorában zá­rószavazás lesz a természet- védelmi, a vadvédelmi és az erdővédelmi törvényjavas­latokról. A Nagy Imre-em- léktörvény módosító javas­latairól határoznak a képvi­selők, szavaznak például arról a Sándorffy Ottó (FKGP) által benyújtott in­dítványról, miszerint a tör­vény mellékletében tegyék közzé az 1956-os forradal­mat követő megtorlás ki­végzett áldozatainak név­sorát. A beadott javaslatban több mint 400 név szerepel, s köztük van az a Francia Kiss Mihály, akinek szere­peltetését élesen kifogásol­ták a Ház plenáris ülésén és a sajtóban is. Francia Kiss Mihályt ugyanis gyilkossá­gokért ítélték el és végez­ték ki. (Emlékezetes, hogy a kisgazda képviselő a már­tírlistát a Ház ülésén felol­vasta, s a honatyák ezt a fel­szólalást felállva hallgatták végig.) Soltész István, az Ország- gyűlés főtitkára megerősí­tette azt a sajtóértesülést, amely szerint több mint 50 országgyűlési képviselő panasszal fordult a Ház el­nökéhez a gyorsírói jegy­zőkönyvek pontatlansága miatt. Beszámolt arról, hogy a közbeszerzési tör­vény értelmében erre a te­vékenységre pályázatot kellett kiírni. A szakértők­ből álló bírálóbizottság a munkát eddig végző gyors­író-szövetség helyett az Or­szágos Fordító és Fordí­táshitelesítő Vállalat aján­latát fogadta el, mert az mintegy 20 százalékkal ol­csóbb volt. A távozó vállal­kozó nem volt hajlandó se­gíteni az átmenetet, így az új cégnek azonnal élesben kellett bizonyítania, ráadá­sul a parlamenti nagyüzem kezdetekor, a legnehezebb időszakban. A plenáris ülé­sek jegyzőkönyvei az el­múlt három hétben sokat ja­vultak, azokat Soltész Ist­ván megfelelőnek tartja, problémákat okoz viszont a bizottsági ülések jegyző­könyvvezetése. Az Ország- gyűlés elnökének hamaro­san jelentést készítenek, s — mint a főtitkár fogalma­zott — elsődlegesnek min­denképpen a minőség, a képviselők érdekét tekintik majd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents